Háromszék, 1999. augusztus (11. évfolyam, 2714-2739. szám)
1999-08-30 / 2738. szám
Az erdélyiek többsége autonómiát szeretne Az Erdélyben élők több mint fele tartja szükségesnek a helyi autonómiát — derült ki a Metro Media Transilvania nevű közvélemény-kutató intézet felméréséből. A megkérdezettek legnagyobb része emellett úgy vélte, hogy a románok és a magyarok harmonikusan élhetnének együtt, ha a politikusok nem ugrasztanák őket egymásnak. A Metro Media Transilvania egy helyi napilap felkérésére végzett vizsgálatot július második felében. A felmérést Erdély négy földrajzi térségében végezték, ahol összesen ezer embert kérdeztek meg. A most közzétett eredmények részlegeseknek tekinthetők, mivel a városban élő, újságot olvasó emberek véleményét mutatják — hangsúlyozta az intézet. (MTI) (folytatása a 2. oldalon) A ROMÁN LAPOK SZERINT MEGLESZ Erdélyi magyar egyetem A szombati román nyelvű napilapok tudni vélik, hogy a jövő évi magyar költségvetésben 2 milliárd forintot különítettek el egy erdélyi magyar nyelvű egyetem alapítására. Az Adevărul és a Cotidianul napilapok véleménye szerint ezzel Budapest ismételten megerősítette, hogy kész komoly anyagi támogatást nyújtani a magyar nyelvű állami egyetem létrehozásához Romániában. A lapok azt is megjegyzik, hogy a magyar kormány eddig sokkalta kevesebb pénzzel támogatta a romániai magyarság felsőfokú oktatását, a most tervezett összeg nagysága meghaladja a romániai magyar vezetők minden várakozását. A Cotidianul úgy véli, a magyar kormány lépése távlatokban azzal a következményekkel járhat a román belpolitikában, hogy az RMDSZ „a meglévő pénz fölényes érvével gyakorolhat nyomást” Radu Vasile kormányára a tervezett Petőfi— —Schiller Egyetem gyors létrehozása érdekében. A Cotidianul és az Adevărul szerint nyitva van annak a lehetősége is, hogy ebből a pénzből a Tőkés László püspök által szorgalmazott nagyváradi magánegyetem megnyitását segítsék. Ezt a lehetőséget az támasztja alá, hogy a támogatást egyerdélyi egyetemnek szánják, és magyar nyelvű állami egyetem nincs Erdélyben. Tőkés László püspök korábban úgy nyilatkozott, hogy a nagyváradi magánegyetemhez mintegy 20— 30 millió forintra lenne szükség. (a-j) Máról holnapra Milyen lében kanál? A hét végi híradások a kolozsvári Metromedia közvélemény-kutató intézet erdélyi városokban végzett felmérésének eredményeit hozták nyilvánosságra, mégpedig különféle — nevezzük így — jellemző politikai kérdésekről. Bár a hírközlők fontossági sorrendje nem mindig azonos, annyiban szinte valamennyien egy követ fújnak, hogy élhelyen szerepeltetik — így próbálván besulykolni a tudatokba — azt a gondolatot, miszerint az erdélyiek 85 százaléka a politikusokat tartja a románok és a magyarok közti feszültség okozóinak. Ez a nyomatékosítás magyarázatul szolgál azoknak, akik a tévéhíradókat nézve egy nappal korábban értetlenül figyelték a politikusok magatartását a földek és erdők visszaszolgáltatásának kérdésében. A szakbizottságban ugyanis egészen furcsa helyzet állt elő, ugyanis a demokrata párti elnök tizenhárom paragrafus megszavazása után berekesztette a tárgyalást, az RMDSZ-es bizottsági alelnök pedig, átvéve a gyűlés vezetését, a 23. pontig megszavaztatta a jogszabályt. (Zárójelben meg kell említeni, a bizottsági elnök megígérte, hogy megbünteti helyettesét.) A napi politika eseményeinek ilyetén tálalása nagyszerű példája az információ ördögiesítésének, H.