Háromszék, 2002. november (14. évfolyam, 3703-3728. szám)
2002-11-01 / 3703. szám
KÖZELET Zászlót a megyének! Visszavonni készül a megye jelvényeire és kitüntetéseire vonatkozó határozatát a megyei tanács. Ugyanis azt a prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon, s amennyiben pert nyerne, a megyeháza nem hozhatna újabb döntést olyan ügyben, melyet az igazságszolgáltatás semmisnek nyilvánított. A visszalépés melletti döntő érv az, hogy augusztus végén megjelent a közigazgatási egységek keretstatútumáról szóló kormányrendelet, mely kimondja, hogy a megalkotandó megyei statútum szabályozza a kitüntetések és megyei jelvények rendszerét. A megye jelvényeire és kitüntetéseire vonatkozó határozatát a megyei közgyűlés pártállásra, nemzetiségre való tekintet nélkül egyhangúan fogadta el még februárban, a tervezetet pedig minden egyes szakbizottság kedvezően véleményezte. A dokumentum indoklási részében szerepel, hogy a nemzetközi kapcsolatok szükségessé tették a megye identitásának kiemelését, erre a megye napját, zászlaját és címerét jelölték meg. Utóbbit kormányhatározat szabályozza, előbbi kettőt a célra kijelölendő szakemberekből álló bizottság javaslata alapján a megyei tanács határozatban fogadná el. A megyei önkományzat ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Pro Urbe-díjhoz hasonló megyei kitüntetés alapítását határozta el, mely oklevélből és pénzbeli juttatásból áll. Ezeket egy szaktestület javaslata alapján a megye napján adnák át a megye művelődés, oktatás, egészségügy, sport, építészet, városrendezés, műemlékvédelem, gazdasági élet, környezetvédelem, nemzetközi együttműködés terén kiemelkedő érdemeket szerző polgárainak. A kormánymegbízott megtámadta a határozatot, mondván, hogy törvénytelen, mert a közigazgatási törvény „expressis verbis” nembiztosít ilyen jogkört a megyei tanácsnak. Szekeres Attila Perel vagyonáért a római katolikus egyház A kézdiorbai egyházmegyéhez tartozó plébániák egykori vagyonukra egytől egyig igényt tartanak. Ezt Bodó Imre kézdiorbai-széki római katolikus főesperes mondta el tegnap lapunk érdeklődésére. Közlése szerint a felekezet még mindig csak részben kapta vissza elorzott vagyonát. Falvakon úgy-ahogy, ötven százalékban az első és a második földtörvény szerint adtak vissza az egyháznak szántóföldeket öt hektárig, de van, ahol annál kevesebbet. Torján csak három hektárt mértek ki, de van, ahol még annyit sem. Nyújtódon, Sárfalván, Hatolykán semmit sem kapott vissza a felekezet. A kézdivásárhelyi egyházközség több mint száz hektár földterületet szeretne visszaszerezni, amit telekkönyvvel is tud bizonyítani. A kézdiorbaiszéki egyház már 1992-ben benyújtotta visszaigénylési iratcsomóját, hasztalan. Kézdivásárhelyen 1989 óta a római katolikus egyház egy barázda földet nem kapott vissza, azt sem lehet tudni, ki használja azokat. Ez a főesperes egyik nagy sérelme, aki azt is közölte, hogy az egyház pert fog indítani egykori vagyona visszaszerzése érdekében. Ami az erdőt illeti, egy része túlesik a megyehatáron, de az erdészet sem nagyon akarja kimérni. Például Kézdivásárhelyen levő egykori egyházi erdejükről azt állítják, hogy ki van vágva, de máshol nem mérik ki. Csak a kézdivásárhelyi egyházközség negyvenkét hektár erdőre nyújtott be kérést. Ezernél is több hektár erdő járna vissza a kézdtorbai-széki plébániáknak. Imitt-amott, lassan és főleg vidéken méregetik vissza az egyházi erdőket. Az ingatlanok tekintetében igényt tartanak a Nagy Mózes Gimnázium épületére (képünk), a volt zárdára, a közüzemekre, a Béke utcában levő két orvosi rendelőre, a lebontott árvaház, a Kanta utcai gázasok, zöldségesek és a bútorgyár területére. A kézdivásárhelyi római katolikus egyház vagyonának egy részét nem a kommunista időben, hanem 1989 után államosították. A polgármesteri hivatal nemrég arról értesítette, hogy kárpótlásra terjesztik