Háromszék, 2000. május (12. évfolyam, 2943-2968. szám)
2000-05-02 / 2943. szám
Belföld Tanulni lehet az RMDSZ-től Az RMDSZ küldöttsége múlt hét végén kétnapos látogatást tett a Vajdaságban. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elégedetten szólt az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszéléseiről, ahol számos kérdés felmerült, így az autonómia erdélyi és vajdasági tapasztalatai; a határon túli magyarok magyarországi jogállását rendezni hivatott státustörvény; az alapítványi támogatások és a gazdasági kapcsolatok létesítése. Az RMDSZ vezetői részt vettek az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT) zentai ülésén. Kasza József elmondta: az RMDSZ az első külföldi szervezet, amely felkereste a tanácsot. „Hiszem, hogy a kétnapos tárgyalásoknak meglesz az eredménye, a két szervezet kapcsolata szorosabbra fonódik. Nem szégyellünk tanulni a sokkal tapasztaltabb RMDSZ- vezetőségtől” —jelentette ki Kasza József. Mihály király Bukarestben Mihály király is részt vett vasárnap a Teoctist pátriárka által tartott ortodox húsvéti istentiszteleten Bukarestben. A kommunizmus tíz évvel ezelőtti bukása óta ez volt az első alkalom, hogy hivatalos vendégként meghívták az egyházi ünnepre. A 78 éves egykori uralkodó feleségével együtt vezető egyházi méltóságok mellett ülve kísérhette ügyemmel a húsvéti misét. A 85 éves Teoctist pátriárka példa nélkül álló módon, a vendégek felé irányuló udvariasság jeléül felségnek szólította a volt uralkodót. Ünnepélyesen kijelentette, hogy Mihály jelenléte az ortodox hitfelekezet egységét és fennmaradását jelképezi. Folytatják a tárgyalásokat Mától folytatódnak a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalások a tavaly jóváhagyott készenléti hitel meghosszabbításáról. Emanuel Zervoudakisz, az IMF-küldöttség vezetője Romániában töltötte az ortodox húsvétot, minekutána az ünnepek idejére közös megállapodásban a kormány képviselőivel felfüggesztették a tárgyalásokat. Mugur Isărescu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy idén már nem kell csökkenteni a belső fogyasztást, mert Románia fizetési mérlege „rendkívül szilárd”, és nem áll fenn annak veszélye, hogy fizetésképtelenné válik. Szerinte, ha Romániának sikerül egyezségre jutnia az IMF-fel és a Világbankkal, akkor nem kényszerül arra, hogy a külföldi pénzpiacokon keressen külső finanszírozási forrásokat. Megégtek az olajtolvajok Nyolc ember szenvedett égési sérüléseket Bustuchin közelében, mikor gázolajat próbáltak lopni, s eközben egyikük cigarettára gyújtott. A tűzvész tegnap hajnalban kezdődött annál a gázolajtartálynál, ahol a környékbeliek rendszeresen dézsmálják az üzemanyagot. A kivonuló tűzoltók csak kilencórányi küzdelem után tudták eloltani a lángokat. Az első becslések szerint mintegy 100 ezer köbméternyi gázolaj égett el. A nyolc tolvaj közül kettőt — apát és fiát— súlyos égési sérülésekkel a craiovai kórházba, négy másik személyt különböző fokú égési sérülésekkel a Târgu Cărbuneşti-i kórházba szállítottak, két sérült nem volt hajlandó kórházba menni. 2. Még egyszer a vörösdrótról Már jó ideje jön, hogy közbeszóljak, különféle kerekasztalmegbeszéléseket, politikai elemzéseket, de nyílt vitákat is hallgatva figyelve, kiváltképpen a televízióban. Elnézést, uraim, de... tulajdonképpen hol is a hézag? A politikai életben nagy hullámokat felvert „vörösdrótról” van ugyanis szó, a Moszkva—Bukarest, jelesül Kreml— Cotroceni-palota közötti közvetlen telefon-összeköttetésről, amely a Varsói Szerződés felbomlásáig megvolt (természetesen, valamennyi szövetséges és Moszkva között) — de utána már