Háromszék, 2002. augusztus (14. évfolyam, 3624-3650. szám)

2002-08-01 / 3624. szám

2 Hírsaláta Gyenge a Fehér Ház arculata­ inak nemzetközi megítélését. A Fehér Ház nem sokkal azután számolt be a hivatal fel­állításáról, hogy a Kü­lkapcsola­­tok Tanácsa elnevezésű New York-i intézet­ felszólította Busht, hogy állítsa helyre „Amerika külföldön megren­dült arculatát”, mielőtt a nega­tív érzések aláássák az ameri­kai érdekeket. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet külpolitikai szerkesztő: Mózes László FUNAR ÉS A MARASALL. Antonescu kultuszáért és fasiszta jelképek használatáért bűnvádi eljárást indítottak Gheorghe Funar kolozsvári polgármester ellen. A múlt héten írt a sajtó arról, hogy a kincses város polgármesteri hivatalában egy Antonescu-szobortervet és egy marsallt ábrázoló fényképet látni kiállítva. Mint ismeretes, Romániában tavasz óta törvény tiltja a fasiszta diktátor kultuszát. NYOMORÚSÁGEXPORT. Golul vem­én­,­rizsban a romániai cigányokkal. Hosszabb­­ ideje a francia és román belügyi tárca közötti élénk tárgyalás folyik hazatoloncolásukról, nincs is ellen­állás román részről, a gond csak annyi, hogy a figyelem ismét Bukarestre összpontosult, s a francia lapok sokat cik­keznek arról, hogy mifelénk igen erős a cigányellenesség, több pogromot szerveztek, s hogy az ország képtelen az emberi nyomorúságnak ezt a fajtáját kezelni, emiatt úgymond Nyugatra exportálja őket. (Románia liberă) SZEGÉNYSÉG. Hivatalosan Romániának kétmillió állam­polgára él mélyen a létminimum alatt, azaz 875 000 lejnél ala­csonyabb egy főre jutó jövedelemből. A kormányprogram­ban előírt támogatásuk 9000 milliárd lejbe kerül. (Adevărul) A NYUGALOM ÁRA. Daniela Roşea orvosnő, aki úgynevezett lelkiismeret-furdalá­sa és félelme miatt a köz­vélemény elé állt, s kipakolt, hogy három éven át Emil Constantinescu szeretője volt, most megnyugodott, jól eszik és alszik — állítja róla Stel­ian Tănese politológus, aki a hölgy barátja. (Evenimentul zilei) LEJÁRATÁS. A titkosszolgálatokat kell keresni a most kirobbant Constantinescu-féle szexbotrány mögött — véli a Ziua cikkírója. A cél vagy a politikába visszakívánkozó volt elnök vagy a pletykás miniszterelnök lejáratását célozza, s megeshet, hogy Iliescu áll a háttérben. KÜLÖN STÁTUS A VÖLGYNEK. A Zsil völgyét augusztus 1-jétől egy kormányzó vezeti majd, aki külön jogosítványokkal, nagyobb hata­lommal rendelkezik a régió fejlesztési tervének életbe ül­tetése kérdésében. A România liberă szerint a kormányzót — helyiek kérésére — a megyén kívül keresik. DÍSZPOLGÁROK: Rusz Sándor, Szentegyházasváros polgármestere javaslatot terjesztett a helyi tanács elé, mely­nek értelmében Orbán Viktor volt magyar kormányfőt és Matei Vintilă, Szociáldemokrata Párti szenátort a település díszpolgárává avatnák.A polgármester azzal indokolta javas­latát, hogy az egykori magyar miniszterelnök harcolt a romá­niai magyar közösség identitásán , megőrzéséért, a kormány­­párti szenátor pedig hozzájárult a város gazdasági fejlesztéséhez.A tervezetet a szentegyházasvárosi helyi ta­nács következő ülésén vitatja meg. (Mediafax) A washingtoni Fehér Ház hivatalt állított fel az Egyesült Államokról külföldön kiala­kult kép javítására. A Világ­kommunikációs Hivatal létre­hozására azért volt szükség, mert George W. Bush elnök politikája amely sokak sze­rint fölényesen