Háromszék, 2008. november (20. évfolyam, 5521-5545. szám)

2008-11-01 / 5521. szám

KÖZELET 135----I-------I------- r.-.-J .~i BELFÖLD T Magyar fiatalok jövőképe Az Országos Ifjúsági Hatóság kezdeményezésére és társfi­nanszírozásában a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet partner­ségével elkészült az Erdélyi fiatalok 2008 elnevezésű közvé­lemény-kutatás. Az 1200-as mintájú, reprezentatív kutatás gyorsjelentését Kovács Péter, az ifjúsági hatóság elnöke és Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője mutatta be tegnap Kolozsváron. Ez az első állami felmérés a magyar fiatalok között, és erre szeretnék építeni a következő kormány ifjúságpolitikáját is. Kovács Péter szerint a magyar fiatalok jövőképe pozitívnak mondható, 47 százalékuk úgy gondolja, hogy jövőre jobban fog élni, és 35 százalékuk sze­rint legalább ugyanúgy él majd, mint az idén. De míg a román fiatalok 77 százaléka elégedett az iskolázottságával, addig a magyar fiatalok esetében ez az arány csupán 52 százalékos, te­hát érződik a teljes körű anyanyelvű oktatás hiánya és a diplo­mások elvándorlása. A jövedelmével országos szinten elégedett 45 százalék, Erdélyben 39 százalék, a magyar fiatalok körében 35 százalék. Politikai téren a magyar fiatalok 30 százaléka érzi úgy, hogy valamelyik párt képviseli az érdekeit, ezek közül 80 százalék az RMDSZ-t nevezte meg. Ha a jövő vasárnap válasz­­­tások lennének, a magyar fiatalok 36 százaléka biztosan elmen­ne szavazni, a biztos pártválasztók 66,8 százaléka az RMDSZ- re, 12 százaléka az MPP-re, a többi pedig román pártra pecsé­telne, vagy még bizonytalan. A kivándorlási kedv csökkent: 2000-ben a magyar fiatalok 74 százaléka akart Magyarországon munkát keresni, ma ez a szám 40 százalék alá csökkent, és in­kább Németország, Ausztria, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok a cél. Növekvőben van a hazatelepedők száma is. Iskolák és tankönyvek kellenek A következő évek nagy feladata lesz a magyar nyelvű oktatás minőségének javítása, ennek érdekében tovább kell fejleszteni az önálló magyar iskolahálózatot, mélyreható módon át kell gondol­ni a magyar oktatási rendszert, és — a tá­sügyi törvény módosítá­sa által — radikálisan bővíteni kell az anyanyelvű oktatást érintő jogokat — jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök tegnap Kolozsváron a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők országos tanácskozásán. Az RMDSZ alapvető célkitűzésének tekinti, hogy évente legalább egy magyar iskolát hozzon létre, de el kell érni azt is, hogy a román nyelvet első osztálytól tizenkettedikig külön program és sajátos tankönyvek alapján oktassák a magyar diá­koknak. Ezt az 5—8 osztályosok számára a jelenlegi törvény is lehetővé teszi, de nincs megfelelő tankönyv, nem ösztönző a megírásuk. A minőségi oktatáshoz tartozik a pedagógusok bére­zése is, ennek növelése és differenciálása az új kormány egyik első feladata kellene hogy legyen. A konferencián felszólaló szakemberek szerint — a magyar tankönyvek mellett — a legna­gyobb gondot főként a szakképzett tanerő hiánya jelenti, bár az el­múlt években e tekintetben is jelentős javulás volt tapasztalható. Hétfőtől sztrájk Eredménytelenül zárultak tegnap a kormány öt minisztere és a négy nagyobb tanügyi szakszervezet közötti tárgyalások, így hét­főn már több iskolában és egyetemen lesznek lyukas órák: a főként felsőfokú oktatókat tömörítő Saim Haret érdekképviselet tagjai be­szüntetik a munkát. A többiek a fokozatos tiltakozás mellett döntöt­tek: november 10-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, és csak 18-án általánosat. A megbeszélésen a közigazgatási és egész­ségügyi bizalmik is részt vettek, előbbiek november 13-án, utóbbi­ak 20-án lépnének sztrájkba. A feleknek tegnap egyetlen kérdésben sikerült megegyezni: abban, hogy szükség van az állami alkalma­zottak egységes bérezési törvényére, mivel a kiáltó különbségeket szabályozni kellene. Jelenleg a költségvetés különböző ágazatai­nak javadalmazása nem összehangolt, a fizetési rács 1-től 70-ig terjed, holott az elfogadható mérték 1,15 lenne. A tanügyiek 50 százalékos béremelését áprilisra halasztó sürgősségi kormányren­delet tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Fiatalodik a frakció 13 