Háromszék, 1998. május (10. évfolyam, 2330-2354. szám)
1998-05-26 / 2350. szám
A FIDESZ — Magyar Polgári Párt megnyerte a választásokat, és jó lelkiismerettel készen áll, hogy vállalja a kormányalakítást. Minden esély megvan arra, hogy ez gyorsan megtörténik —jelentette ki Orbán Viktor (a képen jobb oldalon látható), a FIDESZ elnöke vasárnap esti budapesti sajtótájékoztatóján. A nagykoalíciós együttműködés lehetőségét firtató kérdésre válaszolva hangsúlyozta: erről jelenleg nincs testületi álláspont, de személy szerint elképzelhetetlennek tartja, hogy nagykoalíció jöjjön létre. " A polgári erők tartoznak annyival a más kormányt akaró választópolgároknak és maguknak, hogy betartsák szavukat — fogalmazott Orbán Viktor. A magas részvételi arány azt mutatja, hogy a második fordulóra az emberek megértették: van más választásuk —jelentette ki Deutsch Tamás (balról), a FIDESZ — MPP alelnöke vasárnap kora este. A politikus véleménye szerint a választók elsősorban nem politikai, hanem személyes döntést hoztak, amellyel meghatározták, hogy egy szocialista vagy egy polgári Magyarországon élnek-e az elkövetkező négy esztendőben. Orbán Viktor hétfő reggeli rádióinterjújában elmondta a vasárnap viccét is, miszerint egy választópolgár azt kérdezi tőle, milyen névnap lesz hétfőn? Mire a pártelnök, ha a FIDESZ nyer, akkor Orbán. S ha mégis az MSZP győzne? — kíváncsiskodik tovább a szavazó. Akkor fagyosszentek — sommázott Orbán Viktor. Amerikai lapvélemények A The Washington Post című napilap vasárnapi tudósítása szerint nem várhatók gyökeres politikai módosulások a magyarországi parlamenti választások után, bár meglehet, hogy a politikusok megérzik majd a szavazók fullánkját, akik bizonytalanok ugyan a jövőt illetően, de nagyon is egyértelműen változásokat akarnak a törvényhozás előtt álló legfontosabb politikai feladatok sorrendjében. Még a második szavazási forduló előtt készült helyszíni elemzésében azt emelte ki, hogy bár az ország valószínűleg túl van a gazdasági átalakulás legnehezebb szakaszán, a szavazók a jelek szerint mégis egészséges, építő szellemben kifejezésre kívánják juttatni elégedetlenségüket a reformfolyamatot kísérő problémák miatt. A lap úgy látja, hogy a bűnözési hullám kiváltotta félelem, a korrupció miatti felháborodás és a mindennapi megélhetési gondokkal való küzdelem elsősorban a kormánykoalíció esélyeit rontotta. Megítélése szerint a magyarok tisztában vannak azzal, hogy a nyugati elemzők nagyra értékelik az MSZP— SZDSZ-kormány tevékenységét, kiemelten a pénzügyi szigorra épülő reformprogramot, de — mint az első választási forduló eredményei is jelzik — a szavazók bírálattal, sőt, nem egy esetben heves ellenérzéssel fogadták a koalíció bizonyos döntéseit. A The Washington Post aláhúzta, hogy a politikai színtéren bekövetkezett legmeglepőbb politikai eltolódást azok a választók okozták, akikre hatottak a szélsőjobboldali MIÉP nézetei. A párt szereplése nem csupán parlamenti bejutásához volt elegendő, hanem egyszersmind megrázta a politikai elitet is, amely lélekszakadva igyekezett megnyugtatni a befektetőket—írta egyebek között az amerikai lap. A konzervatív hangvételű The Washington hiíres csaknem egész oldalt betöltő budapesti körképében viszont azt domborította ki, hogy a választási kampány hónapokkal ezelőtt még biztosnak tűnő szocialista párti győzelemmel indult, a második szavazási fordulóra azonban kiszámíthatatlan kimenetelű politikai összecsapássá vált. i!M.I.I.U.l,n'»SSSSSSS A BBC a FIDESZ győzelméről A FIDESZ — MPP győzelme , figyelemre méltó egy olyan párt esetében, amelyet alig tíz éve hívtak életre a KISZ vetélytársaként" — hangzott a BBC tévé világszolgálatának hétfő hajnali első értékelése a magyarországi választásokról. A BBC World hírmagyarázata szerint az Orbán Viktor vezette pártot két tényező segítette a győzelemhez: egyrészt a FIDESZ-re szavaztak „a kiábrándult liberálisok”, másrészt vonzóvá vált a párt a jobboldali csoportok egész sora számára is. A FIDESZ— MPP így liberális és konzervatív oldalról egyaránt szavazatokat gyűjtött — mondta a BBC World