Háromszék, 1999. február (11. évfolyam, 2560-2583. szám)
1999-02-01 / 2560. szám
Hóhelyzet Súlyos fennakadásokat okozott a hét végén kezdődött erős havazás és ónos eső az ország nagy részén. Szombat estétől már a hadsereg alakulatai is részt vesznek az utakon rekedt emberek kiszabadításában, a vasúti közlekedés biztosításában. A sűrű hóesés mellett több helyen az ónos eső is nehezítette a helyzetet. Szombattól három országos főútvonal és számos helyi út járhatatatlanná vált, elsősorban az ország északkeleti részén. A Fekete-tenger partján viharos szél söpört végig. Szombaton több kikötőt le kellett zárni. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt szombat déltől az ország keleti részén több mint 220 vidéki településen szünetel az áramellátás. Különösen nehéz helyzetben vannak a Bákó, Brăila, Iaşi, Konstanca és Giurgiu környéki falvak lakói. Katonák takarítják a havat Bukarest, Ploieşti, Brassó, Segesvár, Nagyszeben vasúti pályaudvarain. Szombaton legalább 40 centiméter vastag hótakaró borította be Bukarestet is. A fővárosban minimálisra csökkent a járműforgalom, a város rendelkezésére álló néhány hókotró és hóeke reménytelenül próbálkozik a főútvonalak járhatóvá tételével. ❖ A tanügyminisztérium a kedvezőtlen időjárásra és a terjedő grippojárványra való tekintettel teljesítette Bukarest és tíz megye tanfelügyelőségének kérését: három nappal, illetve egy héttel hosszabbíthatják a vakációt. | __ Göncz Árpád—Constantinescutalálkozó Aachenben Aachenben tegnap kétoldalú eszmecserét folytatott az Aacheni Demért Európai Alapítvány kuratóriumának alakuló ülésén részt vevő magyar és román államfő. Mint Faragó András elnöki szóvivő az MTI-nek elmondta, a szívélyes légkörű megbeszélésen Emil Constantinescu tájékoztatta Göncz Árpádot országunk belső helyzetéről, különös tekintettel az utóbbi hetek belpolitikai fejleményeire. Mint mondta, a problémák megoldását a reformokban és a privatizáció felgyorsításában látja. Külön kiemelte a romániai magyar kisebbség pozitív, bölcs viselkedését az elmúlt hetekben. Göncz Árpád hangsúlyozta: Magyarország viszonya Romániához változatlan. A két ország közötti jó kapcsolat egyértelműen szükséges, az együttműködés elengedhetetlen. „Mindent megteszünk Románia európai integrációja érdekében” — erősítette meg a dómban mondott beszédében is elhangzott szándékot a magyar államfő. Az Orbán-kormány támogatja Kórógy újjáépítését A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban szétrombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására —jelentette be tegnap háromnapos horvátországi látogatásának befejezésekor Kopácson Orbán Viktor miniszterelnök. — Úgy döntöttünk Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkárral is konzultálva, hogy létrehozunk egy újjáépítési alapot a magyar költségvetésben, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala kezel majd. Ebben az alapban költségvetési forrásokat gyűjtünk, valamint azoknak a magyar vállalatoknak a felajánlásait, amelyek eddig is — nem szervezett módon — segítették a horvátországi magyarokat. Ebből az alapból az év végéig két templomot, a kórógyit és valószínűleg a kopácsi református templomot fogják rendbe hozni. Ezenkívül ugyancsak ebből az alapból fogják biztosítani két olyan középület felújítását, amely többfunkciójú, tehát iskola, óvoda, művelődési ház működhet benne. Orbán Viktor miniszterelnök háromnapos hivatalos horvátországi látogatását befejezve tegnap hazautazott. Iraki légi incidensek Brit és amerikai harci gépek tegnap támadást intéztek két iraki távközlési létesítmény ellen, miután egy iraki katonai repülőgép behatolt az ország déli részén lévő tilalmi övezetbe. A nyolc szövetséges gép sértetlenül visszatért támaszpontjára. Az iraki létesítményekben esett kárról egyelőre nincsenek adatok. Szintén tegnap egy amerikai F–16-os vadászgép rakétát lőtt ki Irak északi részén egy radarállomásra, miután utóbbi célpontként bemérte a repülőt. Szombaton az észak-iraki légi tilalmi övezetben hat incidens történt az amerikai vadászgépek és az iraki légvédelem között. Egy bagdadi katonai szóvivő közlése szerint az amerikaiak ekkor összesen 17 rakétát lőttek ki, illetve bombát dobtak célpontjaikra. