Háromszék, 1998. szeptember (10. évfolyam, 2434-2459. szám)
1998-09-01 / 2434. szám
Fabatkát sem érő szerződések A hét végén háromnapos „alkotmányozó” küldöttközgyűlést tartott Budapesten a Magyarok Világszövetségének választmánya. Alkotmányozónak azért nevezik, mert az alapszabályzat néhány alapvetően fontos paragrafusát módosították, hogy az utóbbi két évben szétesésnek indult vezetés egységesítését biztosíthassák. Az MVSZ-ben tarthatatlanul eluralkodtak a torzsalkodások, eldurvultak a személyi ellentétek. Az előző kormányzat több síkon is betartott az MVSZ-nek. Egyrészt az állami költségvetésből felét sem juttatta, mint amennyit a szövetség a kilencvenes évek elején kapott, másrészt nem fogadván el azt a koncepciót, hogy az ország és a nemzet határai nem azonosak — Horn Gyula Antall Józsefet ellenpontozva tízmillió magyar vezetőjének tartotta magát —, s a szövetségen kívülről is szították az ellentéteket, sorra jelentek meg az MVSZ-t, ennek markáns személyiségeit lejárató cikkek. Számunkra ezekben a napokban egy egészen aktuális tanulsága, mondhatni példaértéke van annak, ami ezen a küldöttközgyűlésen történt. A néhány nappal ezelőtt még a szomszédos irodákból is egymással levelező MVSZ-tisztségviselők háromnapos vita, az egymást sértegető vagdalkozások után képesek voltak egy asztalhoz ülni, s olyan döntésre jutni, ami az MVSZ egységes irányítását és működését teszi lehetővé, a kormányzattal való kapcsolatait szabályozza. Amikor a vitatott témák tömkelegéből ezt emeljük ki, akkor természetesen az RMDSZ vezetési szintjein kialakult állapotokra gondolunk, ahol ugyancsak felerősödtek a személyi és csoportellentétek, s a szó szoros értelmében háttérbe szorítják az egységes cselekvést olyan alapvető kérdésekben, mint a magyar egyetem létrehozása, privatizáció, egyházi javak és így tovább. Történik mindez a posztkommunizmus retrográd elemeinek és csoportosulásainak örömére. (Figyeljünk oda Iliescu erdélyi csatangolásaira s a primitív, híveit is lealacsonyító uszításaira a magyarság, Magyarország ellen.) Az MVSZ küldöttközgyűlésén megfogalmazódott egy másik időszerű gondolat is: a szomszédos országokkal megkötött alapszerződések fabatkát sent érnek. S a partner nem csak a szomszéd országokkal kötött alapszerződésekre fütyül. Nem tartja szavát a belső megegyezések dolgában sem. Pedig ami az ország haladását, belső békéjét illeti, ezek nélkülözhetetlenek. A magyarságnak, úgy tűnik, fel kell készülnie, hogy maga vívja meg csatáit, mert partnerei oly módon segítik ki, mint a Szárazbökény a Marost. Sylvester Lajos Az elmúlt hét magyar belpolitikai eseményeit a Fideszvezetők ellen folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés kipattanó botránya árnyékolta be. Az már bizonyos, hogy magán-nyomozóiroda végezte a megfigyeléseket, de pillanatnyilag még nem tudni, KINEK a megbízásából?! S most térjünk át „megnyugtatóbb” dolgokra: a Napi Gazdaság elemző cikkéből kiderül, hogy az idei év első öt hónapjában mintegy 597 millió dollár külföldi működőtőke érkezett a magyar gazdaságba. Ezzel az összes közvetlen külföldi befektető állománya 18 milliárd 397 millió dollárra nőtt! Az első fél évben megalakult, csaknem 2300 határon túli érdekeltségű vállalkozásba befektetett külföldi tőke összege 5 milliárd forinttal, vagyis 28 százalékkal nagyobb, mint 1997-ben!A cégek 34 százaléka különben a pénzügyi szektorban, 30 százaléka pedig a feldolgozóiparban „telepedett le”. Az ingatlanügyletekre 16, míg a kereskedelemre 14 százalékuk szakosodott. Az új vállalkozások révén érkező külföldi tőke több mint kétharmada Közép-Magyarországra irányult. A legnagyobb befektető továbbra is Németország. Utána a sorrend: Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium... Továbbra is aggasztó hírek érkeznek az Alkotmánybíróság háza tájáról. A taláros testület három tagjának, Sólyom László elnöknek, Killényi Gézának és Ádám Antalnak november 23-án jár le kilenc esztendőre szóló mandátuma! A // tagú alkotmánybíróság ezzel nyolc főre apad, ami azt jelenti, hogy egy esetleges betegség,esetén döntésképtelenné válik, ugyanis legkevesebb nyolc tag szükséges a döntésekhez. Az új alkotmánybírák megválasztásához a hatályos magyar törvény értelmében kétharmados parlamenti többségre van szükség (!), ami jelen helyzetben azt jelenti, hogy csak a Fidesz és az MSZP megegyezése esetén jelölhetők új tagok... " Riasztó hírek érkeztek filmes körökből a MAFILM magánosításáról. Állítólag a többségi tulajdont egy amerikai vállalat szerezte volna meg, ami végveszélybe sodorhatná az amúgy is nehéz helyzetben levő magyar filmgyártást. