Háromszék, 2005. október (17. évfolyam, 4585-4610. szám)

2005-10-01 / 4585. szám

Magyar—román kormányülés Belföld Eddig példa nélküli, ugyan­akkor fontos lépésnek nevez­te Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter az október végére tervezett magyar—ro­mán közös kormányülést előkészítő tárgyalásokat, amelye­ket román kollégájával folytatott tegnap Gyulán. A magyar külügyminiszter szerint valamennyi területen sikerült ko­moly haladást elérniük, s ez vonatkozik olyan kérdéscso­portokra is, mint a két ország közötti kulturális kapcsolatok és a konzuli hálózat bővítése. Mihai-Răzvan Ungureanu román külügyminiszter megköszönte, hogy a magyar parlament ilyen rövid időn belül pozitív választ adott Románia uniós csatalakozási szerződése vonatkozásában, s elmondta, hogy a pillanatnyi állás szerint tizenegy memorandumot, három egyezményt, nyolc kormányközi egyezményt és négy kormányhatározatot írnak alá. A törvények alkalmazását várják Az Európai Bizottság októberi országjelentése kiemeli Ro­mánia csatlakozási erőfeszítéseinek sikereit, de azokról a terü­letekről is szól, amelyeken a bukaresti kormánynak határo­zottabban kell alkalmaznia a meglévő törvényes keretet. Ezt Franco Frattini európai igazságügyi biztos mondta, miután a Victoria palotában találkozott Călin Popescu Tariceanu mi­niszterelnökkel. Frattini szerint a bírák és ügyészek független­sége példa az olyan területekre, ahol az elfogadott törvényeket alkalmazni is kell. „Itt az ideje, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács tagjai együttműködjjenek a kormánnyal, hogy garantálja a füg­getlenség elvének teljes körű alkalmazását” — mondta az igaz­ságügyi biztos. Frattini elégedettnek mutatkozott a 2004 de­cemberéhez képest elért eredményekkel kapcsolatban, és hoz­zátette, a bukaresti vezetésnek 2005-ben és 2006-ban még min­dig van elegendő ideje arra, hogy teljesítse az EU-csatlakozás feltételeit. „Várjuk a törvények gyakorlatba ültetését” — szö­gezte le Frattini. 200 OTP-fiók Romániában A magyarországi OTP elnök-vezérigazgatója megerősí­tette: a bank folytatja a terjeszkedést külföldön, s reményei szerint idén legalább egy tranzakciót sikerül lezárnia. Ro­mániában 200 fiókos hálózatot hoz létre a bank, függetle­nül attól, hogy sikerül-e megnyernie a takarékpénztár (CEC) privatizációját. Az OTP Románia hálózata év végéig 45— 50 fiókosra bővül, s fejlesztik az informatikai rendszert is. Megemlékezés Aradon Idén először az október 6-nak szentelt rendezvények egy hétig tartanak. A megemlékezéssorozat tegnap kezdődött az aradi magyar képzőművészek tárlatával és egy színielőadással. A rendezvények csütörtökig folytatódnak szemináriumokkal, kiállításokkal, szimfonikus koncertekkel és vetélkedőkkel. Nem hantolják ki A fővárosi 5. kerületi bíróság tegnap elutasította Zoia Ceauşescu kérését szülei kihantolására, személyazonosságuk megállapítása érdekében, de arra kötelezte a Honvédelmi Mi­nisztériumot, hogy dokumentumokkal bizonyítsa: a sírban va­lóban a Ceauşescu házaspár fekszik. Zoia Ceauşescu törvény­­széki orovosszakértői vizsgálatot is kért a Ghencea temetőben elhantolt két holttest személyazonosságának megállapítására, továbbá igényelt egy sírhelyet is ugyanabban a temetőben, hogy keresztényekhez méltóan temethesse el szüleit. ESZTELEN ERDŐIRTÁS. 