Háromszék, 2011. február (23. évfolyam, 6201-6224. szám)

2011-02-14 / 6212. szám

MAROSVÁSÁRHELYEN ÜLÉSEZETT AZ SZKT Melegítés a kongresszusra FARCÁDI BOTOND A két hét múlva esedékes tisztújító kongresszust megelő­ző kampány rányomta bélyegét a hét végén Marosvásárhelyen lezajlott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésé­re. Szinte tapintható feszültség, bekiabálások, burkolt vagy nyílt, gúnyos vagy éppen cinikus támadások, stílusparódia, teremből való kitessékelés, magasba nyújtott piros lapok jellemezték az alapszabály-módosítás miatt hosszúra nyúlt tanácskozást, amelynek legfőbb témája az anyaországgal való kapcsolat, illetve az RMDSZ koalíciós politikája volt. Hat-háromra játszik az aranycsapat Már az ülés kezdetén éles vi­ta bontakozott ki, Eckstein- Kovács Péter kérte, hogy tűzzék napirendre az Olosz Gergellyel közösen kezdeményezett hatá­rozattervezetet, melynek értel­mében menesztették volna Kovács Péter kongresszusi biz­tost arra hivatkozva, hogy tevé­kenysége során nem bizonyult pártatlannak. A plénum elutasí­totta a javaslatot, elfogadták el­lenben a kongresszusi szavazás titkosságát biztosító tervezet napirendre tűzését. Frunda Györgynél az alapszabály-mó­dosítás ütötte ki a biztosítékot, kifogásolta, hogy későn kapták meg a tervezetet, és szerinte amúgy sem az SZKT-nak, ha­nem a kongresszusnak kellene döntenie arról. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdemé­nyezés platform vezetője elfo­gadhatatlannak minősítette, hogy egy demokratikus szövet­ségben az alapszabály-módosí­tást két nappal az SZKT előtt küldték el, bírálta az RMDSZ csúcsvezetését, az „aranycsapa­tot”, akikkel Orbán Viktor nem áll szóba, és akik „hat-háromra játszanak”, azaz a valamikor hatszázalékos támogatottságot olyannyira leépítették, hogy most a háromszázalékos ered­mény is kérdéses. (folytatása a 2. oldalon) Költségvetés nélkül Bárót HECSER LÁSZLÓ Nem fogadta el Bárót tanácsa a város költségvetését. Az RMDSZ-es képviselők azt mondták, azért nem támogatják a tanácsi határozatot, mert nem kaptak meg minden szük­séges függeléket, mellékletet, azok hiányában pedig nem tudnak felelősségteljesen dönteni. Nagy István polgármes­ter válaszában kifejtette: a törvényeknek eleget tett, az ok­iratokat a hatályban levő rendelkezések szerint állított össze, az adatokat nyilvánosságra is hozta, így az egész el­lenkezés nem más, mint az RMDSZ politikai cselfogása. Az utóbbi évek legkisebb költségvetésével kell gazdál­kodnia idén Barátnak, tavaly­hoz képest 2,3 millió lejjel kevesebbel számolhatnak — jelentette ki a tanácsi határo­zatot előterjesztő polgármes­ter. A csökkenéshez jelentősen hozzájárult, hogy több cég is bezárt, ingatlanjaikat nem ér­tékelték újra, illetve szándé­kosan alulértékelték, így min­dent összesítve egymillió lej­jel kevesebb adó érkezik a magánvállalkozóktól. Foko­zott terhet ró a hivatalra a kór­ház, a középiskola, a lakos­ság-nyilvántartó iroda fenn­tartása, a tanintézményeknek és egyéb közintézményeknek helyet adó épületek bérlése. Nagy elmarasztalta a megyei tanácsot, amely — mint mond­ta — évek óta nem tesz eleget a törvényes előírásoknak, s nem támogatja a községi utak karbantartását. Elítélte a me­gyei önkormányzat esztendők óta alkalmazott „praktikáit” is, hogy politikai szempontok alapján osztja a költségvetés kiegyenlítésére szánt összege­ket. (folytatása a 2. oldalon) Beszélgetés FODOR ISTVÁN polgármesterrel — A bodoki sikerek egyik titka, hogy aki korán kel, aranyat lel. Aki elejétől pá­lyázatok egész sorát készítette, lépésnyi előnyre tett szert. Helyben írták a pályáza­tokat, ami tetemes költségmegtakarítást jelentett. A közmondás máig is érvényes? — Kezdeném a helyi bevételekkel. Bodok település lakossága 98,42 száza­lékban befizette adóját. Nem így Oltszem, ahol alacsonyabb a bevétel. Zalán ese­tében is az, de ott a működését beszünte­tő szeszgyár adóssága számottevő. A sta­tisztika, amit a falugyűléseken fel fogok olvasni, arra is jó, hogy az olykor elége­detlenkedők meggyőződjenek, a mai kö­rülmények között egy falu sem tudna megélni