Háromszék, 1999. november (11. évfolyam, 2792-2817. szám)

1999-11-05 / 2796. szám

Magyarország vezeti a várakozólistát Szakértők körében Magyarország biztosan vezet az Európai Unióhoz való csatlakozásért folyó versenyben. A Reuters hírügynökség Európa-szerte 56 megfigyelőt kért meg egy felmérés során arra, hogy jelezze előre: mikor válhat taggá a tíz jelentkező. A közmegegyezés az volt, hogy az első új tag — de legkorábban csak 2004-ben — Magyarország lehet, amelynek kimagasló osztályzatokat szereztek gazdasági reformjai és politikai elkötelezettsége. Egy évvel később Lengyelország, Csehország, Észtország, Szlovénia, Ciprus és Málta következne. Vita lehet azonban arról, hogy az EU számára mi a jobb: a csak a legjobb országra kiterjedő „minibővítés” vagy egy nagyobb arányú bővítés, amely során a politikai megfontolás felülkerekedik a gazdasági és jogi szőrszálhasogatáson — írja a Reuters. NATO—magyar­ szerződéskötés Brüsszelben Magyarország és Csehország képviselői szerződést írtak alá a két ország légvédelmi rendszerének NATO-keretekben való jelentős fejlesztéséről. Mivel Magyarország régi, elavult és hézagos légvédelmi rendszer­rel lett a NATO tagja, a csatlakozási tárgyalásokon is fontos hangsúlyt kapott, hogy ez a legfontosabb haditech­nikai fejlesztés, amire az ország és az egész szövetség biztonsága szempontjából sürgős szükség van. A most aláírt szerződéssel Magyarország korszerű radarberende­zéshez jut a NATO infrastrukturális programjából. ’56 áldozataira emlékeztek Sírok felett állunk itt, szovjet harckocsik ágyútorka ásít mindegyik mögött, ez a sorsunk, magyar sors — mondta Regőczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizott­ság elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc áldoza­tai előtt tisztelgő központi megemlékezésen tegnap a Nem­zeti Sírkertben Budapesten. A 21-es parcella központi kopjafájánál tartott rövid beszédet követően, katonai tisz­teletadás mellett, több magas rangú politikus helyezett el koszorút az áldozatok emlékművénél.­­ Tegnap az 1956-os forradalom debreceni áldozataira emlékeztek a hajdú-bihari megyeszékhelyen. Az önkormányzatok, a pártok, a civil szervezetek, a rendőrség és a honvédség képviselői megkoszorúzták a Köztemetőben lévő ’56-os kopjafát, majd a Hősök Temetőjében lévő panteont. Az megemléke­zés-sorozat a Kossuth Laktanyában folytatódott, ahol 1956. november 4-én hajnalban a szovjet csapatok harckocsiágyúval lőttek a laktanya épületébe. Az alvó katonák közül öten azonnal életüket vesztették. Segítség a kassai magyar színháznak A pozsonyi kormány 580 ezer koronát különített el a kassai magyar színtársulat, a Thália Színház számára. A kormány alelnöke, Csáky Pál előterjesztése nyomán meg­szavazott összegből a színház fennállásának 30. évfordu­lója alkalmából megrendezendő ünnepi fesztivál költségeit fedezik, a maradék 200 ezer koronát pedig a színházterem felújítására fordítják. Mikulás Dzurinda kormánya egy­éves fennállása alatt egyszer már 4 millió 900 ezer koronát juttatott a kassai Thália Színháznak. Az összeget a kritikus állapotban levő színházépület felújítására költik, jóllehet e célra összesen mintegy 25 millió koronára lenne szükség. A Meciar-kormány alatt Szlovákiában a színházakat álta­lában kiéheztették, a két magyar társulat, a kassai Thália és a révkomáromi Jókai Színház, valamint a kassai roma társulat, a Romathan jogalanyiságát is megszüntették. Az új kulturális kormányzat mindegyik társulat jogalanyiságát visszaállította. Harcok dúlnak Csecsenföldön A szövetségi tüzérség és légierő tegnap