Háromszék, 2014. július (26. évfolyam, 7232-7258. szám)
2014-07-01 / 7232. szám
ji KÖZÉLET______________ háromszéri A BELFÖLD • Ponta lehet az államfőjelölt Egyetlen jelöltet nevesít az államelnöki tisztségre a Szociáldemokrata Párt - erről tegnap a szászvárosi stratégiai megbeszélésen döntöttek az alakulat politikusai. Sajtóértesülések szerint Victor Ponta pártelnököt indítanák az államelnöki választásokon. A jelölésre vonatkozó javaslatot az ügyvezető bizottság felterjeszti az Országos Tanácsnak, amely hivatalosan is bejelenti azt. Erre várhatóan augusztus elején kerül sor, a pártkongresszusra pedig szeptemberben. Victor Ponta tegnap úgy nyilatkozott, a pártvezetők nemhivatalos megbeszélésén közölte kollégáival, amennyiben támogatják őt, készen áll egy államelnöki jelöltetésre. Ugyanakkor ezt megelőzően az SZDP elnöke egy kora délutáni nyilatkozatában elképzelhetőnek tartotta, hogy a párt esetleg Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester indulását támogassa. Szociáldemokrata források szerint a tegnapi megbeszélésen Marian Vanghelie, a főváros ötödik kerületének polgármestere bejelentette, versenybe száll a pártelnöki tisztségért, s szándékában áll 2016-ban Bukarest főpolgármesteri tisztségére is pályázni. Johannis vagy Antonescu? Ma dönt a Nemzeti Liberális Párt (NLP) annak a közvélemény-kutatásnak a megrendeléséről, melynek eredménye révén döntenek arról, hogy Klaus Johannis pártelnököt vagy Crin Antonescut nevesítik az államelnöki tisztségre - ismertette tegnap Ludovic Orbán, az NLP alelnöke. A liberálisok államfőjelöltjéről az alakulat Állandó Bizottsága határoz. A liberálisok egyébként a hétvégén döntöttek arról, hogy összeolvadnak a Demokrata Liberális Párttal (DLP), és közös államfőjelöltet állítanak. Vasile Blaga, a DLP elnöke tegnap úgy nyilatkozott, nem feneklettek meg a fúziós tárgyalások a két alakulat között, s leszögezte, a DLP ennél már határozottabb nem is lehetne egy nagy, jobb-közép oldali párt létrehozásában való részvételt illetően. Mint mondta, a DLP nem ellenzi, hogy az NLP egy szociológiai felmérés keretében versenyeztesse Antonescut és Johannist az államelnökjelölt nevesítése érdekében. Tariceanu mögé sorakoznak Tízre emelkedett tegnap a Nemzeti Liberális Pártból kilépő képviselők száma, miután a hétvégén hatan már távoztak az alakulatból, hogy a Călin Popescu Tariceanu által alapítandó párthoz csatlakozzanak. Mások mellett Daniel Chiţoiu is tegnap jelentette be távozását, azzal indokolva lépését, hogy elégedetlen a párt kongresszusán hozott döntésekkel. Úgy értékelte, az alakulat Crin Antonescu és Klaus Johannis közötti csatatérré vált, és káosz uralja. Călin Popescu Tariceanu, az NLP korábbi elnöke tegnap ismertette, a héten jelenti be új politikai alakulatát. Júliusi árhullám A korábbi 850 lejről 900 lejre emelkedett mától a minimálbér, mely legutóbb az év elején nőtt 800-ról 850 lejre. Július elsejétől a közlekedési szabályok megsértése miatt kiszabott bírságok is nőnek, ezek értéke a minimálbérhez kötött, így a legkisebb bírság 170 lejről 180 lejre emelkedik. A nyersanyag árának liberalizálása eredményeként 2,5 százalékkal emelkedik a gáz ára is a háztartási fogyasztóknak, az ipari fogyasztók esetében a drágulás mértéke 1,5 százalék. Idén egyébként immár harmadik alkalommal drágult a gáz, legutóbb április elején 2 százalékkal. A hatóságok októbertől újabb 3 százalékos áremelkedést helyeztek kilátásba, így az év végéig várhatóan összesen 8 százalékkal kerül többe a földgáz, ami elemzők szerint kevesebb lesz a tervezetthez képest, hiszen az év elején még 10 százalékos drágulást terveztek. Húszmillió alatt a lakosság Az előző év hasonló időszakához képest idén januárjában 0,4 százalékkal csökkent Románia stabil lakossága - közölte a statisztikai intézet. Az ország lakosainak száma összesen 19,94 millió volt, a 25 és 64 év közötti korcsoportba tartozók aránya közel 57 százalék, 16,5 százalékuk pedig 65 év fölötti. A 14 éven aluliak a lakosság 15,5 százalékát teszik ki, a 15 és 24 év közötti fiatalok aránya pedig 11,4 százalék. A népességfogyás fő oka a negatív természetes szaporulat - a fogyás mértéke 70 812 fő. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával _________________szerkesztette: Demeter Virág Katalin AUTONÓMIA Közvitán az RMDSZ tervezete Közvitára bocsátják az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökeinek e hétre tervezett egyeztetése után a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó RMDSZ-es törvénytervezetet - nyilatkozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke Magyarfenesen válaszolt az újságírók aktuálpolitikai kérdéseire. „Miután megkapjuk a Magyar Polgári Párt javaslatait, mi is elemezzük ezeket, de azután rögtön fel fog kerülni az RMDSZ honlapjára a tervezet” — jelezte Kelemen Hunor. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, a törvénytervezet mellett az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatait is nyilvánosságra hozzák. „Egyértelmű, hogy a mostani alkotmányos keretek közé nem fér be az autonómiatervezet ama változata, amely számunkra elfogadható lenne” - magyarázta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, az alkotmánymódosító elképzelések nem fognak nagymértékben különbözni azoktól az elvektől, amelyeket a szövetség már korábban is ismertetett. Tartalmazni fogja az RMDSZ regionális elképzeléseit és a dél-tirolihoz hasonló, régión belüli autonóm alrégió kialakításával kapcsolatos elképzeléseit. Arra a kérdésre, hogy tartható-e még a szövetség ígérete, miszerint a jelenlegi parlamenti ülésszakban benyújtják a törvényt, Kelemen Hunor kijelentette, nincs jelentősége annak, hogy mikor nyújtják be. Hozzátette, a parlament titkársága az ülésszakok közötti nyári szünetben is dolgozik. Akár ebben az időszakban is iktattatni lehet a törvénytervezetet. Az RMDSZ 2013 májusában tartott Csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök előbb 2013 végére, majd 2014 január végére ígérte a tervezet közvitára bocsátását, hogy egy hónapos nyilvános vita után, még a nyári szünet előtt benyújthassák a parlamentben. A törvénytervezet alakulását az is befolyásolta, hogy az RMDSZ márciusban belépett a bukaresti kormányba, Erdélyben pedig politikai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Polgári Párttal, mely beleszólási jogot kért és kapott a törvénytervezet megszövegezésébe. 2014. július 1., kedd Megsemmisült a bözödújfalusi templom tornya Leomlott Maros megyében az egykori Bözödújfalu vízzel elárasztott római katolikus temploma. A vasárnap kora délután bekövetkezett épületomlásról egy közösségi portál Bözödújfalu oldalán közölt fényképeket egy szemtanú. A Bözödújfalu helyén létesített víztározót a vízből kiemelkedő templomtoronnyal a romániai falurombolás szimbólumaként tartották számon. Csibi Attila Zoltán, a szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere elmondta, hogy a község a közelmúltban indított el egy olyan programot, amelynek a római katolikus templom megmentése is része lett volna. „Két-három hete mérettük fel a templomtorony statikai állapotát. A szakértők úgy vélték, hogy az épületnek még két-három éve van, de azt is hozzátették, bármelyik pillanatban összedőlhet” - mondta Erdőszentgyörgy polgármestere. Megjegyezte: a pár hete végzett felméréskor a templomtorony három méter mély