Háromszék, 2004. október (16. évfolyam, 4281-4306. szám)

2004-10-05 / 4284. szám

KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG A biztonság utolsó eszköze Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint pártja azt java­solja majd a magyarországi választópolgároknak, hogy szavazzák meg a kettős állam­­polgárságot, amennyiben azt akarják, hogy a határon túl élő magyarok biztonságban boldogulhassanak szülőföldjükön, s ne kelljen a biztonság keresése érdekében Ma­gyarországra költözniük. Orbán Viktor a Magyar Szó című újvidé­ki napilapnak, a szabadkai Hét Nap című hetilapnak és a Szabadkai Rádiónak adott interjút. A Magyar Szó szombaton idézte Orbán nyilatkozatát. „A kettős állampolgár­ság szinte az utolsó eszköz arra, hogy a határon túli magyarok boldogulásának biz­tonságát megteremtsük a szülőföldjükön. Ellenkező esetben egyre nagyobb számban fognak Magyarország határain belülre ér­kezni. Ez nem érdeke a határon belüli és nem érdeke a határon túli magyaroknak sem” — mondta Orbán. A politikai pártoknak össze kell fogniuk — szorgalmazta, és közölte: a Fidesz haj­landó egyeztetni a Magyar Szocialista Párt­tal, hogy közösen alkossák meg azokat a törvényeket, melyek a kellős állampolgár­ság gyakorlásához szükségesek. „Mi ezt a pártok felett álló, nemzeti kérdésnek tekint­jük" tette hozzá a volt magyar miniszter­elnök. A pártelnök szerint nincs létalapja an­nak a gondolkodásnak, amely szembeállít­ja a kettős állampolgárságot az autonómiá­val, a kettős állampolgárság ugyanis a biz­tonságos szülőföldön maradás feltétele, az autonómia pedig a saját ügyek helyben való intézésének eszköze. Orbán szerint sikerült szép eredménye­ket elérni az Európai Unióban a határon túli magyarok érdekérvényesítése terén, s a ki­sebbségek létezése, a kisebbségek jogai el­ismerést nyertek az unió által. A közép-eu­rópai államokat érdemes volt felvenni az unió tagjainak sorába, s a bővítés óta az EU sok­kal jobban támogatja a nemzeti kisebbsége­ket, mint tette ezt korábban. A pártelnök szerint azzal, hogy Magyaror­szággal együtt a szlovákiai Felvidék is bekerült az unióba, megváltozott a viszony a Szlovákiá­ban élő magyarok és az anyaország között, ami nagyon sok „hasznos tényt szolgáltat”. Ez az együttműködési modell lesz majd a példa tíz er­délyi és a vajdasági magyarság esetében is, ha Románia és Szerbia tagja lesz tíz EU-nak. Orbán szerint a vajdasági magyarok elle­ni jogsértésekkel kapcsolatos európai uni­ós vitában Belgrádnak nem fenyegetést kell látnia, hanem lehetőséget arra, hogy bebi­zonyítsa a szerbiai demokratikus kormány­zat jogállamiság melletti elkötelezettségét, s egyértelművé tegye, hogy az ilyen atrocitá­soknak a jövő Szerbiájában nincsen helye. ­ Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László . Lassul az EU-bővítés Lassulni kezd hamarosan az Európai Unió bővítésé­nek tempója, amely pedig egy évtized alatt duplájára emelte a tagországok számát — jelentette tegnap a Financial Times című napilap brüsszeli értesülések alapján. Az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság holnap teszi közzé jelentését arról, hogyan áll az uniós tagjelöl­tek csatlakozási folyamata. Ebből az derül ki, hogy Romá­nia és Bulgária 200­7-re várt belépését követően legalább öt évig nem várható újabb csatlakozás. Az EU mostan­tól mélyebb, igazi reformokat követel majd a csatlakozni vá­gyóktól, és nem éri be csupán a változtatások ígérgetésével. A mostani jelentés az utol­só, amelyet a Romano Prodi vezette Európai Bizottság ké­szített Günter Verheugen bő­vítési felelős irányításával. Verheugenék azt javasolják, hogy az EU kezdje meg a csat­lakozási tárgyalásokat Török­országgal, de egyúttal még nagyon jelentős reformokat is kérnek Ankarától belépése előtt. