Háromszék, 2010. október (22. évfolyam, 6100-6125. szám)
2010-10-01 / 6100. szám
KÖZELET BELFÖLD • Készülnek a kormányzásra . A Szociáldemokrata Párt országos tanácsa előtt október 16-án mutatják be a kormányprogramot és a 13 miniszterből és négy tárca nélküli miniszterből álló kabinetre vonatkozó javaslatot — ismertette Adrian Năstase, a párt országos választmányának elnöke. A kormányprogram javasolja a progresszív adózás újra bevezetését, egy háromlépcsős adórendszert, mely szerint 14 százalék lenne az adó az 1000 és 2000 lej közötti fizetéseknél, 18 százalék a 2000 és 4000 lej közöttiek esetében és 22 százalék a 4000 lej fölöttieknél. Arra a kérdésre, hogy Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt vezetője lesz-e egy esetleges SZDP—NLP válságkormány miniszterelnöke, Victor Ponta SZDP-elnök azt válaszolta: „Nem a személyek a fontosak. Erről utána dönthetünk. Ha megöltük a medvét, meglátjuk, mit kezdünk a bőrével.” Frunda adómentességet javasol Frunda György RMDSZ-es szenátor beterjesztett a szenátusba egy jogszabálytervezetet, amely szerint a tulajdonosnak nem kellene adót fizetnie az állandó lakhelyéül szolgáló ingatlan után. Állítása szerint a saját lakásnak a normalitást kell jelentenie, és nem kiváltságot. „Sajnos, ma Romániában nem mindenki számára megvalósítható, hogy egy lakás tulajdonosává váljék. S még mindehhez hozzáadódik az indokolatlan adó terhe is. Európai országok, Magyarország, Németország, Ausztria megértették ezt, s bár magasabb az életszínvonal náluk, és könnyebben hozzájutnak a saját lakáshoz, kiiktatták ezt az adót” — fejtette ki Frunda, aki szerint az ingatlanadózás kettős adózásnak számít, és ez ellentmond az alkotmány 52. szakaszának. Borbély: van helye a jobbnak Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Boc-kormány tevékenységének elemzését követően három kérdéskörrel elégedetlen: a decentralizációval, a gazdasági régiók ügyével és a gazdaságélénkítő csomaggal. Mint mondta, a decentralizáció csak az egészségügyben történt meg, de más ágazatokban is van helye a jobbnak. A gazdasági régiók átszervezésétől továbbra is óvakodik mindenki, a gazdaságélénkítő törvénycsomag viszont végre beindult, és két-három héten belül a végére érünk — mondotta, hozzátéve, jövő héten fiatal vállalkozókat támogató, az első kft. létrehozatalát segítő intézkedéseket jelentenek be, és két héten belül elindítják a Kogalniceanu-kártyát a kis- és közepes vállalkozások számára, így valósággá válik az RMDSZ egyik ötlete. Erdősítési program indul tától 150 millió euró összértékű erdősítési programot indítanak be, amelyet a vidékfejlesztési alapból finanszíroznak, és a Mezőgazdasági Minisztériumon keresztül bonyolítanak le —jelentette be Borbély László környezetvédelmi miniszter. Elmondta: az általa vezetett minisztérium idén hatszor több pénzt szánt erdősítésre, mint tavaly. A program keretében magán- és jogi személyek egyaránt hektáronként 1300 és 1500 euró közötti összeget kapnak erdősítésre, majd 15 éven keresztül évi 200 eurót a fenntartásra. Ugyanakkor a Környezetvédelmi Alap tíz nappal meghosszabbította a közbirtokosságok, önkormányzatok, tanügyi intézmények, egyházak számára a gyenge minőségű mezőgazdasági területek erdősítését célzó pályázatok leadási határidejét. T HÍRSALÁTA - MINTA A BBC. Stelian Tănase veszi át a vezérigazgatói feladatokat Cătălin Popától a Realitatea Tévé élén. Tănase a kezdetektől a televízió munkatársa, de mostanáig nem töltött be szerepet az adó menedzsmentjében. Első számú terve, hogy életbe léptesse a televíziónál a BBC szabályzatát, és ezzel együtt újrapozicionálja az adót a hazai audiovizuális piacon. A Hotnewsrter adott interjújában az új vezérigazgató elmondta: a tröszt tulajdonosa, Sorin Ovidiu Vintu ígéretet tett arra, hogy semmilyen módon nem avatkozik bele az adó szerkesztéspolitikájába. NEM FÉLEK A SZEKURITÁTÉTÓL. A 2009-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Herta Müller írónő hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján kijelentette: már nem retteg a Szekuritátétól. „Nem félek, pedig tudom és érzem, hogy nyomon követnek. Ott vannak mindenhol Romániában, fontos pozíciókat töltenek