nem. Ezt kívánta (volna) felújítani Ion Iliescu (akkori) államelnök 1994-ben, 1995-ben. Nem értem az indulatot, amiért ezzel vádolják Ion Iliescu elnök urat, de az ingerültséget sem, amellyel az idős államférfi tiltakozik a vád ellen. Innen ugyanis (íróasztalomtól), távol mindenféle hatalmi csoportosulástól, de még az RMDSZ politikai kulisszatologatásaitól is, érthetetlennek tűnik az egész. Mindenekelőtt a vád: eszerint Ion Iliescu elnök tárgyalásokat folytatott, illetőleg hagyott jóvá a közvetlen telefon-összeköttetés létrehozása érdekében. (Kezdetben olyasmit is állítottak, hogy ilyen „vörös” vagy „forródrót” volt is, de ezt minden illetékes egybehangzóan cáfolta. Cáfolta elsősorban maga Ion Iliescu, a TDRP vezető politikusa. Szerinte 1990 után ilyen telefon-összeköttetés a két elnöki rezidencia között nem volt. Az orosz fél felvetette ugyan a lehetőséget, ami elől elvben ő sem zárkózott el, de a tárgyalások valahol valamiért elakadtak. így, egy az egyben elhiszem, amit Ion Iliescu állít. Valamit mégsem értek. Miért nem háborog az Amerikai Egyesült Államok közvéleménye azért, mert immár több mint negyedszázada (ha jól tudom) van ilyen közvetlen telefon-összeköttetés a Fehér Ház és a Kreml között?! Avagy az ilyen kapcsolattartás kisebb országoknak tilos?! Tessék szólni, hogy tudjuk. De addig is kíváncsi vagyok, miért ne szólhatna (a mindenkori) román köztársasági elnök közvetlenül (a mindenkori) orosszal? Hiszen Oroszország igencsak fontos és semmiképp sem elhanyagolandó jelentőségű szomszédja országunknak. Nem is csak azért, mert az Ukrajnától keletre eső szomszéd még mindig Európa legrettegettebb katonai ereje, hanem mert nélkülözhetetlen gazdasági partnere Romániának. Országunk minden élelmiszer-fölöslegét kész (lehet) felvásárolni, miközben a román gazdaság számára létfontosságú az orosz kőolaj-földgáz és talán vasérc is. Úgy hiszem, egyenesen jó lenne, ha a Cotroceni-palotát „forródrót” kötné össze a Kremllel, de a Fehér Házzal és más, Románia számára fontos európai országok elnöki-királyi kormánypalotájával is. Nem tudom, de gyanítom: valójában a közelgő választások előjátéka zajlik itt. A politikusok igyekeznek (korteseik útján) lehetőleg lejáratni a lehetséges ellenfelet. De ha így van, akkor miért nem valós, miért nem még mindig érthetetlenül tisztázatlan ügyekre hivatkoznak? Ion Iliescu elnök úrral kapcsolatosan miért nem a Ceauşescu házaspár hirtelen kivégzésének az ügyét emlegetik, egyáltalán, a diktátor bukása utáni lövöldözésekét? Hát azt miért nem kérdezi senki, hogy 1990 márciusában miért nem próbálta megakadályozni a marosvásárhelyi pogromkísérletet, az első olyan megmozdulást, amely kezdte lejáratni az ország nemzetközi tekintélyét a hasonló forgatókönyvre, de már a vásárhelyi tanulságokkal kiegészített bányászjárások előtt? Mert az 1990. márciusi megfélemlítési kísérlet „főpróbája” volt a későbbi „bányászjárásoknak”, amelyikbe egy kis gikszer csúszott: Vásárhelyen a megtámadottak védekeztek. Nos, a „szervezők” gondoskodtak arról, hogy a „bányászjárások” ellenzéki áldozatai ne védekezhessenek, ne ismétlődjék meg a marosvásárhelyi „kudarc”. A magam kívülálló, politikai kulisszatitkokba beavatatlan fejével inkább ezekről faggattam volna Ion Iliescu elnök urat. A „forró” vagy „vörösdrót” Moszkva és Bukarest, a Kreml és Cotroceni között? Ha nincs, hát nincs. Ha azonban lesz, nem hiszem, hogy az országnak vagy bárkinek kára származnék belőle. Figyeljünk oda Fodor Sándor rovata Tíz éve szabadon A demokratikus intézményrendszer életképességét puszta fennmaradása is igazolja, mert közakaraton alapul, mert az ország