Háromszék, 1998. december (10. évfolyam, 2512-2535. szám)

1998-12-02 / 2512. szám

• • Öcalan nemkívánatos Moszkvában Abdullah Öcalan kurd vezető — aki Rómában várja sorsának eldöntését — kész olasz, német, európai vagy akár nemzetközi bíróság elé állni. Ezt a Kurd Munkáspárt vezetője a Kommerszant Daily című orosz napilapban tegnap megjelent telefoninter­júban jelentette ki, reményét fejezve ki, hogy Róma nemzetközi döntőbíróság meg­szervezését is kezdeményezi a kurdok és Törökország konfliktusának békés megoldására. Öcalan megerősítette: bí­zott az olasz demokráciában­ és igazságszolgáltatásban. A­­zért utazott Rómába, mert ott kevéssé kellett tartania attól, hogy a hatóságok kiadják Ankara követelésére. Az orosz gazdasági napi­lap kommentárjában azt állí­totta, Moszkva tudott ugyan arról, hogy Öcalan novem­ber 12-ig —— amikor az orosz fővárosból repülőgépen Ró­mába érkezett —, hetekig orosz területen tartózkodott, de hivatalosan nem kívánt er­ről tudomást venni, ugyanis nehéz gazdasági helyzete mi­att nem akarta megrontani kap­csolatait Törökországgal és az Egyesült Államokkal. Öca­lan maga is megerősítette, hogy kurd képviselőkön ke­resztül kapcsolatot tartott az orosz titkosszolgálatokkal és hatóságokkal, de Jevgenyij Primakov kormányfő nemet mondott a politikai menedék­jogra vonatkozó kérésére. A Kommerszant Daily szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felajánlotta Öcalannak, hogy csöndben hagyja el Orosz­országot. Moszkva meg akart szabadulni kellemetlen ven­dégétől, s a politikust kato­nai különgép vitte volna Görögországba, Ciprusra, Lí­biába, esetleg Örményország­ba, bárhova, ahova a kurd vezető kívánkozott volna. Az orosz titkosszolgálatot felin­gerelte a kurdok közlése, hogy Öcalan Aeroflot-járattal Ró­mába utazik. Ez azt jelentette ugyanis, hogy a kurd vezér moszkvai tartózkodásáról or­szág-világ tudomást szerez. En­nek ellenére nem akadályozták semmiben Öcalant, aki Rómában azonnal politikai menedékjogot kért — írta az idézett lap. Az orosz napilap szerint Lamber­­to Dini olasz külügyminisz­ter hétfőn arról is tárgyalt az orosz fővárosban, hogy Moszk­va esetleg visszafogadhatná Öcalant, de Primakov hajtha­tatlan maradt: az orosz kor­mányfő szerint a kurd vezér hamis papírokkal tartózko­dott Oroszországban, sem­miféle hivatalos kapcsolat­­felvétel nem történt vele, s ezért nem is várják vissza. Európa-szerte tüntetnek a kurdok. Moszkvában minte­gy ötvenen demonstráltak hétfőn az Egyesült Államok nagykövet­sége előtt, azt követelve, hogy Washington ne támogassa a vezetőjük, Abdullah Öcalan „fizikai megsemmisítésére" irányuló török terveket. A tüntetők röplapokat osztogattak, amelyeken „rendkívül súlyos következményeket" helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Öcalannak bántódása esne, mivel „minden haladó szellemű kurd akár az életét is felál­dozná vezéréért". Tizenhárom újságírót öltek meg 1998-ban 1998-ban tizenhárom újságírót gyilkoltak meg a világon, és majdnem százan 25 ország börtöneiben ülnek, mivel elutasították a cenzúrát vagy kompromittáló tényekről számoltak be — közölte vasárnap a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet. A sajtószabadságért küzdő nemzetközi szervezet elítélte az újságírók elleni támadá­sokat, és követelte valamennyi fogva tartott újságíró szabadon bocsátását. Az RSF szerint Mexikó és Kolumbia a két legveszélyesebb ország az újságírók számára. Mexikóban például a múlt hónapban egyetlen hét leforgása alatt két újságírót gyilkoltak meg. Afrikában szintén kifogásolható a sajtósza­badság helyzete — állapította meg a Ripor­terek Határok Nélkül, amely tíz olyan országot nevezett meg — közöttük Eritreát, Tunéziát, Kamerunt, Angolát és Etiópiát­, ahol soro­zatosan megsértik a sajtószabadságot. A Deutsche Bank megveszi a Bankers Trustot Németország legnagyobb bankja, a Deutsche Bank AG 17 milliárd márkáért megveszi az amerikai Bankers Trust befektetési bankcsoportot, és ezáltal a világ leg­nagyobb pénzintézete lesz. A tranzakciót a két vállalat felügyelő tanácsa hétfőre virradóra hagyta jóvá. Az ügyletet most már csak a két bank részvényeseinek, a német, illetve az amerikai kartellhatóságnak, valamint az Európai Unió kartellhivatalának