évvel alacsonyabb az RMDSZ jelöltjeinek átlagéletkora a jelenleg tisztségben lévő képviselők és szenátorok korához vi­szonyítva. A 2004-ben mandátumot nyert honatyák 33 százalé­ka nem indul újabb mandátumért. A képviselőházi és szenátusi frakciók átlagéletkora jelenleg 55 év, ezzel szemben a jelöltek átlagéletkora nem haladja meg a 42 évet. Az RMDSZ külön választási honlapot is indított: http://parlament2008.rmdsz.ro Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó MEGSZŰNT SZILÁGYI SÁNDOR MANDÁTUMA Meddő vita a tanácsülésen FARCÁDI BOTOND Körülbelül egyórás meddő vita után a Kovászna Megyei Tanács tegnapi ülé­sén megszavazták a Szilágyi Sándor MPP-s önkormányzati képviselő mandátu­mának megszűnéséről szóló határozatot. Mint ismeretes, a november 30-i par­lamenti választásokon Szilágyi függetlenként száll versenybe szenátori tisztsé­gért. A jelenlegi törvény értelmében függetlenként csak olyan személy indulhat a választásokon, aki nem tagja egyetlen politikai pártnak sem. A Magyar Polgári Párt képviselői tagja-e Szilágyi az MPP-nek vagy nem. sérelmezték, hogy a megyei tanács vezetősége nem tanácskozott velük az ügyben, kifogásolták, hogy a határozat­­tervezetet csak az ülés előtt tíz perccel kapták kézhez. Felvetették továbbá, hogy az RMDSZ-es politikusok nem tudhatják, H­mmmmm­é Szilágyi az apostoli köszöntéssel fordult az ülés résztvevőihez, álláspontja kifej­tése során bibliai igét olvasott fel, majd megjegyezte: az vesse rá az első követ, aki azelőtt mond le egy tisztségéről, mielőtt az újba megválasztották volna. 2008. november 1., szombat : Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kampányfogásnak minősítette az MPP-frakció ellenveté­seit, szerinte az ellenkezés célja mind­össze annyi, hogy sajtóvisszhangja legyen az ügynek. A tanácselnök azon kérdésére, hogy tagja-e a Magyar Polgári Pártnak, Szilágyi annyit, mon­dott: „Igen vagy nem.” A határozat­­tervezet szavazásra bocsátása előtt az MPP-s tanácstagok elhagyták a termet, az RMDSZ-es és a román önkormány­zati képviselők pedig egyhangúlag meg­szavazták a mandátum megszűnéséről szóló határozatot. Ugyancsak a tegnapi ülésen beiktatták Csog Ignác új MPP-s önkormányzati képviselőt, aki a Benedek Eszter helyét foglalja el a megyei ön­­kormányzatban. ZABOLA DÖNTÖTT Nesze semmi, fogd meg jól! gy BODOR JÁNOS • A zabolai önkormányzat képviselő-testülete­ tegnapi ülésén a két román tanácstag tartózkodása mellett elfogadta a Székelyföld autonómiastatútuma előterjesztéséhez szükséges referendum kiírására vonatkozó határozatot. A népszavazás megtartásának időpontját azonban nem határozták meg,­ így akár sohanapjára is kiírható. Tudniillik, az elfogadott formában e határozat senkit semmire nem kötelez. Az ilyen döntésekre­­pedig azt szokták mondani: nesze semmi, fogd meg jól. A ha­tározattervezet előterjesztését a zabolai tanács négy MPP-s képviselője kezdeményezte, és Fejér Levente MPP-s alpolgár­mester mutatta be. Az RMDSZ frakciója Ádám Attila Péter polgármesterrel az élen kifejtette, hogy egyetért az autonómiá­val, viszont a referendum megtartására nem vélik megfelelő­nek a november 30-i dátumot. Paizs Attila (MPP) szörcsei fa­luképviselő figyelmeztette társait, hogy az ügy nem tűr halasz­tást, s ha az önkormányzatok nem lépnek, az autonómia ügye soha nem mozdul ki a holtpontról. Végül — hogy a kecske is jóllakjék, s a káposzta is megmaradjon! — elfogadták azt a kompromisszumos megoldást, hogy megszavazzák a határoza­tot, de időpontot nem jelölnek meg. Figyelemelterelés FEKETE RÉKA TIP---------­-----------­ Miközben gyógyszertarta­lékokból él az ország, mert áremelést követelve a forgal­mazók egy hónapig nem szál­lítottak, és még napokig tart, amíg a tegnap beszüntetett blokád alatt kialakult hiányt pótolják, azt követően, hogy az államelnöki egészségügyi bizottság elkészítette ágazati jelentését, amiből többek kö­zött kiderül, hogy Romániában az alacsony színvonalú ellátás miatt évente hatvanezer em­ber hal meg gyógyítható be­tegségben, a mentőszolgála­tok ellenőrzésével kampányol az egészségügyi miniszter. Minap videoértekezleten tájé­koztatott a fővárosban és Ilfov megyében észlelt mentős lo­pásokról, a benzinmaffiáról, az életmentésre berendezett mentőben talált feltöltetlen újraélesztő