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára szerint nem magánosítják a MAFILM-et, az állam tehát megtartja a többségi tulajdont!... Ez megnyugtató ugyan, viszont máris ördögi kör alakulhat ki, a vállalat akkor lehet nyereséges, ha minél több filmet forgatnak, növelni kell tehát a magyar film állami támogatását!... A vidéki civil szervezetek és helyi közösségek összefogását, érdekeik országos szintű képviseletét tűzte ki legfontosabb céljául a hét végén Budapesten megalakuló Vidék Parlamentje. Az országos egyesületet vidéki és fővárosi civil szervezetek több mint 200 képviselője hozta létre. Az alapítók nevében Márton János összegezte a parlament célkitűzéseit, kiemelve, hogy azok képviseletében vannak jelen, akik nem vesznek részt a nagypolitikában, ezért a most alakuló országos szervezet a napi politika szintje fölött kíván foglalkozni a vidék problémáival és fejlesztésével... " Hírek szerint a belügyminisztérium az üzletek működési rendjéről szóló kormányrendelet módosításával kívánja megteremteni a jogi feltételeit annak, hogy a hatóságok egy egyszerű eljárás keretében is bezárathassák az egyre nagyobb gondot okozó, ún. drogdiszkókat. A tárca a maffiaellenes törvénycsomag részeként kívánja ezt a kormány és a parlament elé terjeszteni a prostitúció szabályozásáról szóló törvényjavaslattal együtt. Nemcsak a drog és a prostik, de a műkincslopások is egyre nagyobb gondot okoznak. A Népszabadság adatai szerint az illegálisan megszerzett műtárgyak kereskedelmi forgalma világszerte az évi hatmilliárd dollárt is elérheti (!). A magyar műkincslopások jelentős hányada elsősorban a magán-, és egyházi tulajdonban lévő értékeket érinti, ezek védelme ugyanis nem megfelelő! Az utóbbi időben a tolvajok mind jobban érdeklődnek a huszadik századi magyar művészeti alkotások iránt is! Ez a legnyugtalanítóbb jele annak, hogy kialakulóban a törvénytelenül megszerzett műkincsek kereskedelme!... BOGDÁN LÁSZLÓ ROVATA Magyar tanc 1998. SZEPTEMBER 1. Hírsaláta • A nemzetközi emberjogi megfigyelők szerint Azerbajdzsán után Romániában ítéltek el legtöbb újságírót. A közismert temesvári per után két botosani-i újságírót rágalmazásért 100 millió lej fájdalomdíj kifizetésére kötelezett a helyi bíróság, mert leleplezték, hogy egy kétszáz éves, műemlékként nyilvántartott épületet két befolyásos helybeli vállalkozó engedély nélkül lebontatott. Az eset még a művelődési és közmunkálatügyi miniszterek felháborodását is kiváltotta, a helyi bíróság mégis úgy ítélte meg, hogy az újságírók rágalmaztak. (Adevărul) Budapesten két kézzel szórta a pénzt, cigányzenét hallgatott és csárdást táncolt — Verestóy Attila RMDSZ-szenátor társaságában — múlt héten Sorin Dimitriu privatizációs miniszter. Igaz, szerényebb helyen, de a sajtóhírek között azt is megemlítették, hogy magyarországi tartózkodásának hála egymilliárd dolláros kanadai és 200 millió dolláros magyar tőke készül Románia felé. Visszaütött a Romtelecom 35 százalékos részvénycsomagja privatizálásának elodázása, egyik jelentkező, a holland KPN máris visszalépett. (Curierul naţional) X Emberölésre való felbujtásért három év börtönbüntetésre ítélte a temesvári táblabíróság az elhíresült Zaher Iskandaranit, a bánáti cigaretta- és kávémaffia koronázatlan királyát. (Mediafax) X Ha az elkövetkező két hónap alatt sem gyürkőzik neki a kormány a reformnak, katasztrófába sodródik az ország — állapította meg Ulm Spineanu parasztpárti szenátor. (Jurnalul naţional) Megnőtt a bűnözési mutató a Zsil völgyében, 100 000 lakosra számítva fél év alatt 2000 rablást követnek el, a bűnözők fele az elbocsátott bányászok közül kerül ki. (Ev. zilei) Kinyilatkoztatta a parasztpárt legfelsőbb testülete: senki sem fogja megvédeni a törvény szigorától Ion Diaconescu korrupcióval vádolt Dâmboviţa megyei rokonságát. (Adevărul) Leszavazták