Háromszék, 1999. szeptember (11. évfolyam, 2740-2765. szám)
1999-09-13 / 2750. szám
GÖNCZ—CONSTANTINESCU-TALÁLKOZO Megoldatlan kérdésekre emlékeztették a román elnököt A jaltai balti—fekete-tengeri együttműködési konferencia szombaton egy környékbeli hajókirándulással ért véget. Ez alkalommal Göncz Árpád magyar köztársasági elnök román kollégájával, Emil Constantinescuval folytatott rövid négyszemközti megbeszélést. A megbeszélésen Göncz Árpád kiemelte: a magyar— román kétoldalú jószomszédsági viszonyban nem következett be semmilyen változás Magyarország NATO-tagságát követően, a kapcsolatok megalapozottak és sokrétűek. Göncz felvetette, hogy Magyarország, illetve a magyar kormány álláspontja változatlan Románia európai integrációs részvételét illetően, nevezetesen az, hogy ez a részvétel rendkívül fontos, és szükség van rá. A magyar köztársaság elnöke kifejezte reményét, hogy a finn elnökség végén, decemberben megindulhatnak a tárgyalások Romániával is az EU-csatlakozásról, maga a csatlakozás pedig — mint ahogyan a magyar kormány már korábban hangsúlyozta — a felkészültség, illetve az egyes országokkal folytatott megbeszélés alapján történik majd. Emil Constantinescu megköszönte a nemzetközi fórumokon a Magyarország által nyújtott eddigi támogatást, és kérte, hogy az a jövőben is folytatódjék. Szerinte az európai uniós tárgyalások megkezdése Romániával olyan jelzés lenne országának, amelyet a román közvélemény pozitívan tudna értékelni. Göncz Árpád ugyanakkor emlékeztette Constantinescu elnököt néhány, a magyar—román viszonyban még megoldatlan kérdésre, amelyekről már korábban is szó volt, és felhívta a figyelmét arra, hogy ilyen kérdés a kisebbségi ügyek rendezése, illetve az egyházi javak visszajuttatása. (L.) Partiumi Egyetem A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak szombaton nagygyűlést Nagyváradon a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte, hogy az egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök. Kötő József, a művelődési minisztérium államtitkára, romániai magyar parlamenti képviselők, szenátorok mondtak beszédet. Az egyetemalapítás fontosságát hangsúlyozva a szónokok azt emelték ki, hogy ezt a kezdeményezést a romániai magyar közösség összefogása valósíthatja meg, s az egyetemnek a közösség egységét kell szolgálnia. Hangsúlyozták azt is, hogy a felsőoktatási intézmény részét alkotja majd az erdélyi magyar egyetemi hálózatnak. (folytatása a 2. oldalon) BOGATHAJTÁS: dr. Kádár László országos bajnok, Bartha Róbert bronzérmes (5. oldal) Fotó: NIKO KÉZDIVÁSÁRHELY Visszakért területek A holnapi tanácsülésen Szőts Csaba tanácstag, a céhes város 1992—96 közötti polgármestere előterjeszti a városháza által visszaigényelt erdőkkel, kaszálókkal és legelőkkel kapcsolatos határozattervezetét. A tanácstag lapunk kérdésére elmondta: rendkívül fontosnak tartja, hogy a 169-es törvény értelmében a város visszakapja egykori jogos tulajdonát, amit telekkönyvileg záros határidőn belül vissza is igényelt. Lemhénytől, Ozsdolától, Kézdiszentkereszttől, Berecktől, Sósmezőtől és Gorzafalvától 6874,36 hektár erdőt, 541,04 hektár kaszálót és 1455,84 hektár legelőt. A visszaigért telt összterület 8871,24 hektáros. A törvénytervezet szerint ezt a területet a város visszakaphatja. (Sociom) (folytatása a 2. oldalon) Csökken a vállalkozó kedv Augusztus végén a háromszéki cégbíróságon összesen 6884 vállalkozást, céget tartottak nyilván. Túlnyomó többségük, 5699 kereskedelmi, azaz részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság stb., miközben 1106-an jegyeztettek be egyéni vagy családi vállalkozást. Ezenkívül a papírforma szerint 14 egyedáruság és 65 szövetkezeti