Háromszék, 1999. április (11. évfolyam, 2611-2634. szám)

1999-04-01 / 2611. szám

állásfoglalást kér Számunkra rendkívül fontos, hogy a nemzetközi kö­zösség eljutott oda, nem tűri el az emberi jogok s azon belül a kisebbségi jogok olyan mértékű lábbal tiprását, mint ahogy az általában Szerbiában és különösen Koszo­vóban történt és történik — jelentette ki tegnap Markó Béla, aki hangsúlyozta: a következő lépés az lenne, hogy a koszovóihoz hasonló helyzetek megelőzése is legyen hatékonyabb. A jugoszláviai helyzettel kapcsolatos par­lamenti nyilatkozatról szólva Markó kifejtette: a doku­mentum egy még elfogadható kompromisszum eredmé­nye, tartalmazza a legfontosabb elemeket. De az RMDSZ sokkal világosabbnak és sokkal egyértelműbbnek tartja az államelnöknek és a kormány képviselőinek, a külügy­minisztériumnak a Jugoszláviára mért NATO-csapással kapcsolatos álláspontját. „Romániának és a román politi­kai elitnek szakítania kellene azzal, hogy élvezni akarják az euro-atlanti és európai integráció politikai és gazdasá­gi előnyeit, de az esetleges időnkénti hátrányait, legyenek azok akár érzelmiek is, nem vállalják. Ez a felelőtlen magatartás, amin megbicsaklik az integrációs szándék és akarat, a mostani ellenzékre jellemző. Mert a kormányon levő koalíciós erők álláspontja világos és egyértelmű, ahogy az egyébként a parlamenti nyilatkozat vitájában is kiderült.” Markó rámutatott, hogy míg a politikai alaku­latok többsége támogatja a NATO- és EU-betagolódást, az ellenzék részéről nem nyilvánul meg hasonló akarat: nyilatkozataik kétértelműek, sőt, kétszínűek. Ugyanak­kor leszögezte, hogy etnikai viszonylatban nem kell ha­sonlóságokat keresni, hanem méltatni kell azon kisebbsé­gek erőfeszítéseit, amelyek bizonyos jogokat politikai eszközökkel igyekeznek kivívni. Opriş kisebbségpolitikája Slobodan Milosevic rendszere nemcsak az albánokat, hanem a jugoszláviai román nemzeti kisebbséget is üldözi és elnyomja — állítja Remus Opriş, a Kereszténydemokra­ta Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) alelnöke és szóvivője a Curentul tegnapi számában. Opriş hangsúlyozta, hogy bár az albán kisebbség van leginkább kitéve Belgrád megtorlá­sának, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy „a ki­sebbségekkel szemben intoleráns” Milosevic-rendszer el­­nemzetietlenítő politikát folytat a vajdasági románokkal és a Timok-völgyi „vlahokkal” szemben. Utóbbiaknak még azt is megtiltják Jugoszláviában, hogy románoknak nevez­zék és kisebbségnek tekintsék magukat. „Számukat a hiva­talos jugoszláv statisztika meghamisítja, amikor azt állítja, hogy a Vajdaságban minössze 37 ezer román, a Timok völgyében pedig alig 17 ezer vlah él, holott Jugoszláviában több mint egymillió román él” — emelte ki a parasztpárt alelnöke. Opris cikke szerint a jugoszláviai románok csak akkor adhatnak ki lapokat saját anyanyelvükön, ha azok kormánypártiak. A szerb hatóságok korlátozzák a románok anyanyelvű oktatását, meggátolják román papok alkalma­zását, mert attól félnek, hogy az egyház hozzájárulhat a román kisebbség nemzetiségi azonosságtudatának megőr­zéséhez. „Elérkezett az ideje annak, hogy a NATO-csapást követően Belgrád biztosítsa az összes jugoszláviai nem­zeti kisebbség jogainak tiszteletben tartását” — szögezte le Opriş, aki a szerbiai románokról való állandó bukaresti gondoskodást egyenesen „Románia nemzetbiztonságával összefüggő nemzeti érdeknek” nevezte. Negyedévi költségvetési hiány Csak a tavaly nyélbe ütött