budapesti tudósítója. A BBC tévé világszolgálatának rövid hajnali helyzetértékelése szerint a parlamenti választásokon kiderült, hogy „a magyar politikai színtér liberális centruma teljességgel összeomlott”. Orbán Viktor a határon túli magyarságról Az ABC című spanyol konzervatív újság vasárnapi számában interjút közöl Orbán Viktorral, a FIDESZ — Magyar Polgári Párt elnökével. A katolikus, egyben monarchista színezetű lap szerint „a fiatalember, aki 1989-ben azzal rázta fel a kedélyeket, hogy a megszálló szovjet csapatok kivonulását követelte, ma legfőbb esélyese a hatalmon lévő szocialisták kilakoltatásának. Korrupcióval, valamint azzal vádolja őket, hogy hozzájárultak a jobboldali és baloldali szélsőséges irányzatok újjáéledéséhez "— így az ABC. Orbán Magyarország jövője szempontjából nagyon fontosnak nevezi, hogy az MSZP folytatta az MDF által megkezdett euroatlanti integrációt. Negatívum ellenben, hogy az ország történetében a legkorruptabb időszakot vezette be, amelyben az utcák a maffia kezébe kerültek — idézi a FIDESZ vezetőjét. Az interjúban Orbán elmondja, hogy a FIDESZ továbbra is számít a külföldi tőke magyarországi jelenlétére. Az országnak szüksége van a befektetőkre, elsősorban Kelet- Magyarország elmaradottságának csökkentésére. A FIDESZ tehát megpróbál majd ilyen jellegű törvényeket elfogadtatni. A határokon túl élő magyarságra vonatkozóan Orbán a spanyol lapnak kifejtette: nem tervezik a megállapodások felülvizsgálatát, elfogadják és tiszteletben tartják őket. Magyarországnak érdeke szomszédai euroatlanti betagolódása, és ezt a FIDESZ is támogatja. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének egyik módja. A szomszédokkal aláírt szerződések szerinte nem tartalmaznak elegendő biztosítékot a kisebbségek problémáinak megoldására, úgyhogy újabb megállapodások aláírására lesz szükség. Az ABC szerint Orbán a vajdasági magyarok helyzetét válságosabbnak minősíti, mint valaha. Az emberek ott fizikai és erkölcsi szempontból elnyomottan és fenyegetetten élnek — mondta. Orbán szerint Belgrád megpróbálja fellazítani a nemzetiségi összetartozás kötelékeit. Az egyetlen megoldás az lehetne, ha a nemzetközi közösség a jugoszláviai helyzetelemzésekor figyelembe venné a magyarok létét is — idézi az ABC. A La Stampa aggodalmai A La Stampa című liberális napilap szerint az országgyűlési választásokon bekövetkezett jobboldali fordulat — külföldi megfigyelők, diplomaták és újságírók szerint — nem a legjobb a Magyar Köztársaság számára. A Fiatban is érdekelt Agnelli-csoport országos lapjának hírmagyarázója úgy látja, hogy a magyar szavazók a tapasztalt, hideg, de egyben paternalista újkapitalista Horn Gyula helyett a lelkes, ambiciózus, újítóként fellépő, de tapasztalatlan Orbán Viktort választották. Az újság egyúttal „a legnyugtalanítóbbnak” tartja az általa ultrakonzervatívnak lefestett kisgazda Torgyán Józsefre és a szélsőjobboldaliként jellemzett Csurka Istvánra jutó szavazatokat, így ,,a magyar politikai láthatáron sötét fellegek" gyülekezését véli felfedezni, amelyek megérzése szerint „több kockázatot, mint bizonyosságot ígérnek". Csak az biztos, hogy sem a fiatal demokraták, sem a szocialisták nem szereztek abszolút többséget, ezért koalíciós partnert kell keresni. Márpedig Orbán Viktor számára ezzel kezdődnek a bajok — így az olasz hírmagyarázó. A konzervatív MDF nem elegendő a többséghez. Ha eleve kizárjuk a szélsőjobboldali Csurka szavazatait, csak a kisgazdák képviselői maradnak. A kisgazdákkal a FIDESZ megállapodott a szavazás második fordulójában a kölcsönös visszalépésekről — folytatja a La Stampa, amely Torgyán József pártjának felrója azt a „súlyos hibáját, hogy harcosan Európa-ellenes, miközben Magyarország az Európai Unió tagja akar lenni. Egy ilyen koalíció az ország nemzetközi tekintélyére lenne káros hatással” — olvasható a kommentárban. A lap mindezek alapján levonja azt a következtetést, hogy a győztes számára csak az alábbi „ideiglenes kompromisszum marad": a nagykoalíció Horn Gyulával. Szerinte ezt csak a centrum és a jobboldal dühös szavazói utasítanák el, akik