Háromszék, 1999. február (11. évfolyam, 2560-2583. szám)

1999-02-01 / 2560. szám

Hóhelyzet Súlyos fennakadásokat okozott a hét végén kezdődött erős havazás és ónos eső az ország nagy részén. Szombat estétől már a hadsereg alakulatai is részt vesznek az utakon rekedt emberek kiszabadításában, a vasúti közlekedés biztosításában. A sűrű hóesés mellett több helyen az ónos eső is nehezítette a helyzetet. Szombattól három országos főútvonal és számos helyi út járhatatatlanná vált, elsősor­ban az ország északkeleti részén. A Fekete-tenger partján viharos szél söpört végig. Szombaton több kikötőt le kellett zárni. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt szombat déltől az ország keleti részén több mint 220 vidéki településen szünetel az áramellátás. Különösen nehéz helyzetben vannak a Bákó, Brăila, Iaşi, Konstanca és Giurgiu környéki falvak lakói. Katonák takarítják a havat Bukarest, Ploieşti, Brassó, Segesvár, Nagyszeben vasúti pályaudvarain. Szombaton legalább 40 centiméter vastag hótakaró borította be Bukarestet is. A fővárosban minimálisra csökkent a járműforgalom, a város rendelkezé­sére álló néhány hókotró és hóeke reménytelenül próbál­kozik a főútvonalak járhatóvá tételével. ❖ A tanügyminiszté­­rium a kedvezőtlen időjárásra és a terjedő grippojárványra való tekintettel teljesítette Bukarest és tíz megye tanfel­­ü­gyelőségének kérését: három nappal, illetve egy héttel hosszabbíthatják a vakációt. | __ Göncz Árpád—Constantinescu­­találkozó Aachenben Aachenben tegnap kétoldalú eszmecserét folytatott az Aacheni Demért Európai Alapítvány kuratóriumának ala­kuló ülésén részt vevő magyar és román államfő. Mint Faragó András elnöki szóvivő az MTI-nek elmondta, a szívélyes légkörű megbeszélésen Emil Constantinescu tájékoztatta Göncz Árpádot országunk belső helyzetéről, különös tekintettel az utóbbi hetek belpolitikai fejlemé­nyeire. Mint mondta, a problémák megoldását a reformok­ban és a privatizáció felgyorsításában látja. Külön kiemel­te a romániai magyar kisebbség pozitív, bölcs viselkedését az elmúlt hetekben. Göncz Árpád hangsúlyozta: Magyar­­ország viszonya Romániához változatlan. A két ország közötti jó kapcsolat egyértelműen szükséges, az együtt­működés elengedhetetlen. „Mindent megteszünk Románia európai integrációja érdekében” — erősítette meg a dóm­ban mondott beszédében is elhangzott szándékot a magyar államfő. Az Orbán-kormány támogatja Kórógy újjáépítését A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban szétrombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására —jelentette be tegnap három­napos horvátországi látogatásának befejezésekor Kopá­­cson Orbán Viktor miniszterelnök. — Úgy döntöttünk Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkárral is konzultálva, hogy létrehozunk egy újjáépítési alapot a magyar költségvetésben, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala kezel majd. Ebben az alapban költségvetési forrá­sokat gyűjtünk, valamint azoknak a magyar vállalatoknak a felajánlásait, amelyek eddig is — nem szervezett módon — segítették a horvátországi magyarokat. Ebből az alapból az év végéig két templomot, a kórógyit és valószínűleg a kopácsi református templomot fogják rendbe hozni. Ezen­kívül ugyancsak ebből az alapból fogják biztosítani két olyan középület felújítását, amely többfunkciójú, tehát iskola, óvoda, művelődési ház működhet benne. Orbán Viktor miniszterelnök háromnapos hivatalos horvátországi látogatását befejezve tegnap hazautazott. Iraki légi incidensek Brit és amerikai harci gépek tegnap támadást intéztek két iraki távközlési létesítmény ellen, miután egy iraki katonai repülőgép behatolt az ország déli részén lévő tilalmi övezetbe. A nyolc szövetséges gép sértetlenül visszatért támaszpontjára. Az iraki létesítményekben esett kárról egyelőre nincsenek adatok. Szintén tegnap egy amerikai F–16-os vadászgép rakétát lőtt ki Irak északi részén egy radarállomásra, miután utóbbi célpontként bemérte a repülőt. Szombaton az észak-iraki légi tilalmi övezetben hat incidens történt az amerikai vadászgépek és az iraki légvédelem között. Egy bagdadi katonai szóvivő közlése szerint az amerikaiak ekkor összesen 17 rakétát lőttek ki, illetve bombát dobtak célpontjaikra. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: B. Kovács András Székely Faluért Alapítvány (folytatás­a) Céljaik praktikusak, realisták s fontosak: létre szeretnék hozni a gazdatársadalom olyan érdekképviseletét, mely a megtermelt áru felvásárlását és értékesítését koordinálná, finanszíroznák a Hangya és a Kaláka szövet­kezetek elkobzott vagyonainak visszaszer­zését felvállaló képviseletet, hitelszövetke­zetet alapítanának könnyen hozzáférhető köl­csönök nyújtása céljából, vagy a falufejlesz­tés távlati megalapozása érdekében szocio­első oldalról) légiai felmérést végeztetnének erre alkal­mas szakembercsoporttal. A legfontosabb az lenne, hogy a nehéz­ségek dacára se vesszen ki Székelyföldön a remény — az otthon, a szülőföld haza is legyen. Ennek alfája és ómegája az önren­delkezés, melyet semmiféle politikai nyo­más hatására feladni nem szabad — foglalta össze rövid és hosszú távú feladatainkat záróbeszédében Király Károly. KÜLFÖLDI BEFEKTETÉS MOL-benzinkút Sepsiszentgyörgyön A megyeszékhelyi Olt-híd előtt 1998. december köze­pe óta új, korszerű üzemanyagtöltő állomás üzemel. A benzinkút teljes egészében a magyarországi MOL rész­vénytársaság tulajdona, a beruházás értéke 1,5 millió amerikai dollár. Az önkiszolgáló töltőál­lomáson egyszerre 10 kútnál lehet tankolni, majd miután a vásárló előtt kinyílik az üzlet önműködő ajtaja, számítógé­pes kimutatás szerint fizet. A Super 98-as benzin import­­termék, a többi üzemanyag­­fajta belföldi, de a MOL által ellenőrzött. Szántó Zoltán, a töltőállomás vezetője elmond­ta, hogy a magyar olajtársa­ság — mint minden cég — befektetéséért nyereséges áru­forgalmat akar. Ennek felté­tele a jó minőségű üzem­anyag, illetve kiszolgálás. Tá­­rolótartályaik tiszták, ugyan­akkor minden benzinszállít­mány esetén a tartálykocsi minden részéből próbát vesz­nek, s ha az áru nem felelne meg, akkor nem veszik át, minőségi kétely esetén labo­ratóriumhoz fordulnak — közölte. Szántó megjegyezte: mun­kavállalóival szemben a MOL-nak maximális elvá­rásai vannak — alapelvük: mindent az ügyfélért. Mint mondta, a vásárlók eleinte fur­csán fogadták az önkiszol­gáló üzemmódot, volt olyan vevő is, aki felháborodottan kérdezte, miért fázzon az ő ke­ze? Az alkalmazottak persze bárkinek szívesen segítenek, de az a céljuk, hogy a tankolás hatékonyan, kevés várakozá­si idővel történjék. A benzin­kútnál autómosási lehető­ség is van, tavasztól szerviz­szigetek is üzemelnek. (M.L.) Megalakult a sportújságírók szakosztálya Tegnap Csíkszeredában megalakult a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének (MÚRE) sportszakosztálya. Az eseményen részt vettek az aradi Jelen, a Romániai Ma­gyar Szó, a székelyudvarhelyi Udvarhelyszék és Udvarhelyi Híradó, a Háromszék, a Har­gita Népe, a Csíkszeredai Rádió 21 és a Csíki TV sportrovatainak munkatársai, valamint a MÚRE vezetőtestületének képviseletében Gáspár Sándor ügyvezető elnök. A részt­vevők körvonalazták az elképzeléseket, s azt hangsúlyozták: a szakosztály létrehozá­sa fölöttébb szükséges, tekintettel arra, hogy manapság a romániai magyar sportújság­írás mind a romániai, mind a magyarországi szakmának most­ohagyermeke. Szorgalmaz­ták, hogy a szakosztály építsen ki kapcsola­tot a sportújságírók belföldi, illetve nemzet­közi szövetségével annak érdekében, hogy mind az anyagi támogatásból, mind a külön­féle, rangos sporteseményekre kiosztott akkreditálásokból megfelelő arányban ré­szesüljön. A tanácskozáson részt vett a Connex GSM távközlési cég romániai kép­viseletének tagja, Loredana Trenta is, aki üdvözölte a kezdeményezést, és abbéli re­ményét fejezte ki, hogy az általa képviselt cég és a romániai magyar sportújságírók közötti együttműködés eredményes lesz a sport érdekében. (benkő) Kézdiszéki döntés a tagsági díjról Az RMDSZ kézdiszéki te­rületi szervezetének operatív tanácsa január 28-án tartott ülésén többek között a tagsá­gi díj összegéről is döntött. A semmiféle tisztséget nem vi­selő, egyszerű tagok jövedel­mük és belátásuk szerinti összeget fizetnek, ellenben az RMDSZ-listákon megválasz­tott tisztségviselőknél már kötelező összeget állapítot­tak meg. Ezentúl egy községi polgármester és alpolgármes­ter 25 000, a városi polgármes­ter és alpolgármester 50 000 lejes, a községi tanácstag 25 000, a városi 50 000, a me­gyei tanácstag szintén 