Háromszék, 2005. október (17. évfolyam, 4585-4610. szám)
2005-10-01 / 4585. szám
Magyar—román kormányülés Belföld Eddig példa nélküli, ugyanakkor fontos lépésnek nevezte Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter az október végére tervezett magyar—román közös kormányülést előkészítő tárgyalásokat, amelyeket román kollégájával folytatott tegnap Gyulán. A magyar külügyminiszter szerint valamennyi területen sikerült komoly haladást elérniük, s ez vonatkozik olyan kérdéscsoportokra is, mint a két ország közötti kulturális kapcsolatok és a konzuli hálózat bővítése. Mihai-Răzvan Ungureanu román külügyminiszter megköszönte, hogy a magyar parlament ilyen rövid időn belül pozitív választ adott Románia uniós csatalakozási szerződése vonatkozásában, s elmondta, hogy a pillanatnyi állás szerint tizenegy memorandumot, három egyezményt, nyolc kormányközi egyezményt és négy kormányhatározatot írnak alá. A törvények alkalmazását várják Az Európai Bizottság októberi országjelentése kiemeli Románia csatlakozási erőfeszítéseinek sikereit, de azokról a területekről is szól, amelyeken a bukaresti kormánynak határozottabban kell alkalmaznia a meglévő törvényes keretet. Ezt Franco Frattini európai igazságügyi biztos mondta, miután a Victoria palotában találkozott Călin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel. Frattini szerint a bírák és ügyészek függetlensége példa az olyan területekre, ahol az elfogadott törvényeket alkalmazni is kell. „Itt az ideje, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács tagjai együttműködjjenek a kormánnyal, hogy garantálja a függetlenség elvének teljes körű alkalmazását” — mondta az igazságügyi biztos. Frattini elégedettnek mutatkozott a 2004 decemberéhez képest elért eredményekkel kapcsolatban, és hozzátette, a bukaresti vezetésnek 2005-ben és 2006-ban még mindig van elegendő ideje arra, hogy teljesítse az EU-csatlakozás feltételeit. „Várjuk a törvények gyakorlatba ültetését” — szögezte le Frattini. 200 OTP-fiók Romániában A magyarországi OTP elnök-vezérigazgatója megerősítette: a bank folytatja a terjeszkedést külföldön, s reményei szerint idén legalább egy tranzakciót sikerül lezárnia. Romániában 200 fiókos hálózatot hoz létre a bank, függetlenül attól, hogy sikerül-e megnyernie a takarékpénztár (CEC) privatizációját. Az OTP Románia hálózata év végéig 45— 50 fiókosra bővül, s fejlesztik az informatikai rendszert is. Megemlékezés Aradon Idén először az október 6-nak szentelt rendezvények egy hétig tartanak. A megemlékezéssorozat tegnap kezdődött az aradi magyar képzőművészek tárlatával és egy színielőadással. A rendezvények csütörtökig folytatódnak szemináriumokkal, kiállításokkal, szimfonikus koncertekkel és vetélkedőkkel. Nem hantolják ki A fővárosi 5. kerületi bíróság tegnap elutasította Zoia Ceauşescu kérését szülei kihantolására, személyazonosságuk megállapítása érdekében, de arra kötelezte a Honvédelmi Minisztériumot, hogy dokumentumokkal bizonyítsa: a sírban valóban a Ceauşescu házaspár fekszik. Zoia Ceauşescu törvényszéki orovosszakértői vizsgálatot is kért a Ghencea temetőben elhantolt két holttest személyazonosságának megállapítására, továbbá igényelt egy sírhelyet is ugyanabban a temetőben, hogy keresztényekhez méltóan temethesse el szüleit. ESZTELEN ERDŐIRTÁS. 12 000 tonna fűrészárut kobozott el a rendőrség Konstanca kikötőjében, melyet mind exportálni kívántak egyes román cégek. A szakminisztérium felmérései szerint 2005-ig a visszaadott erdőkből 30 300 hektár erdő tarvágásnak esett áldozatul, további 95 000 hektárt pedig megritkítottak. A legnagyobb visszaélésekre Vrancea megyében került sor. Egy évszázad alatt lett volna szabad ennyi fát kivágni. (România liberă) 2500 RENDŐRT ALKALMAZ a rendőrség az elkövetkező időszakban. Aki biztos és jó fizető állásra vár, itt az idő, lépnie kell Igaz, a fizikai megjelenés a férfiaknál a magas termet és megnyerő modor, nőknél a kimondott szépség,a feltétel — fontosabb, mint korábban — adja hírül a Cotidianul. Külön magyar rendőrfelvételt nem hirdettek meg, holott a helyi lakosság nyelvének nem ismerete is kizáró feltétel kellene hogy legyen — teszi hozzá a hírhez a mi olvasónk. SZEKUS DIPLOMATÁK. Mircea Raceanu román diplomata, akit annak idején Ceauşescu halálra ítéltetett, s akit mint ellenállót 