Háromszék, 2000. február (12. évfolyam, 2867-2891. szám)

2000-02-01 / 2867. szám

KÖZELET A forradalmárok jogai egyre fogynak (folytatás az első oldalról) A forradalmárok adómentességéről egyelőre nem tu­dott felvilágosítást adni Préda Valentin államtitkár, ugyan­is idéntől — a személyi jövedelemadó bevezetésével — érvényét vesztette a bérezést eddig szabályozó 32-es tör­vény. Ennek szabályozására vagy az államtitkárság, vagy a pénzügyminisztérium kezdeményezésére a közeljövő­ben törvényt bocsátanak ki. A forradalmár jogosítvány elnyerésére felterjesztett, 17 000 személyt tartalmazó lis­tával kapcsolatban sem tud újabb fejleményről az állam­titkár: a fellebbezések határideje még nem járt le, azután az illetékes ellenőrző bizottságnak 30 napon belül felül kell vizsgálnia a beérkezett óvásokat, s ez utolsó szűrés után a listán maradtak kaphatnak csak forradalmárjogo­sítványt. Újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár ki­jelentette: a listán szereplő háromszékiek — köztük Gheorghe Tatu prefektus — ellen ez idáig senki nem emelt óvást. Ez alkalommal a kormánymegbízott elmondta: bár forradalmárigazolványa régebbi keletű, egészen 1998 ta­vaszán bekövetkezett autóbalesetéig (melyet munkabal­esetnek nevezett) nem élt adómentességi jogával. A központi parkban a forradalom emlékére állított kop­jafa maradandóbb emlékműre történő kicserélésének öt­letét Tom­a Ionel Mărgărit, az 1989. decemberi forradal­márok ügyével foglalkozó államtitkárság vezetője vetette fel, aki a december 1-jei ünnepségen kifogásolta, hogy a jelenlegi emlékmű nem időtálló. Az ötletet támogatja az államtitkárság, pénzbeli segítséget is ígért a végrehajtás­hoz. A prefektus­t a kormánybiztosi hivatal előtt felállí­tott zászlórudak körüli bonyodalom tapasztalataiból okulva — ismertette az engedélyek kiváltásának procedúráját, az emlékműről kifejtve véleményét elmondta: olyannak kell lennie, mely méltó a tíz év előtti történések nagyszerűsé­géhez, építészetileg pedig alkalmazkodnia kell a parkbéli szobrok stílusához. Kérni kell a közbirtokosság épületeit (folytatás az első oldalról) A helyi földosztó bizottságnak kell adnia egy olyan papírt a közbirtokosok­nak, mely igazolja, hogy a 169-es törvény alapján kérték az erdőt és egy tulajdon­jogot igazoló bizonyítványt, melyet a polgármester ír alá. „Ha a régi földosztó bizottságok foghíjasak—mondta Birtalan Ákos —, akkor, ezeket pótolni kell, s próbálják bevonni ezekbe a közbirtokos­ságok tagjait is. Ez teljesen törvényes, hiszen már a 18-as törvény is kimondta, hogy a bizottságokba be lehet vonni minél több, tulajdonosokat képviselő személyt. Ahol lényeges egyházi tulajdon volt, ott nem árt a bizottságba bevonni az egyházak képviselőit is." A képviselők arra is felhívták a fi­gyelmet, hogy a közbirtokosságok ese­tében a volt tulajdonosok nem csak az erdőt kapják vissza, hanem azt a termő­földet, illetve legelőt és kaszálót, amivel rendelkeztek, valamint azt az épületet is (erdészházat, vízimalmot, gatterházat stb.), amely az erdőterületen található, és valamikor az erdőgazdálkodáshoz tar­tozott. Amennyiben az épületek már nin­csenek meg, ezekért kárpótlás jár. „ Vé­gig kell gondolni tehát, hogy hol voltak vagy vannak még ilyen épületek, azok­ról is be kell szerezni a tulajdont igazo­ló bizonylatokat, és vissza kell kérni. Az erre vonatkozó kéréseket is azoknál a polgármesteri hivataloknál kell ik­tatni, amelyek közigazgatási területén volt vagy található az egykori birtok. Amennyiben a tulajdonjog visszaállítá­sa nem tehetséges, akkor a kormány va­lamikor kárpótlást fog fizetni ezekért az épületekért is ” — hangsúlyozta Tamás Sándor. 