-R. Patapievics találó kifejezésével élve, a „gyászoló manipulálásnak”. Visszatérve a tárgyra, a bizottsági elnök magatartásának köszönhetően a föld- és erdőbirtokok reformja légüres térbe került. A paraszti tulajdont— ami az ország lakosságának 40 százalékát érinti — minden irányból támadás éri. Csak sejthető, hogy milyen előnyök elvesztését kockáztatják azok, akik az egykori állami gazdaságok tulajdonát védik, ugyanis ez esetben a gabonapiac ellenőrzése (a búza, rozs, kukorica forgalmazása, tárolása stb.) a nagy konc. A legellentmondásosabb e kérdésben maga a bizottsági elnök, aki önkényesen kezdi és végzi a megbeszéléseket, bizarr adatokkal traktálja az újságírókat, megjátssza, hogy nem érti a saját szakmájába vágó kérdéseket, egyszer a koalíciót, egyszer meg önnön érdekeit képviseli. A Demokrata Párt szenátora, Triţă Făniţă — mert hiszen róla van szó — mezőgazdasági mérleg elkészítését kérte, hogy eldönthessék, mekkora terület adható vissza. Saját forrásokból származó adatok alapján jelentést készített, ami azonban teljes mértékben különbözik a liberálisok által készített dokumentumtól. Míg Făniţă számításaiban körülbelül háromszázezer hektár hibádzik a visszaadandó területekből, a liberális Paul Păcuraru szerint, miután minden volt tulajdonos kap 50 hektárt, még mindig marad hatszázezer hektár. Ezt a mennyiséget a koalícióban hosszasan megtárgyalták, most pedig a szenátus szakbizottságának elnöke egyszeriben meggondolja magát, és lecövekel a tíz hektárnál — amit egyébként a TDRP is messzemenően támogat. De nem elég ez a bonyodalom, mert a mezőgazdaság fellendítését szolgáló sürgősségi kormányrendeletek végrehajtását az utolsó pillanatban lefújták, ugyanis a jelek szerint ütközik a két esztendővel ezelőtt a Világbankkal megkötött ASAL hitelprogram előírásaival. Valóban, a 150 millió dolláros második hitelcsomag folyósítását felfüggesztették, amíg a nemzetközi pénzintézet szakértői alaposan nem tanulmányozzák a parasztpárti mezőgazdasági miniszter tizenöt, egy szuszra kiadott rendeletét. A termelők dolgát könnyítő rendeletek függőben maradtak. Traian Băsescu azonban, aki a Világbankkal folytatott tárgyalásokon a kormányt képviseli, örömmámorban úszik, mert újabb világbanki pénzek érkeztek az országba a PSAL-program keretében. Ez annyit jelent, hogy a privatizáció az Állami Vagyonalap kezéből átkerül magánbankok és tekintélyes tanácsadó cégek hatáskörébe. A közigazgatás útjai kifürkészhetetlenek. Ioan Mureşan mezőgazdasági miniszter szerint ASAL-ügyben szándékosan félrevezették a Világbank tisztviselőit. Túl egyszerű volna összefüggést venni aközött, hogy a földbirtoktörvényt gáncsoló szenátor és a Világbank fő tárgyalópartnere egyaránt demokrata párti politikus, ugyanis tudvalévő, hogy Băsescut a miniszterelnök javasolta e feladat ellátására. Ugye, hogy kezdjük érezni annak a szédítő forgatagnak a szelét, amelyet a koalíción belüli kölcsönös obstrukciók, ügyeskedések keltenek? Emlékezzünk csak, júniusban a kormányfő határidőt szabott a parlamentnek, hogy szeptember 10-ig legyenek túl a magántulajdon törvényein. A szenátus hatodikán lát munkához. Jós legyen a talpán, aki megfejtést talál. Nemrég olvastam valahol, hogy Európában az egyik legkedveltebb reklámszöveg így hangzik: „Köszönjük, hogy minden lében kanál!” Belekanalaznánk mi, ha lenne, amibe. Sugár Teodor Templombúcsú Szentkirályban Szent Istvánt, a falucska egykori névadóját választották annak a kis imaháznak a védőszentjéül ebben a katolikus faljában, melyet lakóházból alakítottak át az elmúlt esztendők folyamán. S hogy ragaszkodik ez a maroknyi közösség ősi vallásához, abban nem kis köze volt az ide települt bukovinai katolikus csángóságnak sem, amelyet bárhová vetett a sors, megőrizte vallását, hitét. Bár egy hét pergett le az idő homokóráján Szent István napja óta, tegnap Szentkirályban tudtak-akartak ünnepi hangulatot teremteni, imádkozni és búcsúra gyűlni, annál is inkább, hogy ez nem csak akármilyen búcsú volt, hisz haranglábat szenteltek. Most építették. Ide hozták be a temetőből régi harangjukat, s melléje rendelt az Úr még egy másikat is. Két harang hívta a híveket szentmisére. A szentbeszédet Egyed Gábor illyefalvi plébános tartotta, Hajdú János szentgyörgyi, Állomás negyedi plébánossal koncelebrálták a misét. Ima és köszönet hangzott el azok számára, akik segítették a filát haranglábat emelni, s a Zsók cégnek, amely humanitárius magatartásról tett tanúbizonyságot. (Kisgyörgy) Ma Hétfői Sport SEPSISZENTGYÖRGY 1999. AUGUSZTUS 30. 