Háromszék, 2011. április (23. évfolyam, 6252-6275. szám)

2011-04-27 / 6272. szám

VILAGFIGYELO ­ RÖVIDEN : Gyurcsány becsületes pártot akar Gyurcsány Ferenc azt szeretné, hogy az MSZP a hatályos tör­vényekben megköveteltnél szélesebb nyilvánosságot, nagyobb átláthatóságot biztosítson a gazdálkodásáról, illetve hogy a vá­lasztott pártvezetők jövedelmi, vagyoni helyzetét vessék össze a valósággal, saját és családtagjaik életvitelével. A volt miniszter­­elnök emellett gátat vetne a pártfunkciók halmozásának. Kezdeményezését — melyet az MSZP hétfői frakcióülésén is­mertetett — azzal indokolta: új pártot szeretnének formálni az MSZP-ből. A politikus a nyilvánosságnak tegnap jelentette be: az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform vezetői párt­szavazást kezdeményeznek, mert nem akarják, hogy tisztázatlan eredetű pénzek felhasználásának legkisebb gyanúja vetődjön a szocialista pártra. Kitért arra is, az MSZP „morális tekintetben ma nem rosszabb a Fidesznél”, mégis magán hordozza a korrup­ció megalázó bélyegét, a hatalmi mutyik önemésztő terhét. A Demokratikus Koalíció célja, hogy „pár éven belül úgy nézzenek ránk, mint Magyarország legbecsületesebb pártjára és politikusa­ira” - közölte Gyurcsány Ferenc. Csernobili megemlékezés Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán elnök is részt vett tegnap Csernobilben az ukrán város mellett ne­gyedszázaddal ezelőtt történt atomkatasztrófa évfordulós meg­emlékezésein. A két államfő elhelyezte annak az emlékműnek az alapkövét, amelyet az atomerőműben bekövetkezett robba­nás után a mentésben, illetve a katasztrofális következmények felszámolásában részt vevők tiszteletére emelnek. Az emlék­művet december 14-én leplezik le, azon a napon, amikor - 1986-ban - az akkori szovjet kormány bejelentette, hogy fel­számolták a nukleáris baleset következményeit. Medvegyev egyébként nemzetközi konvenciót javasolt a nukleáris bizton­ság megerősítésére. Oroszország a G8-as országcsoport májusi csúcsértekezletén olyan konkrét intézkedéstervezetet terjeszt elő, amelyek az atomerőművek biztonságos üzemeltetésének a megerősítését célozzák. Schengen reformját akarják A francia elnök és az olasz miniszterelnök a schengeni szerző­dés módosítását szorgalmazza, ennek érdekében közös levélben fordulnak Brüsszelhez - hangzott el Nicolas Sarkozy és Silvio Berlusconi tegnapi római tárgyalásai után. A levélben a két poli­tikus azt kérte az Európai Bizottságtól és az Európa Tanácstól, hogy vizsgálja meg a belső határellenőrzés átmeneti visszaállí­tásának lehetőségét a schengeni övezet tagállamai között. Javaslatuk szerint a külső határok fenntartásában beállt, kivétele­sen nehéz, előre meghatározott helyzetekben lenne szükség a belső határellenőrzések újrakezdésére. Berlusconi és Sarkozy úgy ítélte meg, hogy az unió közös külső határaira nehezedő megnövekedett nyomásnak minden tagállamra nézve következ­ményei vannak, s ezért a júniusban összeülő Európa Tanácsnak meg kell adnia a kellő politikai lendületet, hogy elháruljon az akadály az aktuális problémákat illető konkrét döntések elől. Líbia Oroszország segítségét kéri Líbia arra kérte Oroszországot, hogy kezdeményezze az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását a Líbia elleni „nyugati agresszió” miatt—jelentette be tegnap a hivatalos líbiai hírügynökség. A jelentés szerint az ülésen meg kellene vitatni „az eltúlzott mértékű gyarmati és keresztes agressziót, amely polgári célpontokra sújt le Líbiában, és megpróbálta célba venni Mo­­ammer Kadhafi vezetőt is, megsértve ezzel két biztonsági tanácsi határozatot és a nemzetközi megállapodásokat”. Az orosz válasz­ról egyelőre nincs hír, de Vlagyimir Putyin miniszterelnök valami­vel korábban élesen bírálta a nemzetközi koalíció líbiai beavat­kozását, és kijelentette, hogy a Nyugat megengedhetetlen módon túllépett a Biztonsági Tanács határozatán. Lebontják a megbékélés szobrát Török munkások bontani kezdték tegnap azt a hatalmas szob­rot, amely a két nemzet megbékélését jelképezi a török-örmény határ közelében. A kettéosztott emberi alakot ábrázoló műalkotást 2008-ban emelték, török részről azonban számos bírálat érte ami­att, hogy „beárnyékol” egy közelben álló iszlám szentélyt. Idén januárban Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a térségben járva szörnyszülöttnek nevezte a hatalmas műalkotást. Ennek nyomán helyi illetékesek szorgalmazni kezdték annak eltávolítását. Az MTI híreinek felhasználásával _______­­.