Háromszék, 2007. augusztus (19. évfolyam, 5139-5165. szám)

2007-08-01 / 5139. szám

GBELFÖLD • Figyelik az uniós pénzek elköltését Átszervezte a Visszaéléseket Vizsgáló Ügyosztályt Călin Popescu Tăriceanu kormányfő, az intézmény ezentúl a mi­niszterelnöki kancellária keretében működik, és elsődleges feladata az európai uniós alapok felhasználásának vizsgálata lesz. Az ügyosztály az Európai Unió pénzügyi érdekeinek vé­delmezője lesz Romániában, és jogában áll minden európai uniós alapot felhasználó hatóságtól és intézménytől informá­­ciókat­ kérni. A magán- és a jogi személyek egyaránt kötelesek lesznek minden követelt dokumentumot az ügyosztály rendel­kezésére bocsátani, ha ez „átmenetileg lehetetlen”, a megke­resetteknek tíz napon belül kell ezt megtenniük, ugyanakkor kötelesek megindokolni, miért nem adták ki az információkat azonnal. A miniszterelnök döntése értelmében a rendelkezés megszegése büntetőjogi, adminisztratív, fegyelmi vagy polgá­ri felelősségre vonással jár. Az intézmény áprilisig a nemzet­közi finanszírozású programok ellenőrzésével megbízott tárca nélküli miniszter irányítása alá tartozott. Drágít a posta Holnaptól drágítja szolgáltatásait a Román Posta. A belföl­di levelekre 30 bánival drágább bélyeget kell vásárolnunk. Az ármódosítást a posta a különböző szolgáltatásaiból származó veszteséggel indokolta. Ellenőrzik a pékségeket Ötször nagyobb a pékségek által előállított kenyérmenn­yiség országos szinten, mint amit hivatalosan bejelentenek, ezért a közel­jövőben az adóhatóság (ANAF) és a munkaügyi hivatal képviselői ellenőrzésekbe kezdenek — nyilatkozta Călin Popescu Tăriceanu kom­ányfő a hét végén. Abból is látszik, hogy milyen mértékű az adócsalás a pékáruk piacán, hogy a hivatalos bejelentés alapján or­szágszert az egy főre eső kenyérfogyasztás 24 kilogramm, miköz­ben Németországban például 80 kilogramm. Tăriceanu hozzátette: a románokat nagy kenyérfogyasztó társadalomként tartják számon, ennek ellenére jóval kevesebb, kenyérből származó eladást jelente­nek be. Szerinte az egy főre eső valós kenyérfogyasztás 115—120 kilogramm évente. Az ellenőrzések során az adóhatóság és a mun­kaügyi hivatal a cégek könyvelését és az alkalmazás feltételeit vizs­gálja át — mondta a kom­ányfő. Túl olcsó kenyér? Az Európai Unióban Romániában a legolcsóbb a kenyér. Ha 40 százalékkal drágul, akkor is az uniós országokbeli átlag alatt marad ennek ára. Míg Romániában egy 350 grammos kenyér körülbelül 22 eurócentbe kerül, az uniós országokban a hasonló ten­éket egy eurónál olcsóbban nem lehet megvásárolni. Változnak a roaming-díjak Az Európai Bizottság előírásainak megfelelően csökkentik roaming-díjaikat az Orange, a Cosmote,és a Vodafone mobil­­szolgáltatók, így az Orange-nál augusztus 25-től az EB által megszabott 0,49 euróba kerül egypercnyi hívás az EU tagálla­maiba, a hívások fogadása 0,24 euró lesz percenként (a díjsza­bások nem tartalmaznak áfát). A Cosmote díjszabása hasonló lesz, azzal a különbséggel, hogy ez a szolgáltató augusztus 31-től lépteti életbe az új tarifákat. A Vodafone augusztus 29-én vált díjszabást. Az Európai Unió vonatkozó rendelete értelmében szeptember végétől az EU egész területén egysé­ges roaming-díjakat kötelesek bevezetni a mobilszolgáltatók. Kötelező tájékoztatás Havonta tájékoztatniuk kell a gazdasági és pénzügyminiszté­riumot a behozatal költségeiről és a piaci árakról a kőolajipari vállalatoknak és azoknak a cégeknek, amelyek kőolajat impor­tálnak — áll a tárca által kidolgozott határozattervezetben. Eddig a kőolajipari vállalatok önként küldték el a minisztérium­nak azokat az adatokat, amelyek az európai normák szerint kö­telezőek — áll a tervezet indoklásában. Az Európai Bizottság 1995/2964-es szabálya értelmében minden olyan magán- vagy jogi személynek, aki/amely kőolajat importál, kötelező tájékoz­tatnia a befogadó ország hatóságait a bevitel és a szállítás körül­ményeiről. Romániában a legnagyobb kőolajipari vállalat a Petrom és a Rompetrol, mindkét vállalat két-két finomítóval rendelkezik. Egy ploieşti-i finomítót működtet a Lukoil társa­ság. Emellett a piacon jelen van a MOL, az Agip és több mint 250 magánbenzinkutas. