Háromszék, 2011. április (23. évfolyam, 6252-6275. szám)

2011-04-21 / 6269. szám

VILÁGFIGYELŐ RÖVIDEN : Feljelentette Berényi Józsefet az SNS Feljelentette Berényi Józsefet, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökét tegnap a pozsonyi belügyminisztériumban a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Beadványában az SNS annak ki­vizsgálására kéri a hatóságokat, hogy érvényes-e Berényi párt­elnökké választása azzal összefüggésben, hogy a politikus janu­árban kérte a magyar állampolgárság megadását. „Értesüléseink szerint Berényi József önként kérte az idegen állampolgárság megadását, s ezt a tényt nem tagadja” - áll a beadványban. A hatályos szlovák törvények szerint az ilyen szlovák állampolgár elveszíti eredeti állampolgárságát. Az SNS úgy véli, meg kell vizsgálni, lehet-e Berényi ezután egy szlovákiai politikai párt elnöke. Az SNS szerint ugyanis Berényi már nem szlovák ál­lampolgár, ezért megválasztása az MKP élére nem érvényes. Kurd tüntetővel végzett a török rendőrség Egy kurd tüntető meghalt, többen pedig megsebesültek, amikor a török rendőrség tüzet nyitott a tiltakozó tömegre a Diyarbakir tartományban található Bismirben tegnap. Az em­berek a kurd jelöltek parlamenti választásokból való kizárása ellen tüntettek. A tartományi székhelyen, Diyarbakirban sem maradtak el a megmozdulások. Az álarcos, köveket dobáló til­takozókat vízágyúkkal sikerült csak szétoszlatni. Diyarbakir tartományban többségében kurdok laknak. Befejeződött a népszámlálás Koszovóban Nagyjából 1,8 millió lakosa van Európa legfiatalabb államá­nak, Koszovónak - adta hírül tegnap a koszovói sajtó az előző nap befejeződött népszámlálás előzetes eredményeit ismertet­ve. A bő három éve függetlenné vált ország statisztikai hivatala szerint a fővárosban, Pristinában 200 000-en laknak, vagyis fe­leannyian, mint ahogy azt az elmúlt években feltételezték. A szerbek lakta északi országrészre nem terjedt ki a népszámlálás. A középső és a déli országrészben szórványosan élő szerbek is csak részlegesen vettek részt az összeírásban a sajtójelentések szerint. A Pristinától délre fekvő szerb településen, Gracanicában például 11 500 lakost regisztráltak, miközben a tényleges lakos­ságszám becslések szerint ennek a duplája. A népszámlálás hi­vatalos eredményét várhatóan júniusban teszik közzé. Sértőnek tartják Gotovina elítélését . A horvát néppel szembeni súlyos sértésként” értékelte a hor­­vát katolikus egyház tegnap, hogy a hágai Nemzetközi Törvény­szék (NT) háborús bűnök miatt hosszú börtönbüntetésre ítélt két volt horvát tábornokot, köztük a hazájában nemzeti hősként tisz­telt Ante Gotovinát (felvételünk). A horvát katolikus püspöki konferencia közleményében alaptalannak nevezte, hogy az NT múlt pénteken kihirdetett ítéletében úgy minősítette, a táborno­kok „bűnszövetkezetben” követték el a terhükre rótt bűnöket. Az NT Gotovinát 24 éves, Mladen Markac extábornokot pedig 18 éves szabadságvesztésre ítélte az 1991-1995-ös horvát-szerb há­­­ború végén, 1995 augusztusában végrehajtott, Vihar fedőnevű horvát terület-visszafoglaló hadműveletben játszott szerepéért. A vádirat szerint a krajinai szerbek kezén lévő horvátországi terüle­tek visszafoglalását eredményező Vihar hadműveletben 324 pol­gári személy vagy olyan katona halt meg, aki már letette a fegy­vert, s 90 000 szerbet erőszakkal kényszerítettek távozásra. Alphons One, a törvényszék bírája megállapította, hogy Gotovina és Markac olyan „bűnszövetkezetben” követte el a terhére rótt vádakat, amelynek az 1999-ben elhunyt Franjo Tudjman horvát elnök „kulcsfontosságú tagja” volt. A 4,4 milliós Horvátország lakosságának kilencven százaléka a katolikus egyház híve. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László 2011. április 21., csütörtök Beruházásokra vár a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége A magyar nyelv oktatása mellett fokozott hangsúlyt fektetne a csángóföldi gazdasági beruházásokra és a turizmusra a Moldvai Csángómagyarok Szö­vetsége az asszimiláció megállítása érdekében. Solomon Adrián, a szervezet el­nöke tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján a közelmúltban Csángóföldön tar­tott konferencián megfogalmazott javaslataikról szólva kiemelte: kizárólag az oktatási programok nem elegendőek az asszimiláció megfékezésére. Azt szeretnék, ha minél több magyar ér­dekeltségű vállalat ruházna be Csángó­­földön, mert ezáltal is visszanyerhető lenne a magyar nyelv presztízse. Ösztönöznék a csángóföldi turizmust is, szeretnék, ha a látogatók megismerkednének e Keleti- Kárpátokon túli terület, a csángó magyar falvak szépségeivel is. Céljuk, hogy minél több csángó magyar értesüljön az egysze­rűsített honosítás lehetőségéről, és minél többen éljenek is ezzel. Hozzátette: fontos­nak tartanák ifjúsági szervezetek létrejöttét és sportrendezvények szervezését is a mos­taninál nagyobb számban. Jelenleg huszon­négy moldvai településen több mint 1800 gyermek élhet az iskolai és azon kívüli ma­gyar nyelvoktatás lehetőségével, és további 6500 gyermeket lehetne bevonni a prog­ramba 25-30 településen. A mintegy 150 millió forint fele állami támo­gatás, másik fele a civil szférából és válla­latoktól érkezik. Az összeg kilencven szá­zalékát fordítják az oktatási programokra - tette hozzá. A kiosztott háttéranyag sze­rint 8-9 ezer 18 év alatti csángó ért vagy beszél magyarul. Az április 8. és 10. között számos erdé­lyi civil szervezet és magyar szervezetek részvételével külsőrekecsinben és Puszti­­nán tartott tanácskozás célja egy új moldvai csángó magyar cselekvési terv kidolgozása volt. Javaslataik között szerepel falusituriz­­mus-hálózat kiépítése, csángó gazdák tá­mogatása, a székely termék mintájára csán­gó termék védjegy kialakítása. Szeretnék létrehozni a moldvai szervezeteket tömörí­tő csángó egyeztető tanácsot, és hogy le­gyenek csángó jószolgálati nagykövetek a világ minden táján. Első lépésként magyar szellemiségű kollégiumot alapítanának Bákó városában, ebből középtávon ma­gyar, illetve két tanítási nyelvű iskola szü­lethetne. Elképzeléseik között szerepel még nyári óvoda és kisiskolás programok szervezése, a gyermek-gyermek kapcsola­tok erősítése Moldva és a Kárpát-medence között, valamint a keresztszülőprogram folytatása és kiterjesztése. A dokumentumot kedden átadták Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes állam­titkárnak, és eljuttatják az erdélyi és a ma­gyarországi politikai szervezeteknek is. Azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai stratégia ki­dolgozásakor figyelembe vennék javaslata­ikat - jelezte Solomon Adrián. A csángó­­ságból 232 000-en élnek hét moldvai me­gyében, 63 000-en városban, a többiek fal­vakban. A teljes csángó lakosság 21 száza­léka beszél még magyarul, és hat százalék bír passzív nyelvtudással. SARKOS SZAVAK Gotovina, a hős Ott, ahol és amikor még létezett Erkölcs, a nagybetűs, és nem az, amelynek nevében lopnak, előnyt kovácsolnak, s egyenlő elbírálást kérnek a tolvaj és áldozata számára: nos, azokon a helyeken és időkben még hadvezéreket nem ítéltek börtönbüntetésre. Igen, tudom én is, vae victis, és a hasonlók, de lám, az Európai Unió még mindig tud újat nyújtani - jaj a győztesek­nek is. Mert van, aki áldozat árán megnyeri a háborút, és van, aki szemrebbenés nélkül hasznot húz a békéből. A kettő vélet­len sem ugyanaz. Ante Gotovina 24 év börtönbüntetést kapott a hágai bírósá­gon, s hogy ez miért történt, arra a választ ne keressük imáink­ban, mert erre még a Jóisten is csóválná a fejét. Pedig valahol logikus, ami történt. Nem feltétlenül kell Gotovina tábornokot ismerni ehhez, elég a mai világunkat megnézni, és hát, igen, természetes, ami történt. Egy nemzeti jelképet, egy hadvezért megölni a csatatéren, vagy utána, a bosszú jegyében: emberi gyarlóság, érthető, ré­sze az összemberi indulatoknak. Börtönbe zárni azt, aki meg­harcolta a „jó harcot", szabadságot, békét teremtett ennek árán, és önbecsülést, jövőt adott egy nemzetnek: nos, ez az, ami mégiscsak sajátja ennek a mi szép új világunknak. Eddig azt hittem, csak az Amerikai Egyesült Államok volt képes története sötétebb korszakaiban ketrecbe zárni Ülő Bikát, vagy Ezra Poundot, a költőt, de