Háromszék, 2011. április (23. évfolyam, 6252-6275. szám)
2011-04-27 / 6272. szám
VILAGFIGYELO RÖVIDEN : Gyurcsány becsületes pártot akar Gyurcsány Ferenc azt szeretné, hogy az MSZP a hatályos törvényekben megköveteltnél szélesebb nyilvánosságot, nagyobb átláthatóságot biztosítson a gazdálkodásáról, illetve hogy a választott pártvezetők jövedelmi, vagyoni helyzetét vessék össze a valósággal, saját és családtagjaik életvitelével. A volt miniszterelnök emellett gátat vetne a pártfunkciók halmozásának. Kezdeményezését — melyet az MSZP hétfői frakcióülésén ismertetett — azzal indokolta: új pártot szeretnének formálni az MSZP-ből. A politikus a nyilvánosságnak tegnap jelentette be: az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform vezetői pártszavazást kezdeményeznek, mert nem akarják, hogy tisztázatlan eredetű pénzek felhasználásának legkisebb gyanúja vetődjön a szocialista pártra. Kitért arra is, az MSZP „morális tekintetben ma nem rosszabb a Fidesznél”, mégis magán hordozza a korrupció megalázó bélyegét, a hatalmi mutyik önemésztő terhét. A Demokratikus Koalíció célja, hogy „pár éven belül úgy nézzenek ránk, mint Magyarország legbecsületesebb pártjára és politikusaira” - közölte Gyurcsány Ferenc. Csernobili megemlékezés Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán elnök is részt vett tegnap Csernobilben az ukrán város mellett negyedszázaddal ezelőtt történt atomkatasztrófa évfordulós megemlékezésein. A két államfő elhelyezte annak az emlékműnek az alapkövét, amelyet az atomerőműben bekövetkezett robbanás után a mentésben, illetve a katasztrofális következmények felszámolásában részt vevők tiszteletére emelnek. Az emlékművet december 14-én leplezik le, azon a napon, amikor - 1986-ban - az akkori szovjet kormány bejelentette, hogy felszámolták a nukleáris baleset következményeit. Medvegyev egyébként nemzetközi konvenciót javasolt a nukleáris biztonság megerősítésére. Oroszország a G8-as országcsoport májusi csúcsértekezletén olyan konkrét intézkedéstervezetet terjeszt elő, amelyek az atomerőművek biztonságos üzemeltetésének a megerősítését célozzák. Schengen reformját akarják A francia elnök és az olasz miniszterelnök a schengeni szerződés módosítását szorgalmazza, ennek érdekében közös levélben fordulnak Brüsszelhez - hangzott el Nicolas Sarkozy és Silvio Berlusconi tegnapi római tárgyalásai után. A levélben a két politikus azt kérte az Európai Bizottságtól és az Európa Tanácstól, hogy vizsgálja meg a belső határellenőrzés átmeneti visszaállításának lehetőségét a schengeni övezet tagállamai között. Javaslatuk szerint a külső határok fenntartásában beállt, kivételesen nehéz, előre meghatározott helyzetekben lenne szükség a belső határellenőrzések újrakezdésére. Berlusconi és Sarkozy úgy ítélte meg, hogy az unió közös külső határaira nehezedő megnövekedett nyomásnak minden tagállamra nézve következményei vannak, s ezért a júniusban összeülő Európa Tanácsnak meg kell adnia a kellő politikai lendületet, hogy elháruljon az akadály az aktuális problémákat illető konkrét döntések elől. Líbia Oroszország segítségét kéri Líbia arra kérte Oroszországot, hogy kezdeményezze az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását a Líbia elleni „nyugati agresszió” miatt—jelentette be tegnap a hivatalos líbiai hírügynökség. A jelentés szerint az ülésen meg kellene vitatni „az eltúlzott mértékű gyarmati és keresztes agressziót, amely polgári célpontokra sújt le Líbiában, és megpróbálta célba venni Moammer Kadhafi vezetőt is, megsértve ezzel két biztonsági tanácsi határozatot és a nemzetközi megállapodásokat”. Az orosz válaszról egyelőre nincs hír, de Vlagyimir Putyin miniszterelnök valamivel korábban élesen bírálta a nemzetközi koalíció líbiai beavatkozását, és kijelentette, hogy a Nyugat megengedhetetlen módon túllépett a Biztonsági Tanács határozatán. Lebontják a megbékélés szobrát Török munkások bontani kezdték tegnap azt a hatalmas szobrot, amely a két nemzet megbékélését jelképezi a török-örmény határ közelében. A kettéosztott emberi alakot ábrázoló műalkotást 2008-ban emelték, török részről azonban számos bírálat érte amiatt, hogy „beárnyékol” egy közelben álló iszlám szentélyt. Idén januárban Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a térségben járva szörnyszülöttnek nevezte a hatalmas műalkotást. Ennek nyomán helyi illetékesek szorgalmazni kezdték annak eltávolítását. Az MTI híreinek felhasználásával _______.