Háromszék, 2017. január (29. évfolyam, 7989-8011. szám)

2017-01-14 / 7998. szám

6114 2 5 1 6 5100001 8 Mindent az olvasásért Egyik szemem sír, a másik nevet- mondta Szonda Szabolcs igazgató, mikor a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyv­tár múlt évi tevékenységéről kérdeztük. A sírást a teljesen leállt épületfelújítás okozza, a nevetést, hogy küldetését zoló­ban is jól teljesítette a könyvtár. VÁRY O. PÉTER » Az egykori székház felújításához, könyv­tári célnak megfelelő átalakí­tásához még 2012-ben fogtak hozzá, az elképzelés szerint az épületet modulonként korsze­rűsítették volna olyképp, hogy az intézmény folyamatos mű­ködését biztosítani lehessen. A nagy munkálatból csak az egyik szárnyon nagyjából el­végzett módosításra futotta, a művelődési minisztériumnál ugyanis időközben elakadt a pénzforrás, és kilátás sincs arra, hogy egyhamar újrain­duljon a finanszírozás - ma­gyarázta Szonda Szabolcs. Ezt a fejezetet kellene lezárni, az épületrehabilitációt meg más módon folytatni - különben ez a szándéka az intézmény fenntartójának, a megyei ta­nácsnak is. »3 A Bod Péter Megyei Könyvtár Sepsiszentgyörgyön www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,20 LEN • ELŐFIZETŐKNEK: 88 BANI Főhajtás a hősök előtt NAGY D. ISTVÁN : A 74 évvel ez­előtt a Don-kanyarban lezajlott Voronyezs környéki harcok, tragikus, katasztrofális esemé­nyek kitörölhetetlenül mind­örökre nemzetünk történetének részévé váltak, és ezek ismere­te főhajtás a bajtársaink előtt, akik kötelességük teljesítése közben estek el - hangzott el a sepsiszentgyörgyi köztemető­ben a Vitézi Rend erdélyi törzs­kapitánysága megemlékezésén. A sepsiszentgyörgyi Hősök temetőjében, a rend kopjafájá­nál mindössze páran, a rend tagjai dacoltak a hideggel és hallgatták meg Székely Zsolt fő­kapitány rövid visszatekintőjét, melyben az elmúlt években elő­került új, a veszteségeket más megvilágításba helyező adatok foglaltak el központi helyet. A szerény megemlékezés imával, valamint a kegyelet koszorújá­nak elhelyezésével zárult. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Sepsiszentgyörgyön a Hősök temetőjében VALLÁSBÉKE, NEMZETI SZABADSÁG Torda és Gyulafehérvár párhuzama Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint a hit sza­badságáért ma is és Európában is meg kell harcolni. Erről a tordai unitárius templomban beszélt tegnap, a vallásszabadság 449 évvel ezelőtti kihirdetése alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten.» 4 Élettel teli gyűjtemények Tartalmas éve volt a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak ta­valy is: kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások, olvasó- és kézművestábor, alkotótáborok, könyvbemutatók és koncertek, illetve a legvisszhangosabb rendezvény, a Csernátoni Burrog­­tató újabb kiadása színesítette a nagyszámú érdeklődőt vonzó kulturális kínálatot. A tavalyi programokról és az idei tervekről­­ kérdeztük D. Haszmann Orsolya muzeológust.»­2 SOCHOM ISTVÁN A csernátoni skanzen máról holnapra Miért is van titkosszolgálat? At­kár futni hagyták, akár valóban szem elől iól tévesztették Sebastian Ghiţă volt képviselőt és román hatóságok, mindenképp leszere­peltek, és ez nem egyszerűen annyit jelent, hogy hirtelen számottevően romlott az amúgy sem túl kedvező megítélésük, hanem azt mutatja, hogy igen fontos állami intézmények nem működnek megfelelően, ahogy ez egy korszerű demokratikus államban elvárható. Igaz, Románia nemigen sorolható ebbe a kategóriába, és éppen berendezkedése, szerveinek rossz teljesítménye miatt. Senki előtt nem titok, hogy a mai hírszerző szolgálat a kommunista diktatúra legrettegettebb elnyomó eszközének­­ számító Securitate utódja, módszereit és embereit is onnan örökölte, és az, hogy a nyugati partnerek nyomására „európaibb” szabályok közé, parla­menti ellenőrzés alá kényszerült, még távolról sem biztosíték arra, hogy gyökeres változáson esett át. A Securitate irattárát tanulmányozó testület­ben vezetőségi tisztséget betöltő (1989 előtt üldö­zött) Mircea Dinescu költő mintegy másfél-két évti­zede írta le, hogy - első látásra meglepő módon - a hírhedt titkosrendőrség éppolyan tökéletlen volt, mint minden más ebben az országban: rossz tör­vények, tisztázatlan hatáskörök, ellentmondó uta­sítások, hanyagságok, emberi gyengeségek miatt sokszor ugyanolyan rendetlen, selejtes, trehány munkát végzett az ügynökök és besúgók gépezete is, mint az eladhatatlan árut termelő gyárak, azaz e sötét erő kiváltságos helyzete ellenére is az adott társadalom része volt. És valószínűleg az is maradt, hiszen attól, hogy több pénzt kap, még nem feltétlenül hatékonyabb a hírszerzés, mint az útépítés, egészségügy, bürokrácia... Sőt: mivel a parlamenti ellenőrzés merőben formális - maga a több bűntény miatt perbefogott, az SZDP választá­si győzelme után nyomtalanul eltűnt Ghiţă (Victor Ponta volt kormányfő kebelbarátja) is e bizottság tagja volt, noha együtt nyaralt a most felfüggesz­tett Florin Coldea titkos­szolgálati alelnökkel, és kétmillió eurós üzleteket bonyolított le a hírszer­zés műszaki intézetével­ -, semmiféle garanciánk nincs arra, hogy a mindenható Szolgálat az állam és a polgárok biztonságáért dolgozik. Ha így len­ne, ők kellett volna elsőként lekapcsolják a szökött üzletember-politikust. De nem tették... Persze, senki sem a hírszerzés erkölcsi hitel­­vesztése miatt aggódik, láthatóan ők maguk sem. Minket, polgárokat is inkább az érdekel, hogy valami érdemlegessel, lényegessel foglalkoznak-e a román titkosszolgálatok (nem csupán a legna­gyobb, a kisebb többiről még ennyit sem tudunk), elvégzik-e legalább elfogadható szinten feladatai­kat e jól fizetett testületek? Vagy csak azért tartjuk el mindet, hogy látható és láthatatlan tagjai za­vartalanul űzzék saját politikai és üzleti játszmá­ikat, ahogy ezt a hatalmon levőktől megszoktuk? Ki és mikor fog ennek véget vetni? DEMETER B. ILDIKÓ

Next