Háromszék, 1998. július (10. évfolyam, 2381-2407. szám)

1998-07-01 / 2381. szám

Még csak nem is viselkedünk A kilencvenes években naiv reménnyel sokan hittük, egyenes úton haladhatunk — no, nem Európa felé, mert ez irányban kételyeink már akkor is voltak, mintha megéreztük volna, hogy a román társadalomnak s benne természetesen magunknak is meg­lehetősen hosszú utat kell bejárnunk, míg az említett irányra rátalálunk — ám abban bíztunk, hogy elindulunk egyfajta civi­lizációs szint felé, udvariasak és kedvesek, öntudatosak és lelki­­ismeretesek leszünk, s teszi ki-ki a maga dolgát képessége és lelkiismerte szerint ott, ahol él és dolgozik. Jelenünk mást bizonyít: mélyebbre süllyedtünk a balkániság, a civilizálatlanság mocsarában, mint korábban gondoltuk, vilá­gunkat nem a pénz, hanem a baksis, a kenőpénz uralja, a köztiszt­viselő fsztíva, türelmetlen és udvariatlan. Piszok és kosz lepte el városaink utcáit, mállanak az épületek falai, mélyülnek az utcákon a gödrök, piszkosak a közhivatalok, túl sok az ordináré kocsma, az elhanyagolt cukrászda, rozoga autóbuszokon utazunk, szuty­­kosak a vonatok. Nincs mit szépítenünk, balkániság ez a javából, s tagadni sem érdemes: éppúgy ellepte szőkébb pátriánkat, mint délebbi forrásvidékeit. És nem tudunk, s mintha nem is akarnánk megtanulni visel­kedni. Jut eszünkbe erről például a kis Sepiszentgyörgyön megesett történet, mikor is jó tíz nappal ezelőtt a Gábor Áron-terembe meghirdetett erdélyi polgármester-találkozó — alapos ok miatt: víz alá került az ország belsejében több tucat település — elma­radt. A volt megyei, jelenleg csak területi RMDSZ lett volna házigazdája a rendezvénynek, 220 vendéget vártak szombat reggel 9 órára, s bár a szervező vendéglátók már előző nap tudták, hogy a találkozó nem jön össze, annyi fáradságot nem vettek, hogy a sajtót értesítsék. Ám ez a kisebbik baj, ennél vastagabb, hogy annyira sem méltatták vendégeiket, a rendezvényt és önmagukat, hogy a fizetett alkalmazottak közül valaki bemenjen a székházba, fogadja az érkezőket — mert ilyenek is voltak —, s elmondja, miért nem tartják meg az összejövetelt. Egyszerűen fél ív papíron a Gábor Áron-terem ajtajára kiírták: A szombati gyűlés elmarad. Ennyit, pecsét és aláírás nélkül. Ezek után az is bolond, aki még gyűlésbe jön Sepsiszentgyörgy­­re. Legalábbis addig, míg tisztségviselő politikusaink megtanul­nak viselkedni. Sngió Erzsébet Hírsaláta X Nyilvánosságra hozatalakor úgy tűnt, Varujan Vosganian és pártjának jobboldalt tömörítő felhívása nem mozgatja meg a ro­mán politikai elitet. Két hét elteltével ellen­ben kiderült, hogy a parasztpárt és a libe­rális párt több mint hatvan tagja csatlakozott ahhoz. (România liberă) . Emil Constantinescu Örményország­ba, Azerbajdzsánba, Grúziába utazott, hogy megpróbálja megnyerni a helyieket arra, hogy a Kaszpi-tengertől Európa felé irá­nyuló kőolajvezetékek áthaladjanak Románián. A Cotidianul szerint erre épp­oly kevés esélye van az országnak, mint az 1999-es NATO-csatlakozásra.