Háromszék, 2005. július (17. évfolyam, 4506-4531. szám)
2005-07-01 / 4506. szám
KÖZÉLET Leváltanák a polgármestert Albert Álmos polgármester és Keresztélyy Irma megyei főtanfelügyelő leváltását kezdeményezi a Magyar Polgári Szövetség, mert úgy értékelik, a tisztségviselők nem léptek fel következetesen az egy hónappal ezelőtti magyarverések ügyében. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök kifejtette, az első tiltakozássorozat után a hatóságok „elfektették” az ügyet, nem vonták felelősségre a rendőrség vezetőit, amiért nem nemzetellenes megnyilvánulásról állítottak össze jegyzőkönyvet, hanem rockos-maneles csapatok közötti konfliktusról, kifogásolják, hogy nem tettek semmit a „bűnös pedagógus-igazgató (Rodica Pârvan — szerk. megj.) leváltásáért és példaértékű megbüntetéséért”. Az MPSZ álláspontja szerint a közoktatási program végrehajtása és az önkormányzati munka sikertelen, a főtanfelügyelő csak „a kormánynak behódoló RMDSZ-politika célkitűzéseit képviseli”. Gazda elmondta, levélben fordulnak az oktatási minisztériumhoz, és kérik Keresztély Irma leváltását. A polgármester menesztése ennél bonyolultabb, választott tisztségről lévén szó, csak a választópolgárok több mint felének aláírásával kérhető új választások megszervezése. Az MPSZ a közeljövőben megkezdi az aláírásgyűjtést, látnak esélyt a több mint 27 000 támogatás összegyűjtésére — szögezte le Gazda Zoltán. (kas) KÖZÖS RMDSZ—MPSZ IGÉNY Módosítani kell a tanügyi törvényt Az idei képességvizsga-eredmények ismét megmutatták, hogy gond van a romániai magyar oktatással, törvénymódosításra, átfogó reformra lenne szükség, hogy ne ismétlődjék meg évről évre a magyar gyerekek katasztrofális rontánvizsga eredménye. Az RMDSZ sepsiszéki szervezete már a múlt héten bejelentette, felkéri a parlamenti képviselőket, szenátorokat, dolgozzák ki a tanügyi törvény olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a magyar gyerekek ne anyanyelvként, hanem idegen nyelvként tanulják a románt, illetve Románia történelmét és földrajzát anyanyelvükön tanulhassák. Hasonló igényt fogalmazott meg az MPSZ sepsiszéki szervezete, melyben a kormányzati szerepet vállaló RMDSZ-es tisztségviselők felelősségére hívják fel a figyelmet. A román nyelv idegen nyelvként való oktatása, illetve a földrajz és történelem anyanyelvű tanítása mellett kérik, vezessék be a pótkisérettségit, úgy vélik, a román oktatási rendszer hibái miatt nem szabad inasiskolába küldeni a magyar diákok közel felét. (kas) ...mindennél fontosabb (folytatás az első oldalról) A vészharangot a gimnázium építési jogát még 2002-ben elnyerő cég, a Csíkszeredai Tectum Impex Kft. tulajdonosa végső elkeseredésében kongatta meg. Történt ugyanis, hogy a 150 millió forintos támogatási szerződéssel a zsebében az iskolát működtető Szent Erzsébet Alapítvány kivitelezési pályázatot írt ki, és bár a pénzek vékonyan csordogáltak, a nyertes kivitelező — leginkább saját forrásokból — több szakaszban felhúzta az épületet. A „végelszámolásnál” azonban 60 millió forintot meghaladó összeg hibázott, a céget szakhatóság szólította fel egyéb kötelezettségei törlesztésére, kénytelen volt bírósághoz fordulni, amely tavaly ősszel arra kötelezte az alapítványt, hogy rendezze tartozását. Erre mai napig nem került sor, bár majd minden tehetős vagy kevésbé tehetős, a csángó ügyet elvileg felvállaló támogató — a magyarországi hivatalosságoktól az RMDSZ-en át a csángó szervezetekig — tudomást szerzett a válságról. A kényszervégrehajtás pedig, ami az épület elárverezését jelentheti, egyben egy önálló, ráadásul különleges státusú fiatal magyar intézmény végét jelentheti. A lehangoló, sok kérdést felvető hírre azonban tegnap reggel egy mentő ötlet született: Hegyeli Attila, a moldvai csángómagyar oktatási program vezetője azt javasolta, hogy a rekecsini iskolára eddig összegyűlt adományokból fizessék ki a tartozásokat. Elvégre csángó iskolára kaptuk azt a pénzt is, a rekecsini iskola építése pedig engedélyek hiányában még úgysem kezdődhet el — fogalmazott Hegyeli, aki kérdésünkre azt is elmondta, hogy egyéni kezdeményezését az adományokat kezelő csángó szövetség és Szent Ferenc Alapítvány kuratóriuma elé terjeszti, hiszen ők illetékesek a döntésben. A levelezőlistán tett javaslat végén Hegyesi leszögezi: „Ezt pedig Berszán atya (a Szent Erzsébet Alapítvány vezetője — szerk. megj.) tekintse mintegy kölcsönnek, és az összefogás jegyében minden kapcsolatát és lehetőségét használja fel arra, hogy 2006 tavaszán viszont elkezdődhessen az építkezés Moldvában is, így sok gond megoldódhatna Gyimesben, és a moldvai iskola építésén dolgozó csapat is bővülne. Nem hagyhatjuk, hogy egy csángó iskolát elárverezzenek.” 