Háromszék, 2001. július (13. évfolyam, 3299-3324. szám)

2001-07-18 / 3313. szám

STÁTUSTÖRVÉNY Iliescu finomít Romániát nem az nyugtalanítja, hogy Magyarország törődik a határain kívül élő magyar nemzetiségűekkel, hanem azt a módot tartja nyugtalanítónak, ahogyan ezt a kérdést a státustörvénnyel megközelíti — jelentette ki Ion Iliescu államfő. Iliescu hangsúlyozta: Románia nem ítéli el önmagában azt a tényt, hogy Magyarország foglalkozik a határain túl élő honfitársaival, hiszen Románia is ezt teszi. Véleménye szerint ezen a téren Románia még tanulhatna is Magyarországtól olyan értelemben, hogy nagyobb figyelmet kell fordítania a határon túl élő románokra. Az államfő szerint a nyugtalanító az, hogy Magyarország a törvénnyel a határon túli magyar kisebbséggel kapcsolatos felelősséget kívánja átvenni. Mint mondta, európai szinten az az általánosan elfogadott kritérium, hogy minden állam különállóan felelős a területén élő nemzeti kisebbséggel való törődésért, a megfelelő demokratikus kereteklétrehozásáért. „A magyar államnak az a megközelítése, hogy ő vállalja a (magyar) nemzeti kisebbségekért a felelősséget, felcseréli a kapcsolatokat, felcseréli a problémát. Ezért mondjuk, hogy a magyar státusztörvény ellentmond az Európában elfogadott összes szabályozás elveinek" — fogalmazott Ion Iliescu. (vpp) PUSKÁS BÁLINT AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSRÓL A nemzetállam marad Tény, hogy az ország alkotmánya túlhaladott, módosítani kell, és minden parlamenti párt belátta, hogy ez nagyon szükséges az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások előmeneteléhez — fogalmazott Puskás Bálint szenátor tegnapi sajtótájékoztatóján. . A törvényhozás két házbizottsága felkérte a pártokat, hogy szeptember végéig jelöljék ki az alkotmánymódosító bizottságba javasolt tagjaikat; az RMDSZ jogászai készülnek is a feladatra, bár a kérdésről még nincs hivatalos RMDSZ-vélemény (ezt az SZKT fogadja majd el), csak egyéni nyilatkozatok kerültek forgalomba (köztük Szabó Károly RMDSZ-szenátoré is a nemzetállami meghatározás kiiktatásáról). Szintén egyéni véleményt nyilvánított Puskás Bálint,megtoldotta viszont néhány technikai részlettel a teljesíthetetlen vágyak lehűtésére. A romániai magyar közösség részéről nagyon sokszor felmerül az a vágy, óhaj, hogy az alkotmány 1-es cikkelyét, az úgynevezett nemzetállami kitételt meg kellene változtatni.Procedurálisan ez a következő lépéseket igényli: először a 148-as cikkelyt kellene törölni, amelynek első bekezdése kimondja, hogy nemzetállami vonatkozásban az alkotmány nem módosítható. A 148-as eltörléséhez a parlament mindkét házában külön-külön az összlétszám kétharmadának szavazata kell, aztán pedig a referendum jóváhagyása. Csak azután, egy újabb alkotmánymódosítási eljárás során lehet gondolni az 1-es cikkely módosítására — és még ehhez is ugyanannyi szavazat, újabb referendum kell. (S ha a két ház szövege nem egyezik, az összevont ülés, a két ház összlétszámának 3/4-e dönthet csak az, alkotmánymódosításról.) Ez a jelenlegi erőviszonyok mellett lehetetlen: ha az összes többi pártot meg is nyerjük az ügynek, a nagyromániások elegendő erővel bírnak a megakadályozására, hiszen a szenátus 140 tagja közül 37 NRP-s., Demeter J. Ildikó (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra Fortélyos félelem igazgat... A hosszú időn át Petre Roman vezette párt találékony korifeusai újra kukoricára akarják térdepeltetni a magyarság törvényes