Háromszék, 2000. február (12. évfolyam, 2867-2891. szám)
2000-02-01 / 2867. szám
KÖZELET A forradalmárok jogai egyre fogynak (folytatás az első oldalról) A forradalmárok adómentességéről egyelőre nem tudott felvilágosítást adni Préda Valentin államtitkár, ugyanis idéntől — a személyi jövedelemadó bevezetésével — érvényét vesztette a bérezést eddig szabályozó 32-es törvény. Ennek szabályozására vagy az államtitkárság, vagy a pénzügyminisztérium kezdeményezésére a közeljövőben törvényt bocsátanak ki. A forradalmár jogosítvány elnyerésére felterjesztett, 17 000 személyt tartalmazó listával kapcsolatban sem tud újabb fejleményről az államtitkár: a fellebbezések határideje még nem járt le, azután az illetékes ellenőrző bizottságnak 30 napon belül felül kell vizsgálnia a beérkezett óvásokat, s ez utolsó szűrés után a listán maradtak kaphatnak csak forradalmárjogosítványt. Újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár kijelentette: a listán szereplő háromszékiek — köztük Gheorghe Tatu prefektus — ellen ez idáig senki nem emelt óvást. Ez alkalommal a kormánymegbízott elmondta: bár forradalmárigazolványa régebbi keletű, egészen 1998 tavaszán bekövetkezett autóbalesetéig (melyet munkabalesetnek nevezett) nem élt adómentességi jogával. A központi parkban a forradalom emlékére állított kopjafa maradandóbb emlékműre történő kicserélésének ötletét Toma Ionel Mărgărit, az 1989. decemberi forradalmárok ügyével foglalkozó államtitkárság vezetője vetette fel, aki a december 1-jei ünnepségen kifogásolta, hogy a jelenlegi emlékmű nem időtálló. Az ötletet támogatja az államtitkárság, pénzbeli segítséget is ígért a végrehajtáshoz. A prefektust a kormánybiztosi hivatal előtt felállított zászlórudak körüli bonyodalom tapasztalataiból okulva — ismertette az engedélyek kiváltásának procedúráját, az emlékműről kifejtve véleményét elmondta: olyannak kell lennie, mely méltó a tíz év előtti történések nagyszerűségéhez, építészetileg pedig alkalmazkodnia kell a parkbéli szobrok stílusához. Kérni kell a közbirtokosság épületeit (folytatás az első oldalról) A helyi földosztó bizottságnak kell adnia egy olyan papírt a közbirtokosoknak, mely igazolja, hogy a 169-es törvény alapján kérték az erdőt és egy tulajdonjogot igazoló bizonyítványt, melyet a polgármester ír alá. „Ha a régi földosztó bizottságok foghíjasak—mondta Birtalan Ákos —, akkor, ezeket pótolni kell, s próbálják bevonni ezekbe a közbirtokosságok tagjait is. Ez teljesen törvényes, hiszen már a 18-as törvény is kimondta, hogy a bizottságokba be lehet vonni minél több, tulajdonosokat képviselő személyt. Ahol lényeges egyházi tulajdon volt, ott nem árt a bizottságba bevonni az egyházak képviselőit is." A képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a közbirtokosságok esetében a volt tulajdonosok nem csak az erdőt kapják vissza, hanem azt a termőföldet, illetve legelőt és kaszálót, amivel rendelkeztek, valamint azt az épületet is (erdészházat, vízimalmot, gatterházat stb.), amely az erdőterületen található, és valamikor az erdőgazdálkodáshoz tartozott. Amennyiben az épületek már nincsenek meg, ezekért kárpótlás jár. „ Végig kell gondolni tehát, hogy hol voltak vagy vannak még ilyen épületek, azokról is be kell szerezni a tulajdont igazoló bizonylatokat, és vissza kell kérni. Az erre vonatkozó kéréseket is azoknál a polgármesteri hivataloknál kell iktatni, amelyek közigazgatási területén volt vagy található az egykori birtok. Amennyiben a tulajdonjog visszaállítása nem tehetséges, akkor a kormány valamikor kárpótlást fog fizetni ezekért az épületekért is ” — hangsúlyozta Tamás Sándor. 