Háromszék, 1998. május (10. évfolyam, 2330-2354. szám)

1998-05-26 / 2350. szám

A FIDESZ — Magyar Polgári Párt megnyerte a választásokat, és jó lelkiis­merettel készen áll, hogy vállalja a kor­mányalakítást. Minden esély megvan arra, hogy ez gyorsan megtörténik —jelentette ki Orbán Viktor (a képen jobb oldalon látható), a FIDESZ elnöke vasárnap esti budapesti sajtótájékoztatóján. A nagy­koalíciós együttműködés lehetőségét fir­tató kérdésre válaszolva hangsúlyozta: erről jelenleg nincs testületi álláspont, de személy szerint elképzelhetetlennek tartja, hogy nagy­­koalíció jöjjön létre. " A polgári erők tar­toznak annyival a más kormányt akaró válasz­tópolgároknak és maguknak, hogy betartsák szavukat — fogalmazott Orbán Viktor. A magas részvételi arány azt mutatja, hogy a második fordulóra az emberek megértették: van más választásuk —jelentette ki Deutsch Tamás (balról), a FIDESZ — MPP alelnöke vasárnap kora este. A politikus véleménye szerint a választók elsősorban nem politikai, hanem személyes döntést hoztak, amellyel meghatározták, hogy egy szocialista vagy egy polgári Magyarországon élnek-e az elkövet­kező négy esztendőben. Orbán Viktor hétfő reggeli rádióinterjújá­ban elmondta a vasárnap viccét is, miszerint egy választópolgár azt kérdezi tőle, milyen névnap lesz hétfőn? Mire a pártelnök, ha a FIDESZ nyer, akkor Orbán. S ha mégis az MSZP győzne? — kíváncsiskodik tovább a szavazó. Akkor fagyosszentek — sommázott Orbán Viktor. Amerikai lapvélemények A The Washington Post című napilap vasárnapi tudó­sítása szerint nem várhatók gyökeres politikai módosulások a magyarországi parlamenti választások után, bár megle­het, hogy a politikusok meg­érzik majd a szavazók ful­lánkját, akik bizonytalanok ugyan a jövőt illetően, de na­gyon is egyértelműen változá­sokat akarnak a törvényhozás előtt álló legfontosabb poli­tikai feladatok sorrendjében. Még a második szavazási forduló előtt készült helyszí­ni elemzésében azt emelte ki, hogy bár az ország valószínű­leg túl van a gazdasági átala­kulás legnehezebb szakaszán, a szavazók a jelek szerint még­is egészséges, építő szellem­ben kifejezésre kívánják jut­tatni elégedetlenségüket a re­formfolyamatot kísérő prob­lémák miatt. A lap úgy látja, hogy a bűnözési hullám kivál­totta félelem, a korrupció miatti felháborodás és a minden­napi megélhetési gondokkal való küzdelem elsősorban a kormánykoalíció esélyeit ron­totta. Megítélése szerint a ma­gyarok tisztában vannak az­zal, hogy a nyugati elemzők nagyra értékelik az MSZP— SZDSZ-kormány tevékeny­ségét, kiemelten a pénzügyi szigorra épülő reformprog­ramot, de — mint az első választási forduló eredmé­nyei is jelzik — a szavazók bírálattal, sőt, nem egy esetben heves ellenérzéssel fogadták a koalíció bizonyos döntéseit. A The Washington Post aláhúzta, hogy a politikai színtéren bekövetkezett leg­meglepőbb politikai eltolódást azok a választók okozták, akik­re hatottak a szélsőjobbol­dali MIÉP nézetei. A párt sze­replése nem csupán parlamen­ti bejutásához volt elegendő, hanem egyszersmind megráz­ta a politikai elitet is, amely lé­lekszakadva igyekezett meg­nyugtatni a befektetőket—írta egyebek között az amerikai lap. A konzervatív hangvételű The Washington hiíres csaknem egész oldalt betöltő budapesti körképében viszont azt dom­borította ki, hogy a választási kampány hónapokkal ezelőtt még biztosnak tűnő szocialista párti győzelemmel indult, a má­sodik szavazási fordulóra azon­ban kiszámíthatatlan kimene­telű politikai összecsapássá vált. i!M.I.I.U.l,n'»­SSSSSSS A BBC a FIDESZ győzelméről A FIDESZ — MPP győ­zelme , figyelemre méltó egy olyan párt esetében, ame­lyet alig tíz éve hívtak életre a KISZ vetélytársaként" — hangzott a BBC tévé világ­­szolgálatának hétfő hajnali első értékelése a magyaror­szági választásokról. A BBC World hírmagyará­zata szerint az Orbán Viktor vezette pártot két tényező segítette a győzelemhez: egyrészt a FIDESZ-re sza­vaztak „a kiábrándult libe­rálisok”, másrészt vonzóvá vált a párt a jobboldali csopor­tok egész sora számára is. A FIDESZ— MPP így liberális és konzervatív oldalról egy­aránt szavazatokat gyűjtött — mondta a BBC World buda­pesti tudósítója. A BBC tévé