Háromszék, 2017. január (29. évfolyam, 7989-8011. szám)
2017-01-14 / 7998. szám
6114 2 5 1 6 5100001 8 Mindent az olvasásért Egyik szemem sír, a másik nevet- mondta Szonda Szabolcs igazgató, mikor a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár múlt évi tevékenységéről kérdeztük. A sírást a teljesen leállt épületfelújítás okozza, a nevetést, hogy küldetését zolóban is jól teljesítette a könyvtár. VÁRY O. PÉTER » Az egykori székház felújításához, könyvtári célnak megfelelő átalakításához még 2012-ben fogtak hozzá, az elképzelés szerint az épületet modulonként korszerűsítették volna olyképp, hogy az intézmény folyamatos működését biztosítani lehessen. A nagy munkálatból csak az egyik szárnyon nagyjából elvégzett módosításra futotta, a művelődési minisztériumnál ugyanis időközben elakadt a pénzforrás, és kilátás sincs arra, hogy egyhamar újrainduljon a finanszírozás - magyarázta Szonda Szabolcs. Ezt a fejezetet kellene lezárni, az épületrehabilitációt meg más módon folytatni - különben ez a szándéka az intézmény fenntartójának, a megyei tanácsnak is. »3 A Bod Péter Megyei Könyvtár Sepsiszentgyörgyön www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,20 LEN • ELŐFIZETŐKNEK: 88 BANI Főhajtás a hősök előtt NAGY D. ISTVÁN : A 74 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lezajlott Voronyezs környéki harcok, tragikus, katasztrofális események kitörölhetetlenül mindörökre nemzetünk történetének részévé váltak, és ezek ismerete főhajtás a bajtársaink előtt, akik kötelességük teljesítése közben estek el - hangzott el a sepsiszentgyörgyi köztemetőben a Vitézi Rend erdélyi törzskapitánysága megemlékezésén. A sepsiszentgyörgyi Hősök temetőjében, a rend kopjafájánál mindössze páran, a rend tagjai dacoltak a hideggel és hallgatták meg Székely Zsolt főkapitány rövid visszatekintőjét, melyben az elmúlt években előkerült új, a veszteségeket más megvilágításba helyező adatok foglaltak el központi helyet. A szerény megemlékezés imával, valamint a kegyelet koszorújának elhelyezésével zárult. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Sepsiszentgyörgyön a Hősök temetőjében VALLÁSBÉKE, NEMZETI SZABADSÁG Torda és Gyulafehérvár párhuzama Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint a hit szabadságáért ma is és Európában is meg kell harcolni. Erről a tordai unitárius templomban beszélt tegnap, a vallásszabadság 449 évvel ezelőtti kihirdetése alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten.» 4 Élettel teli gyűjtemények Tartalmas éve volt a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak tavaly is: kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások, olvasó- és kézművestábor, alkotótáborok, könyvbemutatók és koncertek, illetve a legvisszhangosabb rendezvény, a Csernátoni Burrogtató újabb kiadása színesítette a nagyszámú érdeklődőt vonzó kulturális kínálatot. A tavalyi programokról és az idei tervekről kérdeztük D. Haszmann Orsolya muzeológust.»2 SOCHOM ISTVÁN A csernátoni skanzen máról holnapra Miért is van titkosszolgálat? Atkár futni hagyták, akár valóban szem elől iól tévesztették Sebastian Ghiţă volt képviselőt és román hatóságok, mindenképp leszerepeltek, és ez nem egyszerűen annyit jelent, hogy hirtelen számottevően romlott az amúgy sem túl kedvező megítélésük, hanem azt mutatja, hogy igen fontos állami intézmények nem működnek megfelelően, ahogy ez egy korszerű demokratikus államban elvárható. Igaz, Románia nemigen sorolható ebbe a kategóriába, és éppen berendezkedése, szerveinek rossz teljesítménye miatt. Senki előtt nem titok, hogy a mai hírszerző szolgálat a kommunista diktatúra legrettegettebb elnyomó eszközének számító Securitate utódja, módszereit és embereit is onnan örökölte, és az, hogy a nyugati partnerek nyomására „európaibb” szabályok közé, parlamenti ellenőrzés alá kényszerült, még távolról sem biztosíték arra, hogy gyökeres változáson esett át. A Securitate irattárát tanulmányozó testületben vezetőségi tisztséget betöltő (1989 előtt üldözött) Mircea Dinescu költő mintegy másfél-két évtizede írta le, hogy - első látásra meglepő módon - a hírhedt titkosrendőrség éppolyan tökéletlen volt, mint minden más ebben az országban: rossz törvények, tisztázatlan hatáskörök, ellentmondó utasítások, hanyagságok, emberi gyengeségek miatt sokszor ugyanolyan rendetlen, selejtes, trehány munkát végzett az ügynökök és besúgók gépezete is, mint az eladhatatlan árut termelő gyárak, azaz e sötét erő kiváltságos helyzete ellenére is az adott társadalom része volt. És valószínűleg az is maradt, hiszen attól, hogy több pénzt kap, még nem feltétlenül hatékonyabb a hírszerzés, mint az útépítés, egészségügy, bürokrácia... Sőt: mivel a parlamenti ellenőrzés merőben formális - maga a több bűntény miatt perbefogott, az SZDP választási győzelme után nyomtalanul eltűnt Ghiţă (Victor Ponta volt kormányfő kebelbarátja) is e bizottság tagja volt, noha együtt nyaralt a most felfüggesztett Florin Coldea titkosszolgálati alelnökkel, és kétmillió eurós üzleteket bonyolított le a hírszerzés műszaki intézetével -, semmiféle garanciánk nincs arra, hogy a mindenható Szolgálat az állam és a polgárok biztonságáért dolgozik. Ha így lenne, ők kellett volna elsőként lekapcsolják a szökött üzletember-politikust. De nem tették... Persze, senki sem a hírszerzés erkölcsi hitelvesztése miatt aggódik, láthatóan ők maguk sem. Minket, polgárokat is inkább az érdekel, hogy valami érdemlegessel, lényegessel foglalkoznak-e a román titkosszolgálatok (nem csupán a legnagyobb, a kisebb többiről még ennyit sem tudunk), elvégzik-e legalább elfogadható szinten feladataikat e jól fizetett testületek? Vagy csak azért tartjuk el mindet, hogy látható és láthatatlan tagjai zavartalanul űzzék saját politikai és üzleti játszmáikat, ahogy ezt a hatalmon levőktől megszoktuk? Ki és mikor fog ennek véget vetni? DEMETER B. ILDIKÓ