Háromszék, 2002. november (14. évfolyam, 3703-3728. szám)
2002-11-01 / 3703. szám
2 POLITIKAI SZÍNEZETŰ KIEGÉSZÍTÉSEK. A 2003 évi költségvetési tervben elfogadott módosítások „színezete” alapján egyértelmű, hogy a kiegészítések politikai jellegűek. A szakbizottságok által elfogadott 439 módosítás közül a szenátus és a képviselőház költségvetési bizottságai mindössze 32 indítványt fogadtak el. Pártok szerint az RMDSZ-nek mintegy 28 milliárd lej „értékű” indítványát hagyták jóvá, ezzel szemben más kisebbségeknek 40 milliárd lej, a kormánypártnak 23 milliárd, a Nagyrománia Pártnak 13 milliárd, a Nemzeti Liberális Pártnak 8 milliárd, a Demokrata Pártnak pedig 2 milliárd lej értékű indítványát véleményezték kedvezően a költségvetési bizottságok tagjai írja a Cotidianul. MÓDOSULHAT AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOGSZABÁLY. Ismét Románia állampolgárai lehetnek azok, akik 1989. december 22. előtt bármilyen okból kifolyólag elveszítették román állampolgárságukat — írja az Independent. Ez abban az esetben védik lehetővé, ha a törvényhozás elfogadja Tamis Sándor RMDSZ-, valamint Minodora Cliveti szociáldemokrata párti képviselő módosító tervezetét. Az indítvány szerint azok a volt román állampolgárok , vagynak megnyitóján jelen levő miniszterelnök kifejtette: a kormány kényes helyzetben van, mivel biztosítania kell a gazdasági növekedést, ugyanakkor az életszínvonal-növekedés irányában is lépéseket kell tennie, miközben az IMF a jelenlegi gazdasági helyzetre hivatkozva nem helyeseli a béremeléseket, ezek leszármazottaik, akik 1989. december 22. előtt elveszítették állampolgárságukat, külföldön kérvényt nyújthatnak be Románia diplomáciai kirendeltségeihez vagy konzulátusi hivatalaihoz, amelyben visszaigénylik román állampolgárságukat. A jelenleg érvényben lévő eljárás szerint a hasonló helyzetben lévőknek Bukarestben kell az iratokat benyújtaniuk, ami korrupcióhoz vezethet. VISSZAVESZIK A BÉREMELÉST. Országszerte százezer tanügyinek kell 25,3 millió lejt visszafizetnie az államkasszába, mert a kormány úgy döntött, hogy a 2001. április 1-je után alkalmazott pedagógusoknak nem jár az a 8,2 százalékos béremelés, melyet az egészségbiztosítási díjak fedezése céljából csaptak a fizetésekhez írja az Adevărul. VISSZAKAPTA PÉNZÉT A POSTA. Hargita megyében, Csíkkarcfalva és Szenttamás között a Romén Posta szállítókocsija elveszített egy ISO millió lejt tartalmazó pénzeszsákot. Az Evenimentul zideiből megtudtuk, hogy Ádám Vilmos 63 éves nyugdíjas találta meg, és egy hét késéssel, de visszaadta a postának. Hírsaláta D. Belföld Készülődés a NATO-ba és az információs társadalomba A kormány tegnapi ülésén elemezte azokat az intézkedésseket, amelyeket a román hatóságoknak meg kell hozniuk a NATO prágai csúcsértekezlete előtt. Napirenden szerepeltek továbbá a prágai csúcs után esedékes lépések is, melyeknek célja az, hogy a katonai szövetség tagállamai mielőbb ratifikálják Románia esetleges felvételét. A kormányülésen elnöklő Ion Iliescu államfő és Adrian Năstase miniszterelnök hagsúlyozták: a prágai mozzanat csupán a kezdetet jelenti, a 2003-as év rendkívül fontos a NATO-hoz való csatlakozás szempontjából, mivel a csúcstalálkozótól remélt tagsági meghívást minden NATO-tagállamnak, valamint a román parlamentnek is ratifikálnia kell. A kormány tegnapi ülésén elfogadta az információs társadalomra vonatkozó országos stratégiát. A stratégia célkitűzései között szerepel az információs infrastruktúra megerősítése, széles körű távközlési szolgálatok biztosítása, az internet-hozzáférés széles körű biztosítása, a nagy sebességű rendszerek kifejlesztése oktatási és kutatási célokra, valamint a humán erőforrás biztosítása. Visszakapja Románia a Gozsdu-vagyont? Románia nyolc évtizedig húzódó tárgyalások után közel áll ahhoz, hogy visszaszerezze Magyarországtól a Gozsdu Alapítvány közel egymilliárd dollárt kitevő vagyonát, mert egyes szakértők szerint a Románia és Magyarország között 1953-ban kötött megállapodás , amelyben mindkét fél lemondott az egymással szembeni követelésekről a Gozsdu-vagyonra nem vonatkozik, mivel a szerződés a magánszemélyek követeléseire nem tért ki, a Nagyszebenben 1996-ban újjáalapított Gozsdu Alapítványt pedig jogi magánszemélyként jegyezte be a bíróság. Az alapítvány létrehozója a Magyarországon Gozsdu Elekként, illetve Gozsdu Manóként ismert Emanuil Gojdu születésének 200. évfordulója alkalmából szerdán Bukarestben a Román Akadémián ünnepi ülést rendezett a román külügyminisztérium és a nagyszebeni alapítvány. Adrian Năstase miniszterelnök és Mircea Geoană külügyminiszter jelenléte az ülésen a legvilágosabb jelzés volt arra, hogy Románia nem mondott le az örökség teljes visszaköveteléséről. Romániai értesülések szerint Năstase és Medgyessy Kolozsvárott megegyeztek abban, hogy a kérést a Budapesten sorra kerülő megbeszéléseiken megtárgyalják és megnyugtató módon rendezik. Az elnök nem hirdeti ki a módosított Btk.