Háromszék, 2002. november (14. évfolyam, 3703-3728. szám)

2002-11-01 / 3703. szám

2 POLITIKAI SZÍNEZETŰ KIEGÉSZÍTÉSEK. A 2003 évi költségvetési tervben elfogadott módosítások „színezete” alapján egyértelmű, hogy a kiegészítések politikai jellegűek. A szakbizottságok által elfogadott 439 módosítás közül a sze­nátus és a képviselőház költségvetési bizott­ságai mindössze 32 indítványt fogadtak el. Pár­tok szerint az RMDSZ-nek mintegy 28 milliárd lej „értékű” indítványát hagyták jóvá, ezzel szemben más ki­sebbségeknek 40 milliárd lej, a kormánypártnak 23 milliárd, a Nagyrománia Pártnak 13 milliárd, a Nemzeti Liberális Pártnak 8 milliárd, a Demokrata Pártnak pedig 2 milliárd lej értékű indít­ványát véleményezték kedvezően a költségvetési bizottsá­gok tagjai írja a Cotidianul. MÓDOSULHAT AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOGSZA­BÁLY. Ismét Románia állampolgárai lehetnek azok, akik 1989. december 22. előtt bármilyen okból kifolyólag elve­szítették román állampolgárságukat — írja az Independent. Ez abban az esetben védik lehetővé, ha a törvényhozás elfo­gadja Tam­is Sándor RMDSZ-, valamint Minodora Cliveti szociáldemokrata párti képviselő módosító tervezetét. Az indítvány szerint azok a volt román állampolgárok ,­ vagy­nak megnyitóján jelen levő miniszterelnök kifejtette: a kormány kényes helyzetben van, mivel biztosítania kell a gazdasági növekedést, ugyan­akkor az életszínvonal-nö­vekedés irányában is lépése­ket kell tennie, miközben az IMF a jelenlegi gazdasági helyzetre hivatkozva nem he­lyeseli a béremeléseket, ezek leszármazottai­k, akik 1989. december 22. előtt elve­szítették állampolgárságukat, külföldön kérvényt nyújthat­nak be Románia diplomáciai kirendeltségeihez vagy­ kon­zulátusi hivatalaihoz, amelyben visszaigénylik román ál­lampolgárságukat. A jelenleg érvényben lévő eljárás szerint a hasonló helyzetben lévők­nek Bukarestben kell az iratokat benyújtani­uk, ami korrupcióhoz vezethet. VISSZAVESZIK A BÉREMELÉST. Országszerte száz­ezer tanügyinek kell 2­5,3 millió lejt visszafizetnie az ál­lamkasszába, mert a kormány úgy döntött, hogy a 2001. április 1-je után alkalmazott pedagógusoknak nem jár az a 8,2 százalékos béremelés, melyet az egészségbiztosítási díjak fedezése céljából csaptak a fizetésekhez írja az Adevărul. VISSZAKAPTA PÉNZÉT A POSTA. Hargita me­gyében, Csíkkarcfalva és Szenttamás között a Romén­ Posta szállítókocsija elveszített egy ISO millió lejt tartalmazó pénzeszsákot. Az Evenimentul zideiből meg­tudtuk, hogy Ádám Vilmos 63 éves nyugdíjas találta meg, és egy hét késéssel, de visszaadta a postának. Hírsaláta D. Belföld Készülődés a NATO-ba és az információs társadalomba A kormány tegnapi ülésén­­ elemezte azokat az intézkedé­­s­seket, amelyeket a román ha­tóságoknak meg kell hozniuk a NATO prágai csúcsérte­kezlete előtt. Napirenden szerepeltek továbbá a prágai csúcs után esedékes lépések is, melyeknek célja az, hogy a kato­nai szövetség tagállamai mielőbb ratifikálják Románia eset­leges felvételét. A kormányülésen elnöklő Ion Iliescu ál­lamfő és Adrian Năstase miniszterelnök hagsúlyozták: a prágai mozzanat csupán a kezdetet jelenti, a 2003-as év rendkívül fontos a NATO-hoz való csatlakozás szempont­jából, mivel a csúcstalálkozótól remélt tagsági meghívást minden NATO-tagállamnak, valamint a román parlament­nek is ratifikálnia kell. A kormány tegnapi ülésén elfogadta az információs társadalomra vonatkozó