Háromszék, 2011. május (23. évfolyam, 6276-6300. szám)

2011-05-17 / 6289. szám

A nemzeti összetartozás napja Háromszéken FARKAS RÉKA Más civil és politikai szervezetekkel közösen kívánja ünne­pelni az RMDSZ háromszéki szervezete június 4-ét, a magyar nemzeti összetartozás napját. A magyar kormány tavaly döntött úgy, hogy ezután ez legyen az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap. Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke bejelentette, Háromszék mind a négy, magyarok lakta városában készülnek a megemlé­kezésre, de senkit nem kívánnak kirekeszteni, várják, más politi­kai és civil szervezetek is csatlakozzanak az előkészületekhez, akár a szervezéshez, hogy alakítsák ki közösen a programot. Hazahívják a fiatal orvosokat FEKETE RÉKA A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyon Kristóf Megyei Sür­gősségi Kórház iránt nyolc végzős orvostanhallgató érdek­lődött azon az orvostoborzó találkozón, amelyet dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke kezdeményezésére nemrég tartottak Marosvásárhelyen a székelyföldi kórhá­zak vezetőinek jelenlétében. A menedzserek és kórház­­igazgatók vetített képes ismer­tetőt tartottak intézményükről, és arról próbálták meggyőzni a fiatalokat, nem csak külföldön, hanem itthon is boldogulhat­nának, szükség van rájuk, szaktudásukra. Az első alka­lommal rendezett ilyen jellegű orvosi állásbörzén a kórházve­zetők a lakhatási lehetőségek­ről is beszéltek, ebben támo­gatást ígértek, valamint szó volt a bérkiegészítésről, amire szintén van esély a fenntartó önkormányzatok jóvoltából. A sepsiszentgyörgyi megyei kór­ház iránt érdeklődők a kardio­lógia, neurológia, onkológia, fertőző, laboratóriumi szakok­ra pályáznának, ezenkívül a kórháznak szüksége lenne még altatóorvosra, valamint szak­emberekre sebészeti és rönt­gen szakon. (folytatása a 3. oldalon) KEDD XXIII. évfolyam 6289. szám aromsze Kezdődik a konzultáció BOKOR GÁBOR Az RMDSZ közelebb akar kerülni az emberekhez, ezért szervezett széles körű konzultációt - magyarázta tegnapi saj­tótájékoztatóján Lőrinc Zsigmond, Kovászna polgármestere, a magyar érdekképviselet orbaiszéki szervezetének elnöke. (folytatása a 3. oldalon) 2011. május 17.. Miklósvár nyolcszáz éves „Miklósvár régi helység, mely már 1211- ben, a II. András által a Barczára telepített német lovagrend adománylevelében mint határszéli helység Castrum Sanct. Nicolai név alatt előfordul” - írta Orbán Balázs nagy munkájának háromszéki kötetében. Nem a mi tisztünk eldönteni, hol lehetett a vár, amelynek nevét a Barót város közigazgatása alá tartozó falu őrzi. 2008-ban vártárás­számvetésünket, sajnos, kérdőjelekkel zár­tuk. Marad hát a régészek-történészekre a feladat, hogy tovább kutassák. Tény azon­ban, hogy 1332-ben a Myclosuava néven említett településnek Joannes nevű katoli­kus papja volt, aki szerepel a pápai dézsmák regestrumában, a falu pedig névadója a há­romszéki társszéki szerkezet negyedik, egy­ben legkisebb alkotórészének, Miklósvár- Kisgyörgy Zoltán írása a 7. oldalon széknek, amelynek hatáskörébe tíz falu tar­tozott — írja Cserey Zoltán történész az egy­kori székről szóló tanulmánykötetében. A falu és Bárót ünnepségen szándékszik meg­emlékezni a legkorábbi írásos említéssel rendelkező székelyföldi település évfordu­lójáról. Látogatásunk alkalmával azokat szólaltattuk meg, akik kapcsolódnak vagy részt vállaltak Miklósvár közéletében. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Újra megyénkben az angol trónörökös KISGYÖRGY ZOLTÁN -­ Károly herceg ismét Háromszéken jár. A Maros megyei Szászkézden hely­beli gazdákkal és a polgármesterrel ta­lálkozott vasárnap, majd Miklósvárra érkezett, és a számára felette kedves Kálnoky-vendégházban töltötte az éj­­szakát. Tegnap a Brassó megyei Szász­fehéregyházán - ahol vendégháza van - felavatta Románia első biológiai szenny­víztisztítóját. Onnan Zalánpatakra uta­zott, bizonyára azzal a céllal, hogy szemügyre vegye a település keleti szé­lén felújított két rusztikus vendégházát. Mára időzítették a turisztikai miniszter asszony Málnás községi látogatását, az­zal a céllal, hogy ez alkalommal meg­hívják Zalánpatakra is - tudtuk meg Kasléder Józseftől, Málnás község pol­gármesterétől. Elena Udrea elfogadta a meghívást, de családi okokra hivatkoz­­_^késöbbMdŐ£onm^alasztot_^^^ MÁRÓL HOLNAPRA • K­ampány és statisztika Nincs már túl sok idő a jövő évi választásokig, összezárják soraikat a pártok, éleződnek a politikai harcok, mind gyakrab­ban számolnak be tevékenységükről a politikusok, egyre heve­sebben bombáznak statisztikai adatokkal a kormányzók. Ebből is látszik: elkezdődött a választási kampány, s mivel eredmé­nyeket nem nagyon tudnak felmutatni, hát számokkal akarják elkábítani a választópolgárokat. Hetente jelentik például - módfelett diadalittasan -, hány új munkaszerződést kötöttek az új munkatörvénykönyv életbe lé­pése, az ellenőrzések beindítása után. Most éppen 170 000-nél tartunk, és ez akár örvendetes lenne - ha nem tudnánk, tavasz van, ilyenkor indulnak be az építkezések, számos más ágazat­ban most kezdődik a munka, és a munkahelyek számának növe­kedésében ez is szerepet játszik. Az új jogszabály közvetlen ha­tása így korántsem oly nagy, mint azt a munkaügyi tárcát ide­iglenesen irányító Emil Boc kormányfő ecseteli. Meg aztán mélyen hallgatnak arról is, hogy a Nemzetközi Valutalappal kötött újabb megállapodás szerint az állami ágazatban további leépítések várhatóak idén, és azzal sem dicsekednek, a vállal­kozásokat ösztönző intézkedések hiányában - a válság kezdete óta csak beszélnek erről, de úgy tűnik, a társadalombiztosítási járulék csökkentéséből sem lesz semmi egyelőre - hány cég ment csődbe, és kényszerült elbocsátani alkalmazottjait vagy azok egy részét. Hasonló fenntartásokkal viszonyulhatunk a jó előre beha­rangozott, múlt héten hivatalosan megerősített recesszióból való kilábaláshoz is. A 0,6 százalékos gazdasági növekedés, persze, lehet az éledezés jele, de túl kicsi ahhoz, hogy érzékel­hető legyen — szemben az infláció elrugaszkodásával, az üzemanyag-, az élelmiszerárak megállíthatatlannak tűnő emelkedésével. A makrgazdasági mutatók enyhe javulására építkező propa­ganda vélhetően egy jól kidolgozott stratégia első része, amellyel a hatalom a választások előtt igazolni szeretné korábbi intézke­déseinek szükségességét. Következnek majd a híd-, új- sportte­­remavatók, és végül, várhatóan jövő évben, kis mértékben emelik majd a nyugdíjakat, béreket is (persze, csak olyan arányban, amely az inflációt sem fedezi). De vajon sikeres lehet-e a statisz­tikára, szemfényvesztésre épülő stratégia, ha közben mindannyi­an tapasztaljuk: szegényebbek vagyunk, kevesebb a pénzünk, és egyre többet fizetünk a mindennapi betevőért . Harcádi Botond o

Next