Háromszék, 2011. április (23. évfolyam, 6252-6275. szám)
2011-04-21 / 6269. szám
VILÁGFIGYELŐ RÖVIDEN : Feljelentette Berényi Józsefet az SNS Feljelentette Berényi Józsefet, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökét tegnap a pozsonyi belügyminisztériumban a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Beadványában az SNS annak kivizsgálására kéri a hatóságokat, hogy érvényes-e Berényi pártelnökké választása azzal összefüggésben, hogy a politikus januárban kérte a magyar állampolgárság megadását. „Értesüléseink szerint Berényi József önként kérte az idegen állampolgárság megadását, s ezt a tényt nem tagadja” - áll a beadványban. A hatályos szlovák törvények szerint az ilyen szlovák állampolgár elveszíti eredeti állampolgárságát. Az SNS úgy véli, meg kell vizsgálni, lehet-e Berényi ezután egy szlovákiai politikai párt elnöke. Az SNS szerint ugyanis Berényi már nem szlovák állampolgár, ezért megválasztása az MKP élére nem érvényes. Kurd tüntetővel végzett a török rendőrség Egy kurd tüntető meghalt, többen pedig megsebesültek, amikor a török rendőrség tüzet nyitott a tiltakozó tömegre a Diyarbakir tartományban található Bismirben tegnap. Az emberek a kurd jelöltek parlamenti választásokból való kizárása ellen tüntettek. A tartományi székhelyen, Diyarbakirban sem maradtak el a megmozdulások. Az álarcos, köveket dobáló tiltakozókat vízágyúkkal sikerült csak szétoszlatni. Diyarbakir tartományban többségében kurdok laknak. Befejeződött a népszámlálás Koszovóban Nagyjából 1,8 millió lakosa van Európa legfiatalabb államának, Koszovónak - adta hírül tegnap a koszovói sajtó az előző nap befejeződött népszámlálás előzetes eredményeit ismertetve. A bő három éve függetlenné vált ország statisztikai hivatala szerint a fővárosban, Pristinában 200 000-en laknak, vagyis feleannyian, mint ahogy azt az elmúlt években feltételezték. A szerbek lakta északi országrészre nem terjedt ki a népszámlálás. A középső és a déli országrészben szórványosan élő szerbek is csak részlegesen vettek részt az összeírásban a sajtójelentések szerint. A Pristinától délre fekvő szerb településen, Gracanicában például 11 500 lakost regisztráltak, miközben a tényleges lakosságszám becslések szerint ennek a duplája. A népszámlálás hivatalos eredményét várhatóan júniusban teszik közzé. Sértőnek tartják Gotovina elítélését . A horvát néppel szembeni súlyos sértésként” értékelte a horvát katolikus egyház tegnap, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) háborús bűnök miatt hosszú börtönbüntetésre ítélt két volt horvát tábornokot, köztük a hazájában nemzeti hősként tisztelt Ante Gotovinát (felvételünk). A horvát katolikus püspöki konferencia közleményében alaptalannak nevezte, hogy az NT múlt pénteken kihirdetett ítéletében úgy minősítette, a tábornokok „bűnszövetkezetben” követték el a terhükre rótt bűnöket. Az NT Gotovinát 24 éves, Mladen Markac extábornokot pedig 18 éves szabadságvesztésre ítélte az 1991-1995-ös horvát-szerb háború végén, 1995 augusztusában végrehajtott, Vihar fedőnevű horvát terület-visszafoglaló hadműveletben játszott szerepéért. A vádirat szerint a krajinai szerbek kezén lévő horvátországi területek visszafoglalását eredményező Vihar hadműveletben 324 polgári személy vagy olyan katona halt meg, aki már letette a fegyvert, s 90 000 szerbet erőszakkal kényszerítettek távozásra. Alphons One, a törvényszék bírája megállapította, hogy Gotovina és Markac olyan „bűnszövetkezetben” követte el a terhére rótt vádakat, amelynek az 1999-ben elhunyt Franjo Tudjman horvát elnök „kulcsfontosságú tagja” volt. A 4,4 milliós Horvátország lakosságának kilencven százaléka a katolikus egyház híve. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László 2011. április 21., csütörtök Beruházásokra vár a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége A magyar nyelv oktatása mellett fokozott hangsúlyt fektetne a csángóföldi gazdasági beruházásokra és a turizmusra a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége az asszimiláció megállítása érdekében. Solomon Adrián, a szervezet elnöke tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján a közelmúltban Csángóföldön tartott konferencián megfogalmazott javaslataikról szólva kiemelte: kizárólag az oktatási programok nem elegendőek az asszimiláció megfékezésére. Azt szeretnék, ha minél több magyar érdekeltségű vállalat ruházna be Csángóföldön, mert ezáltal is visszanyerhető lenne a magyar nyelv presztízse. Ösztönöznék a csángóföldi turizmust is, szeretnék, ha a látogatók megismerkednének e Keleti- Kárpátokon túli terület, a csángó magyar falvak szépségeivel is. Céljuk, hogy minél több csángó magyar értesüljön az egyszerűsített honosítás lehetőségéről, és minél többen éljenek is ezzel. Hozzátette: fontosnak tartanák ifjúsági szervezetek létrejöttét és sportrendezvények szervezését is a mostaninál nagyobb számban. Jelenleg huszonnégy moldvai településen több mint 1800 gyermek élhet az iskolai és azon kívüli magyar nyelvoktatás lehetőségével, és további 6500 gyermeket lehetne bevonni a programba 25-30 településen. A mintegy 150 millió forint fele állami támogatás, másik fele a civil szférából és vállalatoktól érkezik. Az összeg kilencven százalékát fordítják az oktatási programokra - tette hozzá. A kiosztott háttéranyag szerint 8-9 ezer 18 év alatti csángó ért vagy beszél magyarul. Az április 8. és 10. között számos erdélyi civil szervezet és magyar szervezetek részvételével külsőrekecsinben és Pusztinán tartott tanácskozás célja egy új moldvai csángó magyar cselekvési terv kidolgozása volt. Javaslataik között szerepel falusiturizmus-hálózat kiépítése, csángó gazdák támogatása, a székely termék mintájára csángó termék védjegy kialakítása. Szeretnék létrehozni a moldvai szervezeteket tömörítő csángó egyeztető tanácsot, és hogy legyenek csángó jószolgálati nagykövetek a világ minden táján. Első lépésként magyar szellemiségű kollégiumot alapítanának Bákó városában, ebből középtávon magyar, illetve két tanítási nyelvű iskola születhetne. Elképzeléseik között szerepel még nyári óvoda és kisiskolás programok szervezése, a gyermek-gyermek kapcsolatok erősítése Moldva és a Kárpát-medence között, valamint a keresztszülőprogram folytatása és kiterjesztése. A dokumentumot kedden átadták Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnak, és eljuttatják az erdélyi és a magyarországi politikai szervezeteknek is. Azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai stratégia kidolgozásakor figyelembe vennék javaslataikat - jelezte Solomon Adrián. A csángóságból 232 000-en élnek hét moldvai megyében, 63 000-en városban, a többiek falvakban. A teljes csángó lakosság 21 százaléka beszél még magyarul, és hat százalék bír passzív nyelvtudással. SARKOS SZAVAK Gotovina, a hős Ott, ahol és amikor még létezett Erkölcs, a nagybetűs, és nem az, amelynek nevében lopnak, előnyt kovácsolnak, s egyenlő elbírálást kérnek a tolvaj és áldozata számára: nos, azokon a helyeken és időkben még hadvezéreket nem ítéltek börtönbüntetésre. Igen, tudom én is, vae victis, és a hasonlók, de lám, az Európai Unió még mindig tud újat nyújtani - jaj a győzteseknek is. Mert van, aki áldozat árán megnyeri a háborút, és van, aki szemrebbenés nélkül hasznot húz a békéből. A kettő véletlen sem ugyanaz. Ante Gotovina 24 év börtönbüntetést kapott a hágai bíróságon, s hogy ez miért történt, arra a választ ne keressük imáinkban, mert erre még a Jóisten is csóválná a fejét. Pedig valahol logikus, ami történt. Nem feltétlenül kell Gotovina tábornokot ismerni ehhez, elég a mai világunkat megnézni, és hát, igen, természetes, ami történt. Egy nemzeti jelképet, egy hadvezért megölni a csatatéren, vagy utána, a bosszú jegyében: emberi gyarlóság, érthető, része az összemberi indulatoknak. Börtönbe zárni azt, aki megharcolta a „jó harcot", szabadságot, békét teremtett ennek árán, és önbecsülést, jövőt adott egy nemzetnek: nos, ez az, ami mégiscsak sajátja ennek a mi szép új világunknak. Eddig azt hittem, csak az Amerikai Egyesült Államok volt képes története sötétebb korszakaiban ketrecbe zárni Ülő Bikát, vagy Ezra Poundot, a