Csernomirgyint Tegnap az orosz alsóház jelentős többséggel elvetette Csernomirgyin kormányfői kinevezését. Jelcin elnökjelöltje csupán 94 szavazatot kapott, míg kinevezéséhez legalább 226 voks szükséges. Az orosz baloldali ellenzék vezérei gyakorlatilag zsákutcába juttatták a tárgyalási folyamatot, annak ellenére, hogy az orosz államfő példa nélküli engedményeket tett számukra — közölte a szavazás előtt az orosz elnöki sajtószolgálat, hangsúlyozva, hogy Borisz Jelcin nem vonja vissza Viktor Csernomirgyin miniszterelnöki jelölését, s szükség esetén másodszor és harmadszor is őt terjeszti elő a kormányfői posztra. Jelcin abba sem egyezett bele, hogy személyesen mutassa be miniszterelnök-jelöltjét a törvényhozásban. A jelek szerint a tavaszi forgatókönyvhöz hasonlóan alakulnak az események. Ha a duma harmadszor is nemet mond Csernomirgyinre, akkor az alsóházra feloszlatás vár, s az elnöknek három hónapon belül ki kell írnia a rendkívüli választásokat. Csernomirgyin ez esetben ügyvezető kormányfőként tevékenykedhetne tovább. Szergej Kirijenko előző kormányfő is háromszor kényszerült a törvényhozás elé állni tavasszal, s a duma csak az utolsó pillanatban járult hozzá kinevezéséhez, miután végül titkos szavazást rendeltek el, s a kommunista képviselők jelentős része is Jelcin jelöltjére szavazott. Erős magyar gazdaság Nem befolyásolja hosszú távon a magyar gazdaság növekedési kilátásait az orosz válság, habár az oda exportáló vállalatokat, illetve a tőzsdét érinti a kialakult helyzet — mondta Chikán Attila gazdasági miniszter tegnapi budapesti háttérbeszélgetésén. A kormány optimista, mivel a magyar gazdaság csak nagyon vékony szálakkal kötődik Oroszországhoz, a külkereskedelmi forgalomnak csak négy-öt százalékát bonyolítja vele. Bagó Eszter, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkára szerint a forint csúszó leértékelési ütemének október 1-jétől esedékes havi 0,8 százalékról 0,7 százalékra való csökkentése sem veszélyezteti a magyar exportot, mivel az első fél évben mintegy 10 százalékkal javult az ipar versenyképessége. Észak-Korea ballisztikus rakétát lőtt ki Észak-Korea tegnap ballisztikus rakétát lőtt ki a Japántenger irányába. A rakéta Vlagyivosztok és Japán északi része között, az orosz várostól mintegy 300 kilométerre délkeletre csapódott a tengerbe — jelentette be a japán nemzetvédelmi hivatal a szigetországban állomásozó amerikai hadseregtől kapott információk alapján. Nonaka Hiromu kormányszóvivő sajtóértekezletén aggodalmát hangoztatta az észak-koreai rakétafejlesztési program esetleges folytatása miatt, és bejelentette, hogy Tokió pekingi nagykövetségén keresztül tiltakozó jegyzéket ad át Phenjannak. Egyelőre Japán elemzi az akció részleteit, ám a kormányszóvivő az eddigi ismeretek alapján azt valószínűsíti, hogy „szokványos tesztkísérletről”, nem pedig egy Japán-ellenes akcióról van szó. A japán nemzetvédelmi hivatal két őrhajót és egy repülőgépet küldött ki a rakéta becsapódási helyének közelébe, de — mint közölték — az őrhajók és a repülők nem fogják átlépni az orosz—japán gazdasági övezet határát. Az MTI később közölte, hogy a korábbi értesülésekkel ellentétben a rakétakísérletben kétfokozatú ballisztikus rakéta szerepelt, és sokkal nagyobb utat tett meg, mint az első tudósítások állították. Az első fokozat levált a japán szigeteket a Koreai-félszigettől elválasztó Japán-tenger fölött, és a vízbe csapódott Vlagyivosztok orosz várostól 300 kilométernyire délkeletre. A második fokozat azonban átrepült Japán északi része fölött, és a Csendes-óceánban végezte útját. Albright szarajevói tárgyalásai Az Egyesült Államok továbbra is elutasítja Bosznia- Hercegovina felosztásának lehetőségét — erősítette meg Szarajevóban az amerikai külügyminiszter. Madeleine Albright ezt Alija Izetbegoviccsal és Kresimir Zubakkal, a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák és horvát tagjával tartott tegnapi tárgyalásai után jelentette ki. Albright elmondta, hogy nem találkozott Momcilo Krajisnikkal, az elnökség szerb tagjával, mert csak azokkal akart tárgyalni, akik támogatják a daytoni megállapodások végrehajtását. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Ferencz Csaba