privatizációs üzletekből idén befolyt bevételek rejtik el, hogy Romániában már az év első három hónapjában elérte a költségvetés hiánya a GDP egy százalékát, miközben a költségvetési törvény egész évre 2 százalékos hiányt ír elő. Teljesen hibásnak bizonyult a pénzügyminiszter lépése az üzemanyag árába épített illeték jelentős növelésével: a kereslet annyira visszaesett, hogy a tervezett 4000 milliárd lej helyett 1535 milliárd lej folyt be. A forgalmi adóból származó időarányos bevételek a tervezett 23 százalék helyett 17 százalékot értek el. A vámok sem segítettek a pénzügymi­niszteren, a tervezett 2000 milliárd lej helyett 1238 mil­liárd lej bevételt biztosítottak. A költségvetési bevételek csak egyetlen területen haladták meg az időarányosan tervezettet: a nyereségre és a bérekre kivetett adókból az előirányzottnál több folyt be. Kiszabadult a három alvezér Tegnap délután Romeo Beja, Ion Casapu és Dorin Lois Zsil-völgyi szakszervezeti vezetők szabadlábra helyezésé­ről döntött a bukaresti törvényszék. Cozma három alvezé­­rét február végén vették 30 napos előzetes letartóztatásba a közcsend háborításáért és bűnöző pártolásáért, de az előzetes latartóztatás meghosszabbítását újabb 30 nappal nem hagyta jóvá a törvényszék. Cozma viszont nem hagyhatja el a börtönt, neki 18 éves büntetését kell letöltenie. Szerkesztette: Váry O. Péter HÁROMSZÉK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ KÉZDIVÁSÁRHELYEN Pénzgondok és nézeteltérések Tegnap Szigethy István polgármester és Jancsó István, a városháza szóvivője meg­tartotta szokásos havi sajtóértekezletét. A polgármester először a művelődési bizott­ság múlt heti ülésén elhangzott vádakra, észrevételekre, a helyi média képviselőinek kifogásaira reagált. Kitűnt, hogy nem fel­hőtlen a viszony a hivatal és a sajtó között. Szigethy kijelentette, „a Háromszék való­ban független lap, és nem idézőjelbe téve jelentem ezt ki, objektíven tájékoztat, és nem ad teret minden hülyeségnek”. A pol­gármesternek a kábeltelevízió helyi adásá­val és a Székely Hírmondóval vannak nézet­­eltérései, ahol szerinte vádak és támadások érték személyét, amit a választási kampány elkezdődéseként értékelt. A helyi költség­­vetéssel kapcsolatosan elmondta: idén a vá­rosnak 13 milliárd 900 millió lejből kell gazdálkodnia, majdnem semmi lényeges válto­zás nincs a tavalyi és az idei összeg között. A költségvetés majdnem harminc százalékát az oktatási intézmények működtetésére szán­ják. A beruházási munkálatok java részét nem lehet folytatni, idén csak a Temető utca befejezésére és az árvaház helyére létesíten­dő Ady-parkra jut pénz, másra semmire nem gondolhatnak. A polgármester a Rózsa gar­zonnál levő tarthatatlan helyzetről is szólt, megemlítve, hogy nem ő akarja kilakoltatni az ott lakókat, hanem a szakemberek véle­ményezése alapján javasolta e lépést, mivel fennáll az összeomlás veszélye, amiért ő nem vállalhatja a felelősséget. Legközelebb a helyszínre fogja meghívni a városatyákat, hadd lássák, milyen állapotban van az épü­let — mondta. (Sochom) ÚTADÓ Mától drágább Tegnap lejárt az útadó­ra kirótt három hónapos „kegyelmi” idő: mostantól 40 százalékkal többet kell fizetni a szélvédőre ragaszt­ható címkékért. Egy Dacia személygépkocsi Băsescu­­illetéke például 70 000 lej. A takarékpénztárak április 1—5. között nem fogadják az út adófizetőket, mivel az eddi­gi címkefogyásról készítenek leltárt. Április 6-tól lehet újra adózni, főleg a nagyobb ha­szonjárművek és pótkocsik tulajdonosainak