gépről és más hajmeresztő kihágásokról, melyek miatt menesztette a két mentőszolgálat mene­dzserét, és azt javasolta, ka­tonatisztekkel töltsék be a m­egszeredett vezetői álláso­­kat. Mert szerinte rendnek kell lennie, másként össze­dől a rendszer. Arról nem be­szélt, hogy ez már félig-med­­dig megtörtént, és katonák, valamint korrupt egészség­politikusok helyett gyógy­szerre és a beteg ember javát mindenben szem előtt tartó, a jelenleginél jóval több szakorvosra lenne szükség. Semjén Zsolt Felső-Háromszéken *­IOCHOM ISTVÁN Olosz Gergely parlamenti képviselő meghívására október 29-én és 30-án Felső-Háromszékre látogatott dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Semjén szerda este Kézdiszék római ka­tolikus lelkészeivel találkozott, elsősor­ban az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatá­sok gondjairól tájékozódott. Csütörtök reggel a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumot látogatta meg, ott tar­tott sajtótájékoztatóján elmondta: „ Mind­annyiunk célja, hogy megvédjük a valódi vallásos közösségeket az elburjánzó szek­tákkal szemben. E tekintetben Románia szerencsésebb, hiszen a történelmi egyhá­zak kevésbé vesztettek erejükből. ” Az Orbán-kormány volt vallásügyi államtit­kára kitért az egyházi ingatlanok vissza­szolgáltatására is, úgy értékelve: önmagá­ban eredménynek tekinthető az, hogy a romániai egyházi vagyont mintegy hatvan százalékban sikerült visszaszerezni. Semjén szerint ezt a küzdelmet folytatni kell. Semjén Zsolt megtekintette a Nagy Mózes Elméleti Líceum régi, ötezer köte­tes könyvtárát is. Bokor Tibor iskolaigaz­gató elmondta: a székely furfangos észjá­rásnak köszönhető, hogy a felbecsülhetet­len értékű, nagyrészt XIX. századi lexiko­nokat, tankönyveket tartalmazó állomány a kommunista korszakban nem került zúzdába. „Az akkori iskolavezetés befa­­laztatta a könyvtár bejáratát, majd az ajtó helyére egy Ceauşescu-képet helyezett el, ahhoz pedig senki nem mert hozzányúlni, így sértetlenül átvészelte az aranykorsza­kot az értékes könyvtár.''' A HÍRSALÁTA_________| ÚJ SEPRŰ A RÉGI HELYETT. Nicolae Oprişi nevezte ki az Energiaszabályozó Hatóság elnökévé Călin Popescu Tărifeanu. Olosz Gergely, a hatóság korábbi elnöke október elején mondott le a rendkívül magas fizetése miatt kialakult sajtóbotrány után — írja a Mediafax. Különben az Olosz által egykor vezetett hatóságot azóta is gyakran emlegetik a peda­gógusbérekkel összefüggésben. Az összehasonlításokból az de­rült ki, hogy ott a takarítónő meg az igazgató sofőrje többet keres, mint az általános és líceumi oktatásban foglalkoztatott bármely tanár. BORÚS JÓSLATOK. Bár az első fél évben 5,6 százalékos volt a munkanélküliség, az állástalanok száma jövőre akár az egymilliót is elérheti, mert a válság miatt több hazai és külföldi vállalat bocsátja el alkalmazottjait. A közgazdászok szerint máris észlelni lehet válságra utaló jeleket. (Erdély FM) VISSZA A FAKANÁL MELLÉ. A családon belül a főzés és a takarítás alapvetően a nő feladata a magyar fiatalok kéthar-­ UiJMBMWMBWWMWIWUfcl.ll» I« IM—B—11—JIIIIUHIUMIIIII mada szerint, ami jóval meghaladja a 47 százalékos országos átlagot — derült ki a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet által az Országos Ifjúsági Hatóság kezdeményezésére és támogatá­sával végzett vizsgálat előzetes bemutatóján. Az adatfelvételre szeptemberben került sor: 16 erdélyi megye 45 településén 1202, 18 és 35 év közötti magyar fiatalt kérdeztek meg. Vizsgálták többek között az életminőséget és az anyagi helyze­tet, a politikai részvételt, az oktatási rendszerhez és a munka­helyhez való viszonyt, a migrációs potenciált, a nyelvtudást, de kitértek a családra és a nemi szerepekre, illetve a kulturális fogyasztásra vonatkozó kérdésekre is. (Szabadság) MEGFORDÍTANÁK SZEKERÜK RÚDJÁT. Már a fizeté­se feléért is hazajönne 100 000 spanyolországi munkás a gazdasá­gi válság és az ottani megszorítások miatt. Egy állásközvetítő cég adatai szerint ugyanis Spanyolországban egyre többen veszítik el állásukat az építőiparban. Jelenleg az ott dolgozók körülbelül két­szer annyit keresnek, mint amennyit itthon kapnának ugyanazért a munkáért A feketén dolgozókkal együtt egymilliónál is több ro­mániai dolgozik az ibériai-félszigeten. (Erdély Fm)

Next