Háromszék, 1999. szeptember (11. évfolyam, 2740-2765. szám)

1999-09-13 / 2750. szám

GÖNCZ—CONSTANTINESCU-TALÁLKOZO Megoldatlan kérdésekre emlékeztették a román elnököt A jaltai balti—fekete-tengeri együttműködési kon­ferencia szombaton egy környékbeli hajókirándulással ért véget. Ez alkalommal Göncz Árpád­ magyar köztársasági elnök román kollégájával, Emil Constantinescuval foly­tatott rövid négyszemközti megbeszélést. A megbeszélésen Göncz Árpád kiemelte: a magyar— román kétoldalú jószomszéd­­sági viszonyban nem követke­zett be semmilyen változás Ma­gyarország NATO-tagságát kö­vetően, a kapcsolatok megala­pozottak és sokrétűek. Göncz felvetette, hogy Magyarország, illetve a magyar kormány ál­láspontja változatlan Románia európai integrációs részvételét illetően, nevezetesen az, hogy ez a részvétel rendkívül fon­tos, és szükség van rá. A ma­gyar köztársaság elnöke kife­jezte reményét, hogy a finn elnökség végén, decemberben megindulhatnak a tárgyalások Romániával is az EU-csatla­kozásról, maga a csatlakozás pedig —­ mint ahogyan a ma­gyar kormány már korábban hangsúlyozta — a felkészült­ség, illetve az egyes országok­kal folytatott megbeszélés alap­ján történik majd. Emil Cons­­tantinescu megköszönte a nemzetközi fórumokon a Ma­gyarország által nyújtott eddi­gi támogatást, és kérte, hogy az a jövőben is folytatódjék. Szerinte az európai uniós tár­gyalások megkezdése Romá­niával olyan jelzés lenne or­szágának, amelyet a román közvélemény pozitívan tudna értékelni. Göncz Árpád ugyanakkor emlékeztette Constantinescu el­nököt néhány, a magyar—ro­mán viszonyban még megol­datlan kérdésre, amelyekről már korábban is szó volt, és felhív­ta a figyelmét arra, hogy ilyen kérdés a kisebbségi ügyek ren­dezése, illetve az egyházi ja­vak visszajuttatása. (L.) Partiumi Egyetem A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatá­sára tartottak szombaton nagygyűlést Nagyváradon a Király­­hágó-melléki Református Egyházkerület dísztermében. Az ese­mény ünnepi jellegét emelte, hogy az egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök. Kötő József, a művelődési minisztérium államtitkára, romániai magyar parlamenti képviselők, szenáto­rok mondtak beszédet. Az egyetemalapítás fontosságát hang­súlyozva a szónokok azt emelték ki, hogy ezt a kezdeménye­zést a romániai magyar közösség összefogása valósíthatja meg, s az egyetemnek a közösség egységét kell szolgálnia. Hangsúlyozták azt is, hogy a felsőoktatási intézmény részét alkotja majd az erdélyi magyar egyetemi hálózatnak. (folytatása a 2. oldalon) BOGATHAJTÁS: dr. Kádár László országos bajnok, Bartha Róbert bronzérmes (5. oldal) Fotó: NIKO KÉZDIVÁSÁRHELY Visszakért területek A holnapi tanácsülésen Szőts Csaba tanácstag, a céhes város 1992—96 közötti polgármestere előterjeszti a városhá­za által visszaigényelt erdőkkel, kaszálókkal és legelőkkel kapcsolatos határozattervezetét. A tanácstag lapunk kérdésére elmondta: rendkívül fontosnak tartja, hogy a 169-es törvény értelmében a város visszakapja egykori jogos tulajdonát, amit telekkönyvileg záros határidőn belül vissza is igényelt. L­em­­hénytől, Ozsdolától, Kézdiszentkereszttől, Berecktől, Sósme­­zőtől és Gorzafalvától 6874,36 hektár erdőt, 541,04 hektár kaszálót és 1455,84 hektár legelőt. A visszaigért telt­ összterület 8871,24 hektáros. A törvénytervezet szerint ezt a­ területet a város visszakaphatja. (Sociom) (folytatása a 2. oldalon) Csökken a vállalkozó kedv Augusztus végén a há­romszéki cégbíróságon össze­sen 6884 vállalkozást, céget tartottak nyilván. Túlnyo­mó többségük, 5699 keres­kedelmi, azaz részvénytár­saság, korlátolt felelősségű társaság stb., miközben 1106-an jegyeztettek be egyéni vagy családi vállalko­zást. Ezenkívül a papírforma szerint 