kell jóváhagynia — közölte a Deutsche Bank hétfőn. Az átvétel eredményeként legkésőbb 1999 májusában 1,3 ezer milliárd márka (800 milliárd dollár) mérlegfő­­összegű bankóriás jön létre. Az új pénzintézet, amelyet a Deutsche Bank elnöke, Rolf­ E. Breuer vezet, 95 ezer főt foglalkoztat. Az átvétel eredményeként a Deutsche Bank maga mögé utasítja a svájci UBS bankcsoportot a világ legnagyobb pénzintézeteinek listáján. Az átvétel költségeinek finanszí­­rozására a Deutsche Bank 4 milliárd márkát tőkeemeléssel biztosít, a maradék 13 milliárd márkát pedig a rendelkezésre álló likvid eszközök felhasználásával, valamint nyereség­részesedési jegyek, kötvények, részvényre váltható kötvé­nyek, illetve opciós kötvények kibocsátásával teremti elő. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László SVÁJC orosz maffiafőnök pere Hétfőn Genfben megkezdő­dött a kábítószer-kereskedelem­mel, kerítéssel, bűnszövetkezet működtetésével vádolt orosz Szergej Mihajlov pere. A 40 esztendős Mihajlov, aki állítólag az egyik nagy moszk­vai maffia főnöke, az első kelet­európai „keresztapa”, akit Nyu­­gat-Európában bíróság elé állí­tottak. A leánykereskedelem és a kábítószerügyek mellett okirat­hamisítással és az ingatlanok adás­vételét Svájcban külföldiek számára szabályozó előírások megsértésével is vádolják. Ha minden vádpont beigazolódik, hét és fél év börtön vár rá — írta az AFP. A megerősített rendőr­ségi felügyelet mellett folyó tár­gyalás előreláthatólag két hetet vesz majd igénybe. Nepotizmus Magyarországon Nepotizmus Magyarországon címmel a német közszolgálati rádióban a budapesti tudósító, Ferenczy Harriett beszámolt a Torgyán József földművelésügyi és vidék­­fejlesztési miniszter fiának, menyének és nászasszonyának szerzett állásokról. A korábban politikai bo­hócnak tartott s az Ország­gyűlésben is gyakran kine­vezett T­orgyán József nagyon is komoly tud lenni, ha hata­lomhoz jutva arról kell gon­doskodnia, hogy jól fizetett állami posztokra segítse klán­jának tagjait — hangzott el a Deutschlandfunk rádióállo­más hétfő déli hírműsorában. Ezt a sógorság-komaságot nem nézik jó szemmel a ma­gyarok — mondta budapesti kommentárjában a német rá­dió, elvégre éppen a becsvágyó új kormányfő, Orbán Viktor volt az, aki hivatalba lépése­kor hadat üzent a nepotizmus­nak, az összefonódásoknak és a kettős erkölcsnek. Az el­lentmondás nyitja egy­szerű— vélte Ferenczy. Tor­gyán és pártja nélkül nincs polgári kormány Magyaror­szágon, a Fidesznek és Orbán­nak — a parlamenti többség biztosítása végett — szüksége van a kisgazdákra. Az Ország­házban is elhangzó felhördülé­sek sem tudták megakadályoz­ni az FKGP elnökét abban, hogy érvényt szerezzen az új családpolitikáról vallott egyéni elképzeléseinek, s fiatal menyét is új álláshoz juttassa. A német tudósító által megszólaltatott emberek felháborodásuknak adtak hangot. Egyikük szerint a szocialista kormány idején is volt nepotizmus, de azok legalább ügyeltek arra, hogy a rokonok rendelkezzenek a kiszemelt poszthoz szüksé­ges képesítéssel. A Trixi-sztori rávilágít a jobboldali kormánykoalíció és a miniszterelnök gyen­geségére—állapította meg Fe­renczy. — Orbán ugyanis csak azután emelt szót a rokonok állami hivatalokhoz juttatá­sa ellen, hogy Torgyán már az egész családját elhelyezte. Viharos felszólalások és visszalépések Éles, személyeskedésektől sem mentes napirend előtti vita alakult ki hétfőn az Országgyűlésben Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, vala­mint Kuncze Gábor szabaddemokrata, illetve Nagy Sándor szocialista képviselő között a kisgazda politikus hozzátartozóinak kinevezési ügyei kapcsán. Kuncze Gábor azzal vádolta Torgyán Józse­­fet, hogy nem mondott igazat akkor, amikor jelenlegi ellenzéki képviselők rokonainak pozícióiról beszélt a parlamentben. Nagy Sán­dor azt fejtegette, hogy legkevésbé a kisgazda pártelnök véleményére lettek volna kíván­csiak az ügyben. Álláspontja szerint a kormány más vezetőinek kellett volna felszólalniuk. Torgyán József leszögezte: egyetlen hoz­zátartozója sem rendelkezik állami megbí­zással, azok, akik ilyen felkérést kaptak, vissza is utasították a lehetőséget. Még aznap visszaadta megbízását Hingyi Beatrix — Torgyán menye —, a Malév Rt. igazgatóságába delegált tag. Hingyi Beatrix sajtóközleményben tudatta, hogy visszavon­hatatlan lépésének indoka: „méltatlan és etikátlan sajtótámadások közepette szakmai munkát végezni nem lehetséges. E tisztségért dí­jazást nem kaptam, arra nem is tartok igényt — olvasható a közleményben. — Noha közel 12 éves szakmai tevékenységem az igazgatósá­gi tagságra mindenképpen feljogosít, tudá­somat ilyen körülmények között kamatoztat­ni nem tudom”—mutat rá, hozzátéve: „sajnála­tos, hogy bár családom a régi rendszerben üldözöttként hátrányokat szenvedett, ebben a rendszerben további hátrányos megkülön­böztetéseket kell elviselnem”. Ugyancsak hétfőn utasította vissza a Sze­rencsejáték Rt.-ben felajánlott felügyelő­bizottsági posztot Hingyi Lászlóné (Beatrix,­­édesanyja). Családi természetű külföldi utazá­somról hazatérve meglepődve értesültem a személyemmel kapcsolatos rágalmazó tény­állításokról — áll közleményében. A Time vállalkozó titánjai Pénz- és bankemberek, filmgyárosok és számítástechnikusok uralják azt a listát, amelyet a Time nemzetközi hírmagazin készített hétfői számában a század szerinte legnagyobb vállalkozóiról. A Time az évszázad­ szemé­­lyiségének kiválasztásához indított többrészes sorozatot, amelyben egy-egy terület világ­nagyságait rangsorolja. A politikai vezetők és színészek után most a gazdasági élet nagyságai közül válogatott. A húszas listára 19 ameri­kai mellett egyetlen külföldi személy, a Sonyt világelső exportőrré emelő japán Akio Morita került fel. A húsz vezér­­egyéniség közé sorolta a Time a rajzfilmkirály Walt Disneyt, a McDonald’s gyorsétkeztetőt alapító Ray Krocot, Estéé Lau­der kozmetikumkirálynőt, Lu­cky Luciano maffiavezetőt, Charles Merrill New York-i tőzsdekirályt, Willis Carriert, a légkondicionálás piacosító­­ját, a külvárosépítés atyjaként számon tartott William Levit­­tet, Leo Burnett reklámszultánt, Pete Rozelle-t, aki az Egyesült Államokban tartós népőrület­té, óriási üzletté emelte a rögbit, az árengedmények egységes rendszerét megteremtő Sam Waltont, a transzarábiai olaj­vezeték-világot építő Stephen Bechtelt, a PanAm légitársasá­got alapító Juan Trippet, a munkások járandóságainak ga­rantálását kiharcoló Walter Reuther szakszervezeti vezetőt, az IBM számítástechnikai cé­get világelsővé emelő Thomas Watsont, David Sarnoffot, a televíziózás atyját, Henry Ford autógyárost, Bill Gates szoftverkirályt és a Metro Goldwyn Mayer filmgyártó cég alapítóját, Louis Mayert. A központi bankok évszázada A központi bankok évszázadának minősítette a XX. századot a Morgan Stanley amerikai befektetési ház jegybanki összesítője. A The Economist legutóbbi számában ismertetett felmérés szerint 1900-ban még mindössze 18 olyan intézmény működött a világon, amely a mai fogalmak szerint köz­ponti banknak volt nevezhető; számuk 1998- ban már 1­72. Hasonló mértékben alakult a jegybanki alkalmazottak száma is, amely a századelő néhány ezres állományával szemben ma már félmillióra rúg. A teljes létszámból egyedül Kínában 100 ezer dolgozik; igaz, a milliár­dosnál is népesebb országban ez is 100 ezer lakosonként mindössze 8 „jegybankárt” je­lent. Kína ezzel az aránnyal a 15. a The Economist által közölt, 31 országot szám­láló listán, amelyet Belgium, Franciaország és Oroszország vezet. Utóbbi országokban egyaránt harminchoz közeli számú jegyban­ki alkalmazott jut minden 100 ezer lakosra. Magyarországon a felsorolás szerint más­fél ezren dolgoznak jegybankban, vagyis száz­ezer lakosonként 15-en; ez a hatodik helyhez volt elegendő a „jegybankársűrűségi” listán. Feltűnő az eltérés az Egyesült Államok és a hasonló méretű gazdaságnak számító Euró­pai Unió között: az előbbi jegybankjaként működő intézmény, a Federal Reserve beéri 23 ezernél alig több alkalmazottal, ami 100 ezer lakosonként 9 főt jelent, míg az EU közpon­ti pénzintézetei ennél csaknem háromszor több embert foglalkoztatnak. Az utóbbi öt évben mindazonáltal 8 százalékkal csökkent az uniós jegybankok alkalmazotti gárdája, s további leépítések várhatók, ahogy az egy hónap múlva induló gazdasági és valuta­unión (EMU) belül az ügyek fokozatosan át­kerülnek a majdani közös jegybank il­letékességébe — jósolta a The Economist.

Next