2000. FEBRUÁR 1. ELÉGEDETLENEK A HELYI TANÁCSOK Semmibe vették a törvényt A hátrányos helyzetű személyek államtitkársága január 1-jétől a helyi tanácsok hatáskörébe helyezi a fogyatékosok munkakönyves gondozóinak alkalmazását. A 102-es sürgősségi kormányrendelet alapján történő átszervezés során Kovászna megyében 858 gondozónak zárták le decemberben a munkakönyvét, melyeket átadnak a polgármesteri hivataloknak azzal a kötelezettséggel együtt, hogy a továbbiakban ők folyósítsák a havibéreket, és térítsék meg a hátrányos helyzetűek és hivatásos kísérőik utazási költségeit, amire ezek a személyek ingyenesen jogosultak. A gondozónként járó bruttó 554 549 le­­jes havibér és a velejáró költségek együtte­sen 780 millió lejes havi ráfordítást jelentet­tek idáig a megyei felügyelőségnek, ezt az összeget ezentúl a helyi tanácsoknak kell ki­gazdálkodniuk. Az idei költségvetési törvény megjelenéséig az országos speciális alapból utalják ki a településeknek a szükséges pénzt — tájékoztatott Fodor László­, Sepsiszent­­györgy alpolgármestere —, de a törvény meg­jelenése után az önkormányzatoknak kell fedezniük említett kiadásokat. A megyeköz­pont esetében ez havi 179 millió lej gondo­zói fizetés és 11 millió lej szállítási költség. Sepsiszentgyörgyön 197 személy munka­könyvét kellene átvennie a polgármesteri hi­vatalnak, ezt azonban a hátrányos helyzetűek megyei felügyelőségével kötendő egyezmény hiányában múlt héten még nem tette meg. Majdnem mindenik tanács átvette a munka­könyveket a felügyelőségtől — tájékoztatott Köt­ődi Attila, a hivatal igazgatója —, a na­pokban a többi tanácsnak is átadják a doku­mentumokat. Fodor alpolgármester érthetetlennek tartja, hogy ha továbbra is gyűjtik a gazda­sági egységektől a béralap 3 százalékát ki­tevő alapot — ami megyénkben több mint kétmilliárd lejt jelent havonta —■, miért nem ebből fedezik ezeket a költségeket. Fodor László elmondta, jelen átszervezéssel a döntéshozók semmibe vették a közpénz­ügyi törvény 3-as cikkelyét, mely szerint csak olyan pénzügyi terheket varrhatna az állam az önkormányzatok nyakába, me­lyeknek anyagi fedezetét is biztosítja. Míg a polgármesterek elégedetlenek a szóban forgó döntéssel, a fogyatékosok megyei fő­felügyelője ígéri, ha nem lesz elég a taná­csok pénze a gondozói bérekre és az in­gyenes szállításra, akkor a felügyelőség saját vagy központi költségvetésből kiegé­szíti azt. Kóródi igazgató szerint a hátrá­nyos helyzetűek teljes körű szociális védel­mét igazán csak akkor lehet megvalósíta­ni, amikor a helyben begyűjtött összegek teljes egészében a megyében maradnak. * (fekete) Máról holnapra Semmitmondás Vasárnap reggel Constantinescu­ elnök félretett minden egyéb tennivalót, és részt vett a parasztpárt állandó ülésé­nek zárószakaszán. Jó alkalom volt rendezni néhány szemé­lyes ügyet is, sőt, végül is a konvenció dolgait is glédába ál­lította. A parasztpárt nagy öregjei közül kellett többeknek félreállniuk, az ifjú nemzedéknek hagy­va a terepet — lásd Ioan Mureşan mezőgazdasági miniszter első alelnökké, Bemih­isi Opriş főtikárrá választását. A Sorin lupya-féle tízek külön lapra tartoznak, egyikük-másikuk annyira kíváncsi volt a fejleményekre, hogy el