•______________szerkesztette: Váry O. Péter ALÁÍRTA AZ ÁLLAMFŐ AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNYT A megújulás alkotmánya „Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányában is” - mondta Schmitt Pál, hozzátéve, hogy az alaptörvénnyel „a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak ezen fundamentumra”. Szólt arról is, hogy nem választható el egymástól a magyarság és a velünk élő nemzeti közösségek sorsa, „mindenki számít, együtt vagyunk erősek”. „Bízzunk benne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Országgyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért” -hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy a törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, „ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk”. Hétfő este a budapesti Művészetek Palotájában az alkotmány tiszteletére rendezett ünnepségen - ahol megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint több közjogi méltóság, kormánytag, püspök és nagykövet, illetve a közélet, a kultúra és a sport számos képviselője - Schmitt Pál hangsúlyozta: az alaptörvény szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, és kifejezi azt a formát, amelyben élünk. A fővárosi eseménnyel egy időben Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Szombathelyen, Győrben, Békéscsabán, Kecskeméten, illetve Kolozsváron is gálaesteket tartottak, az ünnepi rendezvények első részében mind a tíz helyszínen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusával indították a műsort. Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésünk, amihez el kell érni a demokratikus ellenzéki erők összefogását - jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője. Mesterházy Attila úgy nyilatkozott: sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. A pártelnök-frakcióvezető közölte: hétfőn „sokak kérése ellenére” írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök „a Fidesz pártalkotmányát”. Véleménye szerint a Fidesz nem merte megkérdezni a választópolgárokat, mert ma már többen vannak a vele szemben elégedetlenek, akik azt mondják, rossz irányba megy az ország. 2011. április 27., szerda |___ Nyárig megszülethet a választási törvény módosítása Kövér László szerint elkerülhetetlen volt, hogy az új alaptörvény megszületését viták övezzék, és övezik is a mai napig. Az Országgyűlés elnöke egy interjúban ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy maximum „szépészeti és esztétikai szempontból” tartja a vitákat jogosnak és elfogadhatónak. Kövér László nem tartja kizártnak, hogy a parlamenti nyári szünet előtt megszületik a választási törvény módosítása. Mint mondta, ez egyébként szerepel is abban a tervezetben, amelyet a kormány állított össze a parlament nyári szünete előtt benyújtandó törvényjavaslatok kapcsán. Hangsúlyozta, a választójogi törvényről szóló egyeztetések részben már zajlanak. Kiemelte: arra kérte a Kárpátmedencei magyar közösségek vezetőit, hogy gondolják végig, milyen koncepció lenne optimális a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára a választásokon való részvétel kapcsán. Elmondta, hogy a húszéves adósság törlesztéseként a magyarországi nemzetiségekkel is egyeztetni kell a parlamenti részvétel lehetőségéről. És itt nyilvánvalóan nem csak azt kell biztosítani, hogy lehetőség szerint valamilyen formában mind a tizenhárom, Magyarországon törvény alapján létező kisebbség, nemzetiség beleszólhasson a törvényhozás munkájába, hanem azt is, hogy a képviselet arányos legyen — hangsúlyozta. Kövér Lászlónak - mint mondta - nincs illúziója, szinte biztosnak ítéli, hogy nem tudnak olyan választójogi törvénymódosítást a Ház elé terjeszteni, amely például az MSZP-nek megfelelne. A sarkalatos törvények döntő része ősszel