12 000 tonna fűrészárut ko­bozott el a rendőrség Konstanca kikötőjében, melyet mind exportálni kívántak egyes román cégek. A szakminisztérium felmérései szerint 2005-ig a visszaadott erdőkből 30 300 hektár erdő tarvágásnak esett áldozatul, további 95 000 hektárt pedig megritkítottak. A legnagyobb visszaélésekre Vrancea megyében került sor. Egy évszázad alatt lett volna szabad ennyi fát kivágni. (România liberă) 2500 RENDŐRT ALKALMAZ a rendőrség az elkövet­kező időszakban. Aki biztos és jó­ fizető állásra vár, itt az idő, lépnie kell Igaz, a fizikai­ megjelenés a férfiaknál a magas termet és­ megnyerő modor, nőknél a kimondott szépség,a­ feltétel — fontosabb, mint korábban — adja hírül a Cotidianul. Külön magyar rendőrfelvételt nem hirdettek meg, holott a helyi lakosság nyelvének nem ismerete is kizáró feltétel kel­lene hogy legyen — teszi hozzá a hírhez a mi olvasónk. SZEKUS DIPLOMATÁK. Mircea Raceanu román dip­lomata, akit annak idején Ceauşescu halálra ítéltetett, s akit mint ellenállót 2002-ben kitüntettek, Bukarestbe érkezett, hogy emlékiratait tartalmazó kötetét bemutassa. A szerző szerint sok mai politikus is szekus ügynök volt, többek közt Mircea Paşcu, Teodor Meleşcanu, Traian Chebeleu, Mişu Negriţoiu, Bogdan Baltazar stb. nevét sorolta fel. (Cotidianul) BÁLYOKI VADÁSZPARADICSOM. Az idősb­­iriac visszanyerte a bályoki vadászterület bérletét, miután pár hónappal korábban törvénytelen módon megkötött ko-(Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: B. Kovács András Külpolitikai szerkesztő: Mózes László rabbi koncessziós szerződését felbontották. Annak ide­jén a közvéleményt felháborította az ott lefolytatott, mé­szárláshoz hasonlítható vadászatokról szóló beszámoló. Az újonnan kiírt versenytárgyalást most ugyancsak ő nyerte meg. (Evenimentul zilei) RENDCSINÁLÁS. A vezérigazgató menesztése után megszüntettek a Román Rádiótársaság 130 igazgatói és főszerkesztői állása közül 50-et. A rendcsinálás során több ismert rádiós személyiség úgy nyilatkozott, hogy Şeuleanu volt vezérigazgató regnálása alatt a főnö­kök cenzúrázták az adásokat, és a politi­kum szabadon gyakorolhatott nyomást re­ájuk. (Cotidianul) FORRADALOM A BÉREZÉSBEN. Forradalmasíta­ni kívánja az orvosok bérezését az egészségügyi minisz­ter 2006-tól kezdődően. Nicolaescu olyan törvényterve­zetet készít elő, mely az orvosok bérét egy állandó és egy változó részre bontaná, utóbbi az illető teljesítményétől függően bármekkorára nőhetne. Tény, hogy Franciaor­szágban az orvosok keresete három országos átlagbér­nek felel meg — példálózik az orvoskamara elnöke a ja­vaslat kapcsán. (Evenimentul zilei) A MA ÁRVÁI. A nemzetközi Migrációs Intézet szerint kb. 2 millió román állampolgár dolgozik külföldön. Becslé­sek szerint legalább 10 000 gyerek maradt itthon utánuk, akik apa vagy anya nélkül nőnek fel. Pedagógusok, rend­őrök tanúsítják: komoly viselkedési gondokat okoz a szü­lők távolléte. (România liberă) Hírsaláta Magyarellenes kirohanások a szenátusban „Az RMDSZ részéről egyelőre csak Markó Béla elnök szólalt fel, nagyon ko­molyan, európai módon, in­telligensen szétszaggatott minden vádat, és ahol szük­ség volt rá, Gheorghe Funar nagyromániás szenátort durvábban is a helyére