társulás működik a megyében. A csaknem hétezer cégből 399-et hoztak létre külföldi tőkerészesedéssel, ami közel tíz év alatt 33,3 millió dollár értékű alaptőke-befektetést jelent. Az idei nyolchavi statisztika a vállalkozásindítási kedv lanyhulásáról tanúskodik Januártól szeptember 1-jéig 233 egyéni és családi vállalkozást jegyeztettek be, ez kétharmada a tavalyinak. Ennél is kevesebb, 135 új kereskedelmi társaságot hoztak létre, szemben a tavaly alapított 210-zel, ami majdnem negyvenszázalékos csappanást jelent. A jegyzett alaptőke nyolc hónap alatt 2,5 milliárt lejtett ki, ez a tavalyinak a 12 százaléka. Nem csökkent a külföldi tőkével létrehozott cégek száma (idén nyolc hónap alatt harmincat jegyeztettek be), de látványosan zuhant az alaptőkébe behozott idegen hozzájárulás: mindössze 59 208 dollárt tesz ki. Ez a tavalyinak (amikor 1 387 994 dollárnyi idegen tőke érkezett cégalapítással a megyébe), a 4,2 százalékát jelenti. A fenti cégbírósági statisztika csak az új bejegyzéseket és alaptőkét veszi számba. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától származó adat szerint a külföldi tőkeberuházás volumene tekintetében Háromszék az ország megyéinek sorában az előkelőnek számító 16. helyet foglalja el. (incze) Máról holnapra kétségbeejtő játék Ha most kellene pártatlan ítéletet mondani, igen kevesen tudnának elfogadható magyarázatot adni arra, mi indokolta az idei második cotroceni-i találkozót a pártvezetőkkel. A végrehajtó testület hátországában maradt politológusokkal, szociológusokkal, etnológusokkal és közgazdászokkal folytatott korábbi tanácskozás egyetlen eredménye az volt, hogy az államfő az akadémia gazdasági intézetének vezetője, Constantin Ionete professzor beszámolóját alapul véve levonta a tanulságokat. Constantinescu kijelentette: azért oly elmaradott az ország, mert nem lábalt ki a szocializmusból, pontosabban: nem tudta levetkőzni azt. A találkozó pártelnök résztvevői — ugye kitalálták? — viszonylagos konszenzusra jutottak az agrártulajdon tekintetében, pontosabban egyetértettek abban, hogy hol minden jól megy, és nem adódnak akadályok, a mezőgazdasági területek 92 százaléka magánkézbe kerülhet. Az ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében a rendelkezésre álló híranyagból arra következtetünk, hogy a politikusgárda valamiféle elvi jóváhagyást készít elő, amivel az Európai Unió decemberi helsinki értekezletén elő lehet állni, a kérdés megoldását időben képzelik el, a pártok s a civil társadalom szakértői különféle tanulmányokat készítenek majd, s azután kerülhet sor a tényleges visszaadásra. Ezt a módszert ismerjük már, tudjuk, mi a vége a hosszas betegségnek. Közben a nemzeti bank kormányzójának sajtóértekezletén elhangzottak, ha nem is feledtették a cotroceni-i politikai és szakértői produkciót, egészen biztosan megriasztották a választókat. A házon belül megvont banki mérlegek általában emészthetetlenek, mert semmitmondó számokba foglalják az áldatlan állapotokat. Isarescu bankkormányzó sem tudott csodákat művelni, nem is volt, miből, csak annyira figyelmeztetett, hogy 1990-ben körülbelül egy alkalmazottra egy szociális támogatásra szoruló személy jutott, idén augusztusban pedig egy dolgozónak 2,5 nyugdíjast, munkanélkülit kellett eltartania. Hogy a kép még világosabb legyen, nem árt, ha tudjuk, hogy a tanulók létszáma 4,5 millió. A bankkormányzó sajtóértekezletén elhangzottakból kiderült még, hogy a Nemzetközi Valutaalap igényeit kielégítendő csaknem 600 millió dollár, évi 16 százalékos kamattal megszerezhető külföldi magánkölcsönre van szükségünk. Ez annyit jelent, hogy jövő évben nem kétmilliárd, hanem hárommmilliárd dollár küladósságot