költőt, de hát gyorsan felzárkóztunk. Ante Gotovina nem szent, és egészen bizonyos, nem ártatlan. Senki nem ártatlan, sem én, aki ezt írom, sem az olvasó, aki ezt olvassa. De Ante Gotovina egy nép - és nem akármilyen nép! - hőse, aki szabadságot vívott ki nemzete számára egy velejéig romlott, kegyetlen és elvetemült háborúban. Kesztyűs kézzel, mosolygós pezsgőspohár-diplomáciával mai napig kulturális autonómiáért harcolgatnának - eredménytelenül - horvát testvéreink. De, hál' Istennek, nem így történt. Ante Gotovina mellett ott kellene ülnie bizony a mi nagyságos fejedelmünknek, Rákóczinak, de Bem apónak, és sokan másoknak is. Ante Gotovina mellett sokan kellene üldögélnünk, még legalább 24 évig, amennyit ő kapott. Ami azt illeti, jobb társaság lenne, mint azokkal élni együtt, akikkel hallgatólagos egyetértésben elítélték. De nekünk ez jutott. Gotovinának pedig a mártírium nehezebb formája. De attól ő az marad, aki egy nemzet és a világ jobbik része számára: a Hős. Gotovina, heroj. Mindannyiunké. , György Attila mmmmmmmmmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmá Egy éve történt az olajkatasztrófa a Mexikói-öbölben Barack Obama amerikai elnök tegnap, egy évvel a Deepwater Horizon fúróplatformon bekövetkezett robbanás után nyilatkozatban fogadta meg, hogy megtesz mindent, ami szükséges a Mexikói-öböl partvidékének helyreállításáért. A robbanást követő olajkitörés az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb környezetszennyezését okozta. Egy évvel azután, hogy a Mexikói-öbölben a Deepwater Horizon nevű olajfúrótorony felrobbant, majd az olajkútból 153 napon keresztül mintegy 651 millió liter olaj ömlött a tengerbe, úgy tűnik, az öböl élővilága a borúlátó jóslatokkal ellentétben megmenekült a teljes kipusztulástól. Azonban — ha nem is tűnt el minden élet az öbölből — az állatok, az emberek és a korábban virágzó gazdaságok továbbra is a túlélésért küzdenek, az olajkút üzemeltetője, a BP pedig nem sokat segít nekik ebben. „Borzasztó nagy a szennyezettség, de azért ez nem a világ vége” - fogalmazott Edward Overton, a Louisianai Egyetem környezettudomány professzora az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb természeti katasztrófájával kapcsolatban. „Sokan azt gondolták, hogy ez a szerencsétlenség évtizedekre kipusztítja az öböl élővilágát, de közel sem ez a helyzet. Egyik ilyen jóslat sem vált be” - tette hozzá. Sovány vigaszt jelent ez azoknak az embereknek, akik egész életükben halászatból vagy tengeri állatok tenyésztéséből éltek. Egy jobb évben Louisiana állam part menti vizeiből közel hatezer tonna osztrigát halásznak ki, ehhez képest tavaly feleennyit sikerült a tenyésztőknek megtermelniük. „1950 óta csak ötször fordult elő, hogy 3500 tonnánál kevesebb osztrigát szüreteltünk” - mondta Olivia Watkins, a Lousianai Élővilág és Halállomány Hivatal munkatársa. A BP ígéretet tett, hogy 15 millió dollárral támogatja az osztrigatenyészetek helyreállítását, ám a pénz eddig még nem érkezett meg a gazdaságokhoz. ,Miközben a BP el van foglalva azzal, hogy milliókat költsön az osztrigaipar és a part menti halászatok újjáépítésére vonatkozó ígéreteinek betartását bizonyító hirdetésekre, rengeteg projektet hanyagoltak, amelyek visszaadták volna az osztrigatenyésztők munkáját” - hangsúlyozta Randy Pausina, aki szintén az Élővilág és Halállomány Hivatalnál dolgozik. Meglepő költségekbe verte magát az a svájci cég, a Transocean Ltd is, amelynek a tulajdonában állt a felrobbant fúrótorony: az al- Dzsazíra pánarab hírportál információi szerint a vállalat vezetői több százmillió dolláros jutalmat kaptak tavaly év végén, amiért „biztonsági szempontból a cég történetének legjobb évét” zárták le. Az osztrigatenyészetek helyreállításán túl a BP - Barack Obama amerikai elnök unszolására - további húszmilliárd dollárt különített el kompenzációs célokra. Eddig 500 000-en jelezték, hogy részesülnének ebből az összegből, amelynek kifizetése azonban évekig is elhúzódhat, mivel a Transocean Ltd és a BP bíróságon szeretné eldönteni, miért melyikük a felelős.