2000. FEBRUÁR 1. ELÉGEDETLENEK A HELYI TANÁCSOK Semmibe vették a törvényt A hátrányos helyzetű személyek államtitkársága január 1-jétől a helyi tanácsok hatáskörébe helyezi a fogyatékosok munkakönyves gondozóinak alkalmazását. A 102-es sürgősségi kormányrendelet alapján történő átszervezés során Kovászna megyében 858 gondozónak zárták le decemberben a munkakönyvét, melyeket átadnak a polgármesteri hivataloknak azzal a kötelezettséggel együtt, hogy a továbbiakban ők folyósítsák a havibéreket, és térítsék meg a hátrányos helyzetűek és hivatásos kísérőik utazási költségeit, amire ezek a személyek ingyenesen jogosultak. A gondozónként járó bruttó 554 549 lejes havibér és a velejáró költségek együttesen 780 millió lejes havi ráfordítást jelentettek idáig a megyei felügyelőségnek, ezt az összeget ezentúl a helyi tanácsoknak kell kigazdálkodniuk. Az idei költségvetési törvény megjelenéséig az országos speciális alapból utalják ki a településeknek a szükséges pénzt — tájékoztatott Fodor László, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere —, de a törvény megjelenése után az önkormányzatoknak kell fedezniük említett kiadásokat. A megyeközpont esetében ez havi 179 millió lej gondozói fizetés és 11 millió lej szállítási költség. Sepsiszentgyörgyön 197 személy munkakönyvét kellene átvennie a polgármesteri hivatalnak, ezt azonban a hátrányos helyzetűek megyei felügyelőségével kötendő egyezmény hiányában múlt héten még nem tette meg. Majdnem mindenik tanács átvette a munkakönyveket a felügyelőségtől — tájékoztatott Kötődi Attila, a hivatal igazgatója —, a napokban a többi tanácsnak is átadják a dokumentumokat. Fodor alpolgármester érthetetlennek tartja, hogy ha továbbra is gyűjtik a gazdasági egységektől a béralap 3 százalékát kitevő alapot — ami megyénkben több mint kétmilliárd lejt jelent havonta —■, miért nem ebből fedezik ezeket a költségeket. Fodor László elmondta, jelen átszervezéssel a döntéshozók semmibe vették a közpénzügyi törvény 3-as cikkelyét, mely szerint csak olyan pénzügyi terheket varrhatna az állam az önkormányzatok nyakába, melyeknek anyagi fedezetét is biztosítja. Míg a polgármesterek elégedetlenek a szóban forgó döntéssel, a fogyatékosok megyei főfelügyelője ígéri, ha nem lesz elég a tanácsok pénze a gondozói bérekre és az ingyenes szállításra, akkor a felügyelőség saját vagy központi költségvetésből kiegészíti azt. Kóródi igazgató szerint a hátrányos helyzetűek teljes körű szociális védelmét igazán csak akkor lehet megvalósítani, amikor a helyben begyűjtött összegek teljes egészében a megyében maradnak. * (fekete) Máról holnapra Semmitmondás Vasárnap reggel Constantinescu elnök félretett minden egyéb tennivalót, és részt vett a parasztpárt állandó ülésének zárószakaszán. Jó alkalom volt rendezni néhány személyes ügyet is, sőt, végül is a konvenció dolgait is glédába állította. A parasztpárt nagy öregjei közül kellett többeknek félreállniuk, az ifjú nemzedéknek hagyva a terepet — lásd Ioan Mureşan mezőgazdasági miniszter első alelnökké, Bemihisi Opriş főtikárrá választását. A Sorin lupya-féle tízek külön lapra tartoznak, egyikük-másikuk annyira kíváncsi volt