csecsen célpont­okra mért csapásokat Gudermesz, Oktyabrjszkoje, Ler­­montov-jürt, Zakan-jürt, Gorzelj-jürt és Komszomolszkaja térségében, valamint az Argun folyó völgyében. Az­ orosz gépek Groznij déli körzeteit is támadták rakétákkal, ahol a szövetségi erők tovább nyomultak előre a főváros irányába. Moszkvai állítás szerint a közelmúltban 300 zsoldos érkezett Tádzsikisztánból Csecsenföldre, s a szélsőséges iszlám szervezetek további támogatást nyújtanak a cse­csen szakadároknak. Az orosz vezérkar adatai szerint Csecsenföldön jelenleg 22 ezer fegyveres áll szemben a szövetségi erőkkel. ♦ Humanitárius katasztrófa fenyeget Csecsenföldön, ha a nemzetközi segélyszervezetek a kül­földi kormányok támogatásával nem tudnak minél előbb segítséget nyújtani a háború elől menekülő több tízezer csecsenföldi lakosnak — figyelmeztet Lyndall Sachs, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) képvise­lője. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Benkő Levente Magyar—magyar csúcs előkészítése A Magyar Állandó Értekezlet november 11 — 12-re tervezett újabb tanácskozásán képviselendő álláspontját véglegesítette az RMDSZ Operatív Tanácsa szerda esti ülé­sén. A testület a magyar—magyar kapcso­latok intézményesítésének jelentős lépése­ként értékelte, hogy a legutóbbi magyar— magyar csúcs óta megindult a szakértői bi­zottságok tevékenysége. Az RMDSZ véle­ménye szerint gyorsítani kell a határon túli magyar közösségeket támogató alapítvá­nyok stratégiájának kidolgozását. Sürgető feladatnak tekinti a schengeni egyezmény alkalmazásából eredő vízum- és munkavál­lalási kérdések mielőbbi megoldását — fo­galmazott az operatív tanács üléséről ki­adott tájékoztató. Az RMDSZ küldöttsége emellett a tanácskozáson hangsúlyosan kí­vánja felvetni az olyan gazdasági vonatko­zású kérdéseket, mint a kölcsönösen elő­nyös partneri viszony kialakítása, a tőke­­befektetések és a magánosításban való rész­vétel. A csúcstalálkozón a magyarországi parlamenti pártok képviselői, illetve a hatá­ron túli magyarság parlamenti képviselettel rendelkező pártjai és szervezeti lesznek je­len. A valószínűleg zárt ajtók mögötti ta­nácskozáson részt vesz Orbán Viktor mi­niszterelnök és Martonyi János külügymi­niszter­­ közölte Szántó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának. Szántó elmond­ta, az állandó értekezlet hat szakbizottságot hozott létre: a gazdasági, oktatási, művelő­dési, ifjúsági és sport-, egészségügyi és szo­ciális, állampolgársági és önkormányzati, vala­mint az EU-intergrációs bizottságot. A HTML­ elnöke szerint a határon túli magyarság kép­viselői a határátlépések, a Magyarországon történő munkavállalás és tanulás gondját vetik majd fel. A kettős állampolgárság, kérdése nincs napirenden. A határon túliak vezetői nem ennek a státusnak az elnyerését szorgal­mazzák, hanem az ebből fakadó előnyöket szeretnék elérni — hangsúlyozta Szántó Tibor. Belpolitikai szerkesztő: Albert Levente A diákok elfoglalták az Egyetem teret 14 óra után mintegy tíz-, ezer diák elfoglalta az Egye­­tem teret, tiltakozásul az el­len, hogy a kormányfő nem fogadta küldöttségüket. A tegnapi tiltakozó meneten a bukaresti egyetem, a politech­nikai egyetem, a gazdaságtu­dományi akadémia, az agro­nómiai és állatorvosi egye­tem, az orvosi és gyógysze­részeti egyetem, valamint a testnevelési főiskola diákjai vettek részt. Luis Lazarus, az egyetemi szövetség elnö­ke kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy nem fogadta őket a kormányfő, és bejelentette, a teret 1­8 óráig tartják lefog­lalva, amikor lejár az akcióra szóló engedély. A diákok buzdították a járókelőket, hogy csatlakozzanak hozzá­juk, kormányellenes jelsza­vakat skandáltak. A tüntető­ket mintegy ezer rendőr kísérte, néhány diákot bántalmaztak.