Háromszék, 2013. október (25. évfolyam, 7007-7033. szám)
2013-10-19 / 7023. szám
A kormány felelősséget fog vállalni a decentralizálás törvénytervezetéért - jelentette be Victor Ponta a Szociál- Liberális Szövetség tegnapi ülése után. A rendőrséget és a közrendészeti struktúrákat nem decentralizálják, ezeket külön fogják kezelni a törvénytervezettől - ismertette a kormányfő a kormánypártok szövetségének döntését. Ponta magyarázata szó- vagy a rohammentő közül az hint a közrendészettel és a menjen a helyszínre, amelyik rendőrséggel kapcsolatos közelebb van. „A közös díszdolgokat azért fogják külön pécsetszolgálat már több rekezelni, mert „pontos elemgiában működik, és ezt ki rést akarunk, hogy növeljük kell terjeszteni” - magyarázta a helyi rendőrség erejét és Ponta, hatáskörét, hogy jobb le A mozikat illetően a körgyen az összhang az orszámányfő leszögezte, néhányat mos rendőrség és a helyi ezek közül meg kell tartani rendőrségek között. A rend központi szinten, és ezekben őrséget tehát nem vetjük alá román filmeket vetítsenek, ennek a reformnak” - semmint például a bukaresti morta a kormányfő. Patria moziban. A többi mozi A decentralizáció érinti a a polgármesteri hivatalokhoz mentőszolgálatokat is, ezek közül azzal a kikötéssel, hogy nem a SMURD rohammentő- meg kell tartani rendeltetésűszolgálattal közös diszpécserkét. A kormány novemberszolgálatuk lesz. Pont akiben, a 2014-es állami kiemelte, nem a két szolgálat dzsétervezet elfogadása előtt összeolvasztásáról van szó, fog felelősséget vállalni a decsak összekapcsolásáról, hogy centralizációs törvényért, ha amikor valaki a 112-es segély- a többség támogatja - mondhívó számot hívja, a mentő ta még Ponta. Romba dőlt épületek, kukázók, koldusok, szélsodorta szemét, az egykori otthon emléke a lebontott ház udvarán - képek környezetünkből, amelyeket a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely által meghirdetett, Ami nem tetszik fotópályázatra küldött be harminckét hazai és magyarországi alkotó. Az Osonó tegnap tartotta évadnyitó előadását és egyben első rendezvényét saját székházában. A Park Hotel által a tár elmondta, azt még nem tudják, hogy mire, milyen újabb programok irányába inspirálja őket majd a tér, de nagyszerű, hogy van saját székházuk, nem kell senkivel egyeztetniük a próbaidőt, az előadások, különböző rendezvények időpontját. (folytatása a 3. oldalon) saját rendelkezésére bocsátott tér egyelőre színháznak nem mondható, de a negyven férőhelyes játéktér már hangulatos, a mellette lévő csarnok berendezése, belakása még várat magára. Fazakas Misi, az Osonó rendezője, vezetője lapunknak . FEKETE RÉKA “............................. A Georgius és a Csíki Kamarazenekar közös koncertjével indult az idei hangversenyévad tegnap a Tamási Áron Színház nagytermében. A hét koncertre tervezett klasszikuszene-sorozatot a sepsiszentgyörgyi önkormányzat szervezi, a cél hangsúlyosan a zenei nevelés, a klasszikus zene iránti igényes közönség bővítése. A nagyjából havonta egyszer sorra kerülő koncertek változatos programsorozatot ígérnek. Ez elsősorban az előadók sokszínűségén mérhető le: a világhírű zenészek mellett helyi zenekarok is bemutatkozási lehetőséget kapnak, így a Georgius és a Csiki Kamarazenekar két produkciója (október 18. és 2014. március 15.) után a Plugor Sándor Művészeti Líceum kémiai és zenekarai (május 9.) koncerteznek, de két nagyzenekari produkcióval jelentkezik a Brassói Filharmónia is (november 15. és 2014. február 21.). A két székelyföldi kamarazenekar március 15-i közös fellépése a nemzeti ünnep díszelőadása. Igazi csemege december 11-én Vamus Xavér és Szulák Andrea Bach & Jazz című koncertje, amelyet kivételesen (az orgona miatt) a Krisztus Király-templomban tartanak, és amelyen Barcza Horváth József nagybőgős és Czirják Tamás dobos közreműködésével a klasszikus zene és a dzsessz világát ötvözik a kiváló művészek. Szintén a zenei nevelést szolgálja, hogy a koncertek alatt az előadott művek, illetve zeneszerzők bemutatását is vállalták a fellépők. (folytatása a 3. oldalon) Klasszikuszene-koncert a színházban - a Georgius és a Csíki Kamarazenekar Mozart és Weiner Leó műveivel nyitotta meg az évadot ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI 1 FERENCZ CSABA IMÁRÓL HOLNAPRA . A székelység autonómiatörekvései mindennek, csak épp kivételesnek nem nevezhetők - erről győződhet meg bárki, aki az idevágó nemzetközi statisztikákat szemügyre veszi. 2009-es kimutatás szerint a világ 20 államában létezett 61 autonóm státussal rendelkező terület, amelyet jogállami keretek között demokratikusan igazgatnak. A jogállamiság tehát fontos előfeltétel, s ha Románia jogállamként kíván létezni a továbbiakban, akkor semmiképp sem tehet olyat, mint Titus Corlăţean külügyminiszter minap a Bánságban, ahol egy vegyes lakosságú község szlovák lakosait agyba-főbe dicsérte, mert szerinte a román kisebbségpolitika nagyvonalúságáról állít ki átmenő bizonyítványt, sőt, díszoklevelet mindaz, ami ott az együttélésben megnyilvánul. A riporterek még nyíltabban fogalmaztak: némely szlovákok román voltát nevezték példaszerűnek. A törpekisebbségek és az elszórványosodott népcsoportok ilyetén felkarolása régi gyakorlata a román politikának, pontosan be nem vallható céljai elfedésére szolgál az, ahogy őket a népi-nemzetrészi igényekkel fellépő erdélyi magyarsággal szembeállítja. E fogást ma kiforrottabbnak nevezhető államok is kipróbálták saját múltjukban - és ma mit látunk, miről számolnak be a statisztikák? A világ fent említett kisebbségi autonóm területeinek össznépessége ma meghaladja a nyolc és fél milliót, bár létrejöttükhöz rendszerint hosszadalmas, békés és nem békés eszközökhöz folyamodó küzdelem vezetett. A nemzetközi kimutatások e területi autonómiák mellett számos olyan példát is számba vesznek a világ további államaiban - Közép- és Délkelet-Ázsiában, így Kínában, az Orosz Föderációban, Új-Zélandon és Ausztráliában, valamint Észak- és Dél-Amerikában ahol a törzsi önkormányzatiság feltételeinek megteremtésével kísérlik meg a bennszülött népek kultúrájának megmentését, a többség és a kisebbségi népcsoport életének méltányos egybehangolását. A székelységet és az erdélyi magyarságot több illeti meg, s egy jogállamban ennek mára kitaposott útja van. Szövetségesekre is méltán számíthatunk, ha egy másik adatot is társítunk a fentiekhez: a világ ma elismert, körülbelül kétszáz állama közül mindössze harminc tekinthető etnokulturálisan homogénnek. Mindenütt másutt felmerül a népcsoportok önállósulási igénye. A kisebbségi önrendelkezés szükségszerű volta tehát olyan világprobléma, amelynek kezelése nemzetközi kényszerhelyzetből is fakad. 8. Kovács András