Háromszék, 2003. március (15. évfolyam, 3798-3823. szám)
2003-03-01 / 3798. szám
Belföld Földvásárlás később _____________ A politikai pártok egyetér-senek abban, hogy az Európai _________________________Unió állampolgárai az ország remélt EU-csatlakozása után hét évvel, 2014-től kezdődően vásárolhassanak romániai termőföldet közölte az európai integrációs minisztérium. Vasile Puşcaş, Románia EU-főtárgyalója szerint 2012- től kezdődően a belterületek, 2014-től pedig a külterületnek számító földek eladását szabadítják fel. Az átmeneti időre azért van szükség, mert igen komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járna, ha a külföldi állampolgárok Románia EU-csatlakozásának időpontjától kezdve földet vásárolhatnának az országban Jelenleg csak a romániai székhelyű, külföldi tőkével működő, itt befektető cégek vásárolhatnak földet Romániában, külföldi természetes személyek nem. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter... Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Benkő Levente 2 MIÉRT RENDELET, HA VAN TÖRVÉNY? A szenátus megszavazta a Böndi Gyöngyike és Pataki Júlia képviselők által kezdeményezett, a képviselőház által már elfogadott törvénytervezetet, melynek értelmében a 12 hónapos gyerekek ingyenes gyógyszeres kezelésben részesülnek. A jogszabály kötelezővé teszi azt, hogy az orvosok ingyenes gyógyszeres kezelésben részesítsék a 12 hónapos gyerekeket, valamint azt, hogy a felírt gyógyszerek mennyisége és értéke ne legyen felső határhoz kötve. A törvény érvénybe lépésétől számított 45 napon belül a minisztériumnak kötelessége a jogszabály előírásainak megfelelően módosítani a keretszerződést. (RMDSZ-tájékoztató) REKTOROK KOLOZSVÁRON. Kolozs-Hírsaláta várra érkezett kilétre magyarországi egyetem rektorhelyettese, hogy az együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon a Babes—Bolyai Tudományegyetem vezetőivel. Néda Árpád, a BBTE rektorhelyettese elmondta: terveik között diákcsere, közös tudományos programok, valamint a kreditrendszer összehangolása szerepel, amely biztosítja a diákoknak az egyetemek közötti átjárhatóságot. (Szabadság) IRÁNY STRASBOURG. Az Erdély Bánság Liga a hivatalos bejegyzés megtagadása ellenére sem szünteti meg tevékenységét, és jogorvoslatért a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. Ezt a szervezet Maros megyei elnöke jelentette be tegnap Székelyudvarhelyen írja a Romániai Magyar Szó. Jakabffy Attila elmondta: akkor is folytatják tevékenységüket, ha törvényen kívül helyezik a ligát. TILTAKOZÁS A 37. SZÁMÚ KORMÁNYRENDELET ELLEN. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, az RMDSZ, valamint kétszáz nem kormányzati szervezet nyilatkozatban tiltakozott az alapítványokra és szövetségekre vonatkozó 2003/37. számú kormányrendelet elfogadása ellen. A nyilatkozat aláírói úgy vélik, hogy ez jelentős mértékben aláássa a társulási jogot — írja az Evenimentul zilei. Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke elmondta: azáltal, hogy a kormányrendelet lehetővé teszi a pártoknak a nem kormányzati szervezetek általi finanszírozást, előfordulhat, hogy a hatalmon lévő párt közpénzt adományoz egy nem kormányzati szervezetnek, hogy később az illető szervezet ugyanannak a pártnak a finanszírozására fordíthassa a kapott pénzösszeget. Válaszképpen a kormánypárt azzal vádolja a Nyílt Társadalomért Alapítványt, hogy „elpolitizálta" azt a találkozót, amelynek során a 37-es kormányrendeletet vitatták meg. Codrin Ştefănescu SZDP-képviselő szerint az alapítványok tiltakozása a Demokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt közötti partnerségi típusú politikai kampánnyá alakult át, amit azok a szervezetek is támogatnak, amelyek a két párt politikáját népszerűsítik. Az Evenimentul zilei megjegyzi: a kormánypárt megfeledkezett arról, hogy a nyilatkozatot az RMDSZ is aláírta. A RomTelecom veszteségei Jelentősen növekvő, nettó 64,6 millió euró veszteséggel zárta a RomTelecom telefontársaság a tavalyi évet jelentette be a tulajdonos OTE görög társaság. 