hát gyorsan felzárkóztunk. Ante Gotovina nem szent, és egészen bizonyos, nem ártat­lan. Senki nem ártatlan, sem én, aki ezt írom, sem az olvasó, aki ezt olvassa. De Ante Gotovina egy nép - és nem akármi­lyen nép! - hőse, aki szabadságot vívott ki nemzete számára egy velejéig romlott, kegyetlen és elvetemült háborúban. Kesztyűs kézzel, mosolygós pezsgőspohár-diplomáciával mai napig kulturális autonómiáért harcolgatnának - eredményte­lenül - horvát testvéreink. De, hál' Istennek, nem így történt. Ante Gotovina mellett ott kellene ülnie bizony a mi nagysá­gos fejedelmünknek, Rákóczinak, de Bem apónak, és sokan másoknak is. Ante Gotovina mellett sokan kellene üldögél­nünk, még legalább 24 évig, amennyit ő kapott. Ami azt illeti, jobb társaság lenne, mint azokkal élni együtt, akikkel hallgatólagos egyetértésben elítélték. De nekünk ez jutott. Gotovinának pedig a mártírium nehe­zebb formája. De attól ő az marad, aki egy nemzet és a világ jobbik része számára: a Hős. Gotovina, heroj. Mindannyiunké. , György Attila mmm­mmmmmmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmá Egy éve történt az olajkatasztrófa a Mexikói-öbölben Barack Obama amerikai elnök tegnap, egy évvel a Deepwater Horizon fúróplatformon bekövetkezett robbanás után nyilatkozatban fogadta meg, hogy megtesz mindent, ami szükséges a Mexikói-öböl partvidékének helyreállításáért. A robbanást követő olajkitörés az Egyesült Államok történeté­nek legsúlyosabb környezetszennyezését okozta. Egy évvel azután, hogy a Mexikói-öbölben a Deepwater Horizon nevű olajfúrótorony felrobbant, majd az olajkútból 153 napon keresztül mintegy 651 millió liter olaj ömlött a ten­gerbe, úgy tűnik, az öböl élővilá­ga a borúlátó jóslatokkal ellen­tétben megmenekült a teljes ki­pusztulástól. Azonban — ha nem is tűnt el minden élet az öbölből — az állatok, az emberek és a ko­rábban virágzó gazdaságok to­vábbra is a túlélésért küzdenek, az olajkút üzemeltetője, a BP pe­dig nem sokat segít nekik ebben. „Borzasztó nagy a szennyezett­ség, de azért ez nem a világ vé­ge” - fogalmazott Edward Over­­ton, a Louisianai Egyetem kör­nyezettudomány professzora az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb természe­ti kataszt­rófájával kapcsolatban. „Sokan azt gondolták, hogy ez a szeren­csétlenség évtizedekre kipusztít­ja az öböl élővilágát, de közel sem ez a helyzet. Egyik ilyen jóslat sem vált be” - tette hozzá. Sovány vigaszt jelent ez azoknak az embereknek, akik egész életükben halászatból vagy tengeri állatok tenyészté­séből éltek. Egy jobb évben Louisiana állam part menti vi­zeiből közel hatezer tonna oszt­rigát halásznak ki, ehhez ké­pest tavaly feleennyit sikerült a tenyésztőknek megtermelni­ük. „1950 óta csak ötször for­dult elő, hogy 3500 tonnánál kevesebb osztrigát szüretel­tünk” - mondta Olivia Watkins, a Lousianai Élővilág és Halál­lomány Hivatal munkatársa. A BP ígéretet tett, hogy 15 millió dollárral támogatja az osztriga­tenyészetek helyreállítását, ám a pénz eddig még nem érkezett meg a gazdaságokhoz. ,Miközben a BP el van fog­lalva azzal, hogy milliókat költ­sön az osztrigaipar és a part menti halászatok újjáépítésére vonatkozó ígéreteinek betartását bizonyító hirdetésekre, rengeteg projektet hanyagoltak, amelyek visszaadták volna az osztrigate­nyésztők munkáját” - hangsú­lyozta Randy Pausina, aki szin­tén az Élővilág és Halállomány Hivatalnál dolgozik. Meglepő költségekbe verte magát az a svájci cég, a Transocean Ltd is, amelynek a tulajdonában állt a felrobbant fúrótorony: az al- Dzsazíra pánarab hírportál infor­mációi szerint a vállalat vezetői több százmillió dolláros jutalmat kaptak tavaly év végén, amiért „biztonsági szempontból a cég történetének legjobb évét” zár­ták le. Az osztrigatenyészetek helyreállításán túl a BP - Barack Obama amerikai elnök unszolá­sára - további húszmilliárd dol­lárt különített el kompenzációs célokra. Eddig 500 000-en jelez­ték, hogy részesülnének ebből az összegből, amelynek kifizeté­se azonban évekig is elhúzódhat, mivel a Transocean Ltd és a BP bíróságon szeretné eldönteni, miért melyikük a felelős.

Next