világszolgálatának rövid haj­nali helyzetértékelése szerint a parlamenti választásokon kiderült, hogy „a magyar poli­­tikai színtér liberális centru­ma teljességgel összeomlott”. Orbán Viktor a határon túli magyarságról Az ABC című spanyol konzervatív újság vasárnapi számában interjút közöl Orbán Viktorral, a FIDESZ — Magyar Polgári Párt elnökével. A katolikus, egyben mo­­narchista színezetű lap szerint „a fiatalember, aki 1989-ben azzal rázta fel a kedélyeket, hogy a megszálló szovjet csa­patok kivonulását követelte, ma legfőbb esélyese a hatal­mon lévő szocialisták kila­koltatásának. Korrupcióval, valamint azzal vádolja őket, hogy hozzájárultak a jobbol­dali és baloldali szélsőséges irányzatok újjáéledéséhez "— így az ABC. Orbán Magyarország jövő­­je szempontjából nagyon fon­tosnak nevezi, hogy az MSZP folytatta az MDF által meg­kezdett euroatlanti integrációt. Negatívum ellenben, hogy az ország történetében a leg­­korruptabb időszakot vezette be, amelyben az utcák a maf­fia kezébe kerültek — idézi a FIDESZ vezetőjét. Az interjúban Orbán el­mondja, hogy a FIDESZ to­vábbra is számít a külföldi tőke magyarországi jelenlétére. Az országnak szüksége van a be­fektetőkre, elsősorban Kelet- Magyarország elmaradottságá­nak csökkentésére. A FIDESZ tehát megpróbál majd ilyen jel­legű törvényeket elfogadtatni. A határokon túl élő ma­gyarságra vonatkozóan Orbán a spanyol lapnak ki­fejtette: nem tervezik a megállapodások felülvizsgálatát, elf­ogadják és tiszteletben tartják őket. Ma­gyarországnak érdeke szom­szédai euroatlanti betagoló­dása, és ezt a FIDESZ is tá­mogatja. A gazdasági kap­csolatok fejlesztése a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének egyik módja. A szomszédokkal aláírt szerződések szerinte nem tartalmaznak elegendő biz­tosítékot a kisebbségek prob­lémáinak megoldására, úgy­hogy újabb megállapodások aláírására lesz szükség. Az ABC szerint Orbán a vajdasá­gi magyarok helyzetét vál­ságosabbnak minősíti, mint valaha. Az emberek ott fizikai és erkölcsi szempontból el­­nyomottan és fenyegetetten élnek — mondta. Orbán szerint Belgrád meg­próbálja fellazítani a nemzeti­ségi összetartozás kötelékeit. Az egyetlen megoldás az lehet­ne, ha a nemzetközi közösség a jugoszláviai helyzetelemzése­kor figyelembe venné a ma­gyarok létét is — idézi az ABC. A La Stampa aggodalmai A La Stampa című liberális napilap szerint az országgyűlési választásokon bekövetkezett jobboldali fordulat — külföldi megfigyelők, diplomaták és újságírók szerint — nem a legjobb a Magyar Köztársaság számára. A Fiatban is érdekelt Agnelli-csoport országos lapjának hírmagyarázója úgy látja, hogy a magyar szavazók a tapasztalt, hideg, de egyben paternalista újkapitalista Horn Gyula helyett a lelkes, ambiciózus, újítóként fellépő, de tapasztalatlan Orbán Viktort vá­lasztották. Az újság egyúttal „a legnyugta­lanítóbbnak” tartja az általa ultrakonzervatív­nak lefestett kisgazda Torgyán Józsefre és a szélsőjobboldaliként jellemzett Csurka István­ra jutó szavazatokat, így ,,a magyar politikai láthatáron sötét fellegek" gyülekezését véli felfedezni, ame­lyek megérzése szerint „több kockázatot, mint bizonyosságot ígérnek". Csak az biz­tos, hogy sem a fiatal demokraták, sem a szocialisták nem szereztek abszolút több­séget, ezért koalíciós partnert kell keresni. Már­pedig Orbán Viktor számára ezzel kezdőd­nek a bajok — így az olasz hírmagyarázó. A konzervatív MDF nem elegendő a több­séghez. Ha eleve kizárjuk a szélsőjobboldali Csurka szavazatait, csak a kisgazdák képviselői maradnak. A kisgazdákkal a FIDESZ meg­állapodott a szavazás második fordulójában a kölcsönös visszalépésekről — folytatja a La Stampa, amely Torgyán József pártjának felrója azt a „súlyos hibáját, hogy harcosan Európa-­ellenes, miközben Magyarország az Európai Unió tagja akar lenni. Egy ilyen koalíció az ország nemzetközi tekintélyére lenne káros hatással” — olvasható a kom­mentárban. A lap mindezek alapján levonja azt a következtetést, hogy a győztes számára csak az alábbi „ideiglenes kompromisszum ma­rad": a nagykoalíció Horn Gyulával. Szerinte ezt csak a centrum és a jobboldal dühös szavazói utasítanák el, akik mindenáron a volt kommunisták