2002 volt az utolsó év, amikor a RomTelecom még monopolhelyzetet élvezett a vezetékes telefonok hazai piacán, de így is 38,9 százalékkal nagyobb veszteséggel zárt, mint 2001-ben, noha a telefonvonalak száma ugyankkor 3,4 százalékkal nőtt. A mobiltelefonok tavaly előzték meg a vezetékes telefont. A RomTelecom mérlegét elsősorban a társaság mobilszolgáltató leányvállalata, a Cosmorom rontotta. Az OTE ezekben a napokban válik hivatalosan is a RomTelecom többségi tulajdonosává. Az elkövetkező két évben jelentős leépítést hajtanak végre, és drasztikusan csökkenteni kívánják az egyéb költségeket, köztük a beruházásokat is. A korrupció veszélyezteti az állambiztonságot Az állami intézményekben tapasztalható korrupció állambiztonsági szempontból prioritássá vált áll a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) tegnap nyilvánosságra hozott 2001. évi jelentésében, amelyet jövő héten tárgyal meg a parlament. A dokumentumban felhívják a figyelmet bizonyos, az állami szervek csúcsán születő döntéseket befolyásoló érdekcsoportok megszilárdulására, valamint ezek törvénybe ütköző cselekedeteire. Utóbbiak között az állami tartozások eltörlésére, csökkentésére és áttermezésére, a kényszervégrehajtások elodázására, a kifizetett illetékek indokolatlan visszatérítésére mutatkozik nagy hajlandóság. Az RHSZ jelentése szerint az állami vállalatok magánosításának lassú üteme is korrupciót gerjeszt, a vidéki politikusok pedig jelentős kárt okoznak a helyi költségvetésekben, amit a hírszerzők több állami hatóságnak is jeleztek. Az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ion Stan elmondta, hogy az RHSZ 78 korrupciós bejelentést nyújtott be különböző ügyészségeknek és a rendőrségnek, amelyek közül „tisztázatlan okokból” több maradt megoldatlan. Stan szerint az érintett hivatalnokok között miniszterek nincsenek, csak minisztériumi vezérigazgatók. Orbán Viktor vállalja a Fidesz elnökjelöltségét Orbán Viktor volt kormányfő ezt tegnap reggel jelentette be a Hír Tv-nek adott nyilatkozatában. Elhangzott, hogy a politikus aláírta a Fidesz átalakításáról szóló egyetértési nyilatkozatot, és így hivatalosan is pályázik a szervezet elnöki posztjára. A Fidesz tisztújító kongresszusa májusban lesz. Orbán Viktor 1993 áprilisa és 2000 januárja között volt a Fidesz elnöke, amikor a Fidesz a mi 2000 elejétőlniszterelnöki és a pártelnöki poszt szétválasztásáról döntött 2001 májusáig Kövér László, majd 2002 júliusáig Pokorni Zoltán volt a párt elnöke. A pártot 2002 nyara, Pokorni Zoltán lemondása óta ügyvezető alelnökként Áder János irányítja. Orbán Viktor megfogalmazása szerint nem az a kulcskérdés, hogy ki lesz a Fidesz elnöke, hanem az, hogy milyen utat választ magának a párt. A politikus hangsúlyozta, hogy a Fidesz a belső szerkezeti átalakítás mellett jelentős tagtoborzásra készül. „Egy kicsit nagyobbak és lassúbbak leszünk a jövőben” szögezte le. Orbán Viktor aláhúzta, hogy az új párt jelentős mértékben támaszkodik majd a polgári körökre. ,,A polgári körök nagy és egységes jobbközép szervezetnek is tekinthetők” - fűzte hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a polgári körök tagjai közül sokan csatlakoznak majd tagként a néppárttá alakított Fideszhez. A politikus szerint a Fidesz májusi kongresszusáig meg kell szervezni a párt különböző, tudományos, nyugdíjas-, diák-, munkavállalói tagozatait. Mint elhangzott, a tudományos tagozat megszervezésére Orbán Viktor már fel is kérte Pálinkás József volt oktatási minisztert. A politikus elmondta azt is, hogy felkért egy bizottságot az új párt alapértékeinek megfogalmazására. Orbán Viktor megítélése szerint a májusi kongresszust követően a Fidesznek ki kell dolgoznia egy, a mai magyar gazdasági helyzettel őszintén szembenéző programot is. Orbán Viktor szerint a pártok világában eljött a lépésváltás ideje, ám erre a helyzetre a Fidesz nincs megfelelő állapotban, ezért választási pártból európai típusú, nyitott néppárttá kell válnia. A volt miniszterelnök úgy látja, a legtöbb nyugat-európai országhoz hasonlóan Magyarországon is egyre inkább két nagy értékrend mentén rendeződnek el a közéleti kérdések. Orbán Viktor úgy véli, hogy sem a Fidelitast, sem az MKDSZ-t nem kell a Fideszbe olvasztani, a párt ifjúsági társszervezetével, illetve a kereszténydemokrata szövetséggel inkább együttműködési szerződést szükséges kötni A politikus egyelőre nem látja szükségét annak, hogy a Fidesz — Magyar Polgári Párt szimbólumain és nevén