Háromszék, 2015. január (27. évfolyam, 7385-7408. szám)
2015-01-14 / 7393. szám
apilap Kibontakozóban a romsze az Erdély-mozgalom s. FARKAS RÉKA Kolozsváron ülésezett a hétvégén az Erdély autonómiájának elérését célul kitűző Erdélyi Demokrata Liga. A románok és magyarok által közösen létrehozott szervezet elfogadta a Transzszilván minimum programot és a Transzszilvanista hálózat megszervezésének stratégiáját. A találkozón mintegy negyvenen voltak jelen, köztük Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Sabin Gherman újságíró, az erdélyi eszme közismerten elkötelezett képviselője. A szombati kolozsvári találkozóról, a liga ernyőszervezetté, illetve párttá alakulásának, céljai megvalósításának esélyeiről Bakk Miklós politológust, a kezdeményezők egyik prominens magyar képviselőjét kérdeztük. (folytatása a 2. oldalon) MAGYAR ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL kezdődnek az érettségi felkészítők • FEKETE RÉKA Háromszék négy városában tizenegy csoportban kétszázhetven magyar diák számára kezdődnek szombaton az ingyenes érettségi felkészítők a magyar állam támogatásával. A román nyelv és irodalomból, valamint matematikából tartott órákon a háromszázötven jelentkezőből azokat választották be, akik a sepsiszentgyörgyi Amőba Alapítvány decemberi felmérésen 3-as és 7-es közötti eredményt értek el. (folytatása a 3. oldalon) Fogy Kovászna lakossága A korábbi évekhez hasonlóan, tavaly is folytatódott Kovászna lakosságának apadása. 2014-ben 97 kovásznai lakos hunyt el (2013-ban 95) - ezzel szemben csupán 47 fürdővárosi gyerek született (2013-ban 45). Az újszülöttek többsége fiú, a tavalyi esztendőben csupán 18 kislány látott napvilágot. 56 kovásznai pár fogadott örök hűséget, öttel több, mint 2013-ban. A polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője két adminisztratív válást jegyzett, 2013-ban négyet. A kovásznai városi kórházban működő szülészetet amúgy nem csak helybéliek veszik igénybe, így az anyakönyvi hivatalnál további 115 keresztlevelet írtak meg más helységekből érkezett szülők babái számára. 22 halotti bizonyítványt olyan elhunytaknak állítottak ki, akik nem kovásznai lakosok voltak (fürdővendégek, kórházban elhunytak stb). BOKOR GÁBOR 2015. január 14., SZERDA XXVII. évfolyam 7393. szám Magyarhermányban számvetéskor Évek fordulóján nagy a kísértése a leltárkészítésnek. Magyarhermány, a régió egyik legfélreesőbb települése szellemi és gazdasági vezetői szerint nem zárt rossz esztendőt, annak dacára, hogy életüket nagyobb kárt okozó esőzés is keserítette. Járhatóvá vált az odavezető út, s remélhető, hogy idén is bővül az infrastruktúra, összefogott az iskola és falu közösségét mozgató egyesület, és ennek hamarosan kézzelfogható eredménye is lesz, a református templomban pedig hosszú hallgatás után újból megszólalt az orgona. Hecser László riportja a 7. oldalon ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI AMÁRÓL HOLNAPRA • A párbeszéd esélye Gyakorlatilag visszhang nélkül maradt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének pénteki felhívása, amelyben új magyar egységet, az erdélyi magyar politikai szervezetek autonómia iránt elkötelezett képviselőinek együttműködését javasolta. Az erdélyi magyar alakulatok nem reagáltak a felvetésre, az Erdélyi Magyar Néppárt a közelgő tisztújító kongresszusra készül, az RMDSZ szintúgy, az MPP talán önmagát keresi, így mindössze a politikai elemzők figyelmeztettek: többrétű okok miatt kevés az esélye annak, hogy létrejöjjön a magyar összefogás. Kérdés viszont, hogy ez esetben milyen új mobilizációs eszközöket vetnek be a magyar politikai vezetők, azzal ugyanis választásról választásra szembesülnek, hogy egyre kevesebb szavazópolgárt tudnak megszólítani, és mind nagyobb azok tábora, akik eltávolodtak a közélettől. Talán az együttműködés, valamiféle olyan akcióegység bírhat még némi mozgósító erővel, mint amilyen a székelyek nagy menetelésekor megmutatkozott 2013 októberében. S hogy szükség lehet még az ilyetén együttes fellépésre, azt bizonyítják Victor Ponta meglehetősen szorult helyzetbe került miniszterelnök azon kijelentései is, melyekkel az előrehozott választások ellen érvelt: ezek szerint ugyanis előbb konszenzusra kellene jutni az alkotmány, a választási törvény módosítása és az ország közigazgatási átszervezése ügyében. Nem igaz tehát, hogy a bukaresti kormány letett volna az átalakítás tervéről, amely akár Székelyföld feldarabolásához vagy beolvasztásához is vezethet, alighanem a választások előtti csatározások miatt pihentették a tervet, melyet bármikor elővehetnek. Ez esetben pedig végzetes volna, ha az erdélyi magyar politikai alakulatok nem tudnának közösen fellépni érdekeinkért, ezért is lenne óriási szükség kialakítani, újjáéleszteni, intézményesíteni azokat a csatornákat, amelyek legalább az esélyét biztosítják a magyarmagyar párbeszédnek. Annál is inkább, mert érik a román-magyar párbeszéd fóruma a bukaresti ködös politikai alkuk helyett új esélyeket kínálva egyfajta modern transzszilván mozgalom keretein belül. Mert azt csak örömmel fogadhatjuk, hogy egyre több román ajkú számára nem valamiféle tabut vagy szitokszót jelent az autonómia, hanem olyan eszmét, mellyel azonosulni tud térsége, közössége érdekeiért - de ahhoz, hogy szót értsünk velük, és közösen lépjünk fel Erdély és Székelyföld ügyéért, előbb mégiscsak jó lenne belső konszenzusra jutnunk legfontosabb céljaink tekintetében. Farcádi Botond