egésze elfogadta. Ezt jelzi három vitathatatlanul szabad választás s az egymást követő kormányok életképessége —jelentette ki Göncz Árpád tegnap a budapesti Operaházban, az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen. Szabad György, az első szabadon választott Országgyűlés elnöke a Szent István-i államalapítás, az ezt követő jogfejlődés, a reformkor, majd az 1848—49-es szabadságharc folytatásaként értékelte a tíz évvel ezelőtti eseményeket. Az első szabadon választott Országgyűlés tevékenységéből Szabad György kiemelte a határon túli magyarsággal való erkölcsi és politikai törődést, valamint azt a célkitűzést, hogy a volt rab nemzetek közül elsőként Magyarország induljon meg az európai reintegráció útján. Áder János, a jelenlegi Országgyűlés elnöke az elkövetkező tíz év feladatának azt nevezte, hogy a jogállamiság után sikerüljön megteremteni mindenki számára az elérhető polgári jólét lehetőségét. Az ünnepi beszédek elhangzása után Áder János felvágta a parlament képével és tíz gyertyával díszített születésnapi tortát. Az ünnepi megemlékezésen megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, az első szabadon választott és a jelenlegi parlament számos képviselője, az elmúlt tíz év kormányainak több minisztere, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai testület tagjai. Szentmise a meghurcolt papokért A Kárpát-medence területén a hitleri és a sztálini egyházüldözés alatt rabságba vetett mintegy ezer pap, valamint a más módon meghurcolt több ezer szerzetes, apáca és hívő emlékére tartottak koncelebrációs szentmisét tegnap a budavári Mátyástemplomban. A szertartást Regöcz István atya vezette. Az eseményt egy papi csoport kezdeményezte Rabpap Szolidaritás elnevezéssel. A megemlékezés kapcsolódik a vasárnap Rómában tartandó szentmiséhez, amelyet a világszerte meghurcolt keresztény vértanúk tiszteletére adnak majd. A Rabpap Szolidaritás által megfogalmazott írásos tájékoztató szerint az egykor meghurcolt kárpát-medencei papokat, akik közül ma már csak negyvenen élnek, más helyszínek mellett Kistarcsán, Márianosztrán, Recskén, a budapesti Markó utcában, Erdélyben Szamosújváron, a délvidéken Borbányán tartották fogva a börtönökben, koncentrációs lágerekben. A szervezők a szövegben felhívják a figyelmet arra, hogy az egykori egyházgyűlölő hatalom teremtette vértanúk közül sokaknak — így az egyház akkori főpapjának, Mindszenty József bíborosnak — az elmúlt tíz év alatt egyetlen szobrot, emlékművet sem állítottak. Tájékoztatójukban magyar holokausztnak nevezik a meghurcoltak tudatosan vállalt áldozatát, és felszólítanak arra, hogy emléküket ne hagyják feledésbe menni. A szentmisén II. János Pál pápa üdvözletét Keglevich István atya olvasta fel. ORSZÁG-VILÁG Amerikai kormányjelentés a terrorizmusról Az amerikai kormány éves terrorizmusellenes jelentése idén első ízben a terrorizmus jelentős központjaként említi Dél-Ázsiát — közölte előzetesen a The New York Times az összeállításról, amelyet hivatalosan még nem tettek közzé. A washingtoni külügyminisztérium 107 oldalas jelentése a terrorizmus legfőbb támogatójaként ugyanazt a hét országot nevezi meg, amelyet 1993 óta mindig is: Kubát, Iránt, Irakot, Líbiát, Észak-Koreát, Szudánt és Szíriát. Rajtuk kívül azonban idén Pakisztánt és Afganisztánt is azzal vádolja, hogy segíti a terroristákat, és menedéket nyújt nekik. A dpa által idézett lap szerint mindazonáltal az amerikai kormány nem vette fel a terrorizmust hivatalosan támogató országok feketelistájára a két dél-ázsiai országot. Afganisztánt azért nem, mert annak tálib fundamentalista kormányát Washington nem