kezeli a világ szenvedéseit — súlyosan torzította az Egyesült Álla­ Belföld Kinevezték a korrupcióellenes főügyészt Ion Iliescu államfő tegnap­­ aláírta a korrupcióellenes ügyészség főügyészének kine­vezését. A posztot a legfelsőbb védelmi tanács javaslatára Ioan Amarie tölti be. Korábban a Demokrata Párt kérte az államfőt, utasítsa vissza Amarie kinevezését, öt évvel ezelőtt ugyanis elgázolt két személyt, az egyik meg is halt, de végül elsimították az ügyet. A korrupcióellenes ügyészség szeptember 1-jén kez­di meg tevékenységét, s azokat az eseteket fogja vizsgálni, melyekben az anyagi kár meghaladja a 100 000 eurót. Az Amerikai Zsidótanács támogat Az American Jewish Committee (AJC) támogatja hét or­szág (Litvánia, Lettország, Észtország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Szlovénia) prágai csúcson történő meghívását a NATO-ba – tájékoztat tegnapi közleményében a román kül­ügyi tárca. David Harris, az AJC ügyvezető igazgatója és Andrew Baker rabbi, a szervezet nemzetközi kapcsolatokért felelő igazgatója kedden Washingtonban tartott sajtótájékoz­tatójukon kif­ejtették, hogy véleményük szerint az említett hét ország bebizonyította, ugyanazt a demokratikus értékrendet követik, mint a NATO tagállamai. Az American Jewish Committee szerint a hét ország prágai meghívása olyan törté­nelmi esély, amelyet nem kellene elmulasztani áll a kü­lü­gy­­minisztériumi közleményben. Adrian Năstase cáfol­ ­i­ kom­ányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke, Ro­mánia kom­ányfője cáfolta a párt állandó küldöttségének ülé­se után azokat a sajtóinformációkat, miszerint a kormánypár­ton belül szakadások lennének. Hozzátette, hogy ezekről a híradásokról a testület ülésén is szó esett. „Figyelemmel kö­vettem a sajtóban megjelent bizonyos kommentárokat, ame­lyek arra utalnak, hogy a párton belül szakadások lennének” mondta Adrian Năstase. A kormányfő elmondta, az SZDP területi szervezeteivel folytatott állandó párbeszéd során „sem­mi ilyesmit nem vett észre”, ellenkezőleg, a fiókszervezetek „mindig hangsúlyozták, hogy képesek egységesen dolgoz­ni”. Az SZDP elnöke leszögezte: a politikai élet „stabil”, leg­alábbis a kormánypárt szintjén. Megrongált kolozsvári helységnévtábla Keddről szerdára virradó éjszka megrongálták a Kolozsvár Torda felöli bejáratánál elhelyezett egyik helységnévtáblát közölték tegnap a kolozsvári Polgármesteri Hivatal képviselői. Az idézett források szerint a Municipiul Cluj-Napoca feliratú táblára vörös festékkel ráfestették a Kolozsvár nevet. A Polgár­­mesteri Hivatal Ellenőrző Igazgatósága jegyzőkönyvet állított ki az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nevére, és 4,8 millió lejes pénzbírságot szabott ki a szervezetre. A Kolozs megyei RMDSZ vezetése Gheorghe I­onar kezét látja a dologban, sze­rintük a pénzbírság indokolatlan. Száz lejjel csökken a benzin ára A Petrom Országos Kőolajipari Társaság s nyomában a magánbenzinkutasok is mintegy 100 lejjel csökkentik a mo­torbenzin literenkénti árát azt követően, hogy a lej erősö­dött az euróhoz viszonyítva nyilatkozta Dan Ioan Popescu ipari minszter. Popescu elmondta, a Petrom ve­zetésével megtárgyalta, milyen hatásokkal jár a lej euróhoz viszonyított értéknövekedése a benzinárak alakulására, a társaság képviselői pedig biztosították, hogy csökkente­ni fogják az üzemanyagok árát. Újabb merénylet Jeruzsálemben A Hamász radikális iszlám szervezet vállalta azt a pokolgé­pes merényletet, amelyet tegnap a jeruzsálemi Héber Egyetem kávézójában követtek el, és amelynek a legfrissebb rendőri jelentés szerint legalább hét halálos áldozata és több mint 80 sebesültje volt. A Palesztin Hatóság élesen elítélte az újabb terrorakciót. A Hamász katonai szárnya a nagy hírügynöksé­gekhez eljuttatott közleményében tudatta, hogy a robbantás­sal akartak bosszút állni vezetőjük, Szalah Sehada múlt heti, a gázai támadás során történt megöléséért. ORSZAG-VILAG A Romtelecom pénzügyi nehézségei Rendkívül súlyos pénzügyi hely­zetben van az egyetlen vezetékes táv­közlési szolgáltató vállalat, a Rom­­telecom. Panagiotisz Kargadosz, a Romtelecom görög vezérigazgatója sajtóértekezleten jelentette be, hogy a társaságnak idén legkevesebb 450 mil­lió dollár tőkeinjekcióra van szüksége ahhoz, hogy eleget tudjon tenni adós­ságai törlesztésének, valamint, hogy végrehajtsa az elengedhetetlen fejlesz­téseket. A vezérigazgató közölte, hogy a Romtelecom képtelen kifizetni azt a 12 millió dollárnak megfelelő büntetést, amellyel a román versenyhivatal súj­totta a társaságot a piaci verseny sza­bályainak megsértéséért. Az eredetileg kiszabott büntetés ennek a duplája volt, de a versenyhivatal éppen a Romtelecom nehéz helyzetére való te­kintettel enyhített a Romániában ed­dig példa nélkül álló nagyságú bünte­tésen. A jövő év januárjáig monopol­helyzetben lévő telefontársaságnál sajátos tulajdonosi viszonyok alakul­tak ki az 1998-ban történt privatizáció után. A Romtelecom részvényeinek 35 százalékát a görög OTE társaság vette meg, de a privatizációs szerződés ér­telmében a görögök a tulajdonosi jo­gok 51 százalékával rendelkeznek. Jövő év januárjától nálunk is liberali­zálják a vezetékes távközlés piacát, erre való tekintettel a román kormány már bejelentette, hogy szeretné eladni, le­hetőleg stratégiai beruházónak, a tu­lajdonában maradt többségi részvény­­csomagot. Az OTE ugyanakkor úgy véli, hogy a telefontársaság súlyos helyzetén csak a tőkeemelés segíthet. A görög fél által javasolt megoldás egyben azt jelentené, hogy a román állam bármiféle bevétel nélkül veszíte­né el a többségi tulajdonos pozícióját. A Romtelecom nehéz anyagi helyze­tét a Pricewaterhouse Coopers könyv­­vizsgáló jelentése is megerősítette. Ro­mán részről ennek ellenére nagy meg­lepetést keltett, hogy az OTE a közel­múltban a Romtelecomnál elszenve­dett veszteségekre hivatkozva csök­kentette az anyavállalat múlt évi, már közzétett nyereségének nagyságát, és egyben közölte: a román társaság összesen legfeljebb 700 millió dollárt ér. Kargadosz szerint a Romtelecom nehéz helyzetét a társaság mobilte­lefon leányvállalatának veszteségei, illetve a román állam által befolyásolt tarifapolitika okozza. Emlékeztetett arra, hogy a privatizációs szerződés alapján a Romtelecomnak jogában lenne rendszeresen negyedévente az inflációhoz igazítani tarifáit. Ezt a gyakorlatot azonban csak 1999-ben folytatta. Az említett esztendőben a négyszeri díjemelést követően közel duplájára nőtt a Romtelecom tarifája. Az állam ezt követően közbelépett, és az elmúlt két évben évente csak kétszer emelték a díjszabást, a ko­rábbinál jóval visszafogottabb mér­tékben. A görög vezérigazgató sze­rint a Romtelecom díjainak nö­vekedése átlagban 