tet­te” — idézte fel a történte­ket Puskás szenátor. A tör­vénytervezet ellen érvelt Adrian Păunescu SZDP-s szenátor mellett Ion Iliescu is, a jogszabály védelmére­­folytatás­rz kelt a kormánykoalíció nevé­ben Puiu Haşoti liberális és Radu Berceanu demokrata szenátor. „Ezt a tizenöt napot ki kell húznunk úgy, hogy ne sza­vazzunk a kisebbségi tör­vényről” — véli Puskás, aki félőnek tartja, ismét kerül két­­három koalíciós szenátor, aki véletlenül ellene voksol. Az elfogadáshoz 69 szavazat kellene, a koalíciónak 72 sze­nátora van, néhányan min­dig hiányoznak, törékeny a első oldalról) többség, kockázatos tehát a szavazás. „Megpróbáljuk a módosító javaslatoknál a vi­tát annyira felhevíteni, hogy inkább veszekedés folyjék, mint hogy szavazásra kerül­jön sor. Ez a taktikánk. Erre felkészültünk, bármelyik pil­­­lanatban, bármelyikünk fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyekre legalább tízen akarnak majd válaszolni” — ismertette terveiket a szená­tor. Puskás reméli, hogy nem lesz gond, hisz koalíciós part­nereik most nagyon rájuk vannak szorulva, a szenátus elnökének leváltásához szük­ségük van az RMDSZ szava­zataira. „Politikai szempont­ból hatalmas veszteséget je­lentene, ha a szenátusban mégis leszavaznák a törvény­­tervezetet, de eljárási szem­pontból ennek kisebb a jelen­tősége, mert e jogszabály esetében a képviselőház a döntéshozó fórum” — össze­gezte a várható következmé­nyeket Puskás szenátor. Konzorcium a határon túli betegekért Nagyváradon a jövő évben meg­kezdheti munkáját a Transzborder Egészségügyi Fejlesztési Konzorcium (TESZ) által létrehozott szaruhártya­­bank és -átültető központ. Erről álla­podtak meg tegnap a Debreceni Egye­temen a két ország képviselői. A tizen­öt éve megalakított Segítő Jobb Ala­pítvány kezdeményezésére létrehozott konzorciumban a román orvosi akadé­mia, a Debreceni Egyetem Orvosegye­temi Centruma, valamint öt partiumi megye képviselői döntöttek az együtt­működés újabb formájáról. Tanácsko­zásukat követően a konzorcium társel­nöke, Kalmár László elmondta, a Segítő Jobb Alapítvány — melynek szintén el­nöke — tizenöt év alatt hetvenezer ha­táron túli beteg ellátásában vett részt, működése Románián kívül Ukrajna, il­letve Szerbia magyar lakta területeire terjed ki. Ezentúl nem Magyarországra „importálják’­a határon túli betegeket, hanem ott, helyben látják el őket. Ezért szeretnének a jövőben a nagyváradi­hoz hasonló gyógyító központokat lét­rehozni. Fontos tényként említette, hogy a romániai munkavállalók Magya­rországon mintegy húszmilliárd forin­tot fizetnek be a társadalombiztosítás kasszájába, s eközben mindössze fél­­milliárd, amit az ellátásukra kell fordíta­ni. Azt szeretnék — hangsúlyozta a társ­elnök —, hogy a különbséget a hatá­ron túli betegellátás további kiszélesí­tése finanszírozásához megkaphassák. Nehezítették a kiutazást (folytatás az Lakatos Péter szerint egy­oldalú, túlbuzgó román lépés­ről van szó, amely különösen sújtja a Magyarországra láto­gatni kívánó romániai magya­rokat. Lakatos Péter azt is elá­rulta: a belügyi tárca vezetője több miniszter és szenátor jelenlétében biztosította arról, hogy a magyarok esetében úgymond nem fogják szigorú­an venni a szabályt. A képvi­selő ezt a szemet hunyó maga­tartást eleve