Háromszék, 2003. március (15. évfolyam, 3798-3823. szám)

2003-03-01 / 3798. szám

Belföld Földvásárlás később _____________ A politikai pártok egyetér-s­­enek abban, hogy az Európai _________________________Unió állampolgárai az ország remélt EU-csatlakozása után hét évvel, 2014-től kezdődően vásárolhassanak romániai termőföldet közölte az európai integrációs minisztéri­um. Vasile Puşcaş, Románia EU-főtárgyalója szerint 2012- től kezdődően a belterületek, 2014-től pedig a külterületnek számító földek eladását szabadítják fel. Az átmeneti időre azért van szükség, mert igen komoly gazdasági és társadal­mi következményekkel járna, ha a külföldi állampolgárok Románia EU-csatlakozásának időpontjától kezdve földet vásárolhatnának az országban Jelenleg csak a romániai székhelyű, külföldi tőkével működő, itt befektető cégek vásárolhatnak földet Romániában, külföldi természetes sze­mélyek nem. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter... Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Benkő Levente 2 MIÉRT RENDELET, HA VAN TÖRVÉNY? A szenátus megszavazta a Böndi Gyöngyike és Pataki Júlia képviselők által kezdeményezett, a képviselőház által már elfogadott tör­vénytervezetet, melynek értelmében a­­ 12 hónapos gyere­kek ingyenes gyógyszeres kezelésben részesülnek. A jog­szabály kötelezővé teszi azt, hogy az orvosok ingyenes gyógy­szeres kezelésben részesítsék a­­ 12 hónapos gyerekeket, valamint azt, hogy a felírt gyógyszerek mennyisége és értéke ne legyen felső határhoz kötve. A törvény érvénybe lépésé­től számított 45 napon belül a minisztériumnak kötelessége a jogszabály előírásainak megfelelően módosítani a keretszerződést. (RMDSZ-tájékoztató) REKTOROK KOLOZSVÁRON. Kolozs-Hírsaláta várra érkezett kilétre magyarországi egyetem rektorhelyettese, hogy az együttműködés lehetőségeiről tár­gyaljon a Babes—Bolyai Tudományegyetem vezetőivel. Néda Árpád, a BBTE rektorhelyettese elmondta: terveik között diákcsere, közös tudományos programok, valamint a kreditrendszer összehangolása szerepel, amely biztosítja a diákoknak az egyetemek közötti átjárhatóságot. (Szabad­ság) IRÁNY STRASBOURG. Az Erdély Bánság Liga a hi­vatalos bejegyzés megtagadása ellenére sem szünteti meg tevékenységét, és jogorvoslatért a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. Ezt a szervezet Maros megyei elnöke jelentette be tegnap Székelyudvarhelyen írja a Romániai Magyar Szó. Jakabffy Attila elmondta: akkor is folytatják tevékenységüket, ha törvényen kívül helyezik a ligát. TILTAKOZÁS A 37. SZÁMÚ KORMÁNYRENDELET ELLEN. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, az RMDSZ, valamint kétszáz nem kormányzati szervezet nyi­latkozatban tiltakozott az alapítványokra és szövetségekre vonatkozó 2003/37. számú kormányrendelet elfogadása el­len. A nyilatkozat aláírói úgy­ vélik, hogy ez jelentős mérték­ben aláássa a társulási jogot — írja az Evenimentul zilei. Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke el­mondta: azáltal, hogy a kormányrendelet le­hetővé teszi a pártoknak a nem kormányzati szervezetek általi finanszírozást, előfordulhat, hogy a hatalmon lévő párt közpénzt adományoz egy nem kormányzati szervezetnek, hogy később az illető szervezet ugyanannak a pártnak a finanszírozására­ fordíthassa a kapott pénzösszeget. Válaszképpen a kormánypárt azzal vá­dolja a Nyílt Társadalomért Alapítványt, hogy „elpolitizá­l­­ta" azt a találkozót, amelynek során a 37-es kormányren­deletet vitatták meg. Codrin Ştefănescu SZDP-képviselő sze­rint az alapítványok tiltakozása a Demokrata Párt és Nem­zeti Liberális Párt közötti partnerségi típusú politikai kam­pánnyá alakult át, amit azok a szervezetek is támogatnak, amelyek a két párt politikáját népszerűsítik. Az Evenimentul zilei megjegyzi: a kormánypárt megfeledkezett arról, hogy a nyilatkozatot az RMDSZ is aláírta. A RomTelecom veszteségei Jelentősen növekvő, nettó 64,6 millió euró veszte­séggel zárta a RomTelecom telefontársaság a tavalyi évet jelentette be a tulajdonos OTE görög társaság. 