Háromszék, 2011. május (23. évfolyam, 6276-6300. szám)
2011-05-17 / 6289. szám
A nemzeti összetartozás napja Háromszéken FARKAS RÉKA Más civil és politikai szervezetekkel közösen kívánja ünnepelni az RMDSZ háromszéki szervezete június 4-ét, a magyar nemzeti összetartozás napját. A magyar kormány tavaly döntött úgy, hogy ezután ez legyen az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap. Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke bejelentette, Háromszék mind a négy, magyarok lakta városában készülnek a megemlékezésre, de senkit nem kívánnak kirekeszteni, várják, más politikai és civil szervezetek is csatlakozzanak az előkészületekhez, akár a szervezéshez, hogy alakítsák ki közösen a programot. Hazahívják a fiatal orvosokat FEKETE RÉKA A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyon Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház iránt nyolc végzős orvostanhallgató érdeklődött azon az orvostoborzó találkozón, amelyet dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke kezdeményezésére nemrég tartottak Marosvásárhelyen a székelyföldi kórházak vezetőinek jelenlétében. A menedzserek és kórházigazgatók vetített képes ismertetőt tartottak intézményükről, és arról próbálták meggyőzni a fiatalokat, nem csak külföldön, hanem itthon is boldogulhatnának, szükség van rájuk, szaktudásukra. Az első alkalommal rendezett ilyen jellegű orvosi állásbörzén a kórházvezetők a lakhatási lehetőségekről is beszéltek, ebben támogatást ígértek, valamint szó volt a bérkiegészítésről, amire szintén van esély a fenntartó önkormányzatok jóvoltából. A sepsiszentgyörgyi megyei kórház iránt érdeklődők a kardiológia, neurológia, onkológia, fertőző, laboratóriumi szakokra pályáznának, ezenkívül a kórháznak szüksége lenne még altatóorvosra, valamint szakemberekre sebészeti és röntgen szakon. (folytatása a 3. oldalon) KEDD XXIII. évfolyam 6289. szám aromsze Kezdődik a konzultáció BOKOR GÁBOR Az RMDSZ közelebb akar kerülni az emberekhez, ezért szervezett széles körű konzultációt - magyarázta tegnapi sajtótájékoztatóján Lőrinc Zsigmond, Kovászna polgármestere, a magyar érdekképviselet orbaiszéki szervezetének elnöke. (folytatása a 3. oldalon) 2011. május 17.. Miklósvár nyolcszáz éves „Miklósvár régi helység, mely már 1211- ben, a II. András által a Barczára telepített német lovagrend adománylevelében mint határszéli helység Castrum Sanct. Nicolai név alatt előfordul” - írta Orbán Balázs nagy munkájának háromszéki kötetében. Nem a mi tisztünk eldönteni, hol lehetett a vár, amelynek nevét a Barót város közigazgatása alá tartozó falu őrzi. 2008-ban vártárásszámvetésünket, sajnos, kérdőjelekkel zártuk. Marad hát a régészek-történészekre a feladat, hogy tovább kutassák. Tény azonban, hogy 1332-ben a Myclosuava néven említett településnek Joannes nevű katolikus papja volt, aki szerepel a pápai dézsmák regestrumában, a falu pedig névadója a háromszéki társszéki szerkezet negyedik, egyben legkisebb alkotórészének, Miklósvár- Kisgyörgy Zoltán írása a 7. oldalon széknek, amelynek hatáskörébe tíz falu tartozott — írja Cserey Zoltán történész az egykori székről szóló tanulmánykötetében. A falu és Bárót ünnepségen szándékszik megemlékezni a legkorábbi írásos említéssel rendelkező székelyföldi település évfordulójáról. Látogatásunk alkalmával azokat szólaltattuk meg, akik kapcsolódnak vagy részt vállaltak Miklósvár közéletében. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Újra megyénkben az angol trónörökös KISGYÖRGY ZOLTÁN - Károly herceg ismét Háromszéken jár. A Maros megyei Szászkézden helybeli gazdákkal és a polgármesterrel találkozott vasárnap, majd Miklósvárra érkezett, és a számára felette kedves Kálnoky-vendégházban töltötte az éjszakát. Tegnap a Brassó megyei Szászfehéregyházán - ahol vendégháza van - felavatta Románia első biológiai szennyvíztisztítóját. Onnan Zalánpatakra utazott, bizonyára azzal a céllal, hogy szemügyre vegye a település keleti szélén felújított két rusztikus vendégházát. Mára időzítették a turisztikai miniszter asszony Málnás községi látogatását, azzal a céllal, hogy ez alkalommal meghívják Zalánpatakra is - tudtuk meg Kasléder Józseftől, Málnás község polgármesterétől. Elena Udrea elfogadta a meghívást, de családi okokra hivatkoz_^késöbbMdŐ£onm^alasztot_^^^ MÁRÓL HOLNAPRA • Kampány és statisztika Nincs már túl sok idő a jövő évi választásokig, összezárják soraikat a pártok, éleződnek a politikai harcok, mind gyakrabban számolnak be tevékenységükről a politikusok, egyre hevesebben bombáznak statisztikai adatokkal a kormányzók. Ebből is látszik: elkezdődött a választási kampány, s mivel eredményeket nem nagyon tudnak felmutatni, hát számokkal akarják elkábítani a választópolgárokat. Hetente jelentik például - módfelett diadalittasan -, hány új munkaszerződést kötöttek az új munkatörvénykönyv életbe lépése, az ellenőrzések beindítása után. Most éppen 170 000-nél tartunk, és ez akár örvendetes lenne - ha nem tudnánk, tavasz van, ilyenkor indulnak be az építkezések, számos más ágazatban most kezdődik a munka, és a munkahelyek számának növekedésében ez is szerepet játszik. Az új jogszabály közvetlen hatása így korántsem oly nagy, mint azt a munkaügyi tárcát ideiglenesen irányító Emil Boc kormányfő ecseteli. Meg aztán mélyen hallgatnak arról is, hogy a Nemzetközi Valutalappal kötött újabb megállapodás szerint az állami ágazatban további leépítések várhatóak idén, és azzal sem dicsekednek, a vállalkozásokat ösztönző intézkedések hiányában - a válság kezdete óta csak beszélnek erről, de úgy tűnik, a társadalombiztosítási járulék csökkentéséből sem lesz semmi egyelőre - hány cég ment csődbe, és kényszerült elbocsátani alkalmazottjait vagy azok egy részét. Hasonló fenntartásokkal viszonyulhatunk a jó előre beharangozott, múlt héten hivatalosan megerősített recesszióból való kilábaláshoz is. A 0,6 százalékos gazdasági növekedés, persze, lehet az éledezés jele, de túl kicsi ahhoz, hogy érzékelhető legyen — szemben az infláció elrugaszkodásával, az üzemanyag-, az élelmiszerárak megállíthatatlannak tűnő emelkedésével. A makrgazdasági mutatók enyhe javulására építkező propaganda vélhetően egy jól kidolgozott stratégia első része, amellyel a hatalom a választások előtt igazolni szeretné korábbi intézkedéseinek szükségességét. Következnek majd a híd-, új- sportteremavatók, és végül, várhatóan jövő évben, kis mértékben emelik majd a nyugdíjakat, béreket is (persze, csak olyan arányban, amely az inflációt sem fedezi). De vajon sikeres lehet-e a statisztikára, szemfényvesztésre épülő stratégia, ha közben mindannyian tapasztaljuk: szegényebbek vagyunk, kevesebb a pénzünk, és egyre többet fizetünk a mindennapi betevőért . Harcádi Botond o