kerül az Országgyűlés elé - erősítette meg Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, először a Széll Kálmán Tervhez és az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó jogszabálytervezetek érkeznek a parlamenthez; a sarkalatosak közül lesznek, amelyek „talán még beleférnek” a nyári ülésszakba, de döntő részük - így az önkormányzati, az Országgyűlésről vagy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló előterjesztések - szeptemberben, októberben kerülhetnek sorra. Két dolgot tudunk már az új választási szisztémáról: az egyik, hogy kétszáz fős lesz a parlament, a másik, hogy a határon túli magyaroknak megadjuk a szavazati jogot - jelentette ki az előrehozott választások lehetőségét kizáró Lázár János, aki szerint a többség ma a Fidesz-KDNP- frakcióban a vegyes választási rendszer mellett teszi le a voksát, az pedig, hogy a határon túli magyarok milyen formában kapnak szavazati jogot, még nyitott kérdés. A húsvéti ünnepeket és az új alkotmány elfogadásának örömét baljós események árnyékolták be ismét. Természetesen a gyöngyöspatai történésekre célzunk, melyekre több főpap is kitért húsvéti prédikációjában, békességre intve. • A Jobbikhoz közel álló, Véderő elnevezésű félkatonai egyesület már napokkal ezelőtt az elmúlt hétvégére hirdette meg a településen - ahol a Véderő vezetőjének magánbirtoka is található - úgynevezett paramilitáris gyakorlatait, általános megbotránkozást és félelmet keltve a helyi cigány lakosság soraiban. Noha a rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre, és nagyon gyorsan őrizetbe is vették a Véderő vezetőjét s még hét személyt, azt állítva, hogy öltözetük félelmet kelt a kisebbség soraiban, a Vöröskereszt egy, a Lehet Más a Politikát anyagilag is támogató amerikai üzletember felhívására elmenekített a helységből 172 roma asszonyt és gyereket Csillagbércre és Szolnokra egy üdülőbe... Majd azt állították, hogy közvetlen életveszélyben voltak, és evakuálás (magyarul kimenekítés) történt. A hírt természetesen felkapta a médiatörvény óta Magyarországot árgus szemekkel figyelő nyugati sajtó is, a kormányszóvivő szerint ezzel rossz hírét keltve Magyarországnak. • Pintér Sándor belügyminiszter ezt a hírt túlzottnak tartotta, szerinte a rendőrség nagy erőkkel volt jelen a helyszínen, és őrizetbe is vették a rendbontók egy részét. (Zárójelben: őket két nap múlva az egri bíróság bizonyítékok hiányában felmentette, az ítélet nem jogerős, a rendőrség fellebbezett... Mindenesetre így nehéz fellépni a gomba módra szaporodó paramilitáris gárdák él- Magyar tükör Bogdán László rovataben...) • Pintér Sándor belügyér egyébként élesen bírálta a Szebb Jövőért és más félkatonai szervezetek járőrözéseit a cigányok által is lakott településeken, azt állítva egyébként nagyon helyesen hogy a rendfenntartás az állam feladata, s megfelelő jogi válaszra, kormányrendeletre vagy törvénymódosításra van szükség, hogy ne akadályozhassák egyes pártok paramilitáris alakulatai az állami főhatalom gyakorlását. Felkérte a Jobbikot, ha szervezetei valóban rendet akarnak, akkor a rendőrséget támogassák, és ne bújjanak állandóan a gyülekezési törvény mögé. Ezentúl mintegy százezer forintra büntethetik a rendbontókat... Kérdéses, hogy ez a büntetés - az emlegetett bírósági döntés figyelembevételével, hiszen nem első alkalommal engedik el a rendőrség által őrizetbe vett rendbontókat — elégséges lesz-e a hasonló egyesületek betiltásához. • A helyzet napról napra romlik, mivel mögötte valós társadalmi feszültség van, amit immár a huszonnegyedik órában az államnak kezelnie kell. • S most a sikeresnek bizonyuló Rózsadomb-hadműveletről. Jól sejtik, a hadügyminisztérium kedvezményes lakásvásárlásairól van szó. Sokszor rémregénybe illő körülmények között vásároltak borsos áron lakásokat a főtiszteknek, mely luxuslakásokat az érintettek sokszor nevetségesen olcsón vehették meg. Az üzletek lebonyolításában az ún. Mesteríró Kft. segédkezett, s kiderült, mindenki jól járt, a kft. s a lakásvásárló főtisztek is, kivéve a magyar államot, amelyet a több, mint kétes ügyletekkel rendszeresen megkárosítottak...