mindenáron a volt kommunisták kiebrudalását akarták a vasárnapi választáson. De tetszene a külföldi kormányoknak és azoknak, akik dollármilliárdokat fektettek a magyar gazdaságba —véli a La Stampa. A Reuters számára valószínűnek tűnik, hogy a FIDESZ alakít kormányt. „Az eredmény hatalmas győzelem a FIDESZ 35 éves vezetője, Orbán Viktor számára, aki eddig sohasem viselt kormánytisztséget, de átvezette pártját annak 1988-as baloldali diákpárti formájából egy széles körben vonzerővel rendelkező, jóáramlatbeli jobboldali párttá" — írja. (Az MTI híreinek felhasználásával) Az oldalt szerkesztette: Mózes László Választások után — a jogszabályok tükrében Az alkotmány értelmében az Országgyűlés alakuló ülését — a választást követő egy hónapon belüli időpont — a köztársasági elnök hívja össze. Az új parlament megalakulásával a kormány — és ezzel egyidejűleg a miniszterelnök — megbízatása megszűnik, de ügyvezetőként hivatalban marad, és bizonyos korlátozásokkal gyakorolhatja hatáskörét az új kabinet megalakulásáig. Az ügyvezető kormány nemzetközi szerződést nem köthet, az ügyvezető miniszterelnök új miniszter kinevezésére, illetve miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak kifejezett törvényi felhatalmazás alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök köteles 30 napon belül javaslatot tenni az Országgyűlésnél az új kormányfő személyére. A miniszterelnök megválasztásáról, valamint a kormány programjának elfogadásáról a parlament egyszerre határoz. Ehhez az összes képviselő több mint felének igenlő szavazata szükséges. Az eddigi magyar gyakorlat szerint az államfő a pártok vezetőivel történt konzultáció után tett javaslatot a miniszterelnök személyére, és betartva a parlamenti erősorrendet, a legtöbb mandátumot szerzett párt jelöltjét kérte fel kormányalakításra 1990-ben és 1994-ben is. Miután erre az eljárásra nincs kifejezett jogszabályi rendelkezés, ezért a köztársasági elnök nem köteles automatikusan a legtöbb képviselővel rendelkező párt jelöltjére bízni a kabinet megalakítását. Amennyiben a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt a parlament az első személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül nem választja meg, a köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést. A köztársasági elnök az Országgyűlés feloszlatása mellett új választásokat írhat ki továbbá akkor, ha a parlament tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól. Az Országgyűlés feloszlatása előtt az államfő köteles kikérni a miniszterelnöknek, a házelnöknek, valamint a parlamentben képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőinek véleményét. .Előrehozott választásokra kerülhet ar akkor is, ha a parlament kimondja saját ,maga feloszlását. A feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.. , Az 1990-es országgyűlésiválasztások április 8-i második fordulójában a 176 egyéni választókerületből 171 -ben kellett voksolni, mert öt helyen már a március 25-i első fordulóban eldőlt a mandátumok sorsa. Az új, többpárti Országgyűlés május 2-án tartotta alakuló ülését. Egy nappal később Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét bízta meg a kormányalakítással. Az Országgyűlés május 22-i ülésén a kijelölt miniszterelnök ismertette kormánya programját, amelyet a képviselők másnap megvitattak, és 218 szavazattal — 126 ellenében, 8 tartózkodással — elfogadtak. Az új kormány május 23-án letette esküjét, és megtartotta alakuló ülését is. Az 1994-es választások május 8-i első fordulója két egyéni választókerületben volt eredményes, így a május 29-i második fordulóban 174 képviselői helyért küzdöttek a jelöltek. A parlament június 28-i alakuló ülésén megválasztották az Országgyűlés tisztségviselőit. Göncz Árpád államfő még ezen a napon Horn Gyulát, a Magyar Szocialista Párt elnökét kérte fel a kormányalakításra. A parlament július 14-én megkezdte a Horn Gyula által beterjesztett kormányprogram vitáját, majd egy nappal később elfogadta azt és a miniszterelnök személyét. Az új kormány július 15-én tette le a hivatali esküt is. 1998. MÁJUS 26