országos stratégi­át. A stratégia célkitűzései között szerepel az információs infrastruktúra megerősítése, széles körű távközlési szolgá­latok biztosítása, az internet-hozzáférés széles körű bizto­sítása, a nagy sebességű rendszerek kifejlesztése oktatási és kutatási célokra, valamint a humán erőforrás biztosítá­sa. Visszakapja Románia a Gozsdu-vagyont? Románia nyolc évtizedig húzódó tárgyalások után kö­zel áll ahhoz, hogy visszaszerezze Magyarországtól a Gozsdu Alapítvány közel egymilliárd dollárt kitevő va­gyonát, mert egyes szakértők szerint a Románia és Ma­gyarország között 1953-ban kötött megállapodás , amelyben mindkét fél lemondott az egymással szembeni követelésekről a Gozsdu-vagyonra nem vonatkozik, mivel a szerződés a magánszemélyek követeléseire nem tért ki, a Nagyszebenben 1996-ban újjáalapított Gozsdu Alapítványt pedig jogi magánszemélyként jegyezte be a bíróság. Az alapítvány létrehozója a Magyarorszá­gon Gozsdu Elekként, illetve Gozsdu Manóként ismert Emanuil Gojdu születésének 200. évfordulója alkal­mából szerdán Bukarestben a Román Akadémián ünne­pi ülést rendezett a román külügyminisztérium és a nagy­szebeni alapítvány. Adrian Năstase miniszterelnök és Mircea Geoană külügyminiszter jelenléte az ülésen a leg­világosabb jelzés volt arra, hogy Románia nem mondott le az örökség teljes visszaköveteléséről. Romániai érte­sülések szerint Năstase és Medgyessy Kolozsvárott megegyeztek abban, hogy a kérést a Budapesten sorra kerülő megbeszéléseiken megtárgyalják és megnyugta­tó módon rendezik. Az elnök nem hirdeti ki a módosított Btk.-t Ion Iliescu elnök szerdán este közölte, hogy szándéká­ban áll visszaküldeni a parlamentnek a büntető törvény­­könyv módosításáról szóló rendeletét, és megjegyzéseket tesz azokkal a cikkekkel kapcsolatban, amelyek börtönbün­tetést írnak elő az újságíróknak sértés és rágalmazás miatt. Az államfő tegnap este megbeszélést folytatott a kérdésről Adrian Năstase kormányfővel, Rodica Stănoiu igazságügy­­miniszterrel és a Román Sajtóklub tagjaival. Az államelnök­höz közeli források szerint Iliescu kérni fogja a börtönbün­tetés pénzbírsággá enyhítését a rágalmazással vádolt új­ságírók esetében. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet Külpolitikai szerkesztő: Benkő Levente Vita előtt a jövő évi költségvetés A parlament költségvetési és pénz­ügyi bizottsága az elmúlt héten megvi­tatta a 2003. évi állami költségvetési tervet, és előkészítette a jövő heti álta­lános vitára — közölte a Háromszék­kel Puskás Bálint szenátor. Még idén, ha nem is csurran, de cseppen valami a megyének, 5,5 milliárdot kap a gyer­mekvédelem céljára és a fűtési pótlék kiegészítésére, valamint 20 milliárdot juttatnak a megyei tanácsnak a legége­tőbb gondok orvoslására. A jövő hé­ten dől el az is, hogy Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter ál­lja-e a sza­vát, s útjavításra megkapja-e a megye azt a 15 -20 milliárdnyi összeget, me­lyet látogatásakor, majd az ezt követő egyeztetések során megígért. (Az útalap 1500 milliárd lejét zárolták, a pénzügyminiszter most ígérte, hogy feloldják azt.) Az RMDSZ javaslatára 2003-ban 40 milliárd lejjel nőtt a kisebb­ségeknek szánt pénzösszeg (20 milliár­dot a pártoktól, 20 milliárdot a kormány tartalékalapjából vesznek el). Nem sike­rült átvinnie az RMDSZ-nek azt a javas­latot, hogy 400 milliárd lejjel támogassák az erdőtelepítéseket — egyelőre a román politika nem fogja