•______________szerkesztette: Váry O. Péter ALÁÍRTA AZ ÁLLAMFŐ AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNYT A megújulás alkotmánya „Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányá­ban is” - mondta Schmitt Pál, hozzáté­ve, hogy az alaptörvénnyel „a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak ezen fundamentumra”. Szólt arról is, hogy nem választható el egymástól a magyarság és a velünk élő nemzeti kö­zösségek sorsa, „mindenki számít, együtt vagyunk erősek”. „Bízzunk ben­ne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tar­talommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Ország­­gyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsesség­gel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért” -hangsúlyozta a köztársasági elnök, hoz­záfűzve, hogy a törvényhozásban a kép­viselőknek nem a saját, rövid távú, ha­nem az egész közösség hosszú távú ér­dekeit kell érvényesíteniük, „ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk”. Hétfő este a budapesti Művészetek Palotájában az alkotmány tiszteletére rendezett ünnepségen - ahol megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint több közjogi méltóság, kormánytag, püspök és nagy­követ, illetve a közélet, a kultúra és a sport számos képviselője - Schmitt Pál hangsúlyozta: az alaptörvény szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai kö­zött, és kifejezi azt a formát, amelyben élünk. A fővárosi eseménnyel egy idő­ben Miskolcon, Debrecenben, Szege­den, Pécsen, Szombathelyen, Győrben, Békéscsabán, Kecskeméten, illetve Ko­lozsváron is gálaesteket tartottak, az ünnepi rendezvények első részében mind a tíz helyszínen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusával indították a műsort. Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésünk, amihez el kell érni a demokratikus ellenzéki erők összefogását - jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője. Mester­­házy Attila úgy nyilatkozott: sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. A pártelnök-frakcióvezető közölte: hétfőn „sokak kérése ellenére” írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök „a Fidesz pártalkotmányát”. Véleménye szerint a Fidesz nem merte megkérdezni a választópolgárokat, mert ma már töb­ben vannak a vele szemben elégedetle­nek, akik azt mondják, rossz irányba megy az ország. 2011. április 27., szerda |___ Nyárig megszülethet a választási törvény módosítása Kövér László szerint elke­rülhetetlen volt, hogy az új alaptörvény megszületését vi­ták övezzék, és övezik is a mai napig. Az Országgyűlés elnö­ke egy interjúban ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy maxi­mum „szépészeti és esztétikai szempontból” tartja a vitákat jogosnak és elfogadhatónak. Kövér László nem tartja ki­zártnak, hogy a parlamenti nyári szünet előtt megszületik a választási törvény módosí­tása. Mint mondta, ez egyéb­ként szerepel is abban a ter­vezetben, amelyet a kormány állított össze a parlament nyá­ri szünete előtt benyújtandó törvényjavaslatok kapcsán. Hangsúlyozta, a választójogi törvényről szóló egyeztetések részben már zajlanak. Ki­emelte: arra kérte a Kárpát­medencei magyar közösségek vezetőit, hogy gondolják vé­gig, milyen koncepció lenne optimális a Magyarországon állandó lakóhellyel nem ren­delkező magyar állampolgá­rok számára a választásokon való részvétel kapcsán. El­mondta, hogy a húszéves adósság törlesztéseként a ma­gyarországi nemzetiségekkel is egyeztetni kell a parlamenti részvétel lehetőségéről. És itt nyilvánvalóan nem csak azt kell biztosítani, hogy lehető­ség szerint valamilyen formá­ban mind a tizenhárom, Ma­gyarországon törvény alapján létező kisebbség, nemzetiség beleszólhasson a törvényhozás munkájába, hanem azt is, hogy a képviselet arányos legyen — hangsúlyozta. Kövér Lász­lónak - mint mondta - nincs illúziója, szinte biztosnak íté­li, hogy nem tudnak olyan vá­lasztójogi törvénymódosítást a Ház elé