Háromszék, 2011. április (23. évfolyam, 6252-6275. szám)

2011-04-27 / 6272. szám

______________________________________________________________________PÉNZ-PI­AC-VÁLLALKOZÁS ^3^201­7. április 27., szerda MOL-terjeszkedés Romániában Három kutatási blokkra írt alá szerződést a MOL az Országos Ásványkincshatósággal. A magyar olajipari cégnek a Budapesti Érték­tőzsde honlapján megjelentetett közleményéből az is kiderül: a MOL még tavaly júliusban bejelentette, hogy partnerével, az Expert Pet­róleummal (EP) sikeresen pályázott a 10. romániai kutatási pályázaton, amelyen megnyerte a Bihar megyei Almaszegen található EX-1, az Arad megyei Nagyágyán található EX-5, valamint az ugyancsak Arad megyei, kürtösi EX-6 blokkot. A projektek operátora 70 százalékos ré­szesedéssel a MOL, a fennmaradó 30 százalékot az EP birtokolja, a blokkok összterülete 3434 négyzetkilométer. A kutatási időszak két­szer három év, amiből a második szakasz opcionális. A kezdeti munka­­program 2D és 3D szeizmikus méréseket ír elő, amit fúrási program követ. Az ígéretes olaj- és gázpotenciál mellett bizonyos blokkokban lehetőség nyílik nem hagyományos kutatásra is. A szerződések életbe­lépéséhez a román állam jóváhagyása szükséges. Áldott Zoltán, a MOL kutatás-termelési ügyvezető igazgatója elmondta: nagy örömükre szol­gál, hogy nemzetközi kutatás-termelési portfoliójukat Romániában bő­víthetik, ahol már jelentős kiskereskedelmi pozícióval rendelkeznek. Ferencz I. Szabolcs, a MOL Románia ügyvezető igazgatója szerint a romániai kutatási és termelési (upstream) projektek felvétele, illetve a töltőállomás-hálózat és a logisztikai létesítmények fejlesztése tökélete­sen kiegészíti egymást. Padlón a budapesti ingatlanárak Szinte teljesen leállt a telekforgalmazás Budapesten tavaly, az árak pedig az öt évvel ezelőtti szintre csökkentek. Az adásvételi tranzakciók száma 80 százalékkal csökkent 2010-ben 2006-hoz képest. A Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. felméréséből kiderül, hogy a családi ház építése iránti érdeklődés nagyobb, mint az új lakás-vásárlási kedv, a visszaesés a telek-tranzakciók számát tekintve mégis sokkal meredekebb, mint a közismerten nehéz napokat élő újlakás-piac esetében. A vásárlók leginkább a 800-1000 négyzetméteres telkeket keresik. Fontos szempont a választásnál a környezet minősége, rende­zettsége, a közmű-ellátottság, és hogy van-e aszfaltút. Az oldalt szerkeszti: Csinta Samu és Incze Ibolya TÖRVÉNYTÁR Az örökösödés (6.) Az örökösödés a tulajdonjog megszerzésének egyik módja, amelyen egy elhalálozott személy vagyonának átszállása értendő a törvény, illetve az elhunyt által meghatározott egy vagy több személyre. Végrendeleti örökösödésről akkor beszélünk, ha az örökséget a végrendelkező akarata szerint szerzik meg az örökösök. A törvényes öröklés és a végren­deleti öröklés szimultán is létezhet. Ha a végrendelkező csak a vagyonának egy részéről döntött a végrendelettel, a többi részét a törvényes örökösödés rendelkezései szerint oszt­ják el az arra jogosultaknak. A választás joga A törvényes, illetve végrendeleti öröklésre jogosultaknak nem kötelességük elfogadni az örökséget. Minden személynek szubjektív jo­ga van a választásra. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint három lehetőség létezik: 1. Az örökséget feltétel nélkül el lehet fo­gadni. 2. Az örökséget leltárkedvezménnyel el le­het fogadni. 