majd fel a visszaigénylésekkel foglalkozó megyei bizottsághoz - ami még meg sem alakult -, de az egyház nem fogad el semmiféle pénzbeli kárpótlást, az egyházi vagyon nem eladó - hangsúlyozta a főesperes. Kép és szöveg: Bochom István 2002. NOVEMBER 1. Meleg a kórháznak Bárót Polgármesteri Hivatala és a helyi kórház közös PHARE- pályázaton szándékszik részt venni. A megcélzott pénzből kívánják felújítani a kórház fűtőházát és az épület megfelelő hőszigetelését biztosítani. A társulási szerződés többek között arról szól, hogy a kórház állja az előtanulmány költségeit, a tízszázalékos önrészt, adományokat és támogatókat szerez, a polgármesteri hivatal biztosítja a szakembereket és a kilencvenszázalékos önrészt. A 132 500 euróra rúgó összköltségnek a tizenkét százaléka mintegy 17 000 euró hárul a pályázókra. (hecser) AGACHE-ÜGY Újabb per Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia tegnap 13 órakor iktatta a kézdivásárhelyi bíróságon azt a beadványt, amelyben a 276-os számú telekkönyv alapján a közösség megszüntetését kéri az Esztelnek 82. szám alatti ingatlan esetében. Minden valószínűség szerint az első tárgyalásra november második felében kerül sor, amikor Reiner Antal mellett volt felesége, Lenke, az esztelneki ingatlan felének tulajdonosa, a Vass család tagjai közül pedig Erzsébet, Irén, Lázár és néhai Vass Teréz egyenes ágú leszármazottjai kapnak idézést. Ifj. Agache azt akarja elérni, különítsék el a Vass család részét a Reinerék részétől, hogy annak felét el lehessen majd árverezni. Balas Marius bírósági végrehajtó nem foglalta le a Vass családra eső részt, csupán a Reinerék által 1996-ban megvásárolt ingatlant — nyilatkozta ifj. Agache, aki cáfolta az egyik megyei hetilapban megjelent hírt, mely szerint az RMDSZ megmentette volna Reiner lakását. (lochom) A KÓS KÁROLY-ISKOLÁBAN Diákok tiltakoztak a hideg ellen Tegnap a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont diákjai a nagyszünetben összegyűltek az udvaron, és elégedetlenségüket fejezték ki a tantermekben uralkodó hideg miatt. Az iskola vezetőségével folytatott tárgyalás után a tanulók visszavonultak a tantermekbe, az oktatás zavartalanul folytatódott. Az igazgatóság a diákok elégedetlenségét jogosnak tartja, a tantermekben valóban iszonyú hideg van, csupán a műhelyekben fűtenek tudtuk meg Siklódi Ferenc aligazgatótól. Tájékoztatott, hogy Kiss Imre igazgató megegyezett a diáktanáccsal, ha ma tűrhetetlenül hideg lesz az időjárás, elmaradhatnak az órák, és egy későbbi szombaton bepótolják, de ha tanítanak, a halottak napjára való tekintettel 12 órakor mindannyian hazamehetnek. A diákokat sikerült meggyőzni, hogy visszatérjenek az órákra: hihetőnek tűnt az ígéret, hogy jövő hét közepétől fűtenek a főépületben és a bentlakásban, s azt is látták, hogy megérkeztek a két hőközpont kazánjai, és folynak a munkálatok. A Kós Károly-iskola saját fűtéshálózatát idén nyáron építették ki, a jelenlegi szereléssel együtt több mint kétmilliárd lejt költött az önkormányzat a rendszerre. Az iskolában a rendbontásnak délre már nyoma sem volt, visszaállt a békesség és nyugalom, mindkét fél értékelte, hogy civilizáltan sikerült megegyezniük. (fekete) SEPSISZENTGYÖRGYI RMDSZ küldötteket jelölnek a kongresszusra A sepsiszentgyörgyi RMDSZ választmánya kedden elhatározta, november 8-án „tagsági fórumot” szerveznek (a megyei könyvtár Gábor Áron Termében 17 órától), amelyen azt vitatják meg, hogyan választják majd ki a jövő évi kongresszusra a megyeszékhelyi küldötteket - közölte lapunkkal Tóth B. Csaba, a városi szervezet elnöke. Ezt azért tartják fontosnak, mert nincs lehetőség minden körzetben megbeszélni, hogy a tagok mit várnak a kongresszustól. A jelöltek személyéről a küldöttgyűlés dönt majd november 23-án. Még nem tudni, hogy Szentgyörgyöt hányan képviselik (ezt a Háromszéki Képviselők Tanácsa határozza