2738. szám ÁRA 1500 lej Előfizetőknek 980 lej HÉTFŐ Baráti hírhalom • Székelyföldi körútja során James Rosapepe, az Egyesült Államok romániai nagykövete Barátra is ellátogatott. A nem mindennapi vendéget a főtéren Demeter János államtitkár, a város polgármestere és alpolgármestere, a bányavállalat igazgatója, valamint néhány tanácstag fogadta. Az erdővidéki út utolsó állomásaként a nagykövet és vendégfogadói a bodvaji erdészházban beszélgettek, jelen volt gróf Kálnoky Tibor nagyköveti tanácsos, Kis Alpár unitárius lelkész és egy amerikai kirándulócsoport. A beszélgetés a vidék befektetési lehetőségeiről folyt. • Bővül a polgármesteri hivatal. A városi tanács jóváhagyásával létrejött új osztály neve: prognózis, tervezés, sport és ifjúság. A kétszemélyes iroda feladata a város statisztikai adatainak bővítése, pályázatok elkészítése, a fiatalsággal való kapcsolatfenntartás. • Megnőtt a lakásigény a köpeci szénbányák alkalmazottjai körében. Az alkalmazottaknak fenntartott garzonlakásokban akad olyan lakó is, aki nem a bánya alkalmazottja, és csak néha használja a lakást, holott sokgyerekes bányászcsaládok igényelnék azt. A kívülállók akkor jutottak garzonlakáshoz, amikor a vállalat dolgozói körében nem volt ily nagy az igény . • A ploieşti-i székhelyű országos széntársaság vezérigazgatója részéről ígéret hangzott el, miszerint a köpeci szénbányáknál idén nem kerül sor több tömeges elbocsátásra. Egyelőre a vállalat nem küzd anyagi gondokkal, az alkalmazottak létszáma összhangban van a termeléssel — nyilatkozta Nagy Géza szakszervezeti elnök. • A várost a Szent István-napi ünnepeken Szarvason, a testvérvárosban négytagú küldöttség képviselte. Felfrissítették az 1996- ban kötött testvérvárosi szerződést, és elkészült a kapcsolatfenntartás továbbvitelének a programja is. • A művelődési házban egyelőre nincs kulturális élet. Mégis nagy a sürgés-forgás, különösen nagy gondot fordítanak a nyári nagytakarításra, hisz rendkívüli esemény előtt áll a város. Ősszel ünnepli írásos említésének 775. évfordulóját. Havelka Ferenc Határidő-módosítást kérnek Határidő-módosítást kérnek a megyei tanácsok a kormány által elrendelt, augusztus 30-ra időzített vagyonösszeírás ügyében. Kémenes József, a megyei tanács főjegyzője elmondta, egyeztettek az ország megyéinek többségével, s az ilyen irányú igényüket tartalmazó jegyzéket épp most küldték fel Bukarestbe. Az eddigi számbavételt lehetetlenné tette az is, hogy a vagyonösszeírás módszertanát valójában a mai napig nem kapták kézhez a helyi tanácsok. (I.) NICOLAE NOICA KOVÁSZNÁN Művelődési házból turisztikai központot A hét végén Nicolae Noica területrendezési és közmunkálatügyi miniszter nem hivatalos látogatást tett Kovásznán. A Háromszéken vendégeskedő minisztert elkísérte Orbán Árpád, a megyei tanács elnöke, illetve a megyei tanács beruházási osztályának vezető tisztségviselői. Fogadta őket ifj. Csíkos Tibor alpolgármester, valamint a kovásznai polgármesteri hivatal városrendezési osztályvezetője és a tanács beruházásokért felelő képviselője. (Bodor) (folytatása a 2. oldalon) Miből él az állam? Az állami jövedelmek szerkezete szm elárul egy megye adófizetőinek helyzetéről, friss adatok szerint a háromszéki állami bevételek így oszlottak meg e első hét hónapjában: a befolyt 336 milliárd lej 46 százaléka értéknövedéki adóból származott, 15,3 százaléka profitadóból, 10,8 százalékát luxusadók tették ki, s mindössze 8,5 százalékát szedték be béradó és 8,4 százalékát vámilleték címén. Ebből is látnivaló, hogy jelenlegi válságos helyzetében az állam mely adónemek fenntartásában érdekelt rövidebb vagy hosszabb távon. (hilyen)