­­ Sorin Lepşa brassói parasztpárti kép­viselő azt javasolta a T. Háznak, hogy kérjék a Román Hírszerző Szolgálatottól: két hét leforgása alatt bocsássa a képviselőház ren­delkezésére minden tagjának belügyi dosz­­sziéit, illetve közölje, ki volt a jelenlegi hon­atyák közül a szekuritáté embere s ki nem. A Ház az indítványt elfogadta. (Ziua) X A Transilvania Jurnait változatlanul foglalkoztatja, hogy Erdély — Románia legnagyobb régiója — az idei állami költ­ségvetési tervből kevesebb pénzt kapott, mint Bukarest. X Emlékeznek még olvasóink Sever Moldovanra? Ő volt annak idején a szekuri­táté Kovászna megyei parancsnoka. 1990- ben nyomtalanul eltűnt vidékünkről, s most a Jurnalul naţionalban olvassuk, hogy a lakás­bérlők szövetségének alelnöke. X Hiába írták alá a koalíciós pártok vezetői a június eleji újabb egyezményt az RM­­DSZ-szel, Mircea Ionescu-Quintus libe­rális pártelnök máris ellentmond akkori önmagának, hatalmas hévvel tiltakozik a kolozsvári önálló magyar egyetem ellen, s a cinizmus netovábbjaként azt javasolja: Ploieşti adjon helyet eme intézmény­nek. (Ziua) FOCI AZ EGÉSZ VILÁG — A 16. LABDARÚGÓ-VB Továbbra is nyílnak a tulipánok HOLLANDIA—JUGOSZLÁVIA 2—1 (1—0) Toulouse, 33 000 néző. Vezette: Aranda (spanyol). Hollandia: Van der Sar—Rciziger, Stăm, F. de Boer, Numan—R. de Boer, Seedorf, Davids, Overmars—Cocu, Bergkamp. Jugoszlávia: Kralj—Mirkovics, Petrovics, Djorovics, Mihajlovics (Szaveljics 77.)—Komljenovics, Jokanovics, Brnovics, Jugovics—Sztojkovics (Szavicse­­vics 56.), Mijatovics. Sárga lap: Sztojkovics, Mirkovics, Djorovics. Gólszerzők: Bergkamp (38.), Komljenovics (48.), Davids (92.). A negyedik percben Bergkamp iramodott meg a bal szélen, majd átívelt a jobb oldalra, onnan R. de Boer egyből középre vágta a labdát, érkezett Cocu, és a kapu fölé durrantotta. A „figyelmeztető” után is a holland válogatott kezdeményezett többet, a jugoszlávok túlzottan Mijatovics csatárjátékára alapoztak. A 30. percben R. de Boer, Cocu, Seedorf a labda útja, utóbbi lő, Kralj kapus hárít. Közben Jugovics kézzel játszotta meg a labdát a tizenhatoson belül, na de ezt nem vette észre a játékvezető. Hét perccel később Seedorf beadását Cocu csúsztatta meg fejjel kapu­ra, Kralj ezt is védte. A 38. percben aztán Bergkamp ki­használta Mirkovics bizonytalankodását, egyet még lökött rajta, és­ aztán nyolc méterről Kralj mellett, alatt a hálóba lőtte a labdát. 1—0. Szünet után huszáros hajrával kezdtek a szerbek. A 48. percben Sztojkovics ívelt be szabadrúgást a 16-os bal oldaláról, a túlsó oldalon érkezett Komljeno­vics, aki a kapu bal oldalába fejelt. 1—1. Hervadni kezd­tek a holland tulipánok. Két perccel később Stam kapasz­kodott ellenfele trikójába a tizenhatoson belül, a játékve­zető pedig 11 -est ítélt. Mijatovics állt a labda mögé, és nagy erővel a felső lécre lőtt. Az ellentámadás során Berkamp fellökte, majd megtaposta, a játékvezető ezt sem látta, erre sem adott piros lapot. Nehezen kapnak lábra a hollandok. A 67. percben Overmars beadását Cocu csuka­fejessel küldi kapu mellé. A folytatásban pedig egyre jobban kidomborodik mezőnyfölényük, de igazi gólhely­zetet nem tudnak összehozni. Már-már mindenki a hosszab­bításra gondol, amikor a 92. percben Overmars lövését Kralj szögletre hárította, sarokrúgás után a labda Da­­vidshoz került, aki 17 méterről a bal alsó sarkába lőtt. 2—1. Továbbra is nyílhatnak a holland tulipánok. Az előrejelzés valóra vált ROMÁNIA—HORVÁTORSZÁG 0—1 (0—1) Bordeaux, 35 200 néző. Vezette: Javier Castrili (argentin). Románia: Stelea—D. Petrescu (Marinescu 76.), Ciobotariu, Gh. Popescu, Filipescu—Munteanu, Hagi (Craioveanu 57.), Gâlcă, G. Popescu (R. Niculescu 60.)