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: B. Kovács András Székely Faluért Alapítvány (folytatása) Céljaik praktikusak, realisták s fontosak: létre szeretnék hozni a gazdatársadalom olyan érdekképviseletét, mely a megtermelt áru felvásárlását és értékesítését koordinálná, finanszíroznák a Hangya és a Kaláka szövetkezetek elkobzott vagyonainak visszaszerzését felvállaló képviseletet, hitelszövetkezetet alapítanának könnyen hozzáférhető kölcsönök nyújtása céljából, vagy a falufejlesztés távlati megalapozása érdekében szocioelső oldalról) légiai felmérést végeztetnének erre alkalmas szakembercsoporttal. A legfontosabb az lenne, hogy a nehézségek dacára se vesszen ki Székelyföldön a remény — az otthon, a szülőföld haza is legyen. Ennek alfája és ómegája az önrendelkezés, melyet semmiféle politikai nyomás hatására feladni nem szabad — foglalta össze rövid és hosszú távú feladatainkat záróbeszédében Király Károly. KÜLFÖLDI BEFEKTETÉS MOL-benzinkút Sepsiszentgyörgyön A megyeszékhelyi Olt-híd előtt 1998. december közepe óta új, korszerű üzemanyagtöltő állomás üzemel. A benzinkút teljes egészében a magyarországi MOL részvénytársaság tulajdona, a beruházás értéke 1,5 millió amerikai dollár. Az önkiszolgáló töltőállomáson egyszerre 10 kútnál lehet tankolni, majd miután a vásárló előtt kinyílik az üzlet önműködő ajtaja, számítógépes kimutatás szerint fizet. A Super 98-as benzin importtermék, a többi üzemanyagfajta belföldi, de a MOL által ellenőrzött. Szántó Zoltán, a töltőállomás vezetője elmondta, hogy a magyar olajtársaság — mint minden cég — befektetéséért nyereséges áruforgalmat akar. Ennek feltétele a jó minőségű üzemanyag, illetve kiszolgálás. Tárolótartályaik tiszták, ugyanakkor minden benzinszállítmány esetén a tartálykocsi minden részéből próbát vesznek, s ha az áru nem felelne meg, akkor nem veszik át, minőségi kétely esetén laboratóriumhoz fordulnak — közölte. Szántó megjegyezte: munkavállalóival szemben a MOL-nak maximális elvárásai vannak — alapelvük: mindent az ügyfélért. Mint mondta, a vásárlók eleinte furcsán fogadták az önkiszolgáló üzemmódot, volt olyan vevő is, aki felháborodottan kérdezte, miért fázzon az ő keze? Az alkalmazottak persze bárkinek szívesen segítenek, de az a céljuk, hogy a tankolás hatékonyan, kevés várakozási idővel történjék. A benzinkútnál autómosási lehetőség is van, tavasztól szervizszigetek is üzemelnek. (M.L.) Megalakult a sportújságírók szakosztálya Tegnap Csíkszeredában megalakult a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének (MÚRE) sportszakosztálya. Az eseményen részt vettek az aradi Jelen, a Romániai Magyar Szó, a székelyudvarhelyi Udvarhelyszék és Udvarhelyi Híradó, a Háromszék, a Hargita Népe, a Csíkszeredai Rádió 21 és a Csíki TV sportrovatainak munkatársai, valamint a MÚRE vezetőtestületének képviseletében Gáspár Sándor ügyvezető elnök. A résztvevők körvonalazták az elképzeléseket, s azt hangsúlyozták: a szakosztály létrehozása fölöttébb szükséges, tekintettel arra, hogy manapság a romániai magyar sportújságírás mind a romániai, mind a magyarországi szakmának mostohagyermeke. Szorgalmazták, hogy a szakosztály építsen ki kapcsolatot a sportújságírók belföldi, illetve nemzetközi szövetségével annak érdekében, hogy mind az anyagi támogatásból, mind a különféle, rangos sporteseményekre kiosztott akkreditálásokból megfelelő arányban részesüljön. A tanácskozáson részt vett a Connex GSM távközlési cég romániai képviseletének tagja, Loredana Trenta is, aki üdvözölte a kezdeményezést, és abbéli reményét fejezte ki, hogy az általa képviselt cég és a romániai magyar sportújságírók közötti együttműködés eredményes lesz a sport érdekében. (benkő) Kézdiszéki döntés a tagsági díjról Az RMDSZ kézdiszéki területi szervezetének operatív tanácsa január 28-án tartott ülésén többek között a tagsági díj összegéről is döntött. A semmiféle tisztséget nem viselő, egyszerű tagok jövedelmük és belátásuk szerinti összeget fizetnek, ellenben az RMDSZ-listákon megválasztott tisztségviselőknél már kötelező összeget állapítottak meg. Ezentúl egy községi polgármester és alpolgármester 25 000, a városi polgármester és alpolgármester 50 000 lejes, a községi tanácstag 25 000, a városi 50 000, a megyei tanácstag szintén 