változtassanak. Orbán Viktor leszögezte: ha a Fidesz elnöke lesz, nem arra szerződik, hogy most növelje a párt szavazatszerző képességét, hanem arra, hogy egy erős, nyitott, európai típusú néppártot hozzon létre. Véleménye szerint a szavazatszerző képesség növelésére elég lesz 2005-ben koncentrálni. Orbán a népre számít SZILI KATALIN BUKARESTBEN Fontos az együttműködés Április elején kerül sor Budapesten a magyarországi és a határon túli magyar parlamenti képviselők első találkozójára jelentette be tegnap Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, miután hivatalos romániai látogatása során találkozott az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival, akikkel elsősorban azt vitatták meg, miként lehet a napi gyakorlatban „aprópénzre váltani” azt a stratégiai együttműködési programot, amelyet a magyar Országgyűlés kötött a román parlament képviselőházával. Szili Katalin szerint fontos, hogy ez az együttműködés több pontban egybeesik azzal a parlamenti együttműködési megállapodással, amelyet az idén is megkötött az RMDSZ az SZDP-vel. A találkozón szó esett az észak-erdélyi autópálya kérdéséről, a Romániában megvalósuló magyarországi beruházásokról, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének fontosságáról, a környezetvédelem területén megvalósuló magyar román együttműködésről. A parlamenti képviselők magyar magyar találkozóit a jövőben rendszeresen, évente legalább kétszer tervezik megtartani. Szili Katalin tegnap délután Kolozsvárra utazott, ahol találkozik a történelmi magyar egyházak képviselőivel. ORSZAG-VILAG Kasza József a múlt bűneiről Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a NIN című belgrádi hetilapnak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az elmúlt évtized gyűlöletszító politikája miatt ötvenezer magyar hagyta el a Vajdaságot, ezért pártja felkérés esetén kész bizonyítékokat szolgáltatni Vojislav Seselj radikális pártvezér ellen a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A politikus hangoztatta, hogy a milosevici korszakban amelynek aktív szereplője volt Seselj , sok támadás érte az kisebbségi közösségeket a Vajdaságban. A magyarokat nem érték olyan drasztikus támadások, mint a horvátokat, de lélektani nyomás nehezedett rájuk: meggondolatlan politikai kijelentések, nyílt fenyegetések hangzottak el, félkatonai alakulatok szerveződtek a tartományban. Ez bizonytalanná tette a magyarokat. A VMSZ elnöke elmondta, hogy az ötvenezer ember a vajdasági magyar nemzettest hetedét teszi ki, s az elmenekültek között vannak fiatalok is. Klaus Csehország új államfője Václav Klaus 61 éves volt kormányfőt és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt tiszteletbeli elnökét választotta meg tegnap a cseh parlament az ország új köztársasági elnökévé. Az egyelőre nem hivatalos, de több megbízható forrásból megerősített információk szerint a választás harmadik fordulójában Klaust 142 képviselő és szenátor támogatta, ami elegendő volt a győzelemhez. Felháborodás a Plavsic-ítélet miatt Boszniában elégedetlenül fogadták, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék csütörtökön tizenegy évi börtönbüntetésre ítélte Biljana Plavsic volt boszniai szerb elnököt a boszniai háborúban elkövetett emberiség elleni bűntettek miatt. A muzulmánok és horvátok úgy gondolják, hogy a büntetés túl enyhe, a szerbek pedig akiknek szemében Plavsic elvesztette tekintélyét túl hosszúnak találják a börtönben letöltendő évek számát. Oroszország vétózni fog Oroszország élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában a világbéke megóvása érdekében, ha szükség lesz erre, és úgy tartja: a jelenlegi helyzetben nincs szükség egy újabb BT-határozatra Irak ügyében jelentette ki tegnap Pekingben Igor Ivanov orosz külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatását záró sajtóértekezletén. Az orosz diplomácia vezetője utalt arra, hogy mint az közismert, a BT öt állandó tagja mindegyikének -,- így Oroszországnak is vétójoga van, de „csak nagy felelősségünkről tanúságot téve, akkor folyamodhatunk ehhez, amikor a béke ügyéről van szó”. „Oroszországnak az a véleménye, hogy az ENSZ BT-nek egységesnek kell lennie, és különösen vonatkozik ez állandó tagállamaira” fogalmazott Ivanov. Külföld 2003. MÁRCIUS 1.