a fejleményekre, hogy el sem ment Bukarestbe. Majomkodás az egész. No de hagyjuk ezt most, ha az államelnök kitüntette őket jelenlétével, az azt jelenti, hogy ő maga is megváltozott. A honi állapotokon mit sem változtattak az ország első emberének szónoklatai. A kormány a parlamenti vakáció utolsó pillanataiban hozott sürgősségi rendeleteinek egyikével jóváhagyta az EU és Románia közötti kölcsönszerződést 200 millió euró folyósításáról. Az adócsökkentés atyjának tartott Traian Decebal Remeșre vár a luxusadó átrendezési különalapjának létrehozása. A termékek ezáltal olcsóbban előállíthatók lennének. Az adókorrupció melegágya azonban nem a fogyasztói piac — mondta a pénzügyminiszter. A jóindulat attól függ, hogy mennyire alkalmazható bizonyos igen változó tényezőkre, ugyanis az árfolyamot 15-ről 18-ra kell növelni. Tehát az árakat az 1999. december 31-i euróárfolyamhoz kell igazítani. A kormányfő pedig pillanatnyilag éppen egy tandemen kerékpározik, a másik ülésen Andrei Marga közoktatásügyi miniszter karikázik. Lássuk, mire mennek ketten, hogyan kászálódnak ki a csávából, amibe belekeveredtek. Kettejük közt a különbség, hogy Marga, bár a második nyeregben ül, régebb tapossa a pedált. Egy szó, mint száz, jókora a zűrzavar, mifelénk pedig, itt, Háromszéken és Csíkban akármi is történne, mindig másként áll a széna, mint másutt. Annyi a békeharcos, hogy mindjárt kő kövön nem marat. Mert mit szóljunk például Cătălin Croitoruhoz, akiről semmi egyebet nem tudunk, mint hogy van neki egy szakszervezeti szövetsége, számos komputere és még számosabb pénze. Mondom: megáll az ész. Margónak van némi ráérzése, Isărescu azonban egyelőre kezdőnek számít — a politikai küzdőtéren, persze —, ezenkívül ideiglenes és pártatlan is. Sugár Teodor Nedvesség, nátha Háromszéken egyelőre nincs influenzajárvány, de dr. Kováts István megyei közegészségügyi és járványmegelőzési igazgató szerint az ország egyes vidékein tomboló megbetegedési hullám könnyen elérheti megyénket is. Sok vitamin, zöldség és gyümölcs fogyasztásával megelőzhető a betegség, vagy legalábbis erősíthető a szervezet ellenálló képessége, aki pedig mégis megbetegszik, forduljon a családorvoshoz, és ne egyénileg döntsön a gyógyszerek szedéséről — hangsúlyozta Kováts doktor. Kérdésünkre, hogy a gyors és nagyméretű hóolvadás szennyezi-e az ivóvízkutakat, az igazgató elmondta, Kovászna és Barót környéke kivételével, ahol folyóvízből nyerik az ivóvizet, megyénkben nem áll fenn a hóolvadás miatti vízszennyezés. Említett körzetekben azonban a vízgond régi keletű—állítja a főfelügyelő —, és ezeken a helyeken a tisztítóállomások felkészültek a fokozottabb munkára. (fekete) Aki tudja a lobogó becsületét Tegnap kettős ünnepséget ült a Székely Mikó Kollégium dísztermében összesereglett közönség, dr. Szöts Dániel 75. születésnapja egybeesett könyvének bemutatójával. A Cora-print nyomda újabb színvonalas kiadványát Albert Ernő mutatta be. Szöts Dániel életének soha el nem felejthető élménye a második világháború első vonalában átélt fél év, a front hátrálása során kitartó hűsége a katonai eskühöz, fogságba esése, hazakerülésének története — megannyi adalék az elmúlt fél évszázad alatt annyiszor átírt történelemhez. Váry O. Péter RMDSZ-HÍREK Millenniumi program Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöksége idei rendezvényeit a millenniumi emlékév kihívásaihoz próbálja