2002-ben kitüntettek, Bukarestbe érkezett, hogy emlékiratait tartalmazó kötetét bemutassa. A szerző szerint sok mai politikus is szekus ügynök volt, többek közt Mircea Paşcu, Teodor Meleşcanu, Traian Chebeleu, Mişu Negriţoiu, Bogdan Baltazar stb. nevét sorolta fel. (Cotidianul) BÁLYOKI VADÁSZPARADICSOM. Az idősbiriac visszanyerte a bályoki vadászterület bérletét, miután pár hónappal korábban törvénytelen módon megkötött ko-(Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: B. Kovács András Külpolitikai szerkesztő: Mózes László rabbi koncessziós szerződését felbontották. Annak idején a közvéleményt felháborította az ott lefolytatott, mészárláshoz hasonlítható vadászatokról szóló beszámoló. Az újonnan kiírt versenytárgyalást most ugyancsak ő nyerte meg. (Evenimentul zilei) RENDCSINÁLÁS. A vezérigazgató menesztése után megszüntettek a Román Rádiótársaság 130 igazgatói és főszerkesztői állása közül 50-et. A rendcsinálás során több ismert rádiós személyiség úgy nyilatkozott, hogy Şeuleanu volt vezérigazgató regnálása alatt a főnökök cenzúrázták az adásokat, és a politikum szabadon gyakorolhatott nyomást reájuk. (Cotidianul) FORRADALOM A BÉREZÉSBEN. Forradalmasítani kívánja az orvosok bérezését az egészségügyi miniszter 2006-tól kezdődően. Nicolaescu olyan törvénytervezetet készít elő, mely az orvosok bérét egy állandó és egy változó részre bontaná, utóbbi az illető teljesítményétől függően bármekkorára nőhetne. Tény, hogy Franciaországban az orvosok keresete három országos átlagbérnek felel meg — példálózik az orvoskamara elnöke a javaslat kapcsán. (Evenimentul zilei) A MA ÁRVÁI. A nemzetközi Migrációs Intézet szerint kb. 2 millió román állampolgár dolgozik külföldön. Becslések szerint legalább 10 000 gyerek maradt itthon utánuk, akik apa vagy anya nélkül nőnek fel. Pedagógusok, rendőrök tanúsítják: komoly viselkedési gondokat okoz a szülők távolléte. (România liberă) Hírsaláta Magyarellenes kirohanások a szenátusban „Az RMDSZ részéről egyelőre csak Markó Béla elnök szólalt fel, nagyon komolyan, európai módon, intelligensen szétszaggatott minden vádat, és ahol szükség volt rá, Gheorghe Funar nagyromániás szenátort durvábban is a helyére tette” — idézte fel a történteket Puskás szenátor. A törvénytervezet ellen érvelt Adrian Păunescu SZDP-s szenátor mellett Ion Iliescu is, a jogszabály védelmérefolytatásrz kelt a kormánykoalíció nevében Puiu Haşoti liberális és Radu Berceanu demokrata szenátor. „Ezt a tizenöt napot ki kell húznunk úgy, hogy ne szavazzunk a kisebbségi törvényről” — véli Puskás, aki félőnek tartja, ismét kerül kéthárom koalíciós szenátor, aki véletlenül ellene voksol. Az elfogadáshoz 69 szavazat kellene, a koalíciónak 72 szenátora van, néhányan mindig hiányoznak, törékeny a első oldalról) többség, kockázatos tehát a szavazás. „Megpróbáljuk a módosító javaslatoknál a vitát annyira felhevíteni, hogy inkább veszekedés folyjék, mint hogy szavazásra kerüljön sor. Ez a taktikánk. Erre felkészültünk, bármelyik pillanatban, bármelyikünk fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyekre legalább tízen akarnak majd válaszolni” — ismertette terveiket a szenátor. Puskás reméli, hogy nem lesz gond, hisz koalíciós partnereik most nagyon rájuk vannak szorulva, a szenátus elnökének leváltásához szükségük van az RMDSZ szavazataira. „Politikai szempontból hatalmas veszteséget jelentene, ha a szenátusban mégis leszavaznák a törvénytervezetet, de eljárási szempontból ennek kisebb a jelentősége, mert e jogszabály esetében a képviselőház a döntéshozó fórum” — összegezte a várható következményeket Puskás szenátor. Konzorcium a határon túli betegekért Nagyváradon a jövő évben megkezdheti munkáját a Transzborder Egészségügyi Fejlesztési Konzorcium (TESZ) által létrehozott szaruhártyabank és -átültető központ. Erről állapodtak meg tegnap a Debreceni Egyetemen a két ország képviselői. A tizenöt éve megalakított Segítő Jobb Alapítvány kezdeményezésére létrehozott konzorciumban a román orvosi akadémia, a Debreceni Egyetem Orvosegyetemi Centruma, valamint öt partiumi megye képviselői döntöttek az együttműködés újabb formájáról. Tanácskozásukat követően a konzorcium társelnöke, Kalmár László elmondta, a Segítő Jobb Alapítvány — melynek szintén elnöke — tizenöt év alatt hetvenezer határon