fel, hogy az erdősítés nemcsak magánérdek, még csak nem is nemzeti érdek, hanem annál is több. Si­került ellenben kilobbiznia a szövetség­nek, hogy 200 milliárd lejt kapjon a tanügyminisztérium a befejezetlen isko­lák részére. Az történt ugyanis, hogy a félig-meddig elkészült épületek átkerül­tek az önkormányzatokhoz, de a befeje­zésükhöz szükséges pénzekről megfe­ledkeztek az illetékesek. Az említett összeget a tanügyminiszter osztja szét remélhetőleg a szükségletek arányá­ban a megyéknek. A szakbizottság­ban 457 módosító indítványt fogalmaz­tak meg a honatyák, ennek 10 százalékát fogadták el, az évi költségvetés összege 200 000 milliárd lejjel nőtt — zárta rövid helyzetismertetését Puskás Bálint szená­tor. (sima) Döntsön a parlament Verespatakról A Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásának engedélyezéséről a román parlamentnek kell döntenie a kérdés súlyossága miatt jelentette ki Petru Lifíciu kör­nyezetvédelmi miniszter, aki szerint Magyarországot is be­vonják a terv elemzésébe. Lifíciu elmondta, hogy a bánya megnyitását tervező Gold Corporation társaság eddig csak az üzemeltetési terv ismertetőjét nyújtotta be a minisztéri­umhoz. A terv elemzéséhez nemzetközi szakértői bizottsá­got állítunk fel, és a bizottságban helyet kapnak magyaror­szági szakértők is, tekintetbe véve a várható környezeti hatásokat — mondta a miniszter. A környezetvédelmi mi­niszter tájékoztatása szerint a bánya üzemeltetésének ter­ve évi 420 millió tonna kőzet kitermelésével számol. Ebből a mennyiségből nyernének ki évi mintegy 1,7 tonna ara­nyat. Lifíciu szerint a román állam kitermelt aranyból évi 12- 20 millió dollár bevételre számíthat, ami nem túl sok, különösen, „ha figyelembe vesszük a környezetvédelmi következményeket”. A miniszter közölte, hogy a társaság megkapja a tárcától a szükséges engedélyt, ha teljesítik a környezetvédelmi feltételeket, beleértve a hosszú távon jelentkező hatások kezelését és a környezeti helyreállítást. „Le kell szögeznem, nem akarjuk megakadályozni ezt a ter­vet, mert vannak kedvező oldalai is. Jelenleg azonban a hatások katasztrofálisnak látszanak, Verespatak maga a po­kol lesz” — jelentette ki a miniszter. A környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a verespataki bánya terve ellen számos civil szervezet emelte fel a szavát. Kitért arra is, hogy a magyar környezetvédelmi miniszterrel Bukarestben tartott tárgyalásán magyar részről „a kérdés lehető legko­molyabb vizsgálatát kérték”. A környezetvédelmi minisz­térium nem kívánja elhárítani a felelősséget, de ebben a kérdésben a felelősség országos szintű, ezért a bánya mű­ködésének engedélyezéséről a román parlamentnek kell döntenie mondta Petru Lifíciu. Növelni kell a minimálbért Adrian Năstase miniszter­elnök tegnap kijelentette, hogy a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF) folytatott tár­gyalások során a kormány kiállt a minimálbér összegé­nek növelése mellett, a tár­sadalmi feszültségek elkerü­lése érdekében. A CNSLR­­Frăţia szakszervezeti szövet­ség országos konferenciája­ ORSZAG-VILAG MVSZ kontra Duray Miklós Immár a harmadik kitűzött­­ tárgyalást kellett elhalasztani a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kontra Duray Miklós személyiségi jogi perben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) tegnap, miután a szlovákiai magyar politikusnak, a szövetség korábbi el­nökségi tagjának tárgyalásra idézése ismét