kell mélyeb­ben zsebükbe nyúlniuk. Március végéig több mint 21 ezer címke talált gazdá­ra. A korábban jelzett címke­hiány szinte végig jellemző volt — közölte tegnap Doina Stoafa, a pénzintézet vezető­je, mondván, aki fizetni akart, megtehette, matrica híján számlát kapott, s címkét majd utólag kérhet. (M. L.) ERDŐ VIDÉK Nyersanyag helyett végterméket Egyszerre négy felmérés is készül Erdővidék társadalmi-gazdasági helyzetéről és kilátásairól. A régió vala­mennyi helységére kiterjedő adatgyűjtés célja, hogy pontos kép rajzolódjék a vidékről, s hogy a tényismeret birtokában ki lehessen dolgozni a gazdasági fejlesztés módozatait. Az egyik felmérést brassói szakcég végzi el. A felek kedden hosszas vita során egyeztettek. Korábban Birtalan Ákos parlamenti képviselő és munka­­csoportja látott munkához. Az átfogó felmérés első, Erdővidék demográfiai helyzetéről szóló fejezete már elkészült, májusra pedig a gazdasági-társadalmi rész is véglegessé válik. Az erdővidéki régiófejlesztési konzorcium is készít hasonló fel­mérést, ugyanakkor a baróti városháza is gyűjti az informáci­ókat leendő adatbázisához. A kis- és középvállalkozásokat támogató brassói alapítvány (FPIMM) is egész Erdővidékre kiterjedő felmérést készít, miután elnyerte a megyei munka­erő-ügynökségnek europrogramokból fizetett pályázatát. A keddi megbeszélésen a brassói alapítvány, a megyei munkaerő-ügynökség, a prefektúra és a megyei tanács, va­lamint a baróti, baconi, bardoci és bölöni tanácsok, illetve erdővidéki cégek képviselői vettek részt. Az FPIMM igaz­gatója, Simone Gilea és munkatársa, a programot vezető Georgiana Caia szociológus arról beszélt: céljuk elkészíte­ni az egész vidéket átfogó, minél részletesebb felmérést, amelyből kiderül, hogy a baróti medence helységeiben mi­lyen munkaerő- és nyersanyagforrások rejlenek, milyen az infrastruktúra, ezeket hogyan lehetne felhasználni a régió gazdasági fejlesztésére, munkahelyek teremtésére, a munka­­nélküliség csökkentésére, hogyan lehetne idecsalogatni a beruházókat, milyen tényezők akadályozzák a vidék fellen­dülését, s hogyan lehet áthidalni a bányák bezárása és a tömeges elbocsátások okozta válságot. A felmérés hat hó­nap alatt készül el, a munkát már megkezdték. Albert Dénes baróti polgármester és helyettese, Dimény László azt szor­galmazták, a felmérés mielőbb készüljön el, hogy tovább léphessenek, másfelől pedig az erdővidéki régiófejlesztési konzorciummal ne keresztezzék, hanem együttműködve segítsék egymást. Arra hívták fel a figyelmet, hogy csak Barót hat települését nyilvánították hátrányos helyzetű övezetnek, Erdővidék többi helységét nem, ezért a potenciális befekte­tő csak Barótot keresi majd fel, ahol törvény adta előnyöket élvez. A megyei munkaerő-ügynökség igazgatója, Kelemen Tibor és kollégája, Nicoleta Roşia megerősítették: a felmé­rések kiegészítik egymást, s a régió fejlődését szolgálják, ezért a munka haladtával az erdővidékiek megkapják a szükséges, feldolgozott adatokat, hogy idejében megtehes­sék ajánlataikat a beruházóknak. Az egyeztetés során Darvas Ferenc baráti tanácstag azt sérelmezte, hogy nincsenek adataik például a munkanélkü­liség arányának alakulásáról. Vajda Dénes, Bölön és Bencze Botond, Bardoc polgármestere a mezőgazdaságban és állat­­tenyésztésben rejlő lehetőségeket ecsetelte, Kertész György baróti tanácstag pedig úgy vélte: Erdővidéken olyan mére­teket öltött az erdőkitermelés és a fűrészárugyártás, hogy előbb-utóbb ez a forrás is kimerül. A rögtönzött ötletbörzén elhangzott: arra kell törekedni, hogy ne nyersanyagot (fát, tejet, húst stb.), hanem annak feldolgozásából származó végterméket állítsanak elő és kínáljanak mind a bel-, mind a külföldi piacon, hiszen így több munkahelyet lehet terem­teni, és sokkal nagyobb a haszon, továbbá indokolt a kész­­ruhagyártás betelepítése is. (ben) Berecki hírhalom (folytatás az első oldalról) • Az idei tervek között az ivóvízhálózat bővítése és a szennyvízülepítő állomás korszerűsítése szerepel. • A Secons Rt.