Háromszék, 1999. augusztus (11. évfolyam, 2714-2739. szám)

1999-08-30 / 2738. szám

Az erdélyiek többsége autonómiát szeretne Az Erdélyben élők több mint fele tartja szükségesnek a helyi autonómiát — derült ki a Metro Media Transilvania nevű közvélemény-kutató intézet felméréséből. A meg­kérdezettek legnagyobb része emellett úgy vélte, hogy a románok és a magyarok harmonikusan élhetnének együtt, ha a politikusok nem ugrasztanák őket egymásnak. A Metro Media Transilvania egy helyi napilap felkérésére végzett vizsgálatot július második felében. A felmérést Erdély négy földrajzi térségében végezték, ahol összesen ezer embert kérdeztek meg. A most közzétett eredmények részlegeseknek tekinthetők, mivel a városban élő, újságot olvasó emberek véleményét mutatják — hangsúlyozta az intézet. (MTI) (folytatása a 2. oldalon) A ROMÁN LAPOK SZERINT MEGLESZ Erdélyi magyar egyetem A szombati román nyelvű napilapok tudni vélik, hogy a jövő évi magyar költségve­tésben 2 milliárd forintot kü­lönítettek el egy erdélyi ma­gyar nyelvű egyetem alapítá­sára. Az Adevărul és a Co­tidianul napilapok véleménye szerint ezzel Budapest is­mételten megerősítette, hogy kész komoly anyagi támoga­tást nyújtani a magyar nyel­vű állami egyetem létrehozá­sához Romániában. A lapok azt is megjegyzik, hogy a magyar kormány eddig sok­kalta kevesebb pénzzel támo­gatta a romániai magyarság felsőfokú oktatását, a most tervezett összeg nagysága meghaladja a romániai ma­gyar vezetők minden vára­kozását. A Cotidianul úgy véli, a magyar kormány lépése táv­latokban azzal a következ­ményekkel járhat a román belpolitikában, hogy az RMDSZ „a meglévő pénz fölényes érvével gyakorolhat nyomást” Radu Vasile kor­mányára a tervezett Petőfi— —Schiller Egyetem gyors létrehozása érdekében. A Cotidianul és az Adevărul szerint nyitva van annak a lehetősége is, hogy ebből a pénzből a Tőkés László püs­pök által szorgalmazott nagy­váradi magánegyetem meg­nyitását segítsék. Ezt a lehe­tőséget az támasztja alá, hogy a támogatást egy­­erdélyi egyetemnek szánják, és ma­gyar nyelvű állami egyetem nincs Erdélyben. Tőkés László püspök korábban úgy nyilat­kozott, hogy a nagyváradi ma­gánegyetemhez mintegy 20— 30 millió forintra lenne szük­ség. (a-j) Máról holnapra Milyen lében kanál? A hét végi híradások a kolozsvári Metromedia köz­­vélemény-kutató­ intézet erdélyi városokban végzett fel­mérésének eredményeit hozták nyilvánosságra, mégpe­dig különféle — nevezzük így — jellemző politikai kér­­­­désekről. Bár a hírközlők fontossági sorrendje nem mindig azonos, annyiban szinte valamennyien egy követ fújnak, hogy élhelyen szerepeltetik — így próbálván besulykolni a tudatokba — azt a gondolatot, miszerint az erdélyiek 85 százaléka a politikusokat tartja a romá­nok és a magyarok közti feszültség okozóinak. Ez a nyomatékosítás magyarázatul szolgál azoknak, akik a tévéhíradókat nézve egy nappal korábban értetlenül figyelték a politikusok magatartását a földek és erdők visszaszolgáltatásának kérdésében. A szakbizottságban ugyanis egészen furcsa helyzet állt elő, ugyanis a de­mokrata párti elnök tizenhárom paragrafus megszava­zása után berekesztette a tárgyalást, az RMDSZ-es bizottsági alelnök pedig, átvéve a gyűlés vezetését, a 23. pontig megszavaztatta a jogszabályt. (Zárójelben meg kell említeni, a bizottsági elnök megígérte, hogy meg­bünteti helyettesét.) A napi politika eseményeinek ilye­tén tálalása nagyszerű példája az információ ördögiesí­­tésének, H.