-t Ion Iliescu elnök szerdán este közölte, hogy szándékában áll visszaküldeni a parlamentnek a büntető törvénykönyv módosításáról szóló rendeletét, és megjegyzéseket tesz azokkal a cikkekkel kapcsolatban, amelyek börtönbüntetést írnak elő az újságíróknak sértés és rágalmazás miatt. Az államfő tegnap este megbeszélést folytatott a kérdésről Adrian Năstase kormányfővel, Rodica Stănoiu igazságügyminiszterrel és a Román Sajtóklub tagjaival. Az államelnökhöz közeli források szerint Iliescu kérni fogja a börtönbüntetés pénzbírsággá enyhítését a rágalmazással vádolt újságírók esetében. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet Külpolitikai szerkesztő: Benkő Levente Vita előtt a jövő évi költségvetés A parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága az elmúlt héten megvitatta a 2003. évi állami költségvetési tervet, és előkészítette a jövő heti általános vitára — közölte a Háromszékkel Puskás Bálint szenátor. Még idén, ha nem is csurran, de cseppen valami a megyének, 5,5 milliárdot kap a gyermekvédelem céljára és a fűtési pótlék kiegészítésére, valamint 20 milliárdot juttatnak a megyei tanácsnak a legégetőbb gondok orvoslására. A jövő héten dől el az is, hogy Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter állja-e a szavát, s útjavításra megkapja-e a megye azt a 15 -20 milliárdnyi összeget, melyet látogatásakor, majd az ezt követő egyeztetések során megígért. (Az útalap 1500 milliárd lejét zárolták, a pénzügyminiszter most ígérte, hogy feloldják azt.) Az RMDSZ javaslatára 2003-ban 40 milliárd lejjel nőtt a kisebbségeknek szánt pénzösszeg (20 milliárdot a pártoktól, 20 milliárdot a kormány tartalékalapjából vesznek el). Nem sikerült átvinnie az RMDSZ-nek azt a javaslatot, hogy 400 milliárd lejjel támogassák az erdőtelepítéseket — egyelőre a román politika nem fogja fel, hogy az erdősítés nemcsak magánérdek, még csak nem is nemzeti érdek, hanem annál is több. Sikerült ellenben kilobbiznia a szövetségnek, hogy 200 milliárd lejt kapjon a tanügyminisztérium a befejezetlen iskolák részére. Az történt ugyanis, hogy a félig-meddig elkészült épületek átkerültek az önkormányzatokhoz, de a befejezésükhöz szükséges pénzekről megfeledkeztek az illetékesek. Az említett összeget a tanügyminiszter osztja szét remélhetőleg a szükségletek arányában a megyéknek. A szakbizottságban 457 módosító indítványt fogalmaztak meg a honatyák, ennek 10 százalékát fogadták el, az évi költségvetés összege 200 000 milliárd lejjel nőtt — zárta rövid helyzetismertetését Puskás Bálint szenátor. (sima) Döntsön a parlament Verespatakról A Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásának engedélyezéséről a román parlamentnek kell döntenie a kérdés súlyossága miatt jelentette ki Petru Lifíciu környezetvédelmi miniszter, aki szerint Magyarországot is bevonják a terv elemzésébe. Lifíciu elmondta, hogy a bánya megnyitását tervező Gold Corporation társaság eddig csak az üzemeltetési terv ismertetőjét nyújtotta be a minisztériumhoz. A terv elemzéséhez nemzetközi szakértői bizottságot állítunk fel, és a bizottságban helyet kapnak magyarországi szakértők is, tekintetbe véve a várható környezeti hatásokat — mondta a miniszter. A környezetvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a bánya üzemeltetésének terve évi 420 millió tonna kőzet kitermelésével számol. Ebből a mennyiségből nyernének ki évi mintegy 1,7 tonna aranyat. Lifíciu szerint a román állam kitermelt aranyból évi 12- 20 millió dollár bevételre számíthat, ami nem túl sok, különösen, „ha figyelembe vesszük a környezetvédelmi következményeket”. A miniszter közölte, hogy a társaság megkapja a tárcától a szükséges engedélyt, ha teljesítik a környezetvédelmi feltételeket, beleértve a hosszú távon jelentkező hatások kezelését és a környezeti helyreállítást. „Le kell szögeznem, nem akarjuk megakadályozni ezt a tervet, mert vannak kedvező oldalai is. Jelenleg azonban a hatások katasztrofálisnak látszanak, Verespatak maga a pokol lesz” — jelentette ki a miniszter. A környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a