kell törlesztenie az országnak. Egy bagatell, ugye? A lej árfolyamáról szólva a kormányzó elmondta, hogy amennyiben a politikai porond nem alakul át választási kakasviadal színhelyévé, és ha nem követelnek indokolatlan összegeket a költségvetés kiigazításukon, nincs okunk attól tartani, hogy hirtelen zuhan a nemzeti valuta értéke, körülbelül 17 500 lejt kell majd egy dollárra számítani. Utóbbi a kevés kedvező, de szigorú feltételekhez kötött értékelések egyike volt. Szociológiai tanulmányok szerint — halljunk oda, micsoda jó hír! — az ország lakosságának 20—30 százaléka szegény sorsú. A rossz hír, hogy a szegénységi küszöb alatt élők aránya 30—40 százalék. Romániában nem a lustaság miatt nyomorgunk, hanem azért, mert a gazdaság zátonyra futott. Ezért virágozhat az árnyékgazdaság, ahol a szakosodó és fejlődő, elsősorban fiatal munkaerőt a szó legszorosabb értelmében kizsákmányolják: munkakönyv, szakszervezetek, szociális védelem, egészségbiztosítás nélkül dolgozik a lehető legvadabb és legkezdetlegesebb körülmények közt. Azzal, hogy a tulajdon státusának tisztázását hol elhalasztják három héttel, hol a decemberi helsinki értekezlet utánig akarják vitatni, a történelmet akarják kijátszani megint. Pedig jól tudják a hatalmasok, hogy az idők kérlelhetetlen változását elkerülni nem lehet, az ország nem vonhatja ki magát a tulajdon rentjezése alól. „Márpedig Románia egyedül nem tud megélni” — ezt az alapigazságot Ilie Şerbănescu, az ismert gazdasági elemző mondja ki. Vajon meghallja-e valaki? Vajon tudatosul-e valakiben, mily kétségbeejtő ez a játék? Sugár Teodor SEPSISZENTGYÖRGY 1999. SZEPTEMBER 13. 2750. szám ÁRA 1500 lej Előfizetőknek 980 lej HÉTFŐ Albert Levente felvétele Komandói hírhalom ❖ A legutóbbi tanácsülésén a helyi önkormányzat eldöntötte, hogy többletbevételeiből 30 millió lejt az iskola hőszigetelésére és 12 milliót támogatásként a hátrányos helyzetű iskolás gyermekek tanfelszereléseinek beszerzésére fordítanak, ugyanakkor a községi könyvtárnak is juttatnak kb. 4,5 milliót új könyvek vásárlására. ❖ Az 1998/1999-es tanévben 134 gyermek tanult a komandói iskolában, az új tanévben hattal csökkent a létszám, az óvodába pedig eggyel több gyerek jár. • Nemrég befejezték a közvilágítás bővítését, ám a központ és Kicstár között sötét van, elférne még egy-két égő. ❖ Júliusban beszakadt a faluközpontban a fahíd, a polgármesteri hivatal saját erdejéből helyettesítette a gerendákat, a munkálat 14 millió lejbe került. ❖ A faluban nincs gyógyszertár, így Pünkösti Ágnes háziorvos pácienseinek — ha nem tudnak valakit megbízni — betegen is Kovásznára kell utazniuk a felírt gyógyszerekért. ❖ Augusztusban faluküldöttség látogatott a magyarországi testvértelepülésre, a Békés megyei Ecsegfalvára. A többnyire nőkből álló küldöttség betekintést nyerhetett a testvérfalu társadalmi és művelődési életébe, valamint megismerkedhettek a környék és Hajdúböszörmény, illetve a Hortobágy nevezetességeivel, természeti rezervátumaival. A postakocsi kérdése még nem oldódott meg, a küldemények továbbra is kétnaponta érkeznek a faluba. A postás 55 Háromszéket, 1 Romániai Magyar Szót, 3 Cuvântul nout, 2 Curierul naţionalt és 1 Curentult kézbesít, ezenkívül minden pénteken szabadárusításban eladnak 24 Háromszéket. 35 A községben 225 nyugdíjast tartanak nyilván, hatan beteggondozói járadékot, öten fogyatékossági segélyt kapnak. ❖ A komandóiak jelentős része más kereseti lehetőség nem lévén, a nyáron erdeigyümölcs- és gombaeladásból élt. A gombát most egy prázsmári cég vásárolja fel, a jó minőségű medvegombáért kilónként 30 ezer lejt is fizet. ___________________Bodor János A 3. oldalon indul az egymillió lejes tippverseny