Háromszék, 1999. április (11. évfolyam, 2611-2634. szám)
1999-04-01 / 2611. szám
állásfoglalást kér Számunkra rendkívül fontos, hogy a nemzetközi közösség eljutott oda, nem tűri el az emberi jogok s azon belül a kisebbségi jogok olyan mértékű lábbal tiprását, mint ahogy az általában Szerbiában és különösen Koszovóban történt és történik — jelentette ki tegnap Markó Béla, aki hangsúlyozta: a következő lépés az lenne, hogy a koszovóihoz hasonló helyzetek megelőzése is legyen hatékonyabb. A jugoszláviai helyzettel kapcsolatos parlamenti nyilatkozatról szólva Markó kifejtette: a dokumentum egy még elfogadható kompromisszum eredménye, tartalmazza a legfontosabb elemeket. De az RMDSZ sokkal világosabbnak és sokkal egyértelműbbnek tartja az államelnöknek és a kormány képviselőinek, a külügyminisztériumnak a Jugoszláviára mért NATO-csapással kapcsolatos álláspontját. „Romániának és a román politikai elitnek szakítania kellene azzal, hogy élvezni akarják az euro-atlanti és európai integráció politikai és gazdasági előnyeit, de az esetleges időnkénti hátrányait, legyenek azok akár érzelmiek is, nem vállalják. Ez a felelőtlen magatartás, amin megbicsaklik az integrációs szándék és akarat, a mostani ellenzékre jellemző. Mert a kormányon levő koalíciós erők álláspontja világos és egyértelmű, ahogy az egyébként a parlamenti nyilatkozat vitájában is kiderült.” Markó rámutatott, hogy míg a politikai alakulatok többsége támogatja a NATO- és EU-betagolódást, az ellenzék részéről nem nyilvánul meg hasonló akarat: nyilatkozataik kétértelműek, sőt, kétszínűek. Ugyanakkor leszögezte, hogy etnikai viszonylatban nem kell hasonlóságokat keresni, hanem méltatni kell azon kisebbségek erőfeszítéseit, amelyek bizonyos jogokat politikai eszközökkel igyekeznek kivívni. Opriş kisebbségpolitikája Slobodan Milosevic rendszere nemcsak az albánokat, hanem a jugoszláviai román nemzeti kisebbséget is üldözi és elnyomja — állítja Remus Opriş, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) alelnöke és szóvivője a Curentul tegnapi számában. Opriş hangsúlyozta, hogy bár az albán kisebbség van leginkább kitéve Belgrád megtorlásának, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy „a kisebbségekkel szemben intoleráns” Milosevic-rendszer elnemzetietlenítő politikát folytat a vajdasági románokkal és a Timok-völgyi „vlahokkal” szemben. Utóbbiaknak még azt is megtiltják Jugoszláviában, hogy románoknak nevezzék és kisebbségnek tekintsék magukat. „Számukat a hivatalos jugoszláv statisztika meghamisítja, amikor azt állítja, hogy a Vajdaságban minössze 37 ezer román, a Timok völgyében pedig alig 17 ezer vlah él, holott Jugoszláviában több mint egymillió román él” — emelte ki a parasztpárt alelnöke. Opris cikke szerint a jugoszláviai románok csak akkor adhatnak ki lapokat saját anyanyelvükön, ha azok kormánypártiak. A szerb hatóságok korlátozzák a románok anyanyelvű oktatását, meggátolják román papok alkalmazását, mert attól félnek, hogy az egyház hozzájárulhat a román kisebbség nemzetiségi azonosságtudatának megőrzéséhez. „Elérkezett az ideje annak, hogy a NATO-csapást követően Belgrád biztosítsa az összes jugoszláviai nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartását” — szögezte le Opriş, aki a szerbiai románokról való állandó bukaresti gondoskodást egyenesen „Románia nemzetbiztonságával összefüggő nemzeti érdeknek” nevezte. Negyedévi költségvetési hiány Csak a tavaly nyélbe ütött privatizációs