2002 volt az utolsó év, amikor a RomTelecom még monopol­­helyzetet élvezett a vezetékes telefonok hazai piacán, de így is 38,9 százalékkal nagyobb veszteséggel zárt, mint 2001-ben, noha a telefonvonalak száma ugyankkor 3,4 százalékkal nőtt. A mobiltelefonok tavaly előzték meg a vezetékes telefont. A RomTelecom mérlegét elsősor­ban a társaság mobilszolgáltató leányvállalata, a Cosmorom rontotta. Az OTE ezekben a napokban válik hivatalosan is a RomTelecom többségi tulajdonosává. Az elkövetkező két évben jelentős leépítést hajtanak végre, és drasztikusan csökkenteni kívánják az egyéb költségeket, köztük a beruházásokat is. A korrupció veszélyezteti az állambiztonságot Az állami intézményekben tapasztalható korrupció ál­lambiztonsági szempontból prioritássá vált áll a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) tegnap nyilvánosságra hozott 2001. évi jelentésében, amelyet jövő héten tárgyal meg a parlament. A dokumentumban felhívják a figyelmet bizo­nyos, az állami szervek csúcsán születő döntéseket befo­lyásoló érdekcsoportok megszilárdulására, valamint ezek törvénybe ütköző cselekedeteire. Utóbbiak között az álla­mi tartozások eltörlésére, csökkentésére és áttermezésére, a kényszervégrehajtások elodázására, a kifizetett illetékek indokolatlan visszatérítésére mutatkozik nagy hajlandóság. Az RHSZ jelentése szerint az állami vállalatok magá­nosításának lassú üteme is korrupciót gerjeszt, a vidéki politikusok pedig jelentős kárt okoznak a helyi költség­­vetésekben, amit a hírszerzők több állami hatóságnak is jeleztek. Az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ion Stan elmondta, hogy az RHSZ 78 korrupciós bejelentést nyújtott be különböző ügyészsé­geknek és a rendőrségnek, amelyek közül „tisztázatlan okok­ból” több maradt megoldatlan. Stan szerint az érintett hi­vatalnokok között miniszterek nincsenek, csak minisztériu­mi vezérigazgatók. Orbán Viktor vállalja a Fidesz elnökjelöltségét Orbán Viktor volt kormányfő ezt tegnap reggel jelentette be a Hír Tv-nek adott nyilatkozatában. Elhangzott, hogy a politikus aláírta a Fidesz átalakítá­sáról szóló egyetértési nyilatkozatot, és így hivatalosan is pályázik a szerve­zet elnöki posztjára. A Fidesz tisztújító kongresszusa májusban lesz. Orbán Viktor 1993 áprilisa és 2000 januárja között volt a Fidesz elnöke, amikor a Fidesz a mi­ 2000 elejétől­niszterelnöki és a pártelnöki poszt szét­választásáról döntött 2001 májusá­ig Kövér László, majd 2002 júliusáig Pokorni Zoltán volt a párt elnöke. A pártot 2002 nyara, Pokorni Zol­tán lemondása óta ügyvezető alel­­nökként Áder János irányítja. Or­bán Viktor megfogalmazása szerint nem az a kulcskérdés, hogy ki lesz a Fidesz elnöke, hanem az, hogy mi­lyen utat választ magának a párt. A politikus hangsúlyozta, hogy a Fi­desz a belső szerkezeti átalakítás mellett jelentős tagtoborzásra ké­szül. „Egy kicsit nagyobbak és las­súbbak leszünk a jövőben” szö­gezte le. Orbán Viktor aláhúzta, hogy az új párt jelentős mértékben támaszkodik majd a polgári körök­re. ,,A polgári körök nagy és egy­séges jobbközép szervezetnek is te­kinthetők” - fűzte hozzá. Remé­nyét fejezte ki, hogy a polgári kö­rök tagjai közül sokan csatlakoznak majd tagként a néppárttá alakított Fi­­deszhez. A politikus szerint a Fidesz májusi kongresszusáig meg kell szer­vezni a párt különböző, tudományos, nyugdíjas-, diák-, munkavállalói tago­zatait. Mint elhangzott, a tudományos tagozat megszervezésére Orbán Viktor már fel is kérte Pálinkás József volt oktatási minisztert. A politikus elmond­ta azt is, hogy felkért egy bizottságot az új párt alapértékeinek megfogalma­zására. Orbán Viktor megítélése szerint a májusi kongresszust követően a Fi­desznek ki kell dolgoznia egy, a mai magyar gazdasági helyzettel őszintén szembenéző programot is. Orbán Viktor szerint a pártok világá­ban eljött a lépésváltás ideje, ám erre a helyzetre a Fidesz nincs megfelelő álla­potban, ezért választási pártból európai típusú, nyitott néppárttá kell válnia. A volt miniszterelnök úgy látja, a legtöbb nyugat-európai országhoz hasonló­an Magyarországon is egyre inkább két nagy értékrend mentén rendeződ­nek el a közéleti kérdések. Orbán Vik­tor úgy véli, hogy sem a Fidelitast, sem az MKDSZ-t nem kell a Fideszbe olvasztani, a párt ifjúsági társszerve­zetével, illetve a kereszténydemokra­ta szövetséggel inkább együttműkö­dési szerződést szükséges kötni A politikus egyelőre nem látja szüksé­gét annak, hogy a Fidesz — Magyar Polgári Párt