3. Az örökségről le lehet mondani. Ha az öröklésre jogosult személy fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, az örökséget csak leltári kedvezménnyel lehet elfogadni. Feltétel nélküli elfogadás Az örökség feltétlen elfogadása lehet kife­jezett, hallgatólagos vagy kényszerű. Az elfogadás abban az esetben kifejezett, amikor az öröklésre jogosult személy hitelesí­tett közokiratban vagy saját kezűleg aláírt irat­tal önmagát örökösnek nyilvánítja. Az örökösi minőség szóbeli kinyilvánítását a törvény nem tekinti érvényes elfogadásnak. Az örökség elfogadása akkor tekinthető hallgatólagosnak, amikor az öröklésre jogosult egyén olyan dolgot tesz, amit csak egy örökös tehet meg, és amelyből egyértelműen kitűnik örökség-elfogadási akarata. Az örökséget kényszerűen kell elfogadnia annak az öröklésre jogosult személynek, aki rosszhiszeműen, a többi társörökös kárára, el­sajátítási szándékkal elrejti a hagyatékhoz tar­tozó javakat. Az ilyen embert kétszeres bünte­tés terheli, ami a következőkben nyilvánul meg: elveszti az elrejtett vagy eltitkolt javakra nézve az öröklési jogot, a többi javakra nézve pedig az örökséget csak feltétel nélkül fogad­hatja el. Az örökség feltétel nélküli elfogadá­sának az örökösre nézve akkor lehetnek ko­moly következményei, ha az elhunyt adósságai meghaladják a hagyatéki vagyontömeg aktívá­ját, ugyanis ebben az esetben az örökösnek a saját vagyonából kell kifizetnie a hátrahagyott adósságot. Ha több örökös van, aki a hagyaté­kot feltétel nélkül elfogadta, akkor a társörö­kösöknek csak a részük arányában kell kifizet­niük a hátramaradt adósságot. O­lcsó és drága papírok a CSINTA SAMU ASIF Oltenia befektetési alap, a Transilvania Bank és a Zentiva vonul­tatja fel a bukaresti értéktőzsde (BVB) „legdrágább” részvényeit­­ a legki­sebb befektetést igénylő csomagok kategóriájában. Bár mindössze 1,57 lejbe - egy péksütemény árába - kerül a SIF Oltenia egy részvénye, mégis legkeve­sebb 800 lejt kell leperkálnia annak, aki SIF-részvényes kíván lenni. Ezzel szemben egy Transgaz-részvény ára 265 lej, azaz közel háromszor olcsóbb, mint egy SIF-papír. Ki érti ezt? Ha nem is egyszerű, de érthető a ma­gyarázat. A BVB-n listázott részvények adásvétele blokkokban vagy minimálcso­­magokban zajlik. A blokkos kategóriák többségében legkevesebb 500 részvény megvásárlása az alsó határ, egy befekte­tőnek legalább ennyit kell megvásárolnia, ha az illető csomaghoz akar jutni. Ebbe a csoportba tartoznak a különböző befekte­tési alapok, a SIF-ek. Ezt a minimális kü­szöböt alkalmazzák többek között a Transilvania Bank, a Petrom, a Kolozsvári Broker vagy a Biofarm esetében is. E rész­vények esetében a reguláris piac minden tranzakciójának 500-ról vagy annak több­szöröséről (1000, 1500 stb.) kell szólnia. A kisebb csomagok adásvétele a bör­zén az úgynevezett add­lot szegmensben zajlik, ahol az árak alacsonyabbak, mint a rendes piacon, viszont ebben a szekci­óban a befektetők csak eladhatnak, vásá­rolni már nincs lehetőségük. Kivételes esetben a börze megállapíthat alacso­nyabb árat is egy minimálblokk esetében, tőzsdén hogy hozzáférhetőbbé tegye a befekte­tők számára. Ez magyarázza a Transgaz példáját, ahol az egyes részvények árá­nak magas színvonala miatt engedélyez­ték a részvényenként való vásárlást is. A gázas esetben ugyanis az 500-as mini­­málküszöbhöz való ragaszkodás legke­vesebb 130 000 lejes befektetést jelente­ne, amit csak kevés befektető lenne ké­pes megfizetni. Kivételnek számít a Transelectrica és a BRD is, ezek ese­tében legkevesebb tízakciós blokkok­ban zajlik az adásvétel, míg az Alro-nál száz részvényt tartalmaz egy minimál­­csomag, így legkevesebb 147 lejért le­het BRD-részvényhez jutni, míg az Alro-nál 402 lejre rúg ez a küszöb. A BVB legdrágább részvénye a besz­tercei Comell építőipari gépeket és beren­dezéseket gyártó cég, amelyben legkeve­sebb 1300 lejért lehet résztulajdonossá válni. A toplista második helyén a campi­­nai Energopetrol áll 800 lejes minimálbe­­fektetési igénnyel. A SIF-ekkel ellentét­ben ezek a cégek alacsonyabb tőkésítési szinttel és kevesebb likviditással rendel­keznek, a tranzakciók száma is jóval ke­vesebb. A lista végén a sloboziai Amonil műtrágyagyártó vállalat áll 7,4 lejes mini­mális befektetési igénnyel 500 részvényes minimálcsomag mellett. Csak összeha­sonlításképpen: az Amonil-részvények 48-szor kevesebbe kerülnek, mint a bör­zén szereplő másik műtrágyagyártó, az Azomures