Háromszék, 1998. december (10. évfolyam, 2512-2535. szám)
1998-12-02 / 2512. szám
• • Öcalan nemkívánatos Moszkvában Abdullah Öcalan kurd vezető — aki Rómában várja sorsának eldöntését — kész olasz, német, európai vagy akár nemzetközi bíróság elé állni. Ezt a Kurd Munkáspárt vezetője a Kommerszant Daily című orosz napilapban tegnap megjelent telefoninterjúban jelentette ki, reményét fejezve ki, hogy Róma nemzetközi döntőbíróság megszervezését is kezdeményezi a kurdok és Törökország konfliktusának békés megoldására. Öcalan megerősítette: bízott az olasz demokráciában és igazságszolgáltatásban. Azért utazott Rómába, mert ott kevéssé kellett tartania attól, hogy a hatóságok kiadják Ankara követelésére. Az orosz gazdasági napilap kommentárjában azt állította, Moszkva tudott ugyan arról, hogy Öcalan november 12-ig —— amikor az orosz fővárosból repülőgépen Rómába érkezett —, hetekig orosz területen tartózkodott, de hivatalosan nem kívánt erről tudomást venni, ugyanis nehéz gazdasági helyzete miatt nem akarta megrontani kapcsolatait Törökországgal és az Egyesült Államokkal. Öcalan maga is megerősítette, hogy kurd képviselőkön keresztül kapcsolatot tartott az orosz titkosszolgálatokkal és hatóságokkal, de Jevgenyij Primakov kormányfő nemet mondott a politikai menedékjogra vonatkozó kérésére. A Kommerszant Daily szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felajánlotta Öcalannak, hogy csöndben hagyja el Oroszországot. Moszkva meg akart szabadulni kellemetlen vendégétől, s a politikust katonai különgép vitte volna Görögországba, Ciprusra, Líbiába, esetleg Örményországba, bárhova, ahova a kurd vezető kívánkozott volna. Az orosz titkosszolgálatot felingerelte a kurdok közlése, hogy Öcalan Aeroflot-járattal Rómába utazik. Ez azt jelentette ugyanis, hogy a kurd vezér moszkvai tartózkodásáról ország-világ tudomást szerez. Ennek ellenére nem akadályozták semmiben Öcalant, aki Rómában azonnal politikai menedékjogot kért — írta az idézett lap. Az orosz napilap szerint Lamberto Dini olasz külügyminiszter hétfőn arról is tárgyalt az orosz fővárosban, hogy Moszkva esetleg visszafogadhatná Öcalant, de Primakov hajthatatlan maradt: az orosz kormányfő szerint a kurd vezér hamis papírokkal tartózkodott Oroszországban, semmiféle hivatalos kapcsolatfelvétel nem történt vele, s ezért nem is várják vissza. Európa-szerte tüntetnek a kurdok. Moszkvában mintegy ötvenen demonstráltak hétfőn az Egyesült Államok nagykövetsége előtt, azt követelve, hogy Washington ne támogassa a vezetőjük, Abdullah Öcalan „fizikai megsemmisítésére" irányuló török terveket. A tüntetők röplapokat osztogattak, amelyeken „rendkívül súlyos következményeket" helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Öcalannak bántódása esne, mivel „minden haladó szellemű kurd akár az életét is feláldozná vezéréért". Tizenhárom újságírót öltek meg 1998-ban 1998-ban tizenhárom újságírót gyilkoltak meg a világon, és majdnem százan 25 ország börtöneiben ülnek, mivel elutasították a cenzúrát vagy kompromittáló tényekről számoltak be — közölte vasárnap a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet. A sajtószabadságért küzdő nemzetközi szervezet elítélte az újságírók elleni támadásokat, és követelte valamennyi fogva tartott újságíró szabadon bocsátását. Az RSF szerint Mexikó és Kolumbia a két legveszélyesebb ország az újságírók számára. Mexikóban például a múlt hónapban egyetlen hét leforgása alatt két újságírót gyilkoltak meg. Afrikában szintén kifogásolható a sajtószabadság helyzete — állapította meg a Riporterek Határok Nélkül, amely tíz olyan országot nevezett meg — közöttük Eritreát, Tunéziát, Kamerunt, Angolát és Etiópiát, ahol sorozatosan megsértik a sajtószabadságot. A Deutsche Bank megveszi a Bankers Trustot Németország legnagyobb bankja, a Deutsche Bank AG 17 milliárd márkáért megveszi az amerikai Bankers Trust befektetési bankcsoportot, és ezáltal a világ legnagyobb pénzintézete lesz. A tranzakciót a két vállalat felügyelő tanácsa hétfőre virradóra hagyta jóvá. Az ügyletet most már csak a két bank részvényeseinek, a német, illetve az amerikai kartellhatóságnak, valamint az Európai Unió