terjeszteni, amely például az MSZP-nek megfe­lelne. A sarkalatos törvények dön­tő része ősszel kerül az Or­szággyűlés elé - erősítette meg Lázár János, a Fidesz frakció­vezetője. Mint mondta, először a Széll Kálmán Tervhez és az Új Széchenyi Tervhez kapcso­lódó jogszabálytervezetek ér­keznek a parlamenthez; a sar­kalatosak közül lesznek, ame­lyek „talán még beleférnek” a nyári ülésszakba, de döntő ré­szük - így az önkormányzati, az Országgyűlésről vagy az igazságszolgáltatás reformjá­ról szóló előterjesztések - szeptemberben, októberben kerülhetnek sorra. Két dolgot tudunk már az új választási szisztémáról: az egyik, hogy kétszáz fős lesz a parlament, a másik, hogy a határon túli magyaroknak megadjuk a szavazati jogot - jelentette ki az előrehozott vá­lasztások lehetőségét kizáró Lázár János, aki szerint a többség ma a Fidesz-KDNP- frakcióban a vegyes választási rendszer mellett teszi le a vok­­sát, az pedig, hogy a határon túli magyarok milyen formá­ban kapnak szavazati jogot, még nyitott kérdés. A húsvéti ünnepeket és az új alkot­mány elfogadásának örömét baljós ese­mények árnyékolták be ismét. Ter­mészetesen a gyöngyöspatai történésekre célzunk, melyekre több főpap is kitért húsvéti prédikációjában, békességre int­ve. • A Jobbikhoz közel álló, Véderő el­nevezésű félkatonai egyesület már napok­kal ezelőtt az elmúlt hétvégére hirdette meg a településen - ahol a Véderő veze­tőjének magánbirtoka is található - úgy­nevezett paramilitáris gyakorlatait, általá­nos megbotránkozást és félelmet keltve a helyi cigány lakosság soraiban. Noha a rendőrség nagy erőkkel vonult a hely­színre, és nagyon gyorsan őrizetbe is vették a Véderő vezetőjét s még hét sze­mélyt, azt állítva, hogy öltözetük félelmet kelt a kisebbség soraiban, a Vöröskereszt egy, a Lehet Más a Politikát anyagilag is támogató amerikai üzletember felhívásá­ra elmenekített a helységből 172 roma asszonyt és gyereket Csillagbércre és Szolnokra egy üdülőbe... Majd azt állítot­ták, hogy közvetlen életveszélyben vol­tak, és evakuálás (magyarul kimenekítés) történt. A hírt természetesen felkapta a médiatörvény óta Magyarországot árgus szemekkel figyelő nyugati sajtó is, a kor­mányszóvivő szerint ezzel rossz hírét keltve Magyarországnak. • Pintér Sándor belügyminiszter ezt a hírt túlzottnak tar­totta, szerinte a rendőrség nagy erőkkel volt jelen a helyszínen, és őrizetbe is vet­ték a rendbontók egy részét. (Zárójelben: őket két nap múlva az egri bíróság bizo­nyítékok hiányában felmentette, az ítélet nem jogerős, a rendőrség fellebbezett... Mindenesetre így nehéz fellépni a gomba módra szaporodó paramilitáris gárdák él- Magyar tükör Bogdán László rovata­ben...) • Pintér Sándor belügyér egyéb­ként élesen bírálta a Szebb Jövőért és más félkatonai szervezetek járőrözéseit a cigá­nyok által is lakott településeken, azt állít­va­­ egyébként nagyon helyesen hogy a rendfenntartás az állam feladata, s meg­felelő jogi válaszra, kormányrendeletre vagy törvénymódosításra van szükség, hogy ne akadályozhassák egyes pártok paramilitáris alakulatai az állami főhata­lom gyakorlását. Felkérte a Jobbikot, ha szervezetei valóban rendet akarnak, akkor a rendőrséget támogassák, és ne bújjanak állandóan a gyülekezési törvény mögé. Ezentúl mintegy százezer forintra büntet­hetik a rendbontókat... Kérdéses, hogy ez a büntetés - az emlegetett bírósági döntés figyelembevételével, hiszen nem első al­kalommal engedik el a rendőrség által őrizetbe vett rendbontókat — elégséges lesz-e a hasonló egyesületek betiltásához. • A helyzet napról napra romlik, mivel mögötte valós társadalmi feszültség van, amit immár a huszonnegyedik órában az államnak kezelnie kell. • S most a sikeresnek bizonyuló Rózsadomb-had­műveletről. Jól sejtik, a hadügyminisz­térium kedvezményes lakásvásárlásai­ról van szó. Sokszor rémregénybe illő körülmények között vásároltak borsos áron lakásokat a főtiszteknek, mely lu­xuslakásokat az érintettek sokszor nevet­ségesen olcsón vehették meg. Az üzletek lebonyolításában az ún. Mesteríró Kft. segédkezett, s kiderült, mindenki jól járt, a kft. s a lakásvásárló főtisztek is, kivéve a magyar államot, amelyet a több, mint kétes ügyletekkel rendszeresen megkáro­sítottak...

Next