papírjai. Elfogadás leltári kedvezménnyel Az örökség leltári kedvezménnyel való elfoga­dása esetén az örökös csak a hagyaték aktív va­gyonának értékéig felel az elhunyt adósságaiért. Ezt a célt szolgálja a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezése is, amely szerint a fiatalkorúak és gondnokság alá helyezett személyek csak leltári kedvezménnyel fogadhatják el az örökséget. Ez a rendelkezés ezen örökösök védelmét biztosítja. Aki leltári kedvezménnyel fogadja el az örök­séget, erre vonatkozóan egyértelmű nyilatkozatot kell tennie az elhunyt utolsó lakhelye szerint ille­tékes, általa választott közjegyzőnél. A nyilatko­zathoz mellékelni kell a hagyaték javainak pontos és teljes leltárát. Ha ezeket a formaságokat nem tartják be, a törvény úgy tekinti, hogy az örökö­sök a hagyatékot feltétel nélkül fogadták el. Az örökségről való lemondás Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy elfogad­ja az örökséget, bárki lemondhat róla. Ezt nyilat­kozat formájában kell megtenni az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes, az örökséget elutasító személy által választott közjegyzőnél. A lemon­dott örököst úgy kell figyelembe venni, mint aki soha nem volt örökös, elveszíti az örökség elő­nyeit is, de nem lehet arra sem kötelezni, hogy viselje a hagyaték terheit. Nem lehet az örökség­ről egyvalakinek a javára lemondani, a lemondó részén örököstársai osztozkodnak. Aki lemond az örökségről, utólagosan meg­gondolhatja magát, vagyis visszavonhatja a lemondást, azzal a feltétellel, ha nem telt le a hat hónapos elévülési idő (ezt az örökhagyó halála napjától számítják), és ha időközben a társörökösök nem fogadták el az örökséget, van meghatározva, melyek azok a javak, rájuk vonatkozó jogok és kötelességek, amelyeket örököltek, hanem az örökség egészének minden molekulájából egy meghatározott részt örököl­tek. Az osztatlan közösség tehát hányadokban kifejezett közös tulajdon. A Polgári Törvénykönyv leszögezi: senkit sem lehet arra kötelezni, hogy tulajdonközös­ségben maradjon. Bármelyik társörökös kér­heti az osztatlan közösség megszüntetését, a hagyaték felosztását. A hagyaték felosztása az az eljárás, amellyel konkrétan megállapítják minden egyes örökös jogát, megnevezve azo­kat a javakat, amelyek mindegyiknek kizáróla­gosan a tulajdonába és birtokába jutnak. A fel­osztás alapvető elve az örökösök egyenlősége, amelyet az örökösödésre vonatkozó törvény több rendelkezéssel is biztosít. Ha az örökösök egyetértenek a hagyaték össze­tételére és a felosztás módjára nézve, az elhunyt utolsó állandó lakhelye szerint illetékes, általuk választott közjegyzői iroda közokiratba foglalja a vagyon megosztására vonatkozó akaratukat. Abban az esetben, amikor az örökösök nem tudnak megegyezni a hagyatéki tömeg felosz­tásában, kérhetik a bírói úton való megoldást. Az osztatlan közösség és a felosztás Osztatlan közösség akkor jön létre, ha a ha­gyaték két vagy több örökösre száll át. Az osz­tatlan közösségnek az a sajátossága, hogy a társ­örökösöknek az örökséggel kapcsolatos jogai nincsenek személyre lebontva meghatározva, hanem mindegyiknek része van a hagyaték egy ideális, egy eszmei hányadához. Tehát, amikor azt mondjuk, hogy a hagyaték osztatlan közös­séget alkot, azon azt értjük, hogy a hagyaték megnyitásánál a társörökösöknek nincs konkré­ Az örökösi bizonyítvány Az örökösi bizonyítványt az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes közjegyzői iroda bo­csátja ki. Ha az eredeti örökösi bizonyítványba nem foglalták bele az elhunyt összes javait, az örökösök utólagosan kérhetik az örökösi bizo­nyítvány mellékletének kibocsátását. Amint a megnevezése is mutatja, ez a hivatalos okirat elsősorban egy személy törvényes vagy vég­­rendeleti örökösi minőségét és örökös részét igazolja. Ha indokolt, az érintettek bírósági úton kérhetik az örökösi bizonyítvány érvény­telenségének megállapítását. BALOGH KLÁRA jogtanácsos

Next