-R. Patapievics találó kifejezésével élve, a „gyászoló manipulálásnak”. Visszatérve a tárgyra, a bizottsági elnök magatartásának köszönhetően a föld- és erdőbirtokok reformja légüres térbe került. A pa­raszti tulajdont—­ ami az ország lakosságának 40 százalékát érinti — minden irányból támadás éri. Csak sejthető, hogy milyen előnyök elvesztését kockáztatják azok, akik az egykori állami gazdaságok tulajdonát védik, ugyanis ez esetben a gabonapiac ellenőrzése (a búza, rozs, kuko­rica forgalmazása, tárolása stb.) a nagy konc. A legellentmondásosabb e kérdésben maga a bizott­sági elnök, aki önkényesen kezdi és végzi a megbeszélé­seket, bizarr adatokkal traktálja az újságírókat, meg­játssza, hogy nem érti a saját szakmájába vágó kérdése­ket, egyszer a koalíciót, egyszer meg önnön érdekeit képviseli. A Demokrata Párt szenátora, Triţă Făniţă — mert hiszen róla van szó — mezőgazdasági mérleg elké­szítését kérte, hogy eldönthessék, mekkora terület ad­ható vissza. Saját forrásokból származó adatok alapján jelentést készített, ami azonban teljes mértékben kü­lönbözik a liberálisok által készített dokumentumtól. Míg Făniţă számításaiban körülbelül háromszázezer hektár hibád­zik a visszaadandó területekből, a liberális Paul Păcuraru szerint, miután minden volt tulajdonos kap 50 hektárt, még mindig marad hatszázezer hektár. Ezt a mennyiséget a koalícióban hosszasan megtárgyalták, most pedig a szenátus szakbizottságának elnöke egysze­riben meggondolja magát, és lecövekel a tíz hektárnál — amit egyébként a TDRP is messzemenően támogat. De nem elég ez a bonyodalom, mert a mezőgazdaság fellendítését szolgáló sürgősségi kormányrendeletek végrehajtását az utolsó pillanatban lefújták, ugyanis a jelek szerint ütközik a két esztendővel ezelőtt a Világ­bankkal megkötött ASAL hitelprogram előírásaival. Valóban, a 150 millió dolláros második hitelcsomag folyósítását felfüggesztették, amíg a nemzetközi pénz­intézet szakértői alaposan nem tanulmányozzák a pa­rasztpárti mezőgazdasági miniszter tizenöt, egy szuszra kiadott rendeletét. A termelők dolgát könnyítő rendele­tek függőben maradtak. Traian Băsescu azonban, aki a Világbankkal folytatott tárgyalásokon a kormányt kép­viseli, örömmámorban úszik, mert újabb világbanki pénzek érkeztek az országba a PSAL-program kereté­ben. Ez annyit jelent, hogy a privatizáció az Állami Vagyonalap kezéből átkerül magánbankok és tekinté­lyes tanácsadó cégek hatáskörébe. A közigazgatás útjai kifürkészhetetlenek. Ioan Mureşan mezőgazdasági mi­niszter szerint ASAL-ügyben szándékosan félrevezet­ték a Világbank tisztviselőit. Túl egyszerű volna össze­függést venni aközött, hogy a földbirtoktörvényt gán­csoló szenátor és a Világbank fő tárgyalópartnere egy­aránt demokrata párti politikus, ugyanis tudvalévő, hogy Băsescut a miniszterelnök javasolta e feladat ellá­tására. Ugye, hogy kezdjük érezni annak a szédítő for­gatagnak a szelét, amelyet a koalíción belüli kölcsönös obstrukciók, ügyeskedések keltenek? Emlékezzünk csak, júniusban a kormányfő határidőt szabott a parlament­nek, hogy szeptember 10-ig legyenek túl a magántulaj­don törvényein. A szenátus hatodikán lát munkához. Jós legyen a talpán, aki megfejtést talál. Nemrég olvas­tam valahol, hogy Európában az egyik legkedveltebb reklámszöveg így hangzik: „Köszönjük, hogy minden lében kanál!” Belekanalaznánk mi, ha lenne, amibe. Sugár Teodor Templombúcsú Szentkirályban Szent Istvánt, a falucska egykori névadóját választot­ták annak a kis imaháznak a védőszentjéül ebben a kato­likus faljában, melyet lakó­házból alakítottak át az el­múlt esztendők folyamán. S hogy ragaszkodik ez a ma­roknyi közösség ősi vallásá­hoz, abban nem kis köze volt az ide települt bukovinai ka­tolikus csángóságnak sem, amelyet bárhová vetett a sors, megőrizte vallását, hitét. Bár egy hét pergett le az idő homokóráján Szent Ist­ván napja óta, tegnap Szent­királyban tudtak-akartak ün­nepi hangulatot teremteni, imádkozni és búcsúra gyűl­ni, annál is inkább, hogy ez nem csak akármilyen búcsú volt, hisz haranglábat szen­teltek. Most építették. Ide hozták be a temetőből régi harangjukat, s melléje ren­delt az Úr még egy másikat is. Két harang hívta a híveket szentmisére. A szentbeszédet Egyed Gábor illyefalvi plé­bános tartotta, Hajdú János szentgyörgyi, Állomás negyedi plébánossal koncelebrálták a misét. Ima és köszönet hang­zott el azok számára, akik segítették a filát haranglábat emelni, s a Zsók cégnek, amely humanitárius magatartásról tett tanúbizonyságot. (Kisgyörgy) Ma Hétfői Sport SEPSISZENTGYÖRGY 1999. AUGUSZTUS 30. 