10 százalékkal maradt el az inflációtól, s ez legalább 100 200 millió dollár veszteséget okozott a társaságnak. Titkos múltú kormánytagok Külföld Tóth András, a polgári tit­kosszolgálatokat felügyelő ál­lamtitkár megerősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elkészítette és elküldte a szervezetnél található, a volt kormánytagokra vonatkozó adatokat az ezzel foglal­kozó parlamenti vizsgálóbizottsághoz. A politikai államtit­kár azt mondta: a dokumentumról ennél többet nem árulhat el, mivel annak tartalma államtitok. A bizottság arról kért információt a titkosszolgálatoktól, a belügyminisztérium­tól, illetve a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy nyilván­tartásaik szerint az 1990 után kormányzati szerepet betöl­tött személyeknek volt-e a rendszerváltozás előtt kapcsolatuk a titkosszolgálatokkal. A HVG internetes oldala szerint a bizottsághoz küldött irat az Antall- és Hori­­kormány esetében egy-egy, az Orbán-kormányban viszont öt érintettet jelöl meg.­­ A Történeti Hivatal nyil­vántartásában fellelhető iratok szerint az előző kormányok tagjai közül egy személy írt alá a belbiztonsági szervekkel együttműködési nyilatkozatot, három pedig jelentést is adott. A Történeti Hivatal erről szóló levelét tegnap kapta meg az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottság elnöke, Mécs Imre. A szabad demokrata politikus elmondta: a Történeti Hivatal nyilvántartásában 16 kormányzati szerepet vállalt politikus neve szerepel. Ezt az adatot forráskritikával kell kezelni, mivel közöttük olyan is van, akiről éppen sikertelen beszervezése okán született irat tette hozzá a vizsgálóbizottság elnöke. ­Átvilágítják a magyar újságírókat Szeptemberben kezdődik mintegy 1500 újságíró átvilá­gítása, miután elkészült a személyazonosításra alkalmas névsor nyilatkozta Fehérné Léb Judit. Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló köztisztsége­ket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottságok soros elnöke elmondta: a törvény hatálya alá esnek az országos, a regionális, a megyei és a helyi közéleti lapok, a napi-, a heti- és a havi lapok, amelyek alkalmasak a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális közvélemény formálására. A törvény szerint a főszerkesztőket és helyet­teseiket, a szerkesztőket, olvasószerkesztőket, rovatvezetőket és főmunkatársakat kell átvilágítani mondta Fehérné Léb Judit. Djindjic és Kostunica nem tárgyal Megszakadt a párbeszéd Szerbia és Jugoszlávia két leg­fontosabb politikai vezetője, Vojislav Kostunica jugoszláv elnök és Zoran Djindjic szerb miniszterelnök között. „Visszavonhatatlanul megszakadt a kommunikáció” — erő­sítette meg Kostunica egy interjúban. Okként azt nevezte meg, hogy Szerbiai Demokrata Pártjának mind a 45 képvi­selőjét eltávolították a szerb parlamentből. Közép-Amerika két szentje II. János Pál pápa Guatemalavárosban szentté avatta a ferences rendi Fe­dro de San José Betancur atyát, aki az első közép-amerikai a szentek sorában. A 82 éves egyház­fő a szentté avatáskor úgy fogalmazott, hogy „a modern társadalomban is sürgető szükség van a könyörületesség gyakorlására, különösen, hogy oly sokan reménykednek egy segítő kézben”. Később Mexikóvárosban, amerikai körútjának harmadik és egyben utolsó állomásán a Szent­atya először avatott szentté egy indiánt. 2002. AUGUSZTUS 1.

Next