Háromszék, 1998. szeptember (10. évfolyam, 2434-2459. szám)

1998-09-01 / 2434. szám

Fabatkát sem érő szerződések A hét végén háromnapos „alkotmányozó” küldöttközgyűlést tar­tott Budapesten a Magyarok Világszövetségének választmánya. Alkotmányozónak azért nevezik, mert az alapszabályzat néhány alapvetően fontos paragrafusát módosították, hogy az utóbbi két évben szétesésnek indult vezetés egységesítését biztosíthassák. Az MVSZ-ben tarthatatlanul eluralkodtak a torzsalkodások, eldurvul­tak a személyi ellentétek. Az előző kormányzat több síkon is betar­tott az MVSZ-nek. Egyrészt az állami költségvetésből felét sem juttatta, mint amennyit a szövetség a kilencvenes évek elején ka­pott, másrészt nem fogadván el azt a koncepciót, hogy az ország és a nemzet határai nem azonosak — Horn Gyula Antall Józsefet ellenpontozva tízmillió magyar vezetőjének tartotta magát —, s a szövetségen kívülről is szították az ellentéteket, sorra jelentek meg az MVSZ-t, ennek markáns személyiségeit lejárató cikkek. Számunkra ezekben a napokban egy egészen aktuális tanulsá­ga, mondhatni példa­értéke van annak, ami ezen a küldött­közgyűlésen történt. A néhány nappal ezelőtt még a szomszédos irodákból is egymással levelező MVSZ-tisztségviselők három­napos vita, az egymást sértegető vagdalkozások után képesek voltak egy asztalhoz ülni, s olyan döntésre jutni, ami az MVSZ egységes irányítását és működését teszi lehetővé, a kormányzat­tal való kapcsolatait szabályozza. Amikor a vitatott témák tömkelegéből ezt emeljük ki, akkor természetesen az RMDSZ vezetési szintjein kialakult állapotokra gondolunk, ahol ugyancsak felerősödtek a személyi és csoport­ellentétek, s a szó szoros értelmében háttérbe szorítják az egységes cselekvést olyan alapvető kérdésekben, mint a magyar egyetem létrehozása, privatizáció, egyházi javak és így tovább. Történik mindez a posztkommunizmus retrográd elemeinek és csoportosulá­sainak örömére. (Figyeljünk oda Iliescu erdélyi csatangolásaira s a primitív, híveit is lealacsonyító uszításaira a magyarság, Ma­gyarország ellen.) Az MVSZ küldöttközgyűlésén megfogalmazódott egy másik idő­szerű gondolat is: a szomszédos országokkal megkötött alapszer­ződések fabatkát sent érnek. S a partner nem csak a szomszéd országokkal kötött alapszerződésekre fü­tyül. Nem tartja szavát a belső megegyezések dolgában sem. Pedig ami az ország haladását, belső békéjét illeti, ezek nélkülözhetetlenek. A magyarságnak, úgy tűnik, fel kell készülnie, hogy maga vívja meg csatáit, mert partnerei oly módon segítik ki, mint a Száraz­­bökény a Marost. Sylvester Lajos Az elmúlt hét magyar belpolitikai eseményeit a Fidesz­­vezetők ellen folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés kipattanó botránya árnyékolta be. Az már bizonyos, hogy magán-nyomozóiroda végezte a megfigyeléseket, de pil­lanatnyilag még nem tudni, KINEK a megbízásából?!­­ S most térjünk át „megnyugtatóbb” dolgokra: a Napi Gaz­daság elemző cikkéből kiderül, hogy az idei év első öt hónapjában mintegy 597 millió dollár külföldi működő­tőke érkezett a magyar gazdaságba.­­ Ezzel az összes köz­vetlen külföldi befektető állománya 18 milliárd 397 mil­lió dollárra nőtt! Az első fél évben megalakult, csaknem 2300 határon túli érdekeltségű vállalkozásba befekte­tett külföldi tőke összege 5 milliárd forinttal, vagyis 28 százalékkal nagyobb, mint 1997-ben!A cégek 34 szá­zaléka különben a pénz­ügyi szektorban, 30 száza­léka pedig a feldolgozó­­iparban „telepedett le”. Az ingatlanügyletekre 16, míg a kereskedelemre 14 százalékuk szakosodott.­­ Az új vállalkozások révén érkező külföldi tőke több mint kéthar­mada Közép-Magyarországra irányult. A legnagyobb befektető továbbra is Németország. Utána a sorrend: Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium...­­ Továbbra is aggasztó hírek érkeznek az Alkotmánybíróság háza tájáról. A taláros testület három tagjának, Sólyom László elnöknek, Killényi Gézának és Ádám Antalnak novem­ber 23-án jár le kilenc esztendőre szóló mandátuma! A // tagú alkotmánybíróság ezzel nyolc főre apad, ami azt jelenti, hogy egy esetleges betegség,esetén döntéskép­telenné válik, ugyanis legkevesebb nyolc tag szükséges a döntésekhez. Az új alkotmánybírák megválasztásához a hatályos magyar törvény értelmében kétharmados parla­menti többségre van szükség (!), ami jelen helyzetben azt jelenti, hogy csak a Fidesz és az MSZP megegyezése esetén jelölhetők új tagok... " Riasztó hírek érkeztek filmes körökből a MAFILM magánosításáról. Állítólag a többségi tulajdont egy amerikai vállalat szerezte volna meg, ami végveszélybe sodorhatná az amúgy is nehéz helyzetben levő­ magyar filmgyártást. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára szerint nem magánosítják a MAFILM-et, az állam tehát megtartja a többségi tulajdont!... Ez megnyug­tató ugyan, viszont máris ördögi kör alakulhat ki, a válla­lat akkor lehet nyereséges, ha minél több filmet forgatnak, növelni kell tehát a magyar film állami támogatását!...­­ A vidéki civil szervezetek és helyi közösségek össze­fogását, érdekeik országos szintű képviseletét tűzte ki legfontosabb céljául a hét végén Budapesten megalakuló Vidék Parlamentje.­­ Az országos egyesületet vidéki és fővárosi civil szervezetek több mint 200 képviselője hozta létre. Az alapítók nevében Márton János összegezte a parlament célkitűzéseit, kiemelve, hogy azok képvi­seletében vannak jelen, akik nem vesznek részt a nagy­­politikában, ezért a most alakuló országos szervezet a napi politika szintje fölött kíván foglalkozni a vidék problémáival és fejlesztésé­vel... " Hírek szerint a belügyminisztérium az üzletek működési rendjéről szóló kormányrendelet módosításá­val kívánja megteremteni a jogi feltételeit annak, hogy a hatóságok egy egyszerű eljárás keretében is bezárathas­sák az egyre nagyobb gondot okozó, ún. drogdiszkókat.­­ A tárca a maffiaellenes törvénycsomag részeként kívánja ezt a kormány és a parlament elé terjeszteni a prostitúció szabályozásáról szóló törvényjavaslattal együtt.­­ Nem­csak a drog és a prostik, de a műkincslopások is egyre nagyobb gondot okoznak. A Népszabadság adatai szerint az illegálisan megszerzett műtárgyak kereskedelmi for­galma világszerte az évi hatmilliárd dollárt is elérheti (!).­­ A magyar műkincslopások jelentős hányada elsősorban a magán-, és egyházi tulajdonban lévő értékeket érinti, ezek védelme ugyanis nem megfelelő! Az utóbbi időben a tolvajok mind jobban érdeklődnek a huszadik századi magyar művészeti alkotások iránt is! Ez a legnyugta­lanítóbb jele annak, hogy kialakulóban a törvénytelenül megszerzett műkincsek kereskedelme!...­ ­ BOGDÁN LÁSZLÓ ROVATA M­agyar tan­c 1998. SZEPTEMBER 1. Hírsaláta • A nemzetközi emberjogi megfigyelők szerint Azerbajdzsán után Romániában ítéltek el legtöbb újságírót. A közismert temesvári per után két botosani-i újságírót rágalmazásért 100 millió lej fájdalomdíj kifizetésére kötelezett a helyi bíróság, mert leleplezték, hogy egy két­száz éves, műemlékként nyilvántartott épületet két befolyásos helybeli vállalkozó engedély nélkül lebontatott. Az eset még a művelődési és közmunkálatügyi miniszterek felháborodását is kiváltotta, a helyi bíróság mégis úgy ítélte meg, hogy az újságírók rágalmaztak. (Adevărul)­­ Budapesten két kézzel szórta a pénzt, cigányzenét hallgatott és csárdást táncolt — Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tár­saságában — múlt héten Sorin Dimitriu privatizációs miniszter. Igaz, szerényebb helyen, de a sajtóhírek között azt is meg­említették, hogy magyarországi tartóz­kodásának hála egymilliárd dolláros kana­dai és 200 millió dolláros magyar tőke ké­szül Románia felé.­­ Visszaütött a Romtelecom 35 százalé­kos részvénycsomagja privatizálásának elodá­zása, egyik jelentkező, a holland KPN máris visszalépett. (Curierul naţional) X Emberölésre való felbujtásért három év börtönbüntetésre ítélte a temesvári tábla­bíróság az elhíresült Zaher Iskandaranit, a bánáti cigaretta- és kávémaffia koronázat­lan királyát. (Mediafax) X Ha az elkövetkező két hónap alatt sem gyürkőzik neki a kormány a reformnak, ka­tasztrófába sodródik az ország — állapította meg Ulm Spineanu parasztpárti szenátor. (Jur­nalul naţional)­­ Megnőtt a bűnözési mutató a Zsil völgyében, 100 000 lakosra számítva fél év alatt 2000 rablást követnek el, a bűnözők fele az elbocsátott bányászok közül kerül ki. (Ev. zilei)­­ Kinyilatkoztatta a parasztpárt legfel­sőbb testülete: senki sem fogja megvédeni a törvény szigorától Ion Diaconescu kor­rupcióval vádolt Dâmboviţa megyei