vízben állt, a parttól mintegy 25 méterre. Hozzátette: az egykori unitárius templom mára már nincs vízben, de az az épület is veszélyeztetett. „Megpróbálunk minden követ megmozgatni annak érdekében, hogy - ha nem is tudjuk már visszaállítani a templomot - állítsunk valamiféle emléket neki” - nyilatkozott a polgármester. A Ceauşescu-diktatúra utolsó éveiben kezdték építeni azt a 625 méter hosszú és 28 méter magas gátat, amely a Küsmöd patak vizét duzzasztotta meg Erdőszentgyörgy közelében. A víztározó már a rendszerváltozás után, 1994- ben nyelte el teljesen Bözödújfalut, amelynek lakóit korábban a szomszédos településekre költöztették. . . v ...IS*:; •‚•:•‚***:@.t U: ' n?n ... ______ , ■wtuBMntÉmn" , ... _______ Az egykori templomtorony FOTÓ: FACEBOOK HIRLALATA ITT AZ ELSŐ ÉRETTSÉGIBOTRÁNY. Kihallgattak hétfő hajnalban az ügyészek két Arad megyei tanfelügyelőt és egy iskolaigazgatót, akiket azzal gyanúsítanak, hogy több érettségiző diák megvásárolta a jóindulatukat az írásbeli vizsgák előtt - számolt be a Mediafax. A gyanúsítottaknál házkutatást tartottak, amely során előkerült a megvesztegetők listája és a több ezer euró csúszópénz is. Az ügyészek feljelentés nyomán indítottak vizsgálatot. Munkájukat segítette a Román Hírszerző Szolgálat is. A gyanúsítottak kihallgatása még zajlik, elképzelhető, hogy őrizetbe veszik őket. TURULMADARAS EMLÉKMŰVET AVATTAK. A Bihar megyei Hegyközpályi református templomának kertjében turulmadaras emlékművet avattak szombaton a második világháborúban elesett kilenc helyi áldozat emlékére. Az emlékmű tetején elhelyezett turulmadarat egy határon túli hívő adományozta, aki nevének titokban tartását kérte. (ÚMSZ) DIGITÁLIS ANALFABÉTÁK. Romániában az alkalmazottak mintegy 41 százaléka digitális analfabéta, 83 százalékuk nem rendelkezik elégséges számítógépes ismerettel - derült ki egy európai uniós felmérésből. Míg Romániában az alkalmazottak 83 százaléka rendelkezik elégtelen digitális tudással, addig az Európai Unióban ez az arány 39 százalék. Az unióban 14 százaléka az alkalmazottaknak nem rendelkezik semmilyen digitális tudással, Romániában ez az arány 41 százalék. Az ország az internethasználat területén sem áll jól, hiszen míg az EU-ban a lakosság 20 százaléka nem csatlakozik soha a világhálóra, Romániában ez az arány kétszer magasabb. Az EU- ban a lakosság fele már vásárolt elektronikusan, vagy kapcsolatba lépett az önkormányzattal virtuálisan, Romániában mindössze 8,3, illetve 5 százalék. (Ziarul fianciar) ROSSZ FOGÚAK VAGYUNK. Háromból két felnőttnek nincs már meg a természetes fogazata. Ami elég szomorú, tekintve, hogy az ép fogsorú európaiak aránya 59 százalék. A szakemberek szerint a maradandó fogakat gyakran már 7—8 éves korban elveszítik az emberek, mondván, hogy „a tejfog elromolhat, úgyis kihullik”. Ha valakinek szuvas lesz a foga, az esetek többségében nem is megy fogorvoshoz, megvárja, amíg teljesen elromlik, majd a húzás mellett dönt. A nagy többség csupán esztétikai megfontolásból látogatja a fogászatot. (Adevărul) KÖRNYEZETVÉDELEMRE KÖLTENEK Ismét pályázhatnak a civil szervezetek környezetvédelmi oktatónevelő, illetve figyelemfelkeltő programokra a Környezetvédelmi Alapnál július 10-25. között. A Hivatalos Közlöny június 28-i számában megjelent pályázati útmutató szerint a kiírásra a 2000. évi, 26-os számú kormányrendelet, illetve az ezt kiegészítő 2005. évi 246-os számú törvény alapján létrehozott egyesületek és alapítványok pályázhatnak. A programra 20 millió lejt különítettek el. Az egyes pályázatok értéke nem haladhatja meg az egymillió lejt, a vissza nem térítendő támogatás a pályázat értékének 90 százalékát fedi. (Transindex)