50 000, a kézdiszéki szenátor és kép­viselő pedig havi 100 000 le­jes tagsági díjat fizet. (lochom) RMDSZ-tisztújító közgyűlések A múlt hét végén folyta­tódtak a kézdiszéki területi szervezethez tartozó telepü­léseken a beszámoló és tiszt­újító közgyűlések. Szomba­ton Hatolykán és Kézdimar­­tonfalván tartottak közgyű­lést Németh Csaba szenátor és Molnár Endre, a területi szervezet elnöke és ügyveze­tő elnöke jelenlétében. Ha­tolykán elnöknek Veres Ödönt, alelnöknek Bakk Edét, titkárnak Csorba Sán­dort, választmányi tagnak pe­dig Zsigmond Zoltánt és Csomós Attilát választották. Kézdimartonfalván immár né­pesebb tagság vett részt a közgyűlésen, ahol elnöknek Tóth Lajost, alelnöknek Tusa Józsefet és Megyaszay Lász­lót, titkárnak Lőrincz Irént, választmányi tagnak pedig Baricz Zoltánt választották meg. Mindkét helységben a szenátor és az ügyvezető el­nök válaszolt a hozzájuk in­tézett közérdekű kérdésekre. (Sochom) KOLUMBÁN GÁBORT, HARGITA MEGYE TANÁCSELNÖKÉT Egymilliárd lej kártérítés kifizetésére ítélték Hogy Románia itt áll, ahol jelen pillanatban találtatunk, három oka is van. Nem rendezték a tulajdonviszonyokat, nem tisztázta ki-ki múltját, így összevegyült az áldozat és a hóhér, s nem sikerült az igazságszolgáltatásnak olyan füg­getlen és morális hatalommá válnia, melyre egy demokrati­kus jogállam ráépülhetne. Példák tömkelegét lehetne most felsorakoztatni, a szabadlábra helyezett nagy sikkasztókról, csalókról, a hatalmas törvényhézagokkal működő, félig szo­cialista, félig vadkapitalista világunk vámszedőiről, pártos hajlamoktól vezérelt vagy a nemzeti elfogultság szellemé­ben döntő „elmozdíthatatlan” bírák ítéleteiről. Utóbbiak közül a legismertebb Cseresznyés Pál ügye, de az oroszhe­gyiek vagy a marosvásárhelyi pogrom magyar és cigány elítéltjeinek esete is sokatmondó, és épp most az egyre inkább a koncepciós per formáját öltő Agache-ügy. Még ezek ismeretében is meglepetést keltett Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök ellen Vasluiban hozott ítélet. A dolog természetesen összefüggésben van a székelyudvarhelyi Csereháttal. Az építő Aristide Roibu pe­relte be Kolumbánt rágalmazásért. 1997-ben ugyanis azt nyilatkozta a megyei tanácselnök, hogy a bukaresti építő, azaz Aristide Roibu, aki a nagy értékű csereháti létesít­ményt a görög katolikus egyháznak ajándékozta, bomlasz­tó, felforgató (románul subverziv) tevékenységet folytatott. Megjegyzendő, hogy a magyar változatban az említett szó helyett a titokban kifejezés szerepel, de ennek valójában nincs is jelentősége. Arra utalt Kolumbán, hogy amikor az építkezésnek nekikezdtek, hátrányos helyzetű környékbeli gyermekek intézetéről beszélt mindenki, a Roibu-féle ado­mánylevélben már árvaházként emlegetik. Nos, a derék cég­­tulajdonos és makulátlan hírű vállalkozó nem tűrhette, hogy ily nagy szégyen essék rajta, s beperelte Kolumbánt. És a vaslui-i bíró bűnösnek is találta, 20 millió lej büntetés kifizetésére, egymilliárd lej kártérítésre és 10 millió lej per­költség megtérítésére ítélte. Arra most ne vesztegessünk szót, hogy kik állnak Aristide Roibu háta mögött, hogy a Svájcból hozott pénz eredete mai napig nem tisztázott, az Academia Caţavencu például tudni véli, hogy a szálakat valójában Iosif Constantin Dragan olaszországi vasgárdista és Ceauşescu-Iliescu-barát üzletember mozgatja, hogy a Szeplőtelen Szűz kongregációt az adományozás előtt alig két héttel jegyezték be a bíróságon, hogy Cyrill Bürgerről, a Basel Hilft alapítvány ügyvezetőjéről svájci körökben — a világhálón is — meglehetősen kényelmetlen dolgokat írtanda­­nak, hogy a Cserehát-ügy annyi bajt hozott­ eddig Székelyudvarhelyre, polgármesterére, s íme, most a megyei tanácselnökre is, hogy azt számba venni is nehéz. Az ítélet alapfokon született meg. Kolumbárnak módjá­ban áll fellebbeznie a Vaslui megyei törvényszéken, a táblabíró­ságon és a Legfelső Törvényszéken. De mit tesz, ha az említett szinteken is hasonló döntés születik? Az emberi jogok stras­­bourgi nemzetközi bíróságához fordul. És akkor már—jelen­tette ki a Hargita megyei tanácselnök — nem Kolumbán Gábor és Aristide Roibu perel egymással, hanem Kolumbán Gábor a román jogrenddel, mely kétségbe vonja választott tisztségéből adódó szabad véleménynyilvánítási jogát. (simó)

Next