14 egyedáruság és 65 szövetkezeti társulás műkö­dik a megyében. A csaknem hétezer cégből 399-et hoztak létre külföldi tőkerészese­déssel, ami közel tíz év alatt 33,3 millió dollár értékű alaptőke-befektetést jelent. Az idei nyolchavi statiszti­ka a vállalkozásindítási kedv lanyhulásáról tanúskodik Ja­nuártól szeptember 1-jéig 233 egyéni és családi vállalkozást jegyeztettek be, ez kétharma­da a tavalyinak. Ennél is keve­sebb, 1­35 új kereskedelmi tár­saságot hoztak létre, szemben a tavaly alapított 210-zel, ami majdnem negyvenszázalékos csappanást jelent. A jegyzett alaptőke nyolc hónap alatt 2,5 milliárt lejt­­ett ki, ez a tava­lyinak a 12 százaléka. Nem csökkent a külföldi tőkével létrehozott cégek száma (idén nyolc hónap alatt harmincat jegyeztettek be), de látványo­san zuhant az alaptőkébe be­hozott idegen hozzájárulás: mindössze 59 208 dollárt tesz ki. Ez a tavalyinak (amikor 1 387 994 dollárnyi idegen tőke érkezett cégalapítással a me­gyébe), a 4,2 százalékát jelenti. A fenti cégbírósági statisz­tika csak az új bejegyzéseket és alaptőkét veszi számba. A Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamarától származó adat sze­rint a külföldi tőkeberuházás volumene tekintetében Három­szék az ország megyéinek so­rában az előkelőnek számító 16. helyet foglalja el. (incze) Máról holnapra kétségbeejtő játék Ha most kellene pártatlan ítéletet mondani, igen keve­sen tudnának elfogadható magyarázatot adni arra, mi indokolta az idei második cotroceni-i találkozót a pártve­zetőkkel. A végrehajtó testület hátországában maradt politológusokkal, szociológusokkal, etnológusokkal és köz­gazdászokkal folytatott korábbi tanácskozás egyetlen eredménye az volt, hogy az államfő az akadémia gazda­sági intézetének vezetője, Constantin Ionete professzor beszámolóját alapul véve levonta a tanulságokat. Constantinescu kijelentette: azért oly elmaradott az or­szág, mert nem lábalt ki a szocializmusból, pontosabban: nem tudta levetkőzni azt. A találkozó pártelnök résztve­vői — ugye kitalálták? — viszonylagos konszenzusra jutottak az agrártulajdon tekintetében, pontosabban egyet­értettek abban, hogy hol minden jól megy, és nem adód­nak akadályok, a mezőgazdasági területek 92 százaléka magánkézbe kerülhet. Az ingatlanok visszaszolgáltatá­sa ügyében a rendelkezésre álló híranyagból arra kö­vetkeztetünk, hogy a politikusgárda valamiféle elvi jóváhagyást készít elő, amivel az Európai Unió decem­beri helsinki értekezletén elő lehet állni, a kérdés meg­oldását időben képzelik el, a pártok s a civil társada­lom szakértői különféle tanulmányokat készítenek majd, s azután kerülhet sor a tényleges visszaadásra. Ezt a módszert ismerjük már, tudjuk, mi a vége a hosszas betegségnek. Közben a nemzeti bank kormányzójának sajtóérte­kezletén elhangzottak, ha nem is feledtették a cotroceni-i politikai és szakértői produkciót, egészen biztosan megriasz­tották a választókat. A házon belül megvont banki mérle­gek általában emészthetetlenek, mert semmitmondó számokba foglalják az áldatlan állapotokat. Isarescu bankkormányzó sem tudott csodákat művelni, nem is volt, miből,­ csak annyira figyelmeztetett, hogy 1990-ben körülbelül egy alkalmazottra egy szociális támogatásra szoruló személy jutott, idén augusztusban pedig egy dol­gozónak 2,5 nyugdíjast, munkanélkülit kellett eltar­tania. Hogy a kép még világosabb legyen, nem árt, ha tudjuk, hogy a tanulók létszáma 4,5 millió. A bankkor­mányzó sajtóértekezletén elhangzottakból kiderült még, hogy a Nemzetközi Valutaalap igényeit kielégí­tendő csaknem 600 millió dollár, évi 16 százalékos kamattal megszerezhető külföldi magánkölcsönre van szükségünk. Ez annyit jelent, hogy jövő évben nem kétmilliárd, hanem hárommmilliárd dollár küladósságot