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka Felújítanák a Mátyás-szobrot Egyetlen jelentkező nyújtotta be felújítási elképzeléseit a Má­tyás király szoborcsoport restau­rálására kint pályázaton — közöl­te tegnap az MTI-vel Boros János kolozsvári alpolgám­ester. A mun­kálatok megtervezésére az Utili­­tas Kft. és a Part of Art Alapítvány közösen tett ajánlatot. Már a ko­rábban kiírt pályázatra is jelent­keztek, de akkor túllépték a pol­gármesteri hivatal által megsza­bott tervezési költséghatárt. A most beterjesztett dokumentáció első látásra rendben van—mond­ta Boros, de csak körülbelül tíz nap múlva, alaposabb szakértői vizsgálat után dönt a hivatal arról, hogy érvényesnek minősíti-e a pályázatot vagy sem. Az elöljáró szerint a pályázó vállalta, hogy de­cember végéig elkészíti azokat a terveket, amelyekből kiderül, hogy valójában mennyibe kerül a szobor felújítása. Az alpolgármes­ter becslése szerint a restaurálás végső összege meghaladhatja akár a 300 000 eurót is, így nem valószínű, hogy a város képes lesz kizárólag a saját költségve­téséből állni, de reméli, hogy majd román és magyar állami támogatásból kipótolják a hi­ányzó részt. Fadrusz János 1902-ben felállított remekmű­vének restaurálása azt követően vetődött fel, hogy talapzatából több nagyobb kő is levált. FOTÓ: SZEKERES ATTILA Pénteken temetik Teoctistet Tegnap a román ortodox egyház állandó zsinata úgy határo­zott, hogy pénteken 11 órakor temetik a bukaresti patriarchátus katedrálisában. A gyászszertartás napját a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította. A kormány szándékát Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök már hétfőn bejelentette, amikor még nem volt világos, mikor és hol helyezik örök nyugalomra az egyházfőt. A gyásznapon minden közintézményben félárbocra eresztik a nemzeti lobogót. A gyászszertartáson várhatóan egy vatikáni küldöttség is részt vesz. A román ortodox egyház új vezetőjét szeptember 9-én választják meg. Addig a görögkele­tiek ideiglenes pátriárkája várhatóan a bánsági Nicolae Cor­­neanu metropolita lesz, aki ha elfogadja ezt a tisztséget, nem jelöltetheti magát a szeptemberi választáson. HÍRSALÁTA KI LESZ A PÁTRIÁRKA? Mély gyászba borult a buka­resti sajtó, Teoctist pátriárkát siratják, és találgatják, kik a leg­esélyesebbek a magas egyházi méltóság betöltésére. Az Evenimentul zilei szerint Dániel, Moldva és Teofan, Olténia püspöke jöhet számításba. TÚLJELENTKEZTEK A BABESi—BOLYAIN. Több mint húszezren felvételiztek a Babes—Bolyai Tudomány­­egyetemre. Magyar részen a felvételizők száma 2526. A BBTE rektorátusa szombati közleményében ugyanakkor sajnálattal jegyzi meg: a kormány nem vette figyelembe azt, hogy a BBTE-nek a tavalyinál több tandíjmentes beiskolázási helyet juttasson, és nem volt tekintettel arra sem, hogy ezen az egye­temen három nyelven, románul, magyarul és németül folyik az oktatás. (Szabadság) SOK-SOK EURÓ RÉGIÓFEJLESZTÉSRE, 224,4 mil­lió eurót kap Románia és Magyarország régiófejlesztésre, mely összeget a két ország 2007—2013 között a határ menti vidékek fejlesztésére fordíthatja. A Regionális Fejlesztési Alapból szár­mazó uniós pénzeket a határon átívelő kommunikáció, a szállí­tás és a gazdasági kapcsolatok javítására, illetve környezetvé­delemre szánják. A program megvalósulásához a két országnak 50,8 millió eurós önrésszel kell hozzájárulnia. A fejlesztési terv hazai oldalról Temes, Arad, Bihar