képtelenségnek tekinti, az szerinte nem oldja meg az alapvető elvi és törvé­nyességi kérdést. A politikus közbenjárására egyébként ma­gának a rendeletnek a terveze­tét sikerült némileg enyhíteni, első oldalról) Magánlátogatás vagy turista­út esetén ugyanis olyan meg­hívólevélre lett volna szükség, amit a célország törvényei sze­rint kellett volna hitelesíteni, eredetiben elküldeni Románi­ába, majd lefordítani és ismét hitelesíteni. A képviselőnek annyit sikerült elérnie, hogy a hatályba lépő rendelkezés már nem követeli meg az eredeti meghívónak és hitelesített for­dításának a felmutatását, ele­gendő annak faxon elküldött vagy egyszerű fénymásolata. Lakatos Péter eltökélt szán­déka, hogy továbbra is hiva­talosan fog fellépni a könnyí­tésként „eladott”, valójában nehezítést bevezető mostani rendelet ellen. ORSZAG-VILAG Változásokat sürgetnek az EU-ban Az Európai Uniónak szüksége van a változásra, s a négy visegrádi országnak közösen, egymást támogatva arra kell törekednie, hogy leküzdjék az új tagállamokat érintő jelenlegi korlátozásokat — például a szabad mun­kavállalást illetően —, és az unió egyenjogú tagjaivá vál­janak — állapította meg Sólyom László magyar, Václav Klaus cseh, Ivan Gasparovic szlovák és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő tegnap a dél-lengyelorszá­­gi Wisla Felső Kastélyában. A találkozó utáni tájékozta­tón Sólyom László azt mondta, hogy a visegrádi csoport­nak három aktuális feladata van az Európai Unión belül: csomópontként szolgálhat a további EU-bővítés számá­ra, képes fenntartani az emberi jogok iránti érzékenysé­get, és képes megértetni az unió más részeiben, főleg a nyugat-európai országokban a kisebbségi jogok kérdé­sét és történelmi körülményeit. Eltérően reagálnak az EP-határozatra Újvidéken és Belgrádban­ eltérően fogadták tegnap az­ Európai Parlament újabb, Vaj­­­dasággal foglalkozó határozatát. Bojan Kostres vajdasági parlamenti elnök szerint az EP-határozat komoly figyelmez­tetés a szerbia-montenegrói és a szerbiai kormánynak, hogy a jövőben az EU nem fogja eltűrni a nemzetek közötti vi­szony megrontását. Az EP-határozat egyben jelzés Belg­­rádnak, hogy adja vissza a Vajdaság autonóm hatásköreit — mondta. Mladjan Dinkic szerbiai pénzügyminiszter ugyanakkor túl keménynek érezte az EP figyelmeztetését. „A határozat túl élesen fogalmaz, mert nem felel meg a va­lódi tényállásnak” — mondta Dinkic, aki szerint a tarto­mányban mindenki összhangban és békében él. Kasza Jó­zsef, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról beszélt, hogy ő sem örül a határozatnak, de szükségesnek tartotta az állami szervek passzivitása miatt. Száz áldozat Irakban Legkeve­sebb 99 halá­los áldozatuk és 124 sebe­sültjük van az iraki Baladban (felvételünk) előző nap tör­tént autós ön­gyilkos me­rényleteknek — közölte tegnap a városi kórház igazgatója. A Bagdadtól 80 kilométerre északra fekvő, túlnyomórészt síiták lakta vá­rosban csütörtökön szinte egyidejűleg robbant fel három pokolgép, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy összehangolt ak­ciókról volt szó. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik iraki osztaga egy internetes honlapon közölte, hogy harcosaik követték el a baladi hármas merényletet. 2005. OKTÓBER 1.

Next