—Moldovan, A. Ilie. Horvátország: Ladies—Stimac, Járni, Bilics, Simics— Sztanics (Tudor 82.), Jurcsics, Aszanovics, Boban—Vlaovics (Krpan 77.), Suker. Sárga lap: Boban, Gh. Popescu, D. Pet­rescu, Bilics­, A. Ilie. Gólszerző: Suker(46. —tizenegyesből). Nyílt, támadójátékkal kezdett mindkét csapat. A horvát együttes harcolt ki mezőnyfölényt, hozott össze komolyabb helyzeteket. A 10. percben Vlaovics bombázóit 17 méterről kapura, Stelea a léc alól ütötte szögletre a labdát. Négy perccel később Boban ívelt keresztbe a bal szélen futó Suker elé, aki egyből visszatette a labdát a középen érkező Aszano­vics elé, az rá is szúrta, Stelea pedig hárította a lövést. A 37. percben Ilic ugrott ki jobb szélen, de nem tudott átemelni a kifutó Ladicson, s a labda elakadt a kapusban. A 45. percben szabadrúgáshoz jutnak a horvátok a tizenhatos előterében, Boban gyorsan legurítja a labdát,­ Aszanovics fordulna is kapura a tizenhatoson belül, de Gabriel Popescu lerántja. Tizenegyes: Suker áll a labda mögé, és a bal alsó sarokba lő, közben Boban belépett a böntetőterületre, s a bíró újrarúgatja a tizenegyest. Suker újra a bal alsó sarokba lő. 0—1. Ezzel a „rúgja, nem rúgja, berúgja, újrarúgatja, berúgja” játékkal telnek el a hosszabbítás percei. Szünet után is a horvátok bizonyulnak céltudatosabbaknak. Az 55. percben jobb szélen vezetnek támadást, Sztanics átível a bal oldalra, onnan Suker egyből középre vágja a labdát, jön Boban, de nem éri el, s az egy védő lábáról kivágódik az alapvonalon, túlra. Erősít a román csapat, Hagi helyére Craioveanu lép. A 62. percben szabadrúgáshoz jutnak a horvátok mintegy 25 méterre Stelea kapujától. Életveszélyesen száll kapu elé a labda, Stelea minden tudását bevetve hárítja a gólveszélyt. A 63. percben előbb Craioveanu távoli és gyenge lövését szedi fel Ladics, majd a túlsó oldalon Suker közeli lövését hárítja lábbal Stelea. Fokozatosan meddő mezőnyjátékba csap át a küz­delem. A horvátok félig-meddig sündisznóállásba vonul­nak, a románok elgondolás nélkül, erőtlenül adogatnak, hogy múljon az idő. És múlik. Az előrejelzés (szőkésítés) valóra vált:a román csapat beérett a búcsúzásra. Áros Károly Martonyi a magyar külpolitikáról Magyarország következő külügyminisztere, Martonyi János mind a NATO-val, mind az Európai Unióval szemben változatlan integrációs irányvonalat ígér, szeretné az Orosz­országhoz fűződő kapcsolatokat, valamint a visegrádi álla­mok együttműködését felpezsdíteni. Martonyi hangsúlyozta a jó magyar—román kapcsolatok jelentőségét — emelte ki kedden a Neue Zürcher Zeitung abból a beszélgetésből, amelyet a lap munkatársa folytatott Martonyi Jánossal, aki elutasította a szlovákiai és a romániai sajtóban időnként felbukkanó vélekedést, hogy Magyarország következő kor­mánya „nacionalista és irredenta”. A Szlovákiában és Ro­mániában élő magyar kisebbségnek megvannak a maga poli­tikai képviselői, problémáik megoldásában elsősorban po­zsonyi és bukaresti hivatalok az illetékesek. Emellett azon­ban természetes, hogy a mindenkori kisebbségi politiká­nak a kétoldalú kapcsolatokban is megvan a maga súlya, s tekintettel a nemzetközi jogi normákra szélesebb, európai keretben is szerepet játszik—hangsúlyozta. Martonyi szerint