és Szatmár megyét érinti. (Erdély.fm) EGYÜTT EREDMÉNYESEBB. Az oktatási szakszerve­zetek találkoztak Adomnicei miniszterrel, és az oktatási refor­mokról tárgyaltak. Ezeket három, a közoktatási alkalmazottak státusáról, az egyetem előtti oktatásról és a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat kapcsán körvonalazták. Mihaela Suciu, az oktatási miniszter tanácsosa elmondta: a találkozón meg­egyeztek, hogy a minisztérium és a szakszervezetek közös szak­értői csapatot hoznak létre, hogy együtt dolgozzák ki a refor­mok megvalósításának mikéntjét. A találkozóval a szakszerve­zetek is elégedettek. (Hotnews) ERDÉLYBEN A LEGDRÁGÁBB. Erdélyben a zöldségek és gyümölcsök jelenlegi ára megközelíti a télen megszokottat. Brassóban 1 kg paradicsom 6 lejbe kerül, ugyanúgy, mint feb­ruárban. A kereskedők a szárazsággal magyarázzák az égbe szökött árakat. Legmagasabbak az árak Erdélyben: Brassó, Kovászna, Hargita és Szatmár megyében. A legelfogadhatób­­bak Arad megyében, ahol 1 kg alma, illetve 1 kg káposzta 1,5 lejbe, a görögdinnye 0,7 lejbe kerül. Kolozsváron jelenleg 1 kg paradicsom ára 3 és 4 lej közötti, a káposzta kilójáért 2 lejt kell fizetni. Az esetek többségében nem magyarázható a kánikulá­val a gyümölcsök árának emelkedése, hiszen például Mehedinţi megyében importálják. Ennek ellenére, ha még tart a hőség, további 15—20 százalékos áremelkedésre számíthatunk. (Paprika Rádió) 2007. augusztus 1., szerda KÁRMENTŐ T Sóhajok átjárója Rétyen Rétyen, a Feketeügynek a falut érintő holt­ága által köridősért félszigeten új sportcsarnok épült. Feketéjét én nem szeretem, a gyász színe elüt az épület rendeltetéséről. Úgy láttam a nagyvilágban, hogy a sportcsarnokok, asztalák kackelt színe a kéknek (a víz, az ég kékjé­nek), a tisztaság fehérjének valamilyen változata, árnyalata. Szóval, modern sportcsarnok épült ezen a félszigeten, fedett pavilon is került a halott árok partjára, szabadtéri színpad is, s a település szi­­hóhim­­fájából, a nyírből is ültettek a mocskos posvány partjára egy sort, amelyet az idei nyár forrt­ gonoszsága majdnem száz százalékban kiperzselt. Kár értük, de konok kitartással újra lehet telepíteni azt a nyájason, s mivel a holt átok maradék vize a jócskák alatt algásodik, jó szervezéssel talán jövőben egy-egy vödör vízre is futja két-hárm naponként, amíg a fácskák gyökere lefutja magát a vízszintig. Én tudom, hogy sokaknak nem tetszik a kívülről érkező okosko­dás, de azért engedtessék meg nekem, hogy elmondjam a vélemé­nyemet: a rét­i új sportcsarnok és szabadidőközpont felé az immár halott árkon átvezető töltés maga a fedelem. Az okos dolog volt, hogy a valamiféle bontásból származó cementlaptörmeléket be­­hordták az átjáró anyagába — néhány cementgyűrtót azért elhe­lyezhettek volna, hogy a töltéssel kettévágott mederben a víz átfoly­hasson —, de az, hogy ez a törmelékkupac ilyen látványosan ékte­lenkedjék ország-világ szeme előtt, már szépérzékünket bántja. Nos, kalács helyett előhozakodom a tanáccsal: a sportcsarnok építéséhez hordott homokból egy jókora kupac vulkanikus erede­tű görgetegke halmozódott össze. Ott van, mint egy’ lapidárium — kőtár —, a szabadidőközpont peremén. A rosszcsont kölykök — vagy az erejüket fitogtató fiatalok — egyet-egyet begörgetnek a Feketeügy halott árkába. Nos, ezek a legömbölyített formájú, „kerékvettető ” kövek igen alkalmasak lennének arra, hogy az át­járó két oldalán az építés alkalmával a betonelem-törmelékből összerakott rondaságot eltakarják. Jobb helyeken ezt így tennék. A görgetegkövek természetes szépsége s a leendő nyírfasor, a meglévő fűzfák tájesztétikailag rendbe hoznák ezt a kedves sza­badidős félszigetet — nem tudom, van-e neve —, természetesen, ha a halott árok elszemetelődött, fertővé vált medrét ki­kotornák. (siilvester)

Next