kell törlesztenie az országnak. Egy bagatell, ugye? A lej árfolyamáról szólva a kormányzó elmondta, hogy amennyiben a politikai porond nem alakul át választá­si kakasviadal színhelyévé, és ha nem követelnek in­dokolatlan összegeket a költségvetés kiigazításukon, nincs okunk attól tartani, hogy hirtelen zuhan a nemzeti valuta értéke, körülbelül 17 500 lejt kell majd egy dollárra számítani. Utóbbi a kevés kedvező, de szigorú feltételekhez kötött értékelések egyike volt. Szocioló­giai tanulmányok szerint — halljunk oda, micsoda jó hír! — az ország lakosságának 20—30 százaléka szegény sorsú. A rossz hír, hogy a szegénységi küszöb alatt élők aránya 30—40 százalék. Romániában nem a lustaság miatt nyomorgunk, hanem azért, mert a gazdaság zá­tonyra futott. Ezért virágozhat az árnyékgazdaság, ahol a szakosodó és fejlődő, elsősorban fiatal munka­erőt a szó legszorosabb értelmében kizsákmányolják: munkakönyv, szakszervezetek, szociális védelem, egész­ségbiztosítás nélkül dolgozik a lehető legvadabb és legkezdetlegesebb körülmények közt. Azzal, hogy a tulajdon státusának tisztázását hol elhalasztják három héttel, hol a decemberi helsinki értekezlet utánig akarják vitatni, a történelmet akarják kijátszani megint. Pedig jól tudják a hatalmasok, hogy az idők kérlelhe­tetlen változását elkerülni nem leh­et, az ország nem vonhatja ki magát a tulajdon rentjezése alól. „Márpedig Románia egyedül nem tud megélni” — ezt az alapigaz­ságot Ilie Şerbănescu, az ismert gazdasági elemző mondja ki. Vajon meghallja-e valaki? Vajon tudato­sul-e valakiben, mily kétségbeejtő ez a játék? Sugár Teodor SEPSISZENTGYÖRGY 1999. SZEPTEMBER 13. 2750. szám ÁRA 1500 lej Előfizetőknek 980 lej HÉTFŐ Albert Levente felvétele Komandói hírhalom ❖ A legutóbbi tanácsülé­sén a helyi önkormányzat el­döntötte, hogy többletbevé­teleiből 30 millió lejt az is­kola hőszigetelésére és 12 milliót támogatásként a hát­rányos helyzetű iskolás gyer­mekek tanfelszereléseinek be­szerzésére fordítanak, ugyan­akkor a községi könyvtárnak is juttatnak kb. 4,5 milliót új könyvek vásárlására. ❖ Az 1998/1999-es tan­évben 134 gyermek tanult a komandói iskolában, az új tanévben hattal csökkent a létszám, az óvodába pedig eggyel több gyerek jár. •­ Nemrég befejezték a közvilágítás bővítését, ám a központ és Kicstár között sötét van, elférne még egy-két égő. ❖ Júliusban beszakadt a faluközpontban a fahíd, a polgármesteri hivatal saját erdejéből helyettesítette a gerendákat, a munkálat 14 millió lejbe került. ❖ A faluban nincs gyógy­­­szertár, így Pünkösti Ágnes háziorvos pácienseinek — ha nem tudnak valakit megbízni — betegen is Kovásznára kell utazniuk a felírt gyógyszerekért. ❖ Augusztusban falukül­döttség látogatott a magyaror­szági testvértelepülésre, a Békés megyei Ecsegfalvára. A több­nyire nőkből álló küldöttség betekin­tést nyerhetett a testvér­­falu­ társadalmi és művelődési életébe, valamint megismer­kedhettek a környék és Hajdú­böszörmény, illetve a Horto­bágy nevezetességeivel, ter­mészeti rezervátumai­val.­­ A postakocsi kérdése még nem oldódott meg, a kül­demények továbbra is kétna­ponta érkeznek a faluba. A pos­tás 55 Háromszéket, 1 Romániai Magyar Szót, 3 Cuvântul nout, 2 Curierul naţionalt és 1 Curen­­tult kézbesít, ezenkívül min­den pénteken szabadárusítás­ban eladnak 24 Háromszéket. 35 A községben 225 nyug­díjast tartanak nyilván, hatan beteggondozói járadékot, öten fogyatékossági segélyt kapnak. ❖ A komandóiak jelentős része más kereseti lehetőség nem lévén, a nyáron erdei­­gyümölcs- és gombaeladás­ból élt. A gombát most egy prázsmári cég vásárolja fel, a jó minőségű medvegombá­ért kilónként 30 ezer lejt is fizet. ___________________Bodor János A 3. oldalon indul az egymillió lej­es tippverseny

Next