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő maga mond­ta vasárnap berlini látogatá­sán, hogy inkább csak a kö­vetkező évtized végére vár­ható a török csatlakozás. Verheugen egy hét végi inter­júban megerősítette, hogy nagyon kritikus lesz a Török­országról szóló jelentés — állítólag a dokumentumhoz csatolva külön brüsszeli jelen­tés foglalkozik az emberkínzá­­sok folytatódásának problé­májával. A bizottsági papírral talán Horvátország lehet a legin­kább elégedetlen — véli a po­litikai-gazdasági szaklap, mivel 2007 2009-re remélt belépé­se így a jelek szerint 2011 2013 magasságába helyeződik át. Romániát illetően Brüsszel továbbra is a korrupció elleni harccal a legelégedetlenebb, és immár türelmetlen is jól­lehet a csatlakozási tárgyalá­sok ezzel az országgal már a végükhöz közelednek. Belga figyelmeztetés Belgrádnak A belgrádi vezetésnek feltétlenül fel kell lépnie a nem­zetiségek közötti feszültségek növekedése ellen a Vajdaságban, s le kell tartóztatnia a közelmúltbeli ma­gyarellenes atrocitások tetteseit. Máskülönben az ultranacionalisták kapnak majd főszerepet ebben a tér­ségben, amely pedig kulturális sokszínűségét tekintve egyedülálló Európában — szögezi le tegnapi számában a Le Soir című belga napilap. Az újság röviden össze­foglalja a vajdasági helyze­tet, s megírja: a szerb belügy­minisztérium adatai szerint a nyáron háromszáz olyan in­cidens történt a szerbek és a nemzeti kisebbségek kö­zött, amelyeket „etnikumok közötti” jellegűnek lehet mi­nősíteni. Egy független szervezet, a Kisebbségi Jo­gok Központja szerint im­már félelem tölti el a magyar és a horvát lakosságot. (Egyébként a belga lap úgy véli, hogy az incidensek szá­ma csökkent, amióta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök három hete Belgrád­­ban járt.) A Le Soir az eseményeket az ultranacionalista Szerb Radikális Párt vajdasági meg­erősödésére vezeti vissza, mondván: semmi kétség, hogy a legerőszakosabb ak­ciók elkövetői az ő híveik kö­zül kerülnek ki. Ugyanakkor megjegyzi: immár a határ má­sik oldalán, Magyarországon is olyan incidensek történ­nek, amilyenek eddig ritkán vagy éppen sohasem fordul­tak elő, így például néhány hete feliratok gyalázták egy falu szerb kisebbségét, most csütörtökön pedig egy cso­port tagjai köveket dobtak a budapesti szerb-monteneg­­rói nagykövetség ablakaira. Élesen támadta az új kormányprogra­mot Orbán Viktor a Pesthidegkuti Polgá­ri Körök rendezvényén. ♦ Az ellenzék vezére kifejtette, hogy „...ezzel a prog­rammal nem nyertek volna a szocialisták 2002-ben”. ♦ „A parlament által szerdán elfogadott kormányprogram inkább üzle­ti terv az ország kiárusítására.” ♦ A bírá­latra villámgyorsan reagálva Gyurcsány Magyar tükör Ferenc kijelentette, hogy Orbán Viktor, valószínű, még nem látott üzleti tervet. ♦ Erre Áder János, a Fidesz parlamenti frak­cióvezetője elmondta, hogy bizonyára Gyurcsány sem, hiszen az ő üzleti tervei kapcsolataira alapozódtak... ♦ Visszatér­ve az Orbán-bírálatra, a lényege az volt, hogy a Fidesz határozott nemet mond az ország további nagy vállalatainak