ismeri el törvényesnek, Pakisztánt pedig, mert „baráti ország, amely a terrorizmus problémájának leküzdésén fáradozik”. A The New York Times által megszellőztetett jelentés szerint a terrorizmus pártolását illetően javult a helyzet a Közel-Keleten. A volt horvát védelmi miniszter vádjai Martin Spegelj volt horvát védelmi miniszter azt állítja: a horvát hadsereg „nyílt vagy közvetett formában” engedélyt kapott arra, hogy a többségében szerbek lakta horvátországi Ukrajnában a Vihar fedőnevű, 1995-ös hadművelet során szerb civileket gyilkoljon le és felégesse házaikat. A nyugalmazott katona Mirko Nere tábornokot tette felelőssé a történtekért, aki akkoriban Franjo Tudjman horvát államfő védelme alatt állt. A horvátországi szerb Krajna ellen indított Vihar hadműveletben 240 ezer horvát katona vett részt, a helyi Helsinki Bizottság adatai szerint mintegy 180 ezer szerb menekült el a térségből, legalább 410 polgári lakost meggyilkoltak. Csak Knin térségében 22 ezer házat aláaknáztak vagy felgyújtottak, egész városokat és falvakat módszeresen tettek egyenlővé a földdel — emlékeztetett a Reuter. Külföld A koszovói szerbek átállnak az ellenzékhez A Kosovska Mitrovica-i szerbek vezetői csatlakoznak Slobodan Milosevic jugoszláv elnök ellenzékéhez — jelentette be vasárnapi sajtóértekezletén az észak-koszovói város szerb vezetőinek egyike. Belgrádba eljutott információk szerint kijelentette: nem akarják, hogy rosszindulatú emberek állandóan úgy beszéljenek róluk, mint akik Milosevic uszályában állnak. A helyi SNV reméli, hogy a jugoszláviai ellenzék befogadja a mitrovicaiakat. A Kosovska Mitrovica-i szerb vezetők az utóbbi hónapokban többször is visszautasították a nyugati illetékesek vádjait, miszerint Milosevic eszközként használja fel őket a feszültség szítására Koszovóban. Kosovska Mitrovica-i SNV saját bevallása szerint 50 ezer szerbet képvisel Koszovó északi részén. Velence a baloldalé maradt Az olaszországi helyi választások második fordulójában a baloldali-centrista erők megőrizték Velence városának vezetését —jelentették be tegnap hajnalban az összes szavazat összeszámlálása után. Mintegy 4 millió olasz választónak kellett ismételten az urnákhoz járulnia vasárnap, hogy megválassza annak az öt olasz tartománynak és 53 településnek az önkormányzatát, ahol eredménytelenül végződött az április 16-ai választási forduló. A velencei polgármesterségért folytatott versenyben Paolo Costa, a balközép erők jelöltje a szavazatok 56 százalékát kapta, míg vetélytársa, a jobboldali Renato Brunetta 44 százalékát — írta az AFP. Az olasz helyhatósági választások április közepén megtartott első fordulója a jobboldal előretörését hozta. Havel távozását követelik a kommunisták Václav Havel távozását követeli Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, mert szerinte Csehország tíz évvel a rendszerváltás után a gazdasági csőd szélére került, és önálló politika helyett az Egyesült Államok, valamint a Nemzetközi Valutaalap utasításait valósítja meg. Ezért a párt szerint az államfő viseli a legnagyobb felelősséget. Úgy vélik, Havel állandóan az erkölcsökkel érvel, s nem ismerte fel az országra leselkedő veszélyeket és következtetéseket, ezért távoznia kellene posztjáról. A kommunisták szerint az 1989 utáni vezető rétegek kiárusították az országot, tönkretették azt, amit a nép a múltban, a szocializmus alatt felépített, s ezért eljött az ideje annak, hogy a kommunista párt megnyerje a választásokat. (Az MTI híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Szekeres Attila Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet 2000. MÁJUS 2.