Háromszék, 2009. július (21. évfolyam, 5716-5741. szám)

2009-07-18 / 5730. szám

XX. BÁLVÁNYOSI NYÁRI SZABADEGYETEM ORBÁN VIKTOR TUSNÁDON Beszélni kell a kényes ügyekről FARKAS RÉKA ---------------------- Várhatóan ma délelőtt közösen tart előadást a bálványosi szabadegyetemen Orbán Viktor és Traian Băsescu államfő. A közönség előtti szereplést azonban zárt tárgyalások előzik meg, tegnap délután arról kérdeztük Orbán Viktort, milyen témákat kíván felvetni az elnöknek. Nyilatkozata egy terjedelmesebb exkluzív interjú része, melyet keddi lapszámunkban köz lünk. , , A magas rangú román politikusokkal való találkozó, amíg nem történt meg, mindig bizonytalan. Régóta vagyok már ebben az iparágban, és többször előfordult, úgy tűnt, minden rendben van, aztán csak én voltam ott. Hogy nem adódik-e olyan döntő, fontos államügy, amely távol tartja az elnököt, ezt nem tudjuk megmondani. Szeretném, ha jönne, először is ez egy szép hely, biztosan jól érezné magát. Másodsorban mi személyesen is jó viszonyt ápolunk egymással, úgyhogy örülök, ha találkozhatom vele. Politikailag is egy európai családhoz tartozunk, s ezen nem változtat az a tény sem, hogy létezik számos konfliktusos ügy a román—magyar kapcsolatokban, amelyeket, egyenes emberek lévén, egyikünk sem szokott véka alá rejteni. A dolgok tárgyalások, megbeszélésének útján rendeződhetnek. Tehát lesz mondandóm bőségesen, mint ahogy nyilvánvalóan neki is. Ráadásul az a helyzet is előállt, hogy van olyan ügy, amely Magyarország és Románia területén kívül van, és mindkettőnknek fontos, mindkettőnknek nemzeti érdeke: az Ukrajnában élő közösségek dolga. (folytatása a 3. oldalon) Kisebbségi tábor Besenyőn Romániában élő, különféle nemzeti közösségekhez tartozó gyermekek táboroztak a héten Besenyőn. A kisebbségi rendezvényt másodszor szervezte meg az Alteris (Másik) Egyesület, mert úgy vélik, az együttélés pozitív vonatkozásaira leginkább a tizenévesek fogékonyak. „Azért tesszük ezt,, mert úgy gondoljuk, a másságért, a másikért tenni kell, egy polgári létforma része, hogy magunkkal is foglalkozunk a közvetlen környezetünkkel is, de szem előtt tartjuk a közösséget is.” A részt vevő fiatalok mindannyian beszélik anyanyelvüket is, büszkén öltik magukra népviseletüket, melyet csütörtök délelőtt Sepsiszentgyörgy belvárosában is bemutattak. Mózes László tudósítása az 5. oldalon Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról FARCÁDI BOTOND Ezelőtt húsz évvel a központosított pártállamtól indultunk, mára a pártállamot többékevésbé sikerült lerombolni, a központosított állam megszüntetése azonban az elkövetkező időszak feladata — fogalmazta meg Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap a huszadik tusványosi szabadegyetem Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról — Nemzetpolitika, 2009—2029 című előadásában. A határon túli magyarság jelenlegi helyzetét, az autonómiatörekvések esélyeit mutatta be a szövetségi elnökön kívül Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a vajdasági Magyar Koalíció képviselője, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. A diktatórikus, központosított pártállami berendezkedést követően az elmúlt húsz évben sikerült kiépíteni a többpártrendszert (bár a pártállami mentalitás ma is él, hiszen bizonyos intézményekben még a kapust is politikai hovatartozása szerint választják ki), a parlamentáris demokráciát, sok kínnalbajjal kidolgozták a restitúció jogi kereteit, Románia integrálódott az Európai Unióba és az észak-atlanti szövetségbe, a kisebbségi kérdés szempontjából azonban most a határvonalon vagyunk: az egyéni jogok, a nyelvhasználat tekintetében PLÁJÁS ERZSÉBET FELVÉTELE luncincik ciuícicpcaciv------- flejtette ki Markó. (folytatása a 3. oldalon) Imáról holnapra • Kihasználatlan uniós források Ez idáig nem volt túl jövedelmező Románia számára az európai uniós csatlakozás. A bukaresti sajtóban nemrég napvilágot látott adatok szerint ugyanis az ország jóval többet, mintegy hárommilliárd eurót fizetett be a közös európai kasszába, mint amennyit pályázatok révén sikerült lehívnia — alig több mint félmilliárd eurót. Gazdasági elemzők szerint a romániai önkormányzatok nem eléggé felkészültek az európai alapok lehívására, keveset és szakszerűtlenül pályáznak. Ezt egyébként a napokban Emil Boc kormányfő is beismerte, hangsúlyozva: gondok vannak az uniós pénzek megszerzésében. Hogy eme áldatlan helyzet miatt mégsem az uniós berendezkedés okolható, az eléggé egyértelmű: a korábban csatlakozott államok nagy része ugyanis élni tudott a lehetőséggel, közöségi forrásokból sikerült fejleszteniük infratruktúrájukat, gazdaságukat — esetükben tehát a gyakorlatban is működött a szegényebb országok felzárkóztatását, a fejlettségi szintkülönbségek csökkentését célzó európai elv. A kudarc okai tehát valószínűleg mégsem a túlméretezett brüsszeli bürokráciában, pénzügyi szigorban rejtőznek, hanem ennél mélyebben, vezetőink gondolkodásában, reflexeiben. Közel két évtizede ugyanis a romániai önkormányzati vezetők nem ahhoz szoktak, hogy hosszú távon tervezzenek, komplex fejlesztési programokat dolgozzanak ki, egy-egy beruházás finanszírozását jórészt csak költségvetési forrásokból tudták elképzelni, ezért aztán főként politikai jellegű megnyilvánulásokkal próbáltak szavazatokra vadászni, hogy aztán, kormányközelbe kerülvén, csurranjon-cseppenjen valami az önkormányzat számára is. Ez a mentalitás egyébként ma is jellemzi a romániai politikai elitet, jó példa erre, hogy a többnyire pénzosztásban kimerülő kormányüléseken jórészt csak a koalíciós pártok képviselői által vezetett települések kapnak támogatást. Pedig a nehéz gazdasági helyzetben az uniós alapok nekünk, háromszékieknek is kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy kellő szakértelemmel kidolgozott pályázatok révén kikerüljük a különféle kompromisszumokra kényszerítő politikai alkudozásokat, és a bukaresti széljárástól függetlenül zárkóztassuk fel a térséget. Ehhez azonban felkészült, hozzáértő önkormányzati vezetők kellenek, akik Székelyföld jövőjét, fejlődését nem a rendkívül ingoványos kormányzati pozíció mindenáronn való megszerzésében látják. • Farcádi Botond