nehézségbe ütközött. Az MVSZ azért indított személyiségi jogi pert a politikus ellen, mert 2000 decemberében Duray Miklós úgy nyilatkozott, hogy az MVSZ ma jóhiszemű naivak, őrültek és gazemberek világszervezete. Az MVSZ azért fordult bí­rósághoz, mert Duray Miklósnak a Pozsonyi Új Szó című lapban 2000. december 6-án, majd pedig a rá következő na­pokban a magyar újságokban és az elektronikus médiában nyilvánosságot kapó kijelentése után, még 2000 decemberé­ben a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy megvonja az addig folyósított több száz millió forintos költségvetési támo­gatást a világszervezettől. Duray Miklós 2000 folyamán jelölt volt az MVSZ elnöki posztjára, ám végül Patrubány Miklóst választották meg. Az MVSZ a Duray Miklós ellen tavaly kez­deményezett személyiségi jogi perben jogsértés megállapí­tást és nyilvános elégtételre, illetve ötmillió forintos kártérí­tésre kötelezést kért a bíróságtól. A túszdráma fejleményei Egy kilométeres körzetben pusztított volna a detoná­ció, ha a terroristák felrobbantják a moszkvai Dubrovka színház épületét ezt Vlagyimir Jeremin, az orosz Szövet­ségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kriminalisztikai intézeté­nek igazgatóhelyettese közölte tegnap Moszkvában. Sze­rinte a túszejtők 120 kilogrammnyi robbanószert halmoztak fel a megszállt épületben, és 16 gránátot, gránátvetőt és 89 házi készítésű kézigránátot találtak náluk. Egyre több kriti­ka éri a színházból kiszabadított túszok evakuálásának a megszervezését. Mentősök arról számoltak be, hogy nem volt megszervezve, kiket melyik kórházba vigyenek, és az információhiány miatt több egészségügyi intézmény nem volt felkészülve gázmérgezésben szenvedők ellátására, hanem meglőtt sérültekre számítottak.­Szergej Jasztrzsembsz­­kij, a Kreml tájékoztatási főnöke szerint a hatóságok mintegy száz személyt keresnek, akik a terroristák lehallgatott telefonbeszélgetései alapján kívülről segítették volna a túszejtőket, akár öngyilkos merényletekkel is. A rendőrség mintegy negyven főt vett eddig őrizetbe a terroristák külső kapcsolataként. Szerbek a függetlenség mellett Egy szerbiai televíziós közvélemény-kutatás arra az ered­ményre jutott, hogy a köztársaság polgárainak elsöprő többsége Szerbia önállósága mellett tör lándzsát, s nem óhajtja többé a szövetséget Montenegróval. Az RTS álla­mi televízió nézői egy órán át szavazhattak erről telefonon, amíg tartott az Érte és ellene című műsor. A felmérés ered­ménye: közel 11,6 ezer néző Szerbia önállóságára szavazott és mindössze 1,5 ezren ellene. Az RTS televízió már koráb­ban is rendezett hasonló közvélemény-kutatásokat, és habár nem ilyen egyértelmű megoszlásban , rendre a szer­biai önállóság hívei kerekedtek felül. Földrengés Olaszországban Tegnap estig négy gyermek holttestét találták meg a mentőalakulatok a Molise délolasz tartományban lévő kis­városban, San Giuliano di Pugliában egy általános iskola romjai alatt, miután a körzetet ezen a napon földrengés rázta meg, egy másik ház összeomlása miatt pedig egy asszony is életét vesztette. A földlökés elérte a Richter­­skála szerinti 5,4 fokos erősséget. A tűzoltók nem tudtak azonnal a helyszínre sietni, mert leszakadt a közelben egy híd. Az akcióban helikopterek és kutyás egységek is részt vesznek. A gyerekek nagy részét sikerült élve kihozni, többüket kórházba szállították, nyolcuk állapota súlyos­nak bizonyult. 2002. NOVEMBER 1.

Next