2005. JÚLIUS 1. DECENTIALIZÁLT INTÉZMÉNYEK Vagy politika, vagy szakértelem Hogy ugyan valóst lassan halad a decentralizált intézmények vezetőinek cseréje, annak magyarázata, hogy a volt kormánypárt „jól bebetonozta embereit” a tisztségekbe — nyilatkozta Albert Almos alsó-hárpntszéki RMDSZ-elnök. Véleménye szerint a politikumnak el kellene már végre döntenie, az intézményvezetők kinevezésével hogyan járjanak el: a mindenkori hatalom nevezze-e ki embereit, vagy a szakértelem döntsön. Ha elpolitizálják — mint ahogy történik immár egy ideje —, akkor a köztisztviselői címet, a versenyvizsgát el kellene felejteni, hiszen csak akadályozzák a legközelebbi kormányváltásnál az igazgatócseréket. Ez történik most is, ezért halad ilyen lassan az új vezetők kinevezése a már rég kiegyezett tisztségekbe: a szociáldemokraták politikai preferenciái által székbe juttatott igazgatók nem hajlandóak távozni. Albert Almos egyúttal elmondta, az RMDSZ megtalálta a még egyetlen hiányzó emberét a szervezet által kialkudott intézmény élére: az ifjúsági és sportigazgatóságot Kicsid Gábor fogja majd irányítani. (vpp) GIDÓFALVA Víz nélkül maradhatnak Július 10-én elzárják a vezetékes vizet Gidófalván — közölte Berde József polgármester. A sepsiszentgyörgyi közüzemek beperelte a gidófalvi önkormányzatot, panaszolja, hozzátéve, hogy jogosan. Ugyanis 120 millió lejjel adósa a polgármesteri hivatal a szolgáltatónak. Az ok a vízveszteség. Havonta mintegy háromezer köbméter vizet számláz le a közüzemek, de a 280 egyéni fogyasztó összesen csak 1250 köbmétert fogyaszt, a többi veszteség. A korhadt fővezetékeket kell kicserélni, ám a megyei tanács által ígért egymilliárd lejből mindössze 400 milliót kaptak. Ebből kicseréltették a csövek egy részét, még 50 millió tartozásuk is maradt, de kellene a többi a fennmaradt két kilométernyi szakasz cseréjére. A megyeházán kívül a közüzemekre is neheztel a polgármester, nem a számláért, hanem mert egykor az Olt mentén 60 méteres kutakat ástak, onnan gyűjtik a vizet, ezért nem marad a községnek. Továbbá a közüzemek nem jelentette be a kutak, az azokhoz vezető utak és az általa használt villanyoszlopok közterületfoglalását, és nem fizet azért adót. Az elöljáró a „kezeletlen” vizet is drágállja. (sz.) Ki mozgatja a szálakat? Mint már szerdai lapszámunkban hírül adtuk, mától felmentették tisztségéből Ionică Stolerut, Kézdivásárhely helyettes rendőrfőnökét, aki tizenegy évig töltötte be e tisztséget. A negyvenöt éves főtiszt tizenegy évig a megyeközpontból ingázott munkahelyére. Ez idő alatt nagyon jó kapcsolatot alakított ki Kézdivásárhely mindenkori vezetőségével, a civil szervezetekkel, a sajtó munkatársaival. Leváltása bombaként hatott, holott már hónapokkal ezelőtt menesztéséről adott hírt a ,,csepűrádió". Leváltása Török Sándor polgármestert is váratlanul érte, hiszen a céhes város első emberének ki sem kérték a véleményét Stoleru munkájával kapcsolatosan. Stoleru leváltása és Toma Zaharia tábornok, volt belügyi államtitkár menesztése között mindenképpen összefüggés van, hiszen 1989 előtt mindkettőjüket ,, büntetésből" Bákó megyébe száműzték. Ott ismerkedtek meg és barátkoztak össze, s kapcsolatuk a mai napig sem szakadt meg. Amint az új hatalom menesztette tisztségéből Torna Zahariát, a hurok kezdett Stoberu nyaka köré tekeredni. A főtiszt ez év április közepén a rá nehezedő nyomás, a stressz miatt rosszul lett a munkahelyén, amiért két hétig a kovásznál szívkórházba utalták be, majd pihenőszabadságát töltötte le. Mivel önkéntesen nem volt hajlandó lemondani, kedden bejelentették leváltását. Rossz nyelvek szerint Stoleru leváltásában a legtöbbet a kökösi Székelyföld-táblaügyben