igazítani. Tervei között — amelyeket döntően meghatároznak a szervezet pénzügyei — továbbra is szerepel a Petőfi-emlékplakett elkészítése és felavatása, március 15. méltó megünneplése, egy millenniumi emlékmű elkészítése, az ifjúsági csoport létrehozása és egy új, korszerű székház terveinek megrendelése. Az előválasztások és a helyhatósági, valamint a parlamenti választások miatt amúgy is zsúfolt esztendő merész terveinek megvalósításában külföldi támogatóknál is pályáznak, de természetesen számítanak a tagság jelentős segítségére is. Háromfélék ÚJABB 70 MUNKAHELY Bővülő nadrággyártás A nyár közepére üzembe helyezik a sepsiszentgyörgyi Sfeideman Fashion nadrággyár új csarnokát — nyilatkozta lapunknak Keresztély László igazgató. A jelenleg 900 négyzetméteres felületen működő üzem „meghosszabbításaként” egy 1200 négyzetméteres csarnok felépítését határozták el a tulajdonosok. Manfred Heidemann tavalyi halála után a hagyatéki tárgyalások lezárultak, év elején felállt az új igazgatótanács, így lehetővé vált a már korábban tervbe vett bővítés kivitelezése is. A 136 alkalmazottal működő kisüzem jelenlegi kapacitásának csaknem megduplázását kívánja elérni, hiszen a mostani napi 650—700 nadrág helyett mintegy 1200 nadrág készül majd. Mivel az ellátó rendszereket már eleve nagyobb kapacitás kiszolgálására tervezték, a bővítés az eredeti beruházás mintegy felébe, valamivel több mint egymillió márkába kerül, és újabb 70 munkahelyet jelent. Az 1998. márciusi indulás óta egyébként több mint 230 ezer női nadrág hagyta el a gyár raktárát, a termelés egészét exportálták. (Ferencz) Közművelődési egyesület alakult Árkoson A fel-felbukkanó szellemi szükséglet, a falu szülöttei és azok hozták létre, akik ezt a települést választották lakóhelyükként, akik szervezett módon szándékoznak helyi hagyományt menteni, szellemi és kulturális értéket hagyni az utókornak. A magát hivatalosan is bejegyeztető egyesület Dahlström Kálmán (1876— 1966) nevét vette fel. Svéd származású család sarja, és 1903- ban nősült be Árkosra az unitárius Kiss családhoz, lett székellyé aztán és unitáriussá. Asztalos- és faragómester, amatőr festő és rovargyűjtő, mesemondó volt. Nem volt olyan hangszer, amit ő megszólaltatni ne tudott volna. Támogatója volt minden egyháznak, az iskoláknak. Meséit le is írta, Józsi kováts című Színdarabját sikerrel játszták az árkosiak. Kell-e jobb személyiség egyesületi névadónak, különösen akkor, ha ez az egyesület támogatja az unitárius vártemplomban elhelyezett ún. Bástya-múzeumot? Az egyesület ügyvezető elnökéül a fiatal és lelkes Bálinth Zoltánt, a muzeális gyűjtemény összekovácsolóját választotta a közgyűlés. Titkára Barabás Géza, pénztárnoka Váncsa Eszter, tagok: Székely János, Makkdi Péter, Garai Sándor és e sorok írója. Nem volna érdektelen számot vetni arról, hogy hány, a régi rendszer idején alakult közművelődési egyesület működik a jelenben, hány már csak a nevében él. Gyakran hallat magáról a megyei Mikes Kelemen, a baróti Gaél Mózes, a csamátoni Bod Péter, a nagybaconi Benedek Elek. Hol van már a vargyasi Bika, az árapataki Romulus Cioflec? Milyen jó volna, ha a rendszerváltás utáni periódus első új közművelődési egyesületét újak követnék mindenütt faluhelyen, s a régiek — vidéki értekmiségiek, mérnökök, tanároktanítók, vállalkozók és iparosok akaratából — újra életre kelnének. Javunkra: Kisgyörgy Zoltán ! 3.