Háromszék, 2017. október (29. évfolyam, 8214-8239. szám)
2017-10-02 / 8214. szám
A mese földjén Kisbaconban HECSER LÁSZLÓ » A hagyományhoz híven a Mars-lak udvarán Szabó Réka, Elek apa dédunokája köszöntötte Meseország elkötelezett híveit, a gyermekeket. Felelevenítette a nagy mesemondó életpályájának néhány meghatározó fejezetét, kiemelte hazaszeretetét - akkor tért haza, amikor más elmenni készült -, és követendő példának mondta erkölcsi tartását, mely szerint mindig a gyengék, védtelenek pártján kell állni, mert az erősek oldalán harcolni nem jelenthet virtust. Benedek Márta, a Bodvai Egyesület vezetője üdvözölte a gyermekeket, s arra kérte őket, higgyenek a mesék igazságában, és cimborálására, mókázásra bátorított. » A SZERZŐ FELVÉTELE A 158 esztendeje született Benedek Eleket és vele együtt a népmesét ünnepelték szombaton Kisbaconban. A háromszáznál is több, Erdővidék minden sarkából érkezett gyermek élményként élte meg az együtt töltött órákat, lelkesen vettek részt a szervezést felvállaló Bodvai Egyesület által előkészített „megmérettetésekben”. Sikerre ítélt kürtőskalács-fesztivál Az égiek is szerethetik a kürtőskalácsot, de legalábbis pártolják eme hungarikum -s általa Székelyföld- népszerűsítését: gyönyörű őszi időben zajlott a hétvégén tartott Kürtőskalács - édes ízek fesztiválja, rengeteg embert, szentgyörgyit és sok vendéget is vonzva a főtérre. Az első ízben megszervezett fesztiválon a kürtőskalácsok megmérettetésére is sor került - a szakmai zsűri döntése alapján pedig az derült ki, Sepsiszentgyörgy, bár magára vállalta a kürtőskalács fővárosa címet, mégsem Háromszék az igazi hazája a botratekercsnek: az év székelyföldi kürtőskalácsa címet egy Csíkszeredái, az ezüstérmet pedig egy csekefalvi cég nyerte el. Kárpótolta azonban a fesztiválszervező házigazdákat a borvizes palacsintasütő, no meg a kreatív kürtőskalácssütő verseny eredménye.»2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE 2017. OKTÓBER 2. • HÉTFŐ- XXIX. ÉVFOLYAM • 8214. SZÁM aromsze www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,30 LEI • ELŐFIZETŐKNEK: 99 BANK egyre kevésbé világos, mely valóságsíkon ténferegnek Románia vezetői, az viszont egyértelmű, hogy annak semmi köze a lakosság szürke hétköznapjaihoz. A hatalmi ágak képviselőinek gondjait elnézve - igazságügyi reform feletti torzsalkodás, engedjük vagy sem a minisztereket kivizsgálni, távozzon a főügyész vagy maradjon, a magyarok várjanak az anyanyelvhasználati igényeikkel, helyette ünnepeljenek csak tisztességesen a centenárium évében, és folytathatnánk-a napnál is világosabb, párhuzamos életről beszélünk. Mindeközben a szinte határtalan fejlődéssel kecsegtető, gazdasági csodának kikiáltott szociálliberális lufi kipukkadt. Tegnaptól nem titok, ismét mélyebbre kell a zsebbe nyúlnunk, gáz, villany és üzemanyag egyaránt drágul, és ennek okán szinte minden. A termeléshez ugyanis fűtés és áram is kell, az árut pedig el kell juttatni, tehát a drágább gáz, elektromos energia és a benzin vagy gázolaj árát ki kell hozni valahonnan. De többet fizetünk az esetleges bankhitelek után is, hiszen a bankközi kamatláb is megugrott, a kormány pedig minden alkalmat megragad, hogy újabb és újabb módon pénzt kaparjon ki valahonnan, tovább nyomorítva a magánszférát. Érdemes odafigyelni, hogy mindebből mit érzékelnek a vezetők. A kétlépcsős üzemanyagáremelésnél kezdődött a viccbe illő megnyilvánulások sora. Călin Popescu Tariceanu szenátusi elnök már a szeptember 15-i drágításnál kijelentette: nem hiszi, hogy számottevő változás lesz az árak terén majd erre most ráerősített: nem vett észre semmit. Toma Petcu energiaügyi miniszter még ennél is „ügyesebb”: nincs jogosítványa, nem vezet, nem ismeri az árakat, az elektromosenergia- és a gázáremelés terén pedig egyszerűen nincs véleménye. Nem marad el ugyanakkor a porhintés sem: megszólalt a mindenhez is értő pártelnök, Liviu Dragnea. Szerinte nincs az rendben, hogy az energetikai szabályozó hatóság csak úgy, egy tollvonással minden évben elrendeli az újabb áremelést. Nosza, gyorsan kivizsgálóbizottság kell, amely ellenőrzi a hatóság tevékenységét. Kár, hogy a nehéz szavak mögött ismét igen kevés a tartalom. Politikusaink ugyancsak fura megnyilvánulásainak sora persze ennél hosszabb, s csak találgathatjuk, milyen rossz vagy legalábbis ebben az országban alkalmazhatatlan döntésre készülnének még, hisz nem fogynak ki az optimista nyilatkozatokból, minden rendben lesz, nem elviselhetetlen, csak kisebb teher, amit nyakunkba varrnak. Emellett ott van még a mindenekfeletti érv: az unióban így is nálunk a legalacsonyabb ez az adó, illeték, díj vagy más hozzájárulás. Az már mellékes, hogy a bérekre, nyugdíjakra ugyanez igaz. Hatalmasságaink ellenzővel járnak, amely eltakarja előlük a szomorú valóságot, hogy bizony nem kicsi, még csak nem is közepes a teher, amelyet az egyszerű állampolgárok hordoznak. De természetesen ez a nagyoknak nem fáj. NAGY D. ISTVÁN ