Háromszék, 2002. augusztus (14. évfolyam, 3624-3650. szám)

2002-08-01 / 3624. szám

KÖZELET. Megszűnt a gyógynövénybegyűjtő A brassói gyógynövénybegyűjtő vállalatnak megyénkben egyetlen lerakata volt, a kézdivásárhelyi. Harminchárom év után ez év június 14-én elárverezték. A helyi válla­lat ezzel megszűnt létezni. Az egységet Pécsi Antal magánvállal­kozó vásárolta meg, s mivel nem kell meg­őriznie az eredeti tevékenységet, nem fog­lalkozik gyógy­növény begyűjtéssel. Az új tulajdonos a burgonyatermesztésre és -tá­rolásra helyezi a jó hangsúlyt, amiért a tárolócsarnokkal, és a több hektáros föld­del rendelkező egységet is megvásárolta 1,3 milliárd lejért ___ Varga Gábor agrármérnök, eddigi igazgat 1111 fó érdeklődésünkre elmondta: a munkaköny­­vié­vel hat alkalmazottat elbocsátották, augusz­tus közepén kell távozniuk. Az elbocsátott igazgató szerint a legnagyobb gondot a több mint száz bedolgozó jelenti, akik jövedelmi forrás­ nélkü­l maradtak. A bedolgozók csipke­bogyót, mentát, bodzát és más gyógynö­vényt gyűjtöttek. Ezenkívül a lerakat tavalyig hét hektáron kamillát, öt hektáron mákot, kö­ményt, mentát és mustármagot termesztett. Idén már nem foglalkoztak termesztéssel. Var­ga szerint a megye nem maradhat gyógynö­­vénybegyű­jtő központ nélkül, ezért egy ma­gánközpont létesítését tervezi. gflg­gi Kép és szöveg: b­ehom István Ideiglenes igazgató a közegészségügynél Július 25-ével az eddigi aligazgatót, dr. Şte­fan Gheorghe Mereuţu szakor­vost nevezte ki a megyei köz­egészségügyi igazgatóság élére Daniela Bartos szakmi­niszter a június 28-án me­nesztett dr. Szilágyi Ernő he­lyére. A kinevezés ideigle­nes, addig érvényes, amíg a tisztséget versenyvizsgával el nem foglalják. Lapunk ér­deklődésére dr. Mereuţă kö­zölte, hogy mivel várhatóan rövid ideig lesz igazgató (át sem költözött a nagyobbik irodába),a dolgok normá­lis menete érdekében" nem kívánta nyilvánosságra hoz­ni kinevezését, hiszen „a tisztség az RMDSZ-é”. Mint mondta, szokás szerint a le­váltással egy időben neve­zik ki az ideiglenes intéz­ményvezetőt, ez most egy hónapos késéssel történt meg, ami komoly kiesést, megoldatlan gondok felgyű­­lését jelenti. (demeter) Nem csak a vizsgázókban van hiba Említem Henning László­nak, amit bizonyára amúgy is tudott: Ecaterina Andronescu tanügyminiszter múlt héten több helyen és több alkalom­mal is kijelentette, az 5-ös alat­ti osztályzattal rendelkezők­nek még helyettesítői kated­rát sem adnak. Ezt hogyan kommentálja? — Igen rossz felvetésnek tartom — válaszolja Henning. — Hogy a frissen végzettek félvállról veszik a vizsgát, nem jó, de az sem megoldás, hogy esélyt sem adunk nekik peda­gógusi pálya elkezdésére. Meggyőződésem, hogy ezek a fiatalok­­a szakmájukat isme­rik, pedagógiai tudásuk az egyetemek hibája miatt is sok kívánnivalót hagy, de ezt (folytatás az első oldalról) lehet pótolni, egy-két év alatt igen nagy jártasságra tehetnek szert. S azért mégiscsak van különbség egy érettségizett helyettesítő tanár és egy egye­temet végzett fiatal között. Mert az sem járható út, amit a minisztériumban ajánlanak: hívjuk vissza a nyugdíjas ta­nárokat. Nekünk például van több mint 60 üres