2738. szám ÁRA 1500 lej Előfizetőknek 980 lej HÉTFŐ Baráti hírhalom • Székelyföldi körútja során James Rosapepe, az Egyesült Államok romániai nagykövete Barátra is ellátogatott. A nem mindennapi vendéget a főtéren Demeter János államtitkár, a város polgármestere és alpolgármestere, a bányavállalat igaz­gatója, valamint néhány tanácstag fogad­ta. Az erdővidéki út utolsó állomásaként a nagykövet és vendégfogadói a bodvaji er­dészházban beszélgettek, jelen volt gróf Kálnoky Tibor nagyköveti tanácsos, Kis Alpár unitárius lelkész és egy amerikai kirándulócsoport. A beszélgetés a vidék befektetési lehetőségeiről folyt. • Bővül a polgármesteri­ hivatal. A városi tanács jóváhagyásával létrejött új osztály neve: prognózis, tervezés, sport és ifjúság. A kétszemélyes iroda feladata a város statisz­tikai adatainak bővítése, pályázatok elkészí­tése, a fiatalsággal való kapcsolatfenntartás. • Megnőtt a lakásigény a köpeci szénbá­nyák alkalmazottjai körében. Az alkalmazot­taknak fenntartott garzonlakásokban akad olyan lakó is, aki nem a bánya alkalmazott­ja, és csak néha használja a lakást, holott sokgyerekes bányászcsaládok igényelnék azt. A kívülállók akkor jutottak garzonla­káshoz, amikor a vállalat dolgozói körében nem volt ily nagy az igény­ . • A ploieşti-i székhelyű országos széntár­saság vezérigazgatója részéről ígéret hang­zott el, miszerint a köpeci szénbányáknál idén nem kerül sor több tömeges elbocsátásra. Egyelőre a vállalat nem küzd anyagi gon­dokkal, az alkalmazottak létszáma össz­hangban van a termeléssel — nyilatkozta Nagy Géza szakszervezeti elnök. • A várost a Szent István-napi ünnepe­ken Szarvason, a testvérvárosban négytagú küldöttség képviselte. Felfrissítették az 1996- ban kötött testvérvárosi szerződést, és elké­szült a kapcsolatfenntartás továbbvitelének a programja is. • A művelődési házban egyelőre nincs kulturális élet. Mégis nagy a sürgés-forgás, különösen nagy gondot fordítanak a nyári nagytakarításra, hisz rendkívüli esemény előtt áll a város. Ősszel ünnepli írásos említésé­nek 775. évfordulóját. Havelka Ferenc Határidő-módosítást kérnek Határidő-módosítást kér­nek a megyei tanácsok a kor­mány által elrendelt, augusz­tus 30-ra időzített vagyon­­összeírás ügyében. Kémenes József, a megyei tanács fő­jegyzője elmondta, egyez­tettek az ország megyéinek többségével, s az ilyen irá­nyú igényüket tartalmazó jegyzéket épp most küld­ték fel Bukarestbe. Az ed­digi számbavételt lehetet­lenné tette az is, hogy a vagyonösszeírás módszer­tanát valójában a mai na­pig nem kapták kézhez a helyi tanácsok. (I.) NICOLAE NOICA KOVÁSZNÁN Művelődési házból turisztikai központot A hét végén Nicolae Noica területrendezési és közmun­­kálatügyi miniszter nem hivatalos látogatást tett Kovász­­nán. A Háromszéken vendégeskedő minisztert elkísérte Orbán Árpád, a megyei tanács elnöke, illetve a megyei tanács beruházási osztályának vezető tisztségviselői. Fogadta őket ifj. Csíkos Tibor alpolgármester, valamint a kovásznai polgármesteri hivatal városrendezési osz­tályvezetője és a tanács beruházásokért felelő képviselője. (Bodor) (folytatása a 2. oldalon) Miből él az állam? Az állami jövedelmek szerkezete s­z­m elárul egy megye adófizetőinek helyzetéről, friss adatok szerint a háromszé­ki állami bevételek így oszlottak me­g e­­ első hét hónapjá­ban: a befolyt 336 milliárd lej 46 százaléka értéknövedéki adóból származott, 15,3 százaléka profitadóból, 10,8 száza­lékát luxusadók tették ki, s mindössze 8,5 százalékát szed­ték be béradó és 8,4 százalékát vámilleték címén. Ebből is látnivaló, hogy jelenlegi válságos helyzetében az állam mely adónemek fenntartásában érdekelt rövidebb vagy hosszabb távon. (hilyen)

Next