kartellhivatalának kell jóváhagynia — közölte a Deutsche Bank hétfőn. Az átvétel eredményeként legkésőbb 1999 májusában 1,3 ezer milliárd márka (800 milliárd dollár) mérlegfőösszegű bankóriás jön létre. Az új pénzintézet, amelyet a Deutsche Bank elnöke, Rolf E. Breuer vezet, 95 ezer főt foglalkoztat. Az átvétel eredményeként a Deutsche Bank maga mögé utasítja a svájci UBS bankcsoportot a világ legnagyobb pénzintézeteinek listáján. Az átvétel költségeinek finanszírozására a Deutsche Bank 4 milliárd márkát tőkeemeléssel biztosít, a maradék 13 milliárd márkát pedig a rendelkezésre álló likvid eszközök felhasználásával, valamint nyereségrészesedési jegyek, kötvények, részvényre váltható kötvények, illetve opciós kötvények kibocsátásával teremti elő. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László SVÁJC orosz maffiafőnök pere Hétfőn Genfben megkezdődött a kábítószer-kereskedelemmel, kerítéssel, bűnszövetkezet működtetésével vádolt orosz Szergej Mihajlov pere. A 40 esztendős Mihajlov, aki állítólag az egyik nagy moszkvai maffia főnöke, az első keleteurópai „keresztapa”, akit Nyugat-Európában bíróság elé állítottak. A leánykereskedelem és a kábítószerügyek mellett okirathamisítással és az ingatlanok adásvételét Svájcban külföldiek számára szabályozó előírások megsértésével is vádolják. Ha minden vádpont beigazolódik, hét és fél év börtön vár rá — írta az AFP. A megerősített rendőrségi felügyelet mellett folyó tárgyalás előreláthatólag két hetet vesz majd igénybe. Nepotizmus Magyarországon Nepotizmus Magyarországon címmel a német közszolgálati rádióban a budapesti tudósító, Ferenczy Harriett beszámolt a Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter fiának, menyének és nászasszonyának szerzett állásokról. A korábban politikai bohócnak tartott s az Országgyűlésben is gyakran kinevezett Torgyán József nagyon is komoly tud lenni, ha hatalomhoz jutva arról kell gondoskodnia, hogy jól fizetett állami posztokra segítse klánjának tagjait — hangzott el a Deutschlandfunk rádióállomás hétfő déli hírműsorában. Ezt a sógorság-komaságot nem nézik jó szemmel a magyarok — mondta budapesti kommentárjában a német rádió, elvégre éppen a becsvágyó új kormányfő, Orbán Viktor volt az, aki hivatalba lépésekor hadat üzent a nepotizmusnak, az összefonódásoknak és a kettős erkölcsnek. Az ellentmondás nyitja egyszerű— vélte Ferenczy. Torgyán és pártja nélkül nincs polgári kormány Magyarországon, a Fidesznek és Orbánnak — a parlamenti többség biztosítása végett — szüksége van a kisgazdákra. Az Országházban is elhangzó felhördülések sem tudták megakadályozni az FKGP elnökét abban, hogy érvényt szerezzen az új családpolitikáról vallott egyéni elképzeléseinek, s fiatal menyét is új álláshoz juttassa. A német tudósító által megszólaltatott emberek felháborodásuknak adtak hangot. Egyikük szerint a szocialista kormány idején is volt nepotizmus, de azok legalább ügyeltek arra, hogy a rokonok rendelkezzenek a kiszemelt poszthoz szükséges képesítéssel. A Trixi-sztori rávilágít a jobboldali kormánykoalíció és a miniszterelnök gyengeségére—állapította meg Ferenczy. — Orbán ugyanis csak azután emelt szót a rokonok állami hivatalokhoz juttatása ellen, hogy Torgyán már az egész családját elhelyezte. Viharos felszólalások és visszalépések Éles, személyeskedésektől sem mentes napirend előtti vita alakult ki hétfőn az Országgyűlésben Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint Kuncze Gábor szabaddemokrata, illetve Nagy Sándor szocialista képviselő között a kisgazda politikus hozzátartozóinak kinevezési ügyei kapcsán. Kuncze Gábor azzal vádolta Torgyán Józsefet, hogy nem mondott igazat akkor, amikor jelenlegi ellenzéki képviselők rokonainak pozícióiról beszélt a parlamentben. Nagy Sándor azt fejtegette, hogy legkevésbé a kisgazda pártelnök véleményére lettek volna kíváncsiak az ügyben. Álláspontja szerint a kormány más vezetőinek kellett volna felszólalniuk. Torgyán József leszögezte: egyetlen hozzátartozója sem rendelkezik állami megbízással, azok, akik ilyen felkérést kaptak, vissza is utasították a lehetőséget. Még aznap visszaadta megbízását Hingyi Beatrix — Torgyán menye —, a