rokon­ságát. (Adevărul) Leszavazták Csernomirgyint Tegnap az orosz alsóház jelentős többséggel elvetette Csernomirgyin kormányfői kinevezését. Jelcin elnök­jelölt­je csupán 94 szavazatot kapott, míg kinevezéséhez legalább 226 voks szükséges. Az orosz baloldali ellenzék vezérei gyakorlatilag zsákutcába juttatták a tárgyalási folyamatot, annak ellenére, hogy az orosz államfő példa nélküli engedményeket tett számukra — közölte a sza­vazás előtt az orosz elnöki sajtószolgálat, hangsúlyozva, hogy Borisz Jelcin nem vonja vissza Viktor Csernomir­­gyin miniszterelnöki jelölését, s szükség esetén másod­szor és harmadszor is őt terjeszti elő a kormányfői poszt­ra. Jelcin abba sem egyezett bele, hogy személyesen mutassa be miniszterelnök-jelöltjét a törvényhozásban. A jelek szerint a tavaszi forgatókönyvhöz hasonlóan alakulnak az események. Ha a duma harmadszor is nemet mond Csernomirgyinre, akkor az alsóházra feloszlatás vár, s az elnöknek három hónapon belül ki kell írnia a rendkívüli választásokat. Csernomirgyin ez esetben ügy­vezető kormányfőként tevékenykedhetne tovább. Szer­­gej Kirijenko előző kormányfő is háromszor kényszerült a törvényhozás elé állni tavasszal, s a duma csak az utolsó pillanatban járult hozzá kinevezéséhez, miután végül titkos szavazást rendeltek el, s a kommunista képviselők jelentős része is Jelcin jelöltjére szavazott. Erős magyar gazdaság Nem befolyásolja hosszú távon a magyar gazdaság növekedési kilátásait az orosz válság, habár az oda ex­portáló vállalatokat, illetve a tőzsdét érinti a kialakult helyzet — mondta Chikán Attila gazdasági miniszter tegnapi budapesti háttérbeszélgetésén. A kormány opti­mista, mivel a magyar gazdaság csak nagyon vékony szálakkal kötődik Oroszországhoz, a külkereskedelmi forgalomnak csak négy-öt százalékát bonyolítja vele. Bagó Eszter, a gazdasági minisztérium helyettes állam­titkára szerint a forint csúszó leértékelési ütemének október 1-jétől esedékes havi 0,8 százalékról 0,7 százalékra való csökkentése sem veszélyezteti a magyar exportot, mivel az első fél évben mintegy 10 százalékkal javult az ipar versenyképessége. Észak-Korea ballisztikus rakétát lőtt ki Észak-Korea tegnap ballisztikus rakétát lőtt ki a Japán­tenger irányába. A rakéta Vlagyivosztok és Japán északi része között, az orosz várostól mintegy 300 kilométerre délkeletre csapódott a tengerbe — jelentette be a japán nem­zetvédelmi hivatal a szigetországban állomásozó amerikai hadseregtől kapott információk alapján. Nonaka Hiromu kormányszóvivő sajtóértekezletén aggodalmát hangoztatta az észak-koreai rakétafejlesztési program esetleges folyta­tása miatt, és bejelentette, hogy Tokió pekingi nagykövetsé­gén keresztül tiltakozó jegyzéket ad át Phenjannak. Egyelőre Japán elemzi az akció részleteit, ám a kormányszóvivő az eddigi ismeretek alapján azt valószínűsíti, hogy „szokványos tesztkísérletről”, nem pedig egy Japán-ellenes akcióról van szó. A japán nemzetvédelmi hivatal két őrhajót és egy repülőgépet küldött ki a rakéta becsapódási helyének közelé­be, de — mint közölték — az őrhajók és a repülők nem fogják átlépni az orosz—japán gazdasági övezet határát.­­ Az MTI később közölte, hogy a korábbi értesülésekkel ellentétben a rakétakísérletben kétfokozatú ballisztikus ra­­­kéta szerepelt, és sokkal nagyobb utat tett meg, mint az első tudósítások állították. Az első fokozat levált a japán szige­teket a Koreai-félszigettől elválasztó Japán-tenger fölött, és a vízbe csapódott Vlagyivosztok orosz várostól 300 kilomé­ternyire délkeletre. A második fokozat azonban átrepült Ja­pán északi része fölött, és a Csendes-óceánban végezte útját. Albright szarajevói tárgyalásai Az Egyesült Államok továbbra is elutasítja Bosznia- Hercegovina felosztásának lehetőségét — erősítette meg Szarajevóban az amerikai külügyminiszter. Madeleine Albright ezt Alija Izetbegoviccsal és Kresimir Zubakkal, a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák és horvát tagjá­val tartott tegnapi tárgyalásai után jelentette ki. Albright elmondta, hogy nem találkozott Momcilo Krajisnikkal, az elnökség szerb tagjával, mert csak azokkal akart tárgyal­ni, akik támogatják a daytoni megállapodások végrehajtását. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Ferencz Csaba

Next