sem ment Bukarestbe. Majom­­kodás az egész. No de hagyjuk ezt most, ha az államelnök kitüntette őket jelenlétével, az azt jelenti, hogy ő maga is megváltozott. A honi állapotokon mit sem változtattak az ország első emberének szónoklatai. A kormány a parlamenti vakáció utolsó pillanataiban hozott sürgősségi rendeleteinek egyikével jóváhagyta az EU és Románia közötti kölcsönszerződést 200 millió euró folyó­sításáról. Az adócsökkentés atyjának tartott Traian Decebal Remeșre vár a luxusadó átrendezési különalapjának létre­hozása. A termékek ezáltal olcsóbban előállíthatók lennének. Az adókorrupció melegágya azonban nem a fogyasztói piac — mondta a pénzügyminiszter. A jóindulat attól függ, hogy mennyire alkalmazható bizonyos igen változó tényezőkre, ugyanis az árfolyamot 15-ről 18-ra kell növelni. Tehát az árakat az 1999. december 31-i euróárfolyamhoz kell igazí­tani. A kormányfő pedig pillanatnyilag éppen egy tandemen ke­rékpározik, a másik ülésen Andrei Marga közoktatásügyi mi­niszter karikázik. Lássuk, mire mennek ketten, hogyan ká­szálódnak ki a csávából, amibe belekeveredtek. Kettejük közt a különbség, hogy Marga, bár a második nyeregben­ ül, ré­gebb tapossa a pedált. Egy szó, mint száz, jókora a zűrzavar, mifelénk pedig, itt, Háromszéken és Csíkban akármi is tör­ténne, mindig másként áll a széna, mint másutt. Ann­yi a békeharcos, hogy mindjárt kő kövön nem marat­. Mert mit szóljunk például Cătălin Croitoruhoz, akiről semmi egye­bet nem tudunk, mint hogy van neki egy szakszervezeti szövetsége, számos komputere és még számosabb pénze. Mondom: megáll az ész. Margónak van némi ráérzése, Isărescu azonban egyelőre kezdőnek számít — a politikai küzdőtéren, persze —, ezenkívül ideiglenes és pártatlan is. Sugár Teodor Nedvesség, nátha Háromszéken egyelőre nincs influenzajárvány, de dr. Kováts István megyei közegész­ségügyi és járványmegelőzési igazgató szerint az ország egyes vidékein tomboló megbetegedé­si hullám könnyen elérheti megyénket is. Sok vitamin, zöldség és gyümölcs fogyasztásával megelőzhető a betegség, vagy legalábbis erősíthető a szervezet ellenálló képessége, aki pedig mégis megbetegszik, forduljon a családorvoshoz, és ne egyénileg döntsön a gyógyszerek szedéséről — hangsúlyozta Kováts doktor. Kérdésünkre, hogy­ a gyors és nagyméretű hóolva­dás szennyezi-e az ivóvízkutakat, az igazgató elmondta, Kovászna és Barót környéke kivéte­lével, ahol folyóvízből nyerik az ivóvizet, megyénkben nem áll fenn a hóolvadás miatti víz­szennyezés. Említett körzetekben azonban a vízgond régi keletű—állítja a főfelügyelő —, és ezeken a helyeken a tisztítóállomások felkészültek a fokozottabb munkára. (fekete) Aki tudja a lobogó becsületét Tegnap kettős ünnepséget ült a Székely Mikó Kollégium dísztermé­ben összesereglett közönség, dr. Szöts Dániel 75. születésnapja egybeesett könyvének bemutatójá­val. A Cora-print nyomda újabb szín­vonalas kiadványát Albert Ernő mu­tatta be. Szöts Dániel életének soha el nem felejthető élménye a második világháború első vonalában átélt fél év, a front hátrálása során kitartó hű­sége a katonai eskühöz, fogságba esése, hazakerülésének története — megannyi adalék az elmúlt fél év­század alatt annyiszor átírt történe­lemhez. Váry O. Péter RMDSZ-HÍREK Millenniumi program Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöksége idei rendezvényeit a millenniumi emlékév kihívásaihoz próbálja igazítani. Tervei között — amelyeket döntően meghatároznak a szervezet pénzügyei — továbbra is szerepel a Petőfi-emlékpla­­kett elkészítése és felavatása, március 15. méltó megünneplése, egy millenniumi emlékmű elkészítése, az ifjúsági csoport létre­hozása és egy új, korszerű székház terveinek megrendelése. Az előválasztások és a helyhatósági, valamint a parlamenti válasz­tások miatt amúgy is zsúfolt esztendő merész terveinek megva­lósításában külföldi támogatóknál is pályáznak, de természete­sen számítanak a tagság jelentős segítségére is. Háromfélék ÚJABB 70 MUNKAHELY Bővülő nadrággyártás A nyár közepére üzembe helyezik a sepsiszentgyörgyi Sfeideman Fash­ion nadrággyár új csarnokát — nyilatkozta lapunknak Keresztély László igazgató. A jelenleg 900 négyzetméte­res felületen működő üzem­ „meghosszabbításaként” egy 1200 négyzetméteres csarnok fel­építését határozták el a tulajdono­sok. Manfred Heidemann tavalyi halála után a hagyatéki tárgyalá­sok lezárultak, év elején felállt az új igazgatótanács, így lehetővé vált a már korábban tervbe vett bővítés kivitelezése is. A 136 al­kalmazottal működő kisüzem je­lenlegi kapacitásának csaknem megduplázását kívánja elérni, hi­szen a mostani napi 650—700 nadrág helyett mintegy 1200 nad­rág készül majd. Mivel az ellátó rendszereket már eleve nagyobb kapacitás kiszolgálására tervez­ték, a bővítés az eredeti beruházás mintegy felébe, valamivel több mint egymillió márkába kerül, és újabb 70 munkahelyet jelent. Az 1998. márciusi indulás óta egyébként több mint 230 ezer női nadrág hagyta el a gyár raktárát, a termelés egészét exportálták. (Ferencz) Közművelődési egyesület alakult Árkoson A fel-felbukkanó szellemi szükséglet, a falu szülöttei és azok hozták létre, akik ezt a te­lepülést választották lakóhe­lyükként, akik szervezett módon szándékoznak helyi ha­gyományt menteni, szellemi és kulturális értéket hagyni az utókornak. A magát hivatalo­san is bejegyeztető egyesület Dahlström Kálmán (1876— 1966) nevét vette fel. Svéd szár­mazású család sarja, és 1903- ban nősült be Árkosra az unitárius Kiss családhoz, lett székellyé aztán és unitáriussá. Asztalos- és faragómester, ama­­tőr festő és rovargyűjtő, mese­mondó volt. Nem volt olyan hangszer, amit ő megszólaltat­ni ne tudott volna. Támogatója volt minden egyháznak, az is­koláknak. Meséit le is írta, Jó­zsi kováts című Színdarabját sikerrel játszták az árkosiak. K­ell-e jobb személyiség egye­sületi névadónak, különösen akkor, ha ez az egyesület támo­gatja az unitárius vártemplom­­ban elhelyezett ún. Bástya-mú­zeumot? Az egyesület ügyvezető el­nökéül a fiatal és lelkes Bálinth Zoltánt, a muzeális gyűjtemény összekovácsolóját választotta a közgyűlés. Titkára Barabás Géza, pénztárnoka Váncsa Eszter, tagok: Székely János, Makkdi Péter, Garai Sándor és e sorok írója. Nem volna érdektelen szá­mot vetni arról, hogy hány, a régi rendszer idején alakult közművelődési egyesület mű­ködik a jelenben, hány már csak a nevében él. Gyakran hallat magáról a megyei Mikes Kele­men, a baróti Gaél Mózes, a csamátoni Bod Péter, a nagy­­­baconi Benedek Elek. Hol van már a vargyasi Bika, az ára­­pataki Romulus Cioflec? Mi­­lyen jó­ volna, ha a rendszervál­tás utáni periódus első új közművelődési egyesületét újak követnék mindenütt faluhe­lyen, s a régiek — vidéki értek­miségiek, mérnökök, tanárok­tanítók, vállalkozók és iparosok akaratából — újra életre kelné­nek. Javunkra: Kisgyörgy Zoltán ! 3.

Next