szimbólumain és nevén változtassanak. Orbán Viktor leszögezte: ha a Fi­desz elnöke lesz, nem arra szerződik, hogy most növelje a párt szavazat­­szerző képességét, hanem arra, hogy egy erős, nyitott, európai típusú nép­pártot hozzon létre. Véleménye szerint a szavazatszerző képesség növelésére elég lesz 2005-ben koncentrálni. Orbán a népre számít SZILI KATALIN BUKARESTBEN Fontos az együttműködés Április elején kerül sor Budapesten a magyarorszá­gi és a határon túli magyar parlamenti képviselők első találkozójára jelentette be tegnap Szili Katalin, a ma­gyar Országgyűlés elnöke, miután hivatalos romániai látogatása során találkozott az RMDSZ parlamenti cso­portjának tagjaival, akikkel elsősorban azt vitatták meg, miként lehet a napi gyakor­latban „aprópénzre váltani” azt a stratégiai együttműkö­dési programot, amelyet a magyar Országgyűlés kötött a román parlament képvise­­lőházával. Szili Katalin sze­rint fontos, hogy ez az együttműködés több pont­ban egybeesik azzal a parla­menti együttműködési meg­állapodással, amelyet az idén is megkötött az RMDSZ az SZDP-vel. A találkozón szó esett az észak-erdélyi autó­pálya kérdéséről, a Románi­ában megvalósuló magyar­­országi beruházásokról, a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének fontosságáról, a környezetvédelem területén megvalósuló magyar ro­mán együttműködésről. A parlamenti képviselők ma­gyar magyar találkozóit a jövőben rendszeresen, éven­te legalább kétszer tervezik megtartani. Szili Katalin teg­nap délután Kolozsvárra utazott, ahol találkozik a tör­ténelmi magyar egyházak képviselőivel. ORSZAG-VILAG Kasza József a múlt bűneiről Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a NIN című belgrádi hetilapnak nyilatkozva rá­mutatott arra, hogy az elmúlt évtized gyűlöletszító politikája miatt ötvenezer magyar hagyta el a Vajdasá­got, ezért pártja felkérés esetén kész bizonyítékokat szolgáltatni Vojislav Seselj radikális pártvezér ellen a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A politikus han­goztatta, hogy a milosevici korszakban amelynek aktív szereplője volt Seselj , sok támadás érte az kisebbségi közösségeket a Vajdaságban. A magyarokat nem érték olyan drasztikus támadások, mint a horvátokat, de lélektani nyomás nehezedett rájuk: meggondolatlan politikai kijelentések, nyílt fenyegetések hangzottak el, félkatonai alakulatok szerveződtek a tartományban. Ez bizonytalanná tette a magyarokat. A VMSZ elnöke elmondta, hogy az ötven­ezer ember a vajdasági magyar nemzettest hetedét teszi ki, s az elmenekültek között vannak fiatalok is. Klaus Csehország új államfője Václav Klaus 61 éves volt kormányfőt és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt tiszteletbeli elnökét választotta meg tegnap a cseh parlament az ország új köztársasági elnökévé. Az egyelőre nem hivatalos, de több megbízható forrásból megerősített információk szerint a választás har­madik fordulójában Klaust 142 képviselő és szenátor tá­mogatta, ami elegendő volt a győzelemhez. Felháborodás a Plavsic-ítélet miatt Boszniában elégedetlenül fogadták, hogy a hágai Nem­zetközi Törvényszék csütörtökön tizenegy évi börtönbün­tetésre ítélte Biljana Plavsic volt boszniai szerb elnököt a boszniai háborúban elkövetett emberiség elleni bűntettek miatt. A muzulmánok és horvátok úgy gondolják, hogy a büntetés túl enyhe, a szerbek pedig akiknek szemében Plavsic elvesztette tekintélyét túl hosszúnak találják a börtönben letöltendő évek szám­át. Oroszország vétózni fog Oroszország élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában a világbéke megóvása érdekében, ha szükség lesz erre, és úgy tartja: a jelenlegi helyzetben nincs szük­ség egy újabb BT-határozatra Irak ügyében jelentette ki tegnap Pekingben Igor Ivanov orosz külügyminiszter há­romnapos hivatalos látogatását záró sajtóértekezletén. Az orosz diplomácia vezetője utalt arra, hogy mint az közis­mert, a BT öt állandó tagja mindegyikének -,- így Oroszor­szágnak is vétójoga van, de „csak nagy felelősségünk­ről tanúságot téve, akkor folyamodhatunk ehhez, amikor a béke ügyéről van szó”. „Oroszországnak az a véleménye, hogy az ENSZ BT-nek egységesnek kell lennie, és különö­sen vonatkozik ez állandó tagállamaira” fogalmazott Ivanov. Külföld 2003. MÁRCIUS 1.

Next