Malév Rt. igazgatóságába delegált tag. Hingyi Beatrix sajtóközleményben tudatta, hogy visszavonhatatlan lépésének indoka: „méltatlan és etikátlan sajtótámadások közepette szakmai munkát végezni nem lehetséges. E tisztségért díjazást nem kaptam, arra nem is tartok igényt — olvasható a közleményben. — Noha közel 12 éves szakmai tevékenységem az igazgatósági tagságra mindenképpen feljogosít, tudásomat ilyen körülmények között kamatoztatni nem tudom”—mutat rá, hozzátéve: „sajnálatos, hogy bár családom a régi rendszerben üldözöttként hátrányokat szenvedett, ebben a rendszerben további hátrányos megkülönböztetéseket kell elviselnem”. Ugyancsak hétfőn utasította vissza a Szerencsejáték Rt.-ben felajánlott felügyelőbizottsági posztot Hingyi Lászlóné (Beatrix,édesanyja). Családi természetű külföldi utazásomról hazatérve meglepődve értesültem a személyemmel kapcsolatos rágalmazó tényállításokról — áll közleményében. A Time vállalkozó titánjai Pénz- és bankemberek, filmgyárosok és számítástechnikusok uralják azt a listát, amelyet a Time nemzetközi hírmagazin készített hétfői számában a század szerinte legnagyobb vállalkozóiról. A Time az évszázad személyiségének kiválasztásához indított többrészes sorozatot, amelyben egy-egy terület világnagyságait rangsorolja. A politikai vezetők és színészek után most a gazdasági élet nagyságai közül válogatott. A húszas listára 19 amerikai mellett egyetlen külföldi személy, a Sonyt világelső exportőrré emelő japán Akio Morita került fel. A húsz vezéregyéniség közé sorolta a Time a rajzfilmkirály Walt Disneyt, a McDonald’s gyorsétkeztetőt alapító Ray Krocot, Estéé Lauder kozmetikumkirálynőt, Lucky Luciano maffiavezetőt, Charles Merrill New York-i tőzsdekirályt, Willis Carriert, a légkondicionálás piacosítóját, a külvárosépítés atyjaként számon tartott William Levittet, Leo Burnett reklámszultánt, Pete Rozelle-t, aki az Egyesült Államokban tartós népőrületté, óriási üzletté emelte a rögbit, az árengedmények egységes rendszerét megteremtő Sam Waltont, a transzarábiai olajvezeték-világot építő Stephen Bechtelt, a PanAm légitársaságot alapító Juan Trippet, a munkások járandóságainak garantálását kiharcoló Walter Reuther szakszervezeti vezetőt, az IBM számítástechnikai céget világelsővé emelő Thomas Watsont, David Sarnoffot, a televíziózás atyját, Henry Ford autógyárost, Bill Gates szoftverkirályt és a Metro Goldwyn Mayer filmgyártó cég alapítóját, Louis Mayert. A központi bankok évszázada A központi bankok évszázadának minősítette a XX. századot a Morgan Stanley amerikai befektetési ház jegybanki összesítője. A The Economist legutóbbi számában ismertetett felmérés szerint 1900-ban még mindössze 18 olyan intézmény működött a világon, amely a mai fogalmak szerint központi banknak volt nevezhető; számuk 1998- ban már 172. Hasonló mértékben alakult a jegybanki alkalmazottak száma is, amely a századelő néhány ezres állományával szemben ma már félmillióra rúg. A teljes létszámból egyedül Kínában 100 ezer dolgozik; igaz, a milliárdosnál is népesebb országban ez is 100 ezer lakosonként mindössze 8 „jegybankárt” jelent. Kína ezzel az aránnyal a 15. a The Economist által közölt, 31 országot számláló listán, amelyet Belgium, Franciaország és Oroszország vezet. Utóbbi országokban egyaránt harminchoz közeli számú jegybanki alkalmazott jut minden 100 ezer lakosra. Magyarországon a felsorolás szerint másfél ezren dolgoznak jegybankban, vagyis százezer lakosonként 15-en; ez a hatodik helyhez volt elegendő a „jegybankársűrűségi” listán. Feltűnő az eltérés az Egyesült Államok és a hasonló méretű gazdaságnak számító Európai Unió között: az előbbi jegybankjaként működő intézmény, a Federal Reserve beéri 23 ezernél alig több alkalmazottal, ami 100 ezer lakosonként 9 főt jelent, míg az EU központi pénzintézetei ennél csaknem háromszor több embert foglalkoztatnak. Az utóbbi öt évben mindazonáltal 8 százalékkal csökkent az uniós jegybankok alkalmazotti gárdája, s további leépítések várhatók, ahogy az egy hónap múlva induló gazdasági és valutaunión (EMU) belül az ügyek fokozatosan átkerülnek a majdani közös jegybank illetékességébe — jósolta a The Economist.