románkated­ránk, míg olyan nyugdíjas ta­nárunk, akit felkérhetünk, hogy tanítson, 6­8 ha akad. Idén, ha sikerült volna a 248 címze­tes katedrát egyetemet végzet­tekkel betöltenünk, 8 százalék­ra szorult volna vissza me­gyénkben a szakképzetlen pe­dagógusok száma. A meghir­detett 248 katedrából mind­össze 25-öt sikerült belőhet­nünk (a 15 órást kivétel nélkül visszautasította a Babeş- Bolyai Egyetem). Tehát ősszel dől el majdnem minden. Nyo­matékosítani szeretném,s én a versenyvizsga mikéntjét sem tartom szerencsésnek, talán hasznosabb lenne, ha jól fel­készült gyakorló tanárok és nem egyetemi tanárok vizsgáz­tatnának, hogy az elvárások közelebb kerüljenek a reális igényekhez. S megismételném: dacára annak, hogy az egyete­meken alig részesülnek pszichopedagógiai képzésben a leendő pedagógusok, nem igaz, hogy szakmailag is felké­születlenek lennének, csak a je­­lenlegi vizsgarendszerben ezt a tudásukat maximum 5,5 pont­tal honorálhatják. 2002. AUGUSZTUS 1. Juni­­ .iUui Lemhényi bírhalom (folytatás az első oldalról)­­ Felgyorsult a földmé­rés, a megyei kataszteri hi­vatal Tóth László mérnököt helyezte Lemhénybe, s ha­marosan a polgármesteri hivatal is alkalmaz egy föld­mérő szakembert, aki az építkezési engedélyek kibo­csátását is intézi. A helyi bi­zottság minden kedden munkaülést tart Csomor­­tánban a területek felét tér­képezték fel. Almásban pe­dig a hegy alatti területeket mérik újra. Lemhény 156 ki­adott tulajdonlevéllel me­­gyeszinten hátulról a ne­gyedik helyen áll. A prefek­tus utasítása szerint ha­vonta 95 birtoklevelet kel­lene kiosztaniuk. A megyei tulajdonjog-megállapító bi­zottság még nem hozta meg végső döntését a lem­­hényiek erdőügyében, még nem döntött arról, hogy a visszakért erdőrész közbir­­tokossági vagy községi erdő-e.­­ Az utóbbi időben vil­lámcsapás következté­ben Alsólemszenyben két csűr égett le. A kézdivá­sárhelyi katonai tűzoltók megérkezéséig a helybe­li önkéntes tűzoltó-ala­kulat akadályozta meg a lángok továbbterjedését.­­ Községszinten Kele­men Máriánál, a kézdi­vásárhelyi információs iroda munkatársánál teg­napig 786 személy nyúj­totta be kérését magyar igazolványra. Csíkszereda perel Kármentő Többrendbeli meddő egyeztetési tárgyalás után Hargita Megye Tanácsa perelni készül a Zsákó és Neamţ megyei hatóságokkal az illette­ megyék határközségei, illetve az ottani erdészeti felügyelőségek által elorzott, bitorlott erdő- és legelőterületek ügyében. Az ügy most vált akuttá, hiszen a visszamagánosítási folyamat felpörgésével kiderült, hogy Hargita megyei magánszemélyek, közbirtokosságok, egyházak, iskolák más közintézmények, sőt, községi önkormányzatok több száz hektáros területeit szállták meg a szomszédok, s onnan békésen elvonulni az istennek sem akarnak. Fejszés, capinás, vasvillás, furkósbotos leszámolással fenyegetőznek, ha a magyarok az ő „tulajdonukra ” merészelnék tenni a lábukat. A megyei hatóságok tárgyalnak, tárgyalgatnak, de a bitorlóknak eszük ágában sincs visszaadni a lopott holmit, s vélhetően a helyi prefektúra közönye, valamint a közigazgatási minisztérium cinkos egyetértése védősáncai mögött a moldvaiak újabb ,,honfoglalását” igen-igen bajos lesz kiigazítani. Ám ez csupán a jéghegy csúcsa, hiszen 1920 óta az egykori Csík vármegye határterületeit sok ezer hektárral nyirbálták meg az egymást követő területi átszervezések során, s nem csak községeket csatoltak tájra — Gyergyóbékás, Gyimesbü­kk például —, hanem egyúttal egész határhavasokat elvettek, a Gyilkos-tóig, Gyim­esközéplokig lökdösték bennebb a megyehatárt (voltaképpen a történelmi Erdély határát), tetemesen megkárosítva Gyergyótölgyes, Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró, Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentmárton és Köszön községeket, illetve várost. Nem jobb a helyzet Háromszéken sem (bár a területek kiterjedése valamivel szerényebb), hiszen itt Kézdiszentkereszt, Lemhény, Bereck, Ozsdola, Gelence, Komandó és Zágon községek, illetve a hozzájuk tartozó falvak határait faragták meg csúfosan, de még „belső” jószágvesztés is történt, tekintve, hogy a községgé avanzsált Zágonbárkány határa tulajdonképpen a zágoniaké. A rendezés itt is késik, az ozsdolaiakat, bereckieket éppúgy fenyegetik, mint a Hargita megyei érintetteket, s a prefektúra csak úgy tesz, mintha érvényt akarna szerezni a háromszéki érdekeknek, szívesebben hagyná az­ egész, dolgot elaludni. S hagyja is. Itt is marad tehát a pörösködés lehetősége, de hazai bíróságokon kevés esélye van annak, hogy a megkárosítottak javára döntsenek. Az­ utolsó­­szalmaszál a nemzetközi bíróság megkeresése lesz, mely — szerencsére! — érzékenyebb a tulajdon szentsége iránt, mint a nemzetiségi jogsérelmek vonatkozásában. Ám itt a kettő találkozik. Magyar L Lajos Nadrágszíj szorítás a biztosítónál Az országos egészségbiztosító igazga­tója, Eugen Turlea körlevélben értesítette a megyei pénztárakat, hogy augusztus 1- jétől bizonyos gyógyszercsoportok, láz- és köhögéscsillapítók, köptetők, vitaminok, fájdalomcsillapítók árát a biztosító nem fe­dezi. Jórészt olyan orvosságokról van szó, melyeket recept nélkül is be lehet szerezni, igaz, ez mit sem változtat azon a tényen, hogy az ingyengyógyszerre jogosult csoportok­nak gyermekek, diákok, egyetemisták, sérültek, politikai üldözöttek, hadifoglyok jó mélyen zsebükbe kell nyúlniuk, ha az el­következőkben betegek lesznek. (s) 3 FŰTÉSI SZEZON ELŐTT Válságkezelő program készült hát, pellengérre is állítva az­ adósokat: a nagy elmaradással rendelkező cégek, magánszemélyek nevét nyilvánosságra hozzák, a jogi személyek esetében pedig sürgetni fogják a A sepsiszentgyörgyi önkormányzat szükségesnek látta foglalkozni az immár évek óta ismétlődő, idén rendkívül súlyossá vált helyzettel, a város távfűtésének kérdésével. A polgármesteri hivatal munkatársai kidolgoztak egy tevékenységi és elemző — valójában válságkezelő — programot, melynek célja olyan körülményeket teremteni, hogy a télen a távfűtés működőképes lehessen. A városháza által kidolgozott program fő célja, hogy a közszolgáltatás feltételeit a fűtési szezon kezdetére bizto­sítsák - tájékoztatott Pethő István alpolgármester. Az e hét elejére javaslatként elkészült program szeptember végéig ütemezi a tennivalókat, az önkormányzat gazdasági bizottsága ezen­túl hetente ül össze, hogy a városháza ille­tékeseivel elemezze