üzletekből idén befolyt bevételek rejtik el, hogy Romániában már az év első három hónapjában elérte a költségvetés hiánya a GDP egy százalékát, miközben a költségvetési törvény egész évre 2 százalékos hiányt ír elő. Teljesen hibásnak bizonyult a pénzügyminiszter lépése az üzemanyag árába épített illeték jelentős növelésével: a kereslet annyira visszaesett, hogy a tervezett 4000 milliárd lej helyett 1535 milliárd lej folyt be. A forgalmi adóból származó időarányos bevételek a tervezett 23 százalék helyett 17 százalékot értek el. A vámok sem segítettek a pénzügyminiszteren, a tervezett 2000 milliárd lej helyett 1238 milliárd lej bevételt biztosítottak. A költségvetési bevételek csak egyetlen területen haladták meg az időarányosan tervezettet: a nyereségre és a bérekre kivetett adókból az előirányzottnál több folyt be. Kiszabadult a három alvezér Tegnap délután Romeo Beja, Ion Casapu és Dorin Lois Zsil-völgyi szakszervezeti vezetők szabadlábra helyezéséről döntött a bukaresti törvényszék. Cozma három alvezérét február végén vették 30 napos előzetes letartóztatásba a közcsend háborításáért és bűnöző pártolásáért, de az előzetes latartóztatás meghosszabbítását újabb 30 nappal nem hagyta jóvá a törvényszék. Cozma viszont nem hagyhatja el a börtönt, neki 18 éves büntetését kell letöltenie. Szerkesztette: Váry O. Péter HÁROMSZÉK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ KÉZDIVÁSÁRHELYEN Pénzgondok és nézeteltérések Tegnap Szigethy István polgármester és Jancsó István, a városháza szóvivője megtartotta szokásos havi sajtóértekezletét. A polgármester először a művelődési bizottság múlt heti ülésén elhangzott vádakra, észrevételekre, a helyi média képviselőinek kifogásaira reagált. Kitűnt, hogy nem felhőtlen a viszony a hivatal és a sajtó között. Szigethy kijelentette, „a Háromszék valóban független lap, és nem idézőjelbe téve jelentem ezt ki, objektíven tájékoztat, és nem ad teret minden hülyeségnek”. A polgármesternek a kábeltelevízió helyi adásával és a Székely Hírmondóval vannak nézeteltérései, ahol szerinte vádak és támadások érték személyét, amit a választási kampány elkezdődéseként értékelt. A helyi költségvetéssel kapcsolatosan elmondta: idén a városnak 13 milliárd 900 millió lejből kell gazdálkodnia, majdnem semmi lényeges változás nincs a tavalyi és az idei összeg között. A költségvetés majdnem harminc százalékát az oktatási intézmények működtetésére szánják. A beruházási munkálatok java részét nem lehet folytatni, idén csak a Temető utca befejezésére és az árvaház helyére létesítendő Ady-parkra jut pénz, másra semmire nem gondolhatnak. A polgármester a Rózsa garzonnál levő tarthatatlan helyzetről is szólt, megemlítve, hogy nem ő akarja kilakoltatni az ott lakókat, hanem a szakemberek véleményezése alapján javasolta e lépést, mivel fennáll az összeomlás veszélye, amiért ő nem vállalhatja a felelősséget. Legközelebb a helyszínre fogja meghívni a városatyákat, hadd lássák, milyen állapotban van az épület — mondta. (Sochom) ÚTADÓ Mától drágább Tegnap lejárt az útadóra kirótt három hónapos „kegyelmi” idő: mostantól 40 százalékkal többet kell fizetni a szélvédőre ragasztható címkékért. Egy Dacia személygépkocsi Băsescuilletéke például 70 000 lej. A takarékpénztárak április 1—5. között nem fogadják az út adófizetőket, mivel az eddigi címkefogyásról készítenek leltárt. Április 6-tól lehet újra adózni, főleg a nagyobb haszonjárművek és pótkocsik tulajdonosainak