50 000, a kézdiszéki szenátor és képviselő pedig havi 100 000 lejes tagsági díjat fizet. (lochom) RMDSZ-tisztújító közgyűlések A múlt hét végén folytatódtak a kézdiszéki területi szervezethez tartozó településeken a beszámoló és tisztújító közgyűlések. Szombaton Hatolykán és Kézdimartonfalván tartottak közgyűlést Németh Csaba szenátor és Molnár Endre, a területi szervezet elnöke és ügyvezető elnöke jelenlétében. Hatolykán elnöknek Veres Ödönt, alelnöknek Bakk Edét, titkárnak Csorba Sándort, választmányi tagnak pedig Zsigmond Zoltánt és Csomós Attilát választották. Kézdimartonfalván immár népesebb tagság vett részt a közgyűlésen, ahol elnöknek Tóth Lajost, alelnöknek Tusa Józsefet és Megyaszay Lászlót, titkárnak Lőrincz Irént, választmányi tagnak pedig Baricz Zoltánt választották meg. Mindkét helységben a szenátor és az ügyvezető elnök válaszolt a hozzájuk intézett közérdekű kérdésekre. (Sochom) KOLUMBÁN GÁBORT, HARGITA MEGYE TANÁCSELNÖKÉT Egymilliárd lej kártérítés kifizetésére ítélték Hogy Románia itt áll, ahol jelen pillanatban találtatunk, három oka is van. Nem rendezték a tulajdonviszonyokat, nem tisztázta ki-ki múltját, így összevegyült az áldozat és a hóhér, s nem sikerült az igazságszolgáltatásnak olyan független és morális hatalommá válnia, melyre egy demokratikus jogállam ráépülhetne. Példák tömkelegét lehetne most felsorakoztatni, a szabadlábra helyezett nagy sikkasztókról, csalókról, a hatalmas törvényhézagokkal működő, félig szocialista, félig vadkapitalista világunk vámszedőiről, pártos hajlamoktól vezérelt vagy a nemzeti elfogultság szellemében döntő „elmozdíthatatlan” bírák ítéleteiről. Utóbbiak közül a legismertebb Cseresznyés Pál ügye, de az oroszhegyiek vagy a marosvásárhelyi pogrom magyar és cigány elítéltjeinek esete is sokatmondó, és épp most az egyre inkább a koncepciós per formáját öltő Agache-ügy. Még ezek ismeretében is meglepetést keltett Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök ellen Vasluiban hozott ítélet. A dolog természetesen összefüggésben van a székelyudvarhelyi Csereháttal. Az építő Aristide Roibu perelte be Kolumbánt rágalmazásért. 1997-ben ugyanis azt nyilatkozta a megyei tanácselnök, hogy a bukaresti építő, azaz Aristide Roibu, aki a nagy értékű csereháti létesítményt a görög katolikus egyháznak ajándékozta, bomlasztó, felforgató (románul subverziv) tevékenységet folytatott. Megjegyzendő, hogy a magyar változatban az említett szó helyett a titokban kifejezés szerepel, de ennek valójában nincs is jelentősége. Arra utalt Kolumbán, hogy amikor az építkezésnek nekikezdtek, hátrányos helyzetű környékbeli gyermekek intézetéről beszélt mindenki, a Roibu-féle adománylevélben már árvaházként emlegetik. Nos, a derék cégtulajdonos és makulátlan hírű vállalkozó nem tűrhette, hogy ily nagy szégyen essék rajta, s beperelte Kolumbánt. És a vaslui-i bíró bűnösnek is találta, 20 millió lej büntetés kifizetésére, egymilliárd lej kártérítésre és 10 millió lej perköltség megtérítésére ítélte. Arra most ne vesztegessünk szót, hogy kik állnak Aristide Roibu háta mögött, hogy a Svájcból hozott pénz eredete mai napig nem tisztázott, az Academia Caţavencu például tudni véli, hogy a szálakat valójában Iosif Constantin Dragan olaszországi vasgárdista és Ceauşescu-Iliescu-barát üzletember mozgatja, hogy a Szeplőtelen Szűz kongregációt az adományozás előtt alig két héttel jegyezték be a bíróságon, hogy Cyrill Bürgerről, a Basel Hilft alapítvány ügyvezetőjéről svájci körökben — a világhálón is — meglehetősen kényelmetlen dolgokat írtandanak, hogy a Cserehát-ügy annyi bajt hozott eddig Székelyudvarhelyre, polgármesterére, s íme, most a megyei tanácselnökre is, hogy azt számba venni is nehéz. Az ítélet alapfokon született meg. Kolumbárnak módjában áll fellebbeznie a Vaslui megyei törvényszéken, a táblabíróságon és a Legfelső Törvényszéken. De mit tesz, ha az említett szinteken is hasonló döntés születik? Az emberi jogok strasbourgi nemzetközi bíróságához fordul. És akkor már—jelentette ki a Hargita megyei tanácselnök — nem Kolumbán Gábor és Aristide Roibu perel egymással, hanem Kolumbán Gábor a román jogrenddel, mely kétségbe vonja választott tisztségéből adódó szabad véleménynyilvánítási jogát. (simó)