be” — mondta az írónő, hozzátéve, hogy a titkosszolgálat mostani céljai nem egyeznek meg a diktatúra alattiakkal. „Romániának nem kedvez ez a helyzet. Olyan személyek, akik a diktatúra kiszolgálói voltak, kapcsolataik révén behálózzák az országot, és olyan pozíciókat foglalnak el a romániai társadalomban, amelyeket egyenes gerincű, demokratikusan gondolkodó embereknek kéne elfoglalniuk, akik többre lennének képesek” — tette hozzá az írónő. (Krónika) ELSŐ A KORMÁNYVÁLTÁS. Crin Antonescu azt nyilatkozta, ha az ellenzék bizalmatlansági indítványa átmegy a parlamenten, s a Boc-kormány megbukik, nem támogatná egy szociáldemokrata miniszterelnök beiktatását, hamarabb egy függetlenét. A liberális párt továbbra is legfontosabb feladatának Emil Boc és kormánya menesztését tartja, s a következő lépésben, ha erre szükség lesz, esetleg támogatnák Traian Băsescu felfüggesztését is. (Evenimentul zilei) POLITIKAI HULLAHEGY ÉS A KARRIER. Figyelni kell Elena Udreára, mert szavaiból ki lehet olvasni a jövőt. A hölgy ugyanis nem összevissza beszél, hanem Cotroceni urának üzenetét közvetíti, s ő az az eszköz, mellyel az államfő a pártot továbbra is kézben tudja tartani. A nagy kérdés: beéri-e Elena Udrea, hogy az államfő eszköze legyen, vagy meg akarja szerezni a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségét is? Az mindenesetre világosan látszik, hogy eddigi pályafutását politikai hullák kísérik, a Săftoiu házaspár kicsinálása után Berceanut, Videanut és Blagát is kikészítette, s nem tudni, a párton belüli leszámolások miként alakulnak. (Jurnalul naţional) EGYEZTETTEK A SZAKSZERVEZETEK Közös tiltakozásról döntöttek A szakszervezeti konföderációk vezetői tegnap úgy döntöttek, közös tiltakozásokat szerveznek. Az október 7-re beharangozott tüntetést elhalaszthatják a jobb felkészülés érdekében, a szervezők ugyanis 70 000—80 000 személy részvételére számítanak. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell elnöke a tárgyalások végén bejelentette, hétfőig minden szervezet konzultál tagjaival az elkövetkezendő tiltakozó megmozdulásról. A szakszervezeti tömbök vezetői hétfőn újból találkoznak, és közös tervet dolgoznak ki. A tiltakozásokat a minimálbérrel, a nyugdíj- és bérezési törvénnyel, valamint új munkahelyek létrehozásával kapcsolatos problémák megoldása érdekében szervezik. Marius Petcu, a Frăţia Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke bejelentette, a szervezetek vezetői számításba veszik annak lehetőségét, hogy elhalasszák az október 7-én, a tisztességes munka világnapja alkalmából szervezendő tüntetést, mert túl kevés idő maradt addig a körülbelül 70—80 ezer ember mozgósítására, valamint a tanügyi szakszervezetek október 5-én szerveznek tiltakozó megmozdulást, s őket nehéz lenne mozgósítani két nappal később is. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke elmondta, a közös tiltakozások ütemtervét azért dolgozzák ki csak hétfőn, mert várják a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntését. A szakszervezetiek szerint nem kizárt, hogy meglepetésekben lesz részük. „Számítunk bizonyos szakszervezeti jogok korlátozására vagy egyes szakszervezeti struktúrák felszámolására” — nyilatkozta Costin. Felelősségvállalással a nyugdíjtörvényt Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette, felelősségvállalást szorgalmaz a nyugdíjtörvény elfogadására, ha azt elutasítja az alkotmánybíróság. Szerinte erre azért van szükség, mert a jogszabály elfogadását vállalták a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban. Borbély ismertette, az RMDSZ kérni fogja, hogy az oktatási törvényt és az egységes bérezési törvényt a kormány egyszerre fogadja el felelősségvállalással, s egyúttal a nyugdíjtörvényt is elfogadhatnák, ha azt visszautasítja az alkotmánybíróság. „Mi sem értünk egyet a nyugdíjtörvény minden pontjával, de a politikában így működik ez, kompromisszumot kötünk, eljutunk egy többé-kevésbé elfogadható változathoz, majd támogatjuk azt. Meglátjuk, mi lesz, miután az alkotmánybíróság meghozza döntését” — magyarázta Borbély, logikátlannak minősítve azokat a feltételezéseket, melyek szerint a felelősségvállalás révén az RMDSZ a kormány bukását célozná meg. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával Belpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter Külpolitikai szerkesztő: Farcádi Botond 2010. október 1., péntek Elhunyt dr. Szabó Árpád Dr. Szabó Árpád nyugalmazott püspök, az Erdélyi Unitárius Egyház 30. főpásztora életének 76. évében tegnap elhunyt. Egyházi pályafutását püspöki titkárként kezdte 1958—1965 között, majd 1976-ig a kolozsvári belvárosi egyházközség lelkésze volt. 1974-től a Protestáns Teológiai Intézet tanára, püspökké az egyház zsinata 1996-ban választotta meg, majd 2002-ben tisztségében megerősítette. 2008-ban, fél évszázados egyházi szolgálat után vonult nyugalomba. Teológusként, egyházi főjegyzőként, majd püspökként meghatározó szerepe volt az unitárius egyház 1989 utáni megerősödésében, az egyház előtt megnyílt új lehetőségek közötti eligazodást kereste, a lelki és vagyoni megerősödést szorgalmazta. Temetése október 4-én, hétfőn déli 12 órakor lesz a kolozsvári belvárosi unitárius templomból a Házsongárdi temetőben. Mólói elektronikus útmatrica Az Országos Útügyi Vállalat (CNADNR) mától bevezeti az elektronikus útmatricát, a kifizetési bizonylattal nem rendelkező sofőröknek a jármű típusának függvényében 28 és 1210 euró közötti kártérítést, illetve 250 és 4500 lej közötti bírságot kell kifizetniük. Szintén mától bevezetik a három hónapig érvényes útmatricát is, amely mindenféle járműre érvényes — áll a Szállítás- és Infrastruktúraügyi Minisztérium közleményében. Az útmatrica árát nem változtatták, az eddig megvásárolt útmatricák érvényben maradnak a lejárati határidőig. Az útmatricát vagy automatikusan, a videokamerákkal felszerelt állomások ellenőrzik, vagy a közúti forgalomban ellenőrző csapatokkal. Minden művelet online történik, néhány másodperc alatt. Mihelyt az útmatrica nélkül közlekedő autó tulajdonosát azonosították, jegyzőkönyvet írnak, és postán küldik ki a bírságot. Az útmatricák elektronikus kibocsátásának és ellenőrzésének rendszerét augusztus elsején kellett volna bevezetni, de a kormány október elsejére halasztotta a közbeszerzési eljárás után benyújtott számos fellebbezés miatt. KÜLFÖLD • Az MKP a Fidesz szlovákiai partnere Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés fideszes alelnöke szerint a Fidesz egyetlen szlovákiai partnere a Magyar Koalíció Pártja (MKP), és ez meghatározza a Szlovákia irányában folytatott magyar külpolitikát is. „A nemzetpolitikai törekvésekben egyeznek álláspontjaink” — jelentette ki Lezsák tegnap Pozsonyban azután, hogy találkozott Berényi Józseffel, az MKP elnökével, valamint az alakulat több vezetőjével. A Híd párttal kapcsolatban Lezsák úgy vélte: a következő években sem lehet várni, hogy a Fidesz együttműködjék ezzel a magyar—szlovák tömörüléssel. Körzethatár-módosítás a rendszámtáblákon Hamarosan kézzelfogható jele is lesz a vajdasági magyarok egyik régi, hamarosan megvalósuló követelésének, a bácskai-bánáti körzethatár-módosításnak; a januárban megjelenő új szerbiai rendszámtáblákon külön betűjele lesz Magyarkanizsának, Zentának és Adának. Pásztor István VMSZ-elnök két hete, Boris Tadic szerb elnökkel folytatott belgrádi tárgyalása után közölte, hogy az év végéig módosítják azt a kormányrendeletet, amely a vajdasági magyarokra nézve hátrányosan rendelkezik a körzethatárokról. A módosítás eredményeként Magyarkanizsa, Zenta és Ada Észak- Bánátból visszakerül a szabadkai központú észak-bácskai körzetbe. A körzethatár visszaállítása után Észak-Bácskában a magyarok aránya a jelenlegi 44 százalékról 50 százalék fölé emelkedik. Több száz sérült egy stuttgarti tüntetésen Több száz ember megsérült tegnap Stuttgartban, amikor a rendőrség vízágyúkkal és könnygázzal támadt a főpályaudvar átépítése és több száz öreg fa kivágása ellen tiltakozó tömegre. A demonstráció szervezői szerint a sérülések túlnyomó részét a könnygáz okozta, de a ZDF televízió esti híradójában vérző fejű embereket is lehetett látni. A szervezők mintegy ezer sérültet emlegetnek, a rendőrség viszont nem volt hajlandó számokat megadni. Baden-Württemberg tartomány székvárosában hetek óta tüntetnek a régi főpályaudvar lebontását ellenző szervezetek.