kell mélyebben zsebükbe nyúlniuk. Március végéig több mint 21 ezer címke talált gazdára. A korábban jelzett címkehiány szinte végig jellemző volt — közölte tegnap Doina Stoafa, a pénzintézet vezetője, mondván, aki fizetni akart, megtehette, matrica híján számlát kapott, s címkét majd utólag kérhet. (M. L.) ERDŐ VIDÉK Nyersanyag helyett végterméket Egyszerre négy felmérés is készül Erdővidék társadalmi-gazdasági helyzetéről és kilátásairól. A régió valamennyi helységére kiterjedő adatgyűjtés célja, hogy pontos kép rajzolódjék a vidékről, s hogy a tényismeret birtokában ki lehessen dolgozni a gazdasági fejlesztés módozatait. Az egyik felmérést brassói szakcég végzi el. A felek kedden hosszas vita során egyeztettek. Korábban Birtalan Ákos parlamenti képviselő és munkacsoportja látott munkához. Az átfogó felmérés első, Erdővidék demográfiai helyzetéről szóló fejezete már elkészült, májusra pedig a gazdasági-társadalmi rész is véglegessé válik. Az erdővidéki régiófejlesztési konzorcium is készít hasonló felmérést, ugyanakkor a baróti városháza is gyűjti az információkat leendő adatbázisához. A kis- és középvállalkozásokat támogató brassói alapítvány (FPIMM) is egész Erdővidékre kiterjedő felmérést készít, miután elnyerte a megyei munkaerő-ügynökségnek europrogramokból fizetett pályázatát. A keddi megbeszélésen a brassói alapítvány, a megyei munkaerő-ügynökség, a prefektúra és a megyei tanács, valamint a baróti, baconi, bardoci és bölöni tanácsok, illetve erdővidéki cégek képviselői vettek részt. Az FPIMM igazgatója, Simone Gilea és munkatársa, a programot vezető Georgiana Caia szociológus arról beszélt: céljuk elkészíteni az egész vidéket átfogó, minél részletesebb felmérést, amelyből kiderül, hogy a baróti medence helységeiben milyen munkaerő- és nyersanyagforrások rejlenek, milyen az infrastruktúra, ezeket hogyan lehetne felhasználni a régió gazdasági fejlesztésére, munkahelyek teremtésére, a munkanélküliség csökkentésére, hogyan lehetne idecsalogatni a beruházókat, milyen tényezők akadályozzák a vidék fellendülését, s hogyan lehet áthidalni a bányák bezárása és a tömeges elbocsátások okozta válságot. A felmérés hat hónap alatt készül el, a munkát már megkezdték. Albert Dénes baróti polgármester és helyettese, Dimény László azt szorgalmazták, a felmérés mielőbb készüljön el, hogy tovább léphessenek, másfelől pedig az erdővidéki régiófejlesztési konzorciummal ne keresztezzék, hanem együttműködve segítsék egymást. Arra hívták fel a figyelmet, hogy csak Barót hat települését nyilvánították hátrányos helyzetű övezetnek, Erdővidék többi helységét nem, ezért a potenciális befektető csak Barótot keresi majd fel, ahol törvény adta előnyöket élvez. A megyei munkaerő-ügynökség igazgatója, Kelemen Tibor és kollégája, Nicoleta Roşia megerősítették: a felmérések kiegészítik egymást, s a régió fejlődését szolgálják, ezért a munka haladtával az erdővidékiek megkapják a szükséges, feldolgozott adatokat, hogy idejében megtehessék ajánlataikat a beruházóknak. Az egyeztetés során Darvas Ferenc baráti tanácstag azt sérelmezte, hogy nincsenek adataik például a munkanélküliség arányának alakulásáról. Vajda Dénes, Bölön és Bencze Botond, Bardoc polgármestere a mezőgazdaságban és állattenyésztésben rejlő lehetőségeket ecsetelte, Kertész György baróti tanácstag pedig úgy vélte: Erdővidéken olyan méreteket öltött az erdőkitermelés és a fűrészárugyártás, hogy előbb-utóbb ez a forrás is kimerül. A