hírhedtté vált és a céhes városban népszerűtlen Theodor Nichita szorgoskodott. A fáma szerint nyugdíjazása előtt ő szeretne Kézdivásárhely rendőrfőnöke tenni. Az ingázást is megunhatta, hiszen közel tizenhét éve naponta ingázik Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy között, és amúgy Constantin Scurtu tábornok mellett eddig betöltött első helyettesi tisztsége is megszűnt. Nichita egyike azoknak a volt milicistáknak, akiket az 1989-es államcsíny után Kézdivásárhely új vezetősége nem fogadott vissza a városi rendőrség kötelékébe, és a felbőszült tömeg Molnár Józsiás utcában lévő tömbházlakását is feldúlta. Csak azért nem lett "forradalmár", mert a nagy román palotaforradalom kitörése napján a városháza elől a múzeum melletti kisipari szövetkezeti épület emeletére menekült. Jochomi István Szóvá tesszük Szentkatolnai hírhalom (folytatás az első oldalról! * Imecsfalván gipszkarton került a művelődési otthon mennyezetére, s hamarosan a martonfalvi kultúrotthon tetőzetének a javításához is hozzáfognak. Márkosfalván a művelődési otthon épületében az egyik teremben polcokat szerelnek a majdani könyvtár részére. • Jelenleg hetven szociális munkás dolgozik a községszépítésen. • Imecsfalván a helyi költségvetésből negyvenmillió lejt költöttek a tejbegyűjtő központ korszerűsítésére, padló- és falicsempét rakattak a helyiségben. 3 Magyar igen, román nem folytatás az Az ellenkezések sorát Ioan Solomon liberális városi képviselő nyitotta meg, szerinte a címerterv ellentmond az új címerek megalkotását előíró kormányhatározat első szakaszának, mert a történelmi hagyományok mellett nem jeleníti meg a település jelenlegi gazdasági, szociális és kulturális valóságát is, konkrétan: nem tartalmaz semmilyen olyan elemet, amely a román—magyar együttélést szimbolizálná. A címerleírásnak azt a részét, amelyben az alkotó a várfalat az összetartozás, együttélés megjelenítéseként tünteti fel, komolytalannak és nevetségesnek találta, véleménye szerint a fal éppen az elválasztás, a szeparatizmus jelképe. Aztán a címerterv alsó részében található, a város védőszentjének ábrázolása ellen is kifogást emelt, mint mondotta, az érmében nem egy szent, hanem egy „mai hasonlatosságokra utaló” szók Gondban a tanács kállai polgár arcképe látható, végül a hármashalom jelentését kérte számon. A sort Alina Drincă folytatta, jórészt az előtte szóló kifogásait megismételve, illetve azt állítva, hogy a címerterv Háromszék megye (sic!) 1931-ben elfogadott címerének lenne a másolata. A kormányhatározatból kiemelte, hogy a címerekben nem ajánlott műemlék épületek megjelenítése, ezért szerinte a várfalat helyettesíteni kellene valami mással, akárcsak az érmében a védőszent mellképét a hazai ikonográfiában használatos Szent György-megjelenítéssel. Majd Rodica Pârvan is felszólalt, s mert az előtte szólók az összes általuk kiötölt ellenérvet felsorolták már, ő az érzelmi húrokat pendítette meg, hogy nem találja meg magát a címerben. A támadásoktól Kalamár György, majd Szekeres Attila címergrafikus védte meg a címertervet. Előbbi elmondta, az együttélésben a tettek számítanak, nem a jelképek, és hogy minél régebbi egy település címere, annál értékesebb. Majd a címerterv alkotója a felvetett kérdésekre válaszolva kiemelte, a várfal éppen az összetartozást jelképezi, hiszen arra utal, hogy a külső támadások ellen védi a bent lévőket, a település minden lakóját. Az érmébe helyezett védőszent a város első fennmaradt — 1509-ből való — pecsétjére utal, viselete annak a kornak megfelelő. A hármashalom a szülőföld szeretetét jelképezi, ami pedig az önmaga fel- Szekeres Attila felvétele találását illeti, mindenki ott és akkor lel magára a címerben, ahol és amikor jó szándéka vezéreli — jelentette ki Szekeres Attila. S mert a támadások „védőbeszéde” közben sem szüneteltek, a címergrafikus azzal zárta a vitát: a címerterv teljességgel megfelel a törvényes előírásoknak. A szavazás híven tükrözte a vita során kialakult álláspontokat, a három ellenzőn kívül mind a tizenkét, az ülésen megjelent képviselő — köztük a szociáldemokraták listáján bejutott Rétyi Ödön is — a címerterv elfogadása mellett voksolt. első oldalról)