el), tény, hogy az alsó-háromszéki területi szervezet számára 17, a felső-háromszékinek pedig 8 hely biztosított. A huszonöt, titkos szavazással kijelölt küldött mellett a Szövetségi Képviselők Tanácsának megyei tagjai képviselik Háromszéket az érdekvédelmi szervezet kongresszusán. Szentgyörgyön elkezdték a jelöltek kiválasztását, a regisztrációval kapcsolatosan a városi irodában lehet érdeklődni. Tóth hangsúlyozta, a fórumra természetesen nem csak a tagokat várják, szeretnék, hogy minél többen legyenek jelen. (mól) 3 Hadirokkant emlékművek (folytatás az Élő, egyszerű emberek tették ezt az idegen földben nyugvó ismeretlenekkel. Akik haláluk után ismerőssé váltak, mert a mieinket ugyancsak idegen földben pihenő fiaira, férjeire, apáira emlékeztették. Sepsiszentgyörgyi emberek, főleg asszonyok és gyermekek minden halottak napján egy szál gyertyát a névtelen katonák emlékművének talapzatára helyezve tisztelettel hajtanak fel. Szóltunk már más alkalommal is: ezek a sírgondozó emberek nem képesek arra, hogy a nemsokára hanyatt eső emlékművet akár egyetlen rusztikus faragatlan kőtömb odahelyezésével — néhány száz méterre van onnét az őrkői kőbánya — talpon tartsák. Nem hinnék, hogy ne lenne cég és vállalkozó, amelynek a tulajdonosa-vezetője ne szólna a kőbánya darukezelőjének, valamelyik billenő kocsi sofőrjének: vinné már azt a tonnás kődarabot a névtelen német katonák síremléke mellé. Talán a sokat szapult bányakitermelők tehetnének a legtöbbet az ügy érdekében. Ez ilyen egyszerű. Elsősorban jóakarat, másodsorban néhány liter gázolaj függvénye. Lesz-e végre valaki, aki saját halottai előtt is ekképpen rója le kegyeletét, mert csak nem haltak ki mind e vidékről a tehetősebb, jóakaratú emberek, akiknek módjukban áll, hogy a gyászolók szál gyertyája mellé azt a kőtömböt támasztékként elhelyezzék. első oldalról) Poltunk, mint a szikla... Nevünk is porrá lehet, nemcsak a lestünk. Példa rá a sepsiszentgyörgyi köztemető katonasírkertjének központi obeliszkje. Sajnos, műkőből öntötték a sziklák hazájában, ott, ahol a himnusz hasonlatába is bevonul a szikla. Restaurálása hatalmas összegbe kerül. A városnak, valószínű, nincs rá anyagi lehetősége, hogy a hősi halottak emlékművét rendbe rakassa, és a több száz, már alig olvasható nevet újravésesse-marassa. Valamelyik alapítványnak kellene felvállalnia az emlékű felújítását. Pályázni kellene, pénzt gyűjteni a tehetősebb emberektől. Talán az egyházaknak kellene ökumenikus összefogással a más és más felekezethez tartozó, de mindannyian keresztény hősök emlékét tisztességgel megőriznie, akkor is, ha ez nem felekezeti temetőben található. Hogy ez lehetséges, bizonyság rá az, hogy iskolások tanáraikkal a gazzal benőtt, gyommal eltakart hősi halottak temetőjét példásan kitakarították, a sírkereszteket láthatóvá tették, a neveket olvashatóvá, és virággal is körbeültették. Biztató kellene hogy legyen az is, hogy a temetőgondnokság az élő sövénnyel körbekerített sírkertet gondozza, tisztán tartja. A temetői hulladékot nem ezen a helyen raktározza, és nem az élő fák tövében égetik el. Ez arra is bizonyság, hogy vannak még, akik a lap figyelmeztető szavára nem sértődöttséggel, dühös kifakadással válaszolnak, hanem cselekedettel. A sírkert a temető központjában miután rendbe tették apránként emlékparkká válik, sorra jelennek meg a feliratos kopjafák, amelyek egy-egy, a harcokban elpusztult katonai egységre, századra, a harcok színtereire emlékeztetnek: Uz völgye, galíciai Erdős-Krápátok... Nos, amíg akarat és pénz kerül a hősök emlékművének rendbetételére, addig is valamelyik iskola tanulói, valamelyik ifjúsági egyesület tagjai gondosan lemásolhatnák a sírkőre festett neveket, amíg még ezek olvashatóak. Talán éppen az idei halottak napja lenne egy ilyen célú temetőlátogatásra alkalmas. Az I. világháború hősi katonáinak emlékműve a szentgyurgyi köztemetőben