képviseletét: foglaljon állást a trianoni igazságtétel mellett. A magyarság történelmi megaláztatását ne firtassuk, azt se, hogy az etnikai szempontok érvényesítését hangoztató wilsoni elvből miként űztek csúfot, talán csak arra a mégiscsak lényeges fogadalomra és kötelezettségvállalásra utaljunk, hogy sem a gyulafehérvári nagygyűlésen elhangzottakat, sem a trianoni palotában aláírt békeszerződés elemi feltételeit nem teljesítették. A történelem folyamán volt még példa arra, hogy háborús kataklizmák után más etnikumhoz tartozó népek új uralom alá kerültek, ezek integrációja csak egy esetben valósulhatott meg: ha legalább az ígéreteket betartották. A szószegésfolyamot tekintve még hálásak is lehetünk, immunrendszerünket erősítették, s bár a beolvadás-beolvasztás nem csekély mértékű, és bár százszor elsirattak, mégis mi vagyunk. A műdalból ideidézett foszlány szándékos, Trianon verítéke ez is, szülőanyja a jogtalanság, kivetettség, a megalázás és kitaszítottság. És nemcsak velünk tették ezt, az erdélyi németek remélvén, hogy az új államban gazdasági és kulturális fölényük parttalanul érvényesülhet, siettek nyilatkozatban elfogadni az új helyzetet. Közvetlenül Trianon után, jutalomként a csatlakozás nemes gesztusáért, éppen úgy kifosztották őket is, mint a magyarokat, szociális, kulturális közösségeiket szétverték, a második világháborúban a kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda alapon tömegesen deportálták, haláltáborokba küldték őket, s majd a reszlit kimérték márkáért az akkori Nyugat-Németországnak. A józan ész azt sugallná, hogy ne sokat Trianonozzanak. Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. Illyés Gyula megállapítása, az tudniillik, hogy a ragadozó megszerezte a zsákmányt, s most zavarja, ha nem tudja csendben felfalni és megemészteni, csak a Ceauşescurezsimre volt érvényes. Most ők emlegetik Trianont, s nem csak önmagukat ijesztgetik, hanem hallucinogén hisztériát igyekeznek kelteni Európában. Miért is kellene az RMDSZ-nek Trianon mellett állást foglalnia? Először is a státustörvény miatt. A magyarság szinte illuzórikus kárpótlása miatt. A demokratikus állam látszatát keltve nemcsak a nyomor és a nélkülözés azonos szintjén akarnak tartani, hanem attól félnek, hogy a trianoni bekebelezés további folyamatai lelassulhatnak egy iskolástáskába belecsomagolható támogatás miatt. Állásfoglalást igényelnek azért is, mert az általuk is szorgalmazott alkotmánymódosítás kapcsán Szabó Károly szenátor újra utalt arra, hogy az egy nemzetből álló Románia csak ábránd, semmi köze a valósághoz. Iliescu elnök Lengyelországból jövet majdnem katapultálva szállt le Otopeniben, hogy nyilatkozzék: ahol az egy nemzethez tartozók többségben vannak, az egységes nemzeti állam. Valóban ez lenne? József attilásan szólva Fortélyas félelem igazgatja őket. Trianon tulajdonképpen összeomlott. Hazai példáknál maradva, hová lett Besszarábia, Tiraszpol, Észak-Bukovina, ki, mikor és miért martad a Kígyók szigetét? Trianon kapcsán csak a Romániával kapcsolatos fájdalmakat említjük. És ezek kezelésére nincs orvosság. Maradna a hódító fájdalomcsillapítás: Trianon nagy jótétemény volt s maradt a magyarság számára. Sylvester Lajos Perelik a rendőrséget Perelik a volt tulajdonosok a rendőrséget és az útlevélhivatalt, melyek ingatlanjaikat használják. Scurtu ezredes szerint arra még nemm volt példa, hogy kilakoltattak volna egy megyei rendőrséget. Reméli, kárpótlást ítél meg a bíróság a Csíki utcai és a Gödri Ferenc utcai ingatlanokért a volt tulajdonos örököseinek, s ezzel a kérdés megoldódik. A rendőrség különben tervek szerint a mai csendőrkaszárnya tőszomszédságában építtet magának új székházat. E tervet azonban nem tudni meddig, de elhalasztották. (k.) Albert Levente felvétele Kánikula a Rétyi-tónál IDŐJÁRÁS ÉS MUNKAVÉDELEM Ha dühöng a nyár Június 28-án a szenátus megszavazta a 2000/99. számú sürgősségi kormányrendeletet, amely a munkába besorolt személyek védelmére vonatkozó intézkedésekről rendelkezik szélsőséges időjárás esetén. Egy hónappal korábban, május 29-én a képviselőház is elfogadta az új jogszabályt, melyről Németh Csaba szenátortól érdeklődtünk. — Miért szükséges ez a törvény? Ha csak a legutóbbi öt esztendő tapasztalatából indulunk ki, az időjárást mifelénk a nagy hőmérsékleti ingadozások, a sokévi átlaghoz viszonyítva nagyon magas és nagyon alacsony hőmérsékleti értékek jellemezték. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a munkavégző emberek teljesítményét és egészségét. Románia alkotmánya (38. szakasz, 2. bekezdés) és a munkatörvénykönyv (113. szakasz) elismeri az alkalmazottak jogát munkájuk társadalmi védelmére, beleértve a sajátos, az átlagostól, a megszokottól eltérő körülmények között is, amikor olyan munkafeltételeket kell teremteni, hogy az érintettek egészsége ne kerüljön veszélybe. Ugyanakkor a munka- és egészségvédelemre vonatkozó nemzetközi dokumentumok számos szabályozást és ajánlást tartalmaznak e tekintetben. Kérdezett: Sochom István (folytatása a 3. oldalon) Aki akar, továbbtanulhat Háromszéken csupán tizenhárman nem jutottak be IX. osztályba azok közül, akik sikeresen tették le a képességvizsgát, és elméleti, illetve szakközépiskolába jelentkeztek. Számukra is lett volna hely, de mivel nem tüntettek fel elég opciót, a számítógépes elosztásnál kiestek. Ma újra választhatnak. Kovászna megyében 708 szakiskolai, 65 szakközépiskolai és négy elméleti IX. osztályos magyar tannyelvű hely maradt üresen a felvételi tegnap befejeződött első szakaszában. Esti tagozaton 48 nem telt be két társadalomtudományi osztályban, ezeket, a nappali helyekkel együtt, az augusztusi, második képességvizsga után szervezett felvételire újból meghirdetik. Sepsiszentgyörgyön a Mezőgazdasági Iskolaközpontban 16 hely nem telt be a szaklíceumban és 91 hely a hároméves szakiskolában, a Közgazdasági és Közigazgatási Iskolaközpontban 37 hely maradt a szakiskolában, a Kós Károly Iskolaközpontban hat hely van szaklíceumban és 118 a szakiskolában, a Puskás Tivadar Iskolaközpontban 24 hely maradt esti líceumban, 20 hely a nappali tagozaton és 99 hely a szakiskolában. Kézdivásárhelyen az Apor Péter Iskolaközpontban 107 hely maradt szakiskolában, a Gábor Áron Iskolaközpontban pedig 24 hely van esti, valamint 18 nappali tagozaton a középiskolában és 159 hely a szakmunkásképzőben. A kovásznai Körösi Csoma Sándor Iskolaközpontban négy hely maradt a filológia elméleti osztályban, öt hely középiskolában és 40 hely szakiskolában. Baróton a Baráti Szabó Dávid Iskolaközpontban 34 szakiskolai helyet, a berecki szakiskolában a 25-ből 23 helyet nem töltöttek be. Említett iskolákon kívül második felvételit hirdetnek azokba a sport-, teológia, illetve művészeti osztályokba, ahol a kizáró jellegű képességpróba után maradtak üres helyek. A IX. osztályokba, illetve szakiskolai I. évekre a beiskolázás az új tanév kezdése előtt néhány nappal, szeptember 10-én fejeződik be. (fekete)