-nek és a községben működő pár ipari egységnek köszönhetően Bereck megyénk azon kevés tele­püléseinek egyike, mely saját bevételeiből tudja fenntartani az önkormányzatot. • Az RMDSZ és a művelődési központ kopjafát és domborműves emléktáblát akar felállítani Petőfi és Bem találkozásának színhelyén. Az avatóünnepségre ez év július 25-én kerülne sor. A bronzplakett elkészítésére Petrovits István szobrászt kérték fel. Az emlékmű felállításához szük­séges pénzt közadakozásból akarják előteremteni. • A tavaly ősszel meggyalázott Erzsébet-obeliszkre idén a Gábor Áron Alapítvány egyetlen szót szeretne bevésetni: SZSZ. • Március 1—22. között a megyei tanfelügyelőség alap­ellenőrzést tartott a központi iskolánál. A napközibe 22-en, az óvodába 100-an, I—IV. osztályba 130-an, V—VIli. osztályba pedig 120-an járnak. A kézdivásárhelyi Gábor Áron Ipari Oktatási Központ kihelyezett osztályaként 14 tanulóval ruhaipari, 17 diákkal pedig hentes-mészáros szak­iskolai osztály is működik. • A berecki általános iskola egyike lesz azon öt, falun működő iskoláknak, amelyeket PHARE-támogatásból kor­szerű könyvtárral és informatikateremmel szerelnek fel. Első lépésként az épület régi szárnyát újítanák fel. A könyvtár a környék pedagógusainak nyújtana továbbképzési lehetősé­get — tudtuk meg Ferentzi László iskolaigazgatótól. • Az egyházi anyakönyvi statisztika az előző eszten­dőkhöz viszonyítva pozitív. Míg 1997-ben 22 keresztelőt, 7 házasságkötést és 35 elhalálozást, tavaly már 28 újszülöttet, 15 házasságkötést és 18 halálesetet jegyeztek be. Gyarapo­dik a berecki magyarság. Bolondos gondolatok április elsején ♦ Az RMDSZ városi szer­vezete elnézést kér mindazok­tól, akiknek nem sikerült meg­felelő helyet biztosítani a ta­vaszváró RMDSZ-bálon, és felkéri az érintett személye­ket, jelentkezzenek a szék­házban, hogy a befizetett rész­vételi díjat visszaadhassák. ♦ Az RMDSZ sepsiszent­györgyi szervezete az idei tagdíjakból és adományokból visszamaradt pénzekből in­tézményeket és vállalkozó­kat támogat 10—100 millió lej közötti összegekkel. Ké­rik a tagsági könyvvel ren­delkező igénylőket, kérései­ket még a nap folyamán jut­tassák el a városi irodába. ♦ Az RMDSZ VI. kong­resszusán jóval nagyobb lesz a hivatalból részt vevő kül­döttek száma, mint a válasz­tottaké. Mivel április 6-ig még óvást lehet emelni az idei kongresszusi küldöttség összetételét illetően, kérik az elégedetlenkedőket, minél ha­marabb tegyék meg észrevé­telüket. ♦ A városi RMDSZ-szer­­vezet az idei beszámoló és tisztújító küldöttgyűlésen tisz­teletbeli címet ad minden, a város magyarságának politi­kai érdekvédelmében és ér­dekképviseletében kimagas­ló eredményt szerzett személy­nek, és módosítani szeretné ama alapszabály-előírását, mely szerint céljai megvalósításá­ban továbbra is érvényesíte­ni kell az együttműködést és a szolidaritást a szervezet tag­jai között. Már nem vagyunk egyformák, és nem is tarto­zunk össze! Külön könnyebb! Kocs János

Next