rögtönzött ötletbörzén elhangzott: arra kell törekedni, hogy ne nyersanyagot (fát, tejet, húst stb.), hanem annak feldolgozásából származó végterméket állítsanak elő és kínáljanak mind a bel-, mind a külföldi piacon, hiszen így több munkahelyet lehet teremteni, és sokkal nagyobb a haszon, továbbá indokolt a készruhagyártás betelepítése is. (ben) Berecki hírhalom (folytatás az első oldalról) • Az idei tervek között az ivóvízhálózat bővítése és a szennyvízülepítő állomás korszerűsítése szerepel. • A Secons Rt.-nek és a községben működő pár ipari egységnek köszönhetően Bereck megyénk azon kevés településeinek egyike, mely saját bevételeiből tudja fenntartani az önkormányzatot. • Az RMDSZ és a művelődési központ kopjafát és domborműves emléktáblát akar felállítani Petőfi és Bem találkozásának színhelyén. Az avatóünnepségre ez év július 25-én kerülne sor. A bronzplakett elkészítésére Petrovits István szobrászt kérték fel. Az emlékmű felállításához szükséges pénzt közadakozásból akarják előteremteni. • A tavaly ősszel meggyalázott Erzsébet-obeliszkre idén a Gábor Áron Alapítvány egyetlen szót szeretne bevésetni: SZSZ. • Március 1—22. között a megyei tanfelügyelőség alapellenőrzést tartott a központi iskolánál. A napközibe 22-en, az óvodába 100-an, I—IV. osztályba 130-an, V—VIli. osztályba pedig 120-an járnak. A kézdivásárhelyi Gábor Áron Ipari Oktatási Központ kihelyezett osztályaként 14 tanulóval ruhaipari, 17 diákkal pedig hentes-mészáros szakiskolai osztály is működik. • A berecki általános iskola egyike lesz azon öt, falun működő iskoláknak, amelyeket PHARE-támogatásból korszerű könyvtárral és informatikateremmel szerelnek fel. Első lépésként az épület régi szárnyát újítanák fel. A könyvtár a környék pedagógusainak nyújtana továbbképzési lehetőséget — tudtuk meg Ferentzi László iskolaigazgatótól. • Az egyházi anyakönyvi statisztika az előző esztendőkhöz viszonyítva pozitív. Míg 1997-ben 22 keresztelőt, 7 házasságkötést és 35 elhalálozást, tavaly már 28 újszülöttet, 15 házasságkötést és 18 halálesetet jegyeztek be. Gyarapodik a berecki magyarság. Bolondos gondolatok április elsején ♦ Az RMDSZ városi szervezete elnézést kér mindazoktól, akiknek nem sikerült megfelelő helyet biztosítani a tavaszváró RMDSZ-bálon, és felkéri az érintett személyeket, jelentkezzenek a székházban, hogy a befizetett részvételi díjat visszaadhassák. ♦ Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete az idei tagdíjakból és adományokból visszamaradt pénzekből intézményeket és vállalkozókat támogat 10—100 millió lej közötti összegekkel. Kérik a tagsági könyvvel rendelkező igénylőket, kéréseiket még a nap folyamán juttassák el a városi irodába. ♦ Az RMDSZ VI. kongresszusán jóval nagyobb lesz a hivatalból részt vevő küldöttek száma, mint a választottaké. Mivel április 6-ig még óvást lehet emelni az idei kongresszusi küldöttség összetételét illetően, kérik az elégedetlenkedőket, minél hamarabb tegyék meg észrevételüket. ♦ A városi RMDSZ-szervezet az idei beszámoló és tisztújító küldöttgyűlésen tiszteletbeli címet ad minden, a város magyarságának politikai érdekvédelmében és érdekképviseletében kimagasló eredményt szerzett személynek, és módosítani szeretné ama alapszabály-előírását, mely szerint céljai megvalósításában továbbra is érvényesíteni kell az együttműködést és a szolidaritást a szervezet tagjai között. Már nem vagyunk egyformák, és nem is tartozunk össze! Külön könnyebb! Kocs János