a saját zsírjából, nem tudna fej­lesztéseket eszközölni, főleg, ha követ­kezetesen pályázott az elmúlt évek alatt. Oltszemen például befejeztük az ivóvíz­hálózatot, vizet fogunk vezetni a Major nevű, elzárt kis tanyai részre, ahol meg­oldottuk a közvilágítást. Épül a borvizes kezelőközpont, a mofetta. A 3.22-es programban szerepel a Malom utca asz­faltozása, amely összeköti a települést az Oltón túl épülő gyógyturisztikai övezet­tel. Alkalmat kerítünk az oltszemi orvosi rendelő felújítására is. — A községközpontban majdnem tel­jesen kiépült az infrastruktúra: az ivóvíz- és a szennyvízcsatorna, az úthálózat egy része. Mire futotta még? —Tavaly hidat építettünk a vasúti átjá­ró övezetében, előterében parkosítottunk, megújult a körorvosi rendelő. Folytattuk a kultúrotthon korszerűsítését, ebben az év­ben ki szeretnénk cserélni a nyílászárókat. Tervet készítettünk a polgármesteri hiva­tal bővítésére, ugyanis az uniós követel­mények a hivatal bővülését is maguk után vonják. Tavaly felújítottuk a sportpályát, lelátó épült, öltözők, most összeállt egy sportcsapat is. Épül a ravatalozó, amelyet ebben az évben befejezünk. Őseink emlé­két ápolandó, rendezzük a temetőt, kive­zetjük oda is a vizet. Zavaró, hogy a leg­szebben rendezett település címet viselő Bodoknak a temetője rendezetlen legyen. — Megnyerték a 3­ 22-es négylépcsős integrált uniós pályázatot. Miről szól ez? — Az értéke 2,5 millió euró, amihez hatalmas önrész társul. Ennek alapján számíthatunk a mellékutcák aszfaltozá­sára, a vízlefolyók befedésére, a zaláni kultúrotthon főjavítására, a sérült szemé­lyek otthoni gondozását szolgáló szociá­lis központ létrehozására, útgyalu, húsz­tonnás, billenőládás autó beszerzésére. Kérdezett: KISGYÖRGY ZOLTÁN MÁRÓL HOLNAPRA • Hivatalosított háttéralkuk Egymásnak estek az atyafiak a szombati marosvásárhelyi SZKT-n, ki-ki meggyőződése, elkötelezettsége, retorikai képessé­gei függvényében érvelt saját igaza mellett, támadta ellenfeleit, így aztán helyenként érdekes vita kerekedett a máskor afféle sza­vazógépezetként­ működő SZKT ülésén arról, hogy miként kelle­ne viszonyulnia az RMDSZ-nek a magyarországi kormányhoz, milyen koalíciós politikát kellene folytatnia a román pártokkal, hogyan kellene biztosítani az esélyegyenlőséget a három elnök­jelölt versengésében. Bebizonyosodni látszik, hogy a verseny jótékony hatású, a három elnökjelölt küzdelme során különféle nézetek, elképzelések ütközhetnek, s ezek közül többet érdemes lenne megfontolnia a volt, de főként a leendő vezetésnek. A szervezet miniparlamentjének ülését azonban beárnyékol­ta, hogy a csúcsvezetés magatartása mit sem változott: tovább­ra is úgy nyilvánulnak meg, mintha ők lennének az erdélyi ma­gyarság kizárólagos képviselői, így aztán fel sem merült a ma­gyar szervezetekkel való együttműködés lehetősége. Ráadásul tűzön-vízen át érvényesíteni próbálták akaratukat, hiába ma­gyarázta több képviselő is, hogy későn kapták kézhez a módo­sított alapszabályzatot, nem volt idejük elemezni azt, az érvek sorra visszapattantak, végül kevesen maradtak a teremben, de elfogadták a fentről javasolt módosításokat. De még ennél is visszatetszőbb, hogy az új alapszabályzat szemmel látható­an személyre szabott: a korábban a potenciális RMDSZ-el­­nökjelöltek közé sorolt Borbély Lászlót vélhetően a politikai alelnöki tisztséggel igyekeznek kárpótolni, amelynek hatáskö­re korántsem elhanyagolható. Fölöttébb furcsa Markó Béla helyzete is: egyre nyilvánvalóbb, a szövetségi elnök úgy távo­zik, hogy közben marad, irodát biztosítanak számára, helyet a döntéshozó testületekben, de még befutó pozíciót is a parla­menti választásokon, nehogy véletlenül kimaradjon valami­ből a szövetség volt vezetője. A székelyföldi politikusoknak tett engedménynek tekinthető a regionális területi szervezetek létrehozásának lehetősége. Minden jel arra utal tehát, hogy a háttérben megkötött al­kuk hivatalosítása a sebtében összeállított statútum, mely va­lójában a­ hatalom átmentését szolgálja. Farcádi Botond ÉV ELEJÉN A FALUGAZDÁK Korán kelt Bodok A SZERZŐ FELVÉTELE

Next