­­ Tegnap Temesváron, Ma­rosvásárhelyen és Iași-ban is diákok tüntettek. Röviden a nagyvilágból találkoztak a visegrádiak. A visegrádi országok védel­mi miniszterei a dél-lengyelországi Przemyslben tegnap megállapodtak abban, hogy a jövőben évente megrendezik 3+1-es találkozóikat Szlovákia bevonásával. A kibővített találkozóknak egyik célja, hogy Szlovákia NATO-tagságát elősegítsék, a másik pedig az, hogy szélesebb érdeklődésre számot tartó kérdéseket, köztük a térség biztonságát érintő problémákat is megbeszéljék. Szabó Istvánt Európai Filmdíjra jelölték. Az Európai Filmakadémia tegnap Berlinben hivatalosan is közzétette az idei Európai Filmdíjra jelölt alkotások és színészek névsorát. A zsűri 31 film közül válogatta ki azt a nyolc alkotást, amelyeknek legjobbika december 4-én elnyeri a becses díjat. •­ A „döntőbejutott” filmek között van Szabó István kanadai­­magyar—osztrák—német koprodukcióban forgatott, Sunshine című alkotása. Putyin fenyeget. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő vízumkényszer bevezetésével fenyegette meg Tbiliszit és Bakut, valamint kilátásba helyezte a grúz és az azeri állam­polgárok „fokozott ellenőrzését”, mivel Moszkva gyanúja szerint a két országon keresztül érkeznek fegyverek és zsoldosok Csecsenföldre. Kucsma nyerte az első kört. Az ukrajnai elnökválasz­tás első fordulójában, október 31 -én Leonyid Kucsma jelen­legi elnök kapta a legtöbb szavazatot — 9 598 672-t (36,49 százalék), a második helyen Petro Szimonenko, az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára vég­zett 5 849 077 szavazattal (22,24 százalék) — hozta nyil­vánosságra tegnap az Ukrán Központi Választási Bizottság. Kucsma és Szimonenko november 14-én indul a legfőbb közjogi méltóságért. Hírsaláta • Felajánlotta lemondását kedden este a koalíciós pár­tok vezetőinek csúcstalálkozóján Radu Vasile. A demokra­ták közbelépésére a döntést elnapolták, de parasztpárti körökből kiszivárgott: a decemberi helsinki csúcs után a miniszterelnöknek mennie kell. A Curentul szerint Vasile tagadott minden, a távozásával kapcsolatos híresztelést, s meg sem jelent pártja csúcsvezetésének szerdai találkozóján, ahol eldöntötték: a Mureşan-féle rendeletet, mely az állami gazdaságok privatizálását írja elő, a korábbi egyezségnek megfelelően adják közre. Az erre vonatkozó döntést kor­mányülésen hozzák meg.­­ Vasile és a parasztpárt közötti ellentétekről az Adevărul is beszámol. A lap szerint Ion Diaconescu igen határozottan lemondásra szólította a miniszterelnö­köt, mert megengedhetetlennek tartja, hogy oly fontos kérdésekben, mint a volt állami gazdaságok privatizá­lása, egyedül, ráadásul a párt határozataival ellentétes döntést hozzon. A lap szerint Radu Vasile meglehetősen cinikusan és határozottan kijelentette: ez egyelőre esze ágában sincs.­­ Miniszterelnököt keres a parasztpárt, megeshet, hogy független szakembert jelölnek ki, de fennforog Dudu Ionescu belügyminiszter és Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap igaz­gatójának neve is. (Curentul)­­ Andrei Marga tanügyminiszter rendeletet (4521. sz.) bocsátott ki, melynek értelmében arra utasítja az iskolákat, hogy kössenek fenntartási szerződést a helyi tanácsokkal és polgármesteri hivatalokkal, hogy azok finanszírozzák az oktatási intézmények anyagi költsé­geit, beruházásait. Eddig is a helyi tanácsok, fizették az iskolák karbantartási költségeit az e célra leosztott pénzből vagy a lehetőségeknek megfelelően. Ha a két fél szerződést köt, annak alapján felelősségre lehet vonni azt, aki nem tarja be, ez esetben a tanácsot vagy a polgármesteri hivatalt. (Mediafax)­­ Traian Basescu nem hiszi, hogy a Duna-híd ügyében Traian Decebal Remeş pénzügyminiszter, aki részt vesz a tárgyalásokon, engedett volna a bolgár nyomásnak, mert... Remeş jó román — írja az Evenimentul zilei.