priva­tizációjára. ♦ Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc érvelését idézte, aki szerint azért kell folytatni a privatizációt, mert az állam rossz gazda. „Ha ez így lenne — riposz­tozott a Fidesz elnöke - , akkor miért álla­mi tulajdonban levő német cégeknek ad­ják el a stratégiai magyar vállalatokat?” ♦ Kiemelte azt is, hogy az elmúlt esz idők­ben 3000 milliárd forinttal nőtt az állam­­adósság, miközben a Medgyessy-kabi­net 430 milliárd forint értékű állami vagyont értékesített, „de nem látható, hogy hova lett ez a rengeteg pénz. Szent György nap­ján kihajtáskor mindenki lehet pásztor, de Szent Mihály napján, a behajtáskor csak az, aki elszámol...” ♦ Orbán ezt bizonyára annak kapcsán említette, hogy éppen Szent Mihály napján lépett hivatalba a Gyurcsány-kom­ány, amelynek külügymi­nisztere továbbra is, egy hónapra Ko­vács László, aki különben Brüsszel­be készül. ♦ Visszatérve a privatizá­ció folytatására, Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. vezérigazgatója kijelentette, hogy nyilvános egyfordulós pályázatot írnak ki az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó négy agrártársaság értékesítésére. A 2005-ös költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint piacra kívánják dobni a Szerencsejáték Rt. részvényeinek közel felét is.­­ Továbbra is viták folynak a bu­dapesti főpolgármester állítólagos össze­férhetetlenségéről. Mint ismeretes, Demszky Brüsszelbe készül, de főpolgár­mesteri pozícióját is meg szeretné tartani (?). A szocialisták, noha egyre határozot­tabban Demszky székét akarják, nem ér­dekeltek az előrehozott választásokban, ezért hét végén Gyurcsány Ferenc me­nesztette Felkai Lászlót, a Budapesti Köz­­igazgatási Hivatal elnökét, aki Demszky összeférhetetlensége miatt elérhette volna a főpolgám­ester idő előtti lemon­dását... ♦ Élesen bírálta a szocialistákat Csillag István távozó gazdasági minisz­ter, aki azért ajánlotta fel lemondását, mert úgy érezte, hogy személye konfliktuste­remtő a szabad demokrata—szocialista koalícióban. ♦ „A szocialisták készpénz­automatának tekintették a gazdasági mi­nisztériumot” — mondta az exminiszter. „Minden minisztérium fala siratófal, de ez a minisztérium egy olyan speciális fallal bírt a szocialista képviselők szemében, amibe az ATM-automaták sora vart be­építve. Egy kétéves gyerek is, ha odamegy a szülője, hogy kártyájával készpénzt ve­gyen fel, azt szokta mondani, hogy mama vagy papa, miért nem mész a falhoz gyak­rabban. Azt hiszem, az volt a baj, hogy ők a siratófalat és az ATM-készpénzauto­­matákat egy helyen látták.” ♦ Eldőlt, hogy­­ a szocialista párt elnöki posztjáért hárman szállnak ringbe: Hiller István, Szekeres Imre és Toller László. ♦ Jánosi György, a nagy tervekkel induló választmányi elnök nem kapta meg a tagságinduláshoz szükséges szavazatát ♦ Kiesett a ver­sengésből Lamperth Mónika belügy­miniszter is. ♦ Élesen fenyegette meg Magyarországot az al-Kaida alvezére, Ajman az-Zavahri. ♦ Az al Dzsazíra arab televízióban sugárzott hangkazettás felvételen az „ősellenségek” sorában, „a gyűlölt és megsemmisítendő idegenek” között emlegették Magyarországot is. Bogdán László rovata ELNÖKVÁLASZTÁS AMERIKÁBAN Döntetlenre állnak Döntetlennek ítélte a pénteki amerikai napilapok­­ többsége az elnökjelöltek előző esti tévévitáját; a bő terjedel­mű beszámolók az összecsapás éles hangnemét emelték ki. A The New York Times Bush elnök most is felem­ szerkesztőségi kommentárja szerint a szópárbaj nyilván­való döntetlennel végződött azok számára, akik azt várták, hogy valamelyik jelölt vég­zetes hibát követ el, vagy hebegni-habogni fog, de ha az volt az elvárás, hogy Kerry elnökként jelenik-e meg, vi­lágosan, tömören elő tudja adni mondanivalóját, és Busht védekezésre kénysze­ríti Irak kényes kérdésében, akkor Kerry ezt teljesítette. A kommentár szerint Bush elnök magabiztosság­gal szokta ismételgetni, hogy a világ biztonságosabb Szaddám Huszein nélkül, és a dolgok egészében véve jól állnak Irakban, csütörtök este azonban kevésbé hang­zott meggyőzően, amikor Kény maró kritikájával szem­ben kellett helytállnia. John Kerry akkor érvelt a legha­tékonyabban, amikor arról beszélt, hogy „Irak még csak a közelében sem volt a terro­rizmus elleni háború közpon­ti hadszínterének”, és az el­nök ,,a béke megnyerésé­nek” a terve nélkül rohant az iraki háborúba. Kerry mint a lap elis­merően említi nem hagy­ta ki a ziccert, amikor az el­nök az iraki háborút indokol­va azt mondta, hogy az el­lenség „megtámadott min­ket”. A szenátor emlékeztet­te a hallgatóságot, hogy az a személy, aki 2001. szeptem­ber 11-én az eltérített utas­­szállítókat a New York-i Vi­lágkereskedelmi Központ­nak és a washingtoni Penta­gonnak küldte, Oszama bin Laden volt Afganisztánban, és nem Szaddám Huszein Irakban e­legette a szenátor szeren­csétlen kijelentését arról, hogy ő megszavazta az Irak­ba küldött amerikai katonák finanszírozását szolgáló tör­vényt, mielőtt ellene szava­zott. Kerry a kommentár sze­rint végre talált egy hatékony választ: elismerte, hogy hi­bázott abban, ahogy kifejez­te magát, de hozzátette, hogy az elnök pedig Irak megtámadásával hibázott, majd feltette a kérdést, hogy melyik a rosszabb. A lap sze­rint Kerry a vita végére be­bizonyította, hogy alkalmas az amerikai erők főparancs­noki tisztére.­­* A The Washington Pest szerkesztőségi kommentárja úgy ítélte meg, hogy Bush keményen védte döntését az iraki háborúról, Kerry pedig erőteljesen bírálta, és úgy ajánlotta magát a választók­nak, mint aki alkalmasabb a főparancsnoki tisztre a jelen­legi elnöknél. Kerrynek azon­ban bonyolultabb álláspon­tot kellett védenie, és ez időnként meg is mutatko­zott. Azt mondta, hogy az iraki helyzet napról napra rosszabb, ugyanakkor hang­súlyozta, hogy nem kivonu­lásról beszél, hanem a hábo­rú megnyeréséről. A lap sze­rint Bush világosan határoz­ta meg céljait, de ugyanak­kor ez nem volt őszinte az ira­ki helyzettel kapcsolatban. A demokrata párti jelölt hatékonyan kimutatta, hogy az iráni és észak-koreai nukle­áris fenyegetés fokozódott, miközben Bush Irakkal volt elfoglalva. A kommentár sze­rint azonban sem Kerry, sem Bush nem kínált stratégiát a két ország nukleáris ambíciói jelentette veszély megoldásá­ra. A lap egy másik elemzése szerint mindkét jelölt meg­erősítette saját táborának el­kötelezett híveit, de a bizony-­­talan szavazókban csak az él­' vágyat gerjeszthette fel a két további vita iránt. Az USA Today és a The Wall Street Journal egyaránt kiemeli, hogy Kény a vita első felében megszorongatta és védekezésre kényszerítette az elnököt. A Los Angeles Times szerint Kerry nyerte meg az első tévévitát, az amerikaiak azonban még úgy dönthet­nek, hogy Bush elnök alkal­masabb annak a zűrzavarnak a felszámolására, amelyet ő maga okozott Irakban. Kerry és Bush. A helyzet durvul. VILÁGFIGYELŐ 2004. OKTÓBER 5.

Next