Magyarországon vélhetően mindig lesznek radikális meg­nyilatkozások határ-és kisebbségi kérdésekben, ezekben a megnyilatkozásokban azonban a magyar területek és lakos­ság elvesztését mindig balsorsként panaszolják fel. Ellentét­ben egyes szlovák és román nacionalistákkal sohasem arról van szó, hogy gyűlöletet szítsanak egy szomszéd néppel szemben. Július közepén indulhat a Kirijenko-csomag Az orosz parlament alsóháza július 15-én és 16-án remél­hetőleg elfogadja a múlt héten bejelentett válságkezelő kor­mányprogramot, amely főképp a költségvetési kiadások csökkentésével és adóreformmal akarja rendezni az ország pénzügyeit, valamint helyreállítani a befektetők bizalmát — mondta Mihail Zadomov orosz pénzügyminiszter tegnap. Borisz Jelcin államfő korábban már figyelmeztette a képvise­lőket: ha ellenkeznek, rendeletekkel lépteti életbe a „Kirijen­­ko-csomagot”, és kész a parlament feloszlatására is. Utóbbi­ban, igaz, megköti kezét az ellene kezdett parlamenti vizs­gálat. Mindazonáltal a tény, hogy a duma egyáltalán haj­landó július közepén tárgyalni a javaslatokat, méghozzá gyorsított eljárásban, a képviselők kompromisszumkész­ségéről tanúskodik — írta a Reuters hírügynökség. Harcok Koszovóban . A szerb biztonsági erők hétfőn visszafoglalták a Pris­­tinától 20 kilométerre nyugatra fekvő Belacevac külszíni szénbányájának egy részét. Az erre vonatkozó szerb értesü­léseket nem erősítették meg a koszovói albánok. A jugoszlá­viai tartomány függetlenségéért küzdő Koszovói Felsza­­badítási Hadsereg (UCK) harcosai a múlt héten foglalták el a bányászvárost. A szerb biztonsági erők hétfőn indítottak támadást annak visszafoglalására. Páncélozott harci járművek­kel körbezárták Belacevacot, illetve Pristina közelében né­hány települést. Az AP amerikai hírügynökség szerint Be­­lacevacból mintegy 8000 ember elmenekült, mivel attól tartanak, hogy a szerbek ellenőrzésük alá vonják a várost. A VMSZ követeli a magyar katonák visszavonását A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)követeli a kor­mányzó szerb szocialistáktól, hogy vonják ki Koszovóból az ott szolgálatot teljesítő összes magyar nemzetiségű sor­katonát. Ha ez tíz napon belül nem történik meg, a VMSZ visszahívja képviselőit a szerb parlamentből —jelentette be tegnap Kasza József pártelnök. Az erkölcsi alapelvekkel áll szemben az a gyakorlat, hogy egy kisebbség képviselőit a többségi nemzet egy másik kisebbséggel szemben alkal­mazott „leszámolásban” vesse be — fogalmazott Kasza a B92 független belgrádi rádióadónak nyilatkozva. Kasza József a vajdasági magyaroknak ezt a követelését hónapokkal ezelőtt már Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökhöz is eljuttatta. Létszámcsökkentés a cseh hadseregben Pénzhiány miatt a cseh hadsereg létszáma 2003-ig 16 000 fővel csökken. A hadseregnek ma 76 000 katonája és al­kalmazottja van, a következő öt év alatt ez 60 000-re fog csökkenni — a Právo című baloldali lap keddi kiadása szerint ezeket az adatokat Michal Lobkowicz védelmi mi­niszter terjesztette az­ ország Nemzetbiztonsági Tanácsa elé, amely hétfőn tartotta első ülését Prágában. A csökkentés leginkább a polgári alkalmazottakat és a magasabb tiszti­kart fogja érinteni, de apad a sorkatonák száma is. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Simó Erzsébet

Next