az ütemtervben foglal­takat. A programnak két fő irányvonala van: a helyi szinten és a központilag megvaló­sítható feltételek. E téren még a város összes hőközpontját működtetni szeretnék (kivé­ve a kultúrház mögöttit, amely végérvénye­sen felszámolódott), ezek elindításához azonban pénzre van szükség, hiszen az ön­­kormányzatnak is jelentős az­ adóssága, összesen 40 milliárddal (beleértve az isko­lákat és az alárendelt intézményeket is) tartozik a város a szolgáltató cégeknek. A pénzszerzés érdekében a városháza újra­éleszti a házhoz járó adóbehajtó csoportot Sepsiszentgyörgy melegvíz- és központi­­sűtés-ellátásának kérdése felmerült a megyei társadalmi párbeszéd bizottságának keddi ülésén. Az előző parlamenti ciklusban létre­hozott testület, melynek idáig az alprefektus volt az elnöke, mostantól új felállásban mű­ködik: felváltva a kormánymegbízott, illetve a megyei tanács elnöke vezeti az üléseket. Horia Grama prefektus tájékoztatott: Pethő István alpolgármester és Valeria Şerban, a városi közüzemek igazgatója beszámolójából kiderült, nincs megoldás a hőszolgáltató rend­szer korszerűsítésére, hisz a munkálat közel ezer milliárd lejt emésztene fel, amit nincs. Egyetlen kiút: az egyéni hőközpontok ahonnan előteremteni. Jelenleg a megye­­székhelyen mintegy húszszázalékos a melegvíz-szolgáltatás azokban a tömbházak­ban, melyeket a közüzemek által működte­tett hőközpontok látnak el. Grama értesülé­sei szerint a tömbházlakók 30 százaléka már rendelkezik egyéni hőközponttal, s úgy véli, ez az egyetlen valós megoldás a kérdés ren­dezésére. Azt kellene megoldani, hogy a kispénzűek is kaphassanak bankhitelt a minikazánok beszerzésére, mondta a prefek­tus, aki szerint a városházának szociális tá­mogatásként garanciát kellene vállalni a kölcsönökre. (sz.) lefoglalást is. Ezenkívül folytatódik a közköltségnél hátra­lékban levők kizárása a melegvíz-hálózatból, elsősorban ott, ahol működik ez a szolgáltatás, hiszen a megvonásnak csak itt van hatása. A lakótársulások újraszervezése is beindul, az adminisztrátorvizsgáztatással azt próbálják el­érni, hogy hozzáértő személyek kerüljenek a társulások élére. Ugyanakkor a szolgáltatócégeknél is követik, hogy a távfűtési hálózat nyári karbantartási munkálatait rendesen elvégzik-e. Másrészről a program előírja a külső források bevonásának tanulmányozását is, abban a reményben, hogy ekképp költségvetési tételek szabadulhatnának fel (nagymértékű befektetési munkálatokra köz­ponti támogatást szerezni). A város számít a háromszéki honatyák segítségére is, a vissza­utalt összegek hatékonyabb elosztásának re­ményében általuk megpróbálják elérni, hogy a municípiumok közvetlenül kapcsolódjanak az országos költségvetéshez, illetve azt is, hogy semmisnek nyilvánítsák azt a sürgős­ségi kormányrendeletet, mely — egy koráb­bi törvény előírásai ellenében — afelől ren­delkezik, hogy a gáz- és villanyhálózatok mégse kerüljenek a helyi önkormányzatok tulajdonába. Az elkövetkező évek tenniva­lóinak tekintetében készül a távfűtésről való lecsatlakozások pontos feltérképezése is, hogy majd tavasztól tudni lehessen, lesz­nek-e jövőben újabb felszámolandó kazán­házak. (vop)

Next