verespataki bánya terve ellen számos civil szervezet emelte fel a szavát. Kitért arra is, hogy a magyar környezetvédelmi miniszterrel Bukarestben tartott tárgyalásán magyar részről „a kérdés lehető legkomolyabb vizsgálatát kérték”. A környezetvédelmi minisztérium nem kívánja elhárítani a felelősséget, de ebben a kérdésben a felelősség országos szintű, ezért a bánya működésének engedélyezéséről a román parlamentnek kell döntenie mondta Petru Lifíciu. Növelni kell a minimálbért Adrian Năstase miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások során a kormány kiállt a minimálbér összegének növelése mellett, a társadalmi feszültségek elkerülése érdekében. A CNSLRFrăţia szakszervezeti szövetség országos konferenciája ORSZAG-VILAG MVSZ kontra Duray Miklós Immár a harmadik kitűzött tárgyalást kellett elhalasztani a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kontra Duray Miklós személyiségi jogi perben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) tegnap, miután a szlovákiai magyar politikusnak, a szövetség korábbi elnökségi tagjának tárgyalásra idézése ismét nehézségbe ütközött. Az MVSZ azért indított személyiségi jogi pert a politikus ellen, mert 2000 decemberében Duray Miklós úgy nyilatkozott, hogy az MVSZ ma jóhiszemű naivak, őrültek és gazemberek világszervezete. Az MVSZ azért fordult bírósághoz, mert Duray Miklósnak a Pozsonyi Új Szó című lapban 2000. december 6-án, majd pedig a rá következő napokban a magyar újságokban és az elektronikus médiában nyilvánosságot kapó kijelentése után, még 2000 decemberében a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy megvonja az addig folyósított több száz millió forintos költségvetési támogatást a világszervezettől. Duray Miklós 2000 folyamán jelölt volt az MVSZ elnöki posztjára, ám végül Patrubány Miklóst választották meg. Az MVSZ a Duray Miklós ellen tavaly kezdeményezett személyiségi jogi perben jogsértés megállapítást és nyilvános elégtételre, illetve ötmillió forintos kártérítésre kötelezést kért a bíróságtól. A túszdráma fejleményei Egy kilométeres körzetben pusztított volna a detonáció, ha a terroristák felrobbantják a moszkvai Dubrovka színház épületét ezt Vlagyimir Jeremin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kriminalisztikai intézetének igazgatóhelyettese közölte tegnap Moszkvában. Szerinte a túszejtők 120 kilogrammnyi robbanószert halmoztak fel a megszállt épületben, és 16 gránátot, gránátvetőt és 89 házi készítésű kézigránátot találtak náluk. Egyre több kritika éri a színházból kiszabadított túszok evakuálásának a megszervezését. Mentősök arról számoltak be, hogy nem volt megszervezve, kiket melyik kórházba vigyenek, és az információhiány miatt több egészségügyi intézmény nem volt felkészülve gázmérgezésben szenvedők ellátására, hanem meglőtt sérültekre számítottak.Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml tájékoztatási főnöke szerint a hatóságok mintegy száz személyt keresnek, akik a terroristák lehallgatott telefonbeszélgetései alapján kívülről segítették volna a túszejtőket, akár öngyilkos merényletekkel is. A rendőrség mintegy negyven főt vett eddig őrizetbe a terroristák külső kapcsolataként. Szerbek a függetlenség mellett Egy szerbiai televíziós közvélemény-kutatás arra az eredményre jutott, hogy a köztársaság polgárainak elsöprő többsége Szerbia önállósága mellett tör lándzsát, s nem óhajtja többé a szövetséget Montenegróval. Az RTS állami televízió nézői egy órán át szavazhattak erről telefonon, amíg tartott az Érte és ellene című műsor. A felmérés eredménye: közel 11,6 ezer néző Szerbia önállóságára szavazott és mindössze 1,5 ezren ellene. Az RTS televízió már korábban is rendezett hasonló közvélemény-kutatásokat, és habár nem ilyen egyértelmű megoszlásban , rendre a szerbiai önállóság hívei kerekedtek felül. Földrengés Olaszországban Tegnap estig négy gyermek holttestét találták meg a mentőalakulatok a Molise délolasz tartományban lévő kisvárosban, San Giuliano di Pugliában egy általános iskola romjai alatt, miután a körzetet ezen a napon földrengés rázta meg, egy másik ház összeomlása miatt pedig egy asszony is életét vesztette. A földlökés elérte a Richterskála szerinti 5,4 fokos erősséget. A tűzoltók nem tudtak azonnal a helyszínre sietni, mert leszakadt a közelben egy híd. Az akcióban helikopterek és kutyás egységek is részt vesznek. A gyerekek nagy részét sikerült élve kihozni, többüket kórházba szállították, nyolcuk állapota súlyosnak bizonyult. 2002. NOVEMBER 1.