­­ Az év legjobb meghatározásának minősítette az Evenimentul zilei Alexandru Athanasiu munkaügyi és népjóléti miniszter reformot definiáló kijelentését, miszerint a reform olyan, mint a szex egy impotens és egy frigid között: egyik nem tud, a másik nem érez.­­ A România liberă értesülései szerint jelen pillanatban elérte a 2,5 milliárd dollárt a nemzeti bank valuta- és arany­­tartaléka. A jó mellett egy rosszabb hírt is közöl a lap, egy amerikai dollárért csütörtökön 17 033 lejt kértek.­­ Kelemen Hunor művelődési államtitkár Funar nyílt levelét, melyben a kincses város polgármestere arra kérte Ion Caramitru minisztert, adja át a városházának a kolozsvári Állami Magyar Opera és az Állami Magyar Színház gondnokságát, mert egyik intézmény sem or­szágos jelentőségű, közönséges provokációnak minősí­tette, és leszögezte, a minisztérium egyik intézményt sem ajánlotta fel a kolozsvári önkormányzatnak, tehát nem érti, valójában miről beszél a polgármester. (Szabadság) X A Legfelsőbb Bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult a parlament által nemrég elfogadott átvilágítási törvény törvényességének megállapítása ügyében. Az Alkotmánybí­róság november 29-én dönt e kérdésben. (Azi) X A Bukaresti Értéktőzsdén egy hete jegyzik a Munténia, Olténia, Moldva, Crişana—Banat és a Transilvania Befektetési Alapok részvényeit — írja a Ziua. Az első napokban a részvények a benevezett érték töredékéért találtak gazdára. Brassói tiltakozás A brassói Roman Rt. mun­kásai elállták a Bukarest felé vezető utat. A szabad szak­­szervezethez tartozó tüntetők 50 százalékos fizetésemelést kérnek anélkül, hogy valakit elbocsátanának, a vezetőség és a kormány leváltását köve­telik. Addig akarják folytatni akciójukat, míg minden köve­telésük teljesül. Tegnap reg­gel a gyár udvarán több ezren gyűltek össze, s miután a vezetőség visszautasította a tárgyalást, a tiltakozás egyre agresszívebbé vált. A feldü­hödött munkások kövekkel dobálták a román tévé képvi­selőit is. A tüntetők azt állít­ják, hogy a júniusban aláírt munkaszerződésből a veze­tőség semmit sem tartott be. A vállalat vezérigazgatója és két vezetője lemondott. Feltételes adócsökkentés A profitadó és az értéknö­­vedéki adó tervezett csökken­tése a nemzetközi szerveze­tek válaszától függ — jelen­tette ki tegnap Decebal Traian Remeş pénzügyminiszter. Re­­meş a hét elején Szalonikiben, a délkelet-európai újjáépítési konferencia után beszélt arról, hogy Romániában napirenden van a profitadó és az értéknö­­vedéki adó csökkentése. Meg­ígérte a tanácskozáson részt vevő görög és külföldi üzlet­embereknek, hogy az új adó­zási jogszabályokat a jövő évtől kezdve alkalmazzák Románi­ában. A Ziarul Financiarban megjelent nyilatkozatában a miniszter elmagyarázta, hogy év végéig kidolgozzák a jelen­leg 38 százalékos profitadó csökkentéséről és a háromszin­tes — 9, 11 és 22 százalékos — értéknövedéki a­dó egysé­gesítéséről szóló törvényter­vezeteket. A tervek szerint a vállalati adót 19—20 százalékra kívánják csökkenteni, az érték­növedéki adó esetében pedig egységes megoldást keresnek.

Next