kiebrudalását akarták a vasárnapi választáson. De tetszene a külföl­di kormányoknak és azoknak, akik dollármil­­liárdokat fektettek a magyar gazdaságba —­­véli a La Stampa. A Reuters számára valószínűnek tűnik, hogy a FIDESZ alakít kormányt. „Az eredmény hatalmas győzelem a FIDESZ 35 éves vezetője, Orbán Viktor számára, aki eddig sohasem viselt kormánytisztséget, de átvezette pártját annak 1988-as baloldali diákpárti formájából egy széles körben vonzerővel rendelkező, jóáram­­latbeli jobboldali párttá" — írja. (Az MTI híreinek felhasználásával) Az oldalt szerkesztette: Mózes László Választások után — a jogszabályok tükrében Az alkotmány értelmében az Országgyűlés alakuló ülését — a választást követő egy hónapon belüli időpont — a köztársasági elnök hívja össze. Az új parlament megalakulásával a kormány — és ezzel egyidejűleg a miniszterel­nök — megbízatása megszűnik, de ügyvezetőként hivatalban marad, és bizonyos korlátozásokkal gyakorolhatja hatáskörét az új kabinet megalakulásáig. Az ügyvezető kormány nemzetközi szerződést nem köthet, az ügyvezető miniszterelnök új miniszter ki­nevezésére, illetve miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak kifejezett törvényi felhatalmazás alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök köteles 30 napon belül javaslatot tenni az Országgyűlésnél az új kormányfő személyére. A miniszterelnök megválasztásáról, valamint a kormány prog­ramjának elfogadásáról a parlament egyszerre határoz. Ehhez az összes képviselő több mint felének igenlő sza­vazata szükséges. Az eddigi magyar gyakorlat szerint az államfő a pártok vezetőivel történt konzultáció után tett javaslatot a minisz­terelnök személyére, és betartva a parlamenti erősorrendet, a legtöbb mandátumot szerzett párt jelöltjét kérte fel kormány­­alakításra 1990-ben és 1994-ben is. Miután erre az eljárásra nincs kifejezett jogszabályi rendelkezés, ezért a köztársasági elnök nem köteles automatikusan a legtöbb képviselővel rendelkező párt jelöltjére bízni a kabinet megalakítását. Amennyiben a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt a parlament az első személyi javaslat megtételének nap­jától számított 40 napon belül nem választja meg, a köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést. A köz­­társasági elnök az Országgyűlés felosz­latása mellett új választásokat írhat ki továbbá akkor, ha a parlament tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól. Az Országgyűlés feloszlatása előtt az állam­fő köteles kikérni a miniszterelnöknek, a házelnöknek, valamint a parlament­ben képviselettel rendelkező pártok frak­cióvezetőinek véleményét. .Előrehozott választásokra kerülhet ar akkor is, ha a parlament kimondja saját ,maga felosz­lását. A feloszlásától vagy feloszlatásá­tól számított három hónapon belül új Országgyűlést­ kell választani.. , Az 1990-es országgyűlési­­válasz­tások április 8-i második fordulójában a 176 egyéni választókerületből 171 -ben kellett voksolni, mert öt helyen már a március 25-i első fordulóban eldőlt a mandátumok sorsa. Az új, többpárti Országgyűlés május 2-án tartotta alakuló ülését. Egy nappal később Göncz Árpád ideiglenes köztársa­sági elnök Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét bízta meg a kormányalakítással. Az Ország­­gyűlés május 22-i ülésén a kijelölt miniszterelnök is­mertette kormánya programját, amelyet a képviselők másnap megvitattak, és 218 szavazattal — 126 el­lenében, 8 tartózkodással — elfogadtak. Az új kormány május 23-án letette esküjét, és megtar­totta alakuló ülését is. Az 1994-es választások május 8-i első fordulója két egyéni választó­­kerületben volt eredményes, így a má­­jus 29-i második fordulóban 174 kép­viselői helyért küzdöttek a jelöltek. A parlament június 28-i alakuló ülésén megválasztották az Országgyűlés tisztségviselőit. Göncz Árpád állam­fő még ezen a napon Horn Gyulát, a Magyar Szocialista Párt elnökét kérte fel a­ kormányalakításra. A parlament július 14-én megkezdte a Horn Gyula által beterjesztett kormányprogram vitáját, majd egy nappal később el­fogadta azt és a miniszterelnök szemé­lyét. Az új kormány július 15-én tette le a hivatali esküt is. 1998. MÁJUS 26

Next