túli beteg ellátásában vett részt, működése Románián kívül Ukrajna, illetve Szerbia magyar lakta területeire terjed ki. Ezentúl nem Magyarországra „importálják’a határon túli betegeket, hanem ott, helyben látják el őket. Ezért szeretnének a jövőben a nagyváradihoz hasonló gyógyító központokat létrehozni. Fontos tényként említette, hogy a romániai munkavállalók Magyarországon mintegy húszmilliárd forintot fizetnek be a társadalombiztosítás kasszájába, s eközben mindössze félmilliárd, amit az ellátásukra kell fordítani. Azt szeretnék — hangsúlyozta a társelnök —, hogy a különbséget a határon túli betegellátás további kiszélesítése finanszírozásához megkaphassák. Nehezítették a kiutazást (folytatás az Lakatos Péter szerint egyoldalú, túlbuzgó román lépésről van szó, amely különösen sújtja a Magyarországra látogatni kívánó romániai magyarokat. Lakatos Péter azt is elárulta: a belügyi tárca vezetője több miniszter és szenátor jelenlétében biztosította arról, hogy a magyarok esetében úgymond nem fogják szigorúan venni a szabályt. A képviselő ezt a szemet hunyó magatartást eleve képtelenségnek tekinti, az szerinte nem oldja meg az alapvető elvi és törvényességi kérdést. A politikus közbenjárására egyébként magának a rendeletnek a tervezetét sikerült némileg enyhíteni, első oldalról) Magánlátogatás vagy turistaút esetén ugyanis olyan meghívólevélre lett volna szükség, amit a célország törvényei szerint kellett volna hitelesíteni, eredetiben elküldeni Romániába, majd lefordítani és ismét hitelesíteni. A képviselőnek annyit sikerült elérnie, hogy a hatályba lépő rendelkezés már nem követeli meg az eredeti meghívónak és hitelesített fordításának a felmutatását, elegendő annak faxon elküldött vagy egyszerű fénymásolata. Lakatos Péter eltökélt szándéka, hogy továbbra is hivatalosan fog fellépni a könnyítésként „eladott”, valójában nehezítést bevezető mostani rendelet ellen. ORSZAG-VILAG Változásokat sürgetnek az EU-ban Az Európai Uniónak szüksége van a változásra, s a négy visegrádi országnak közösen, egymást támogatva arra kell törekednie, hogy leküzdjék az új tagállamokat érintő jelenlegi korlátozásokat — például a szabad munkavállalást illetően —, és az unió egyenjogú tagjaivá váljanak — állapította meg Sólyom László magyar, Václav Klaus cseh, Ivan Gasparovic szlovák és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő tegnap a dél-lengyelországi Wisla Felső Kastélyában. A találkozó utáni tájékoztatón Sólyom László azt mondta, hogy a visegrádi csoportnak három aktuális feladata van az Európai Unión belül: csomópontként szolgálhat a további EU-bővítés számára, képes fenntartani az emberi jogok iránti érzékenységet, és képes megértetni az unió más részeiben, főleg a nyugat-európai országokban a kisebbségi jogok kérdését és történelmi körülményeit. Eltérően reagálnak az EP-határozatra Újvidéken és Belgrádban eltérően fogadták tegnap az Európai Parlament újabb, Vajdasággal foglalkozó határozatát. Bojan Kostres vajdasági parlamenti elnök szerint az EP-határozat komoly figyelmeztetés a szerbia-montenegrói és a szerbiai kormánynak, hogy a jövőben az EU nem fogja eltűrni a nemzetek közötti viszony megrontását. Az EP-határozat egyben jelzés Belgrádnak, hogy adja vissza a Vajdaság autonóm hatásköreit — mondta. Mladjan Dinkic szerbiai pénzügyminiszter ugyanakkor túl keménynek érezte az EP figyelmeztetését. „A határozat túl élesen fogalmaz, mert nem felel meg a valódi tényállásnak” — mondta Dinkic, aki szerint a tartományban mindenki összhangban és békében él. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról beszélt, hogy ő sem örül a határozatnak, de szükségesnek tartotta az állami szervek passzivitása miatt. Száz áldozat Irakban Legkevesebb 99 halálos áldozatuk és 124 sebesültjük van az iraki Baladban (felvételünk) előző nap történt autós öngyilkos merényleteknek — közölte tegnap a városi kórház igazgatója. A Bagdadtól 80 kilométerre északra fekvő, túlnyomórészt síiták lakta városban csütörtökön szinte egyidejűleg robbant fel három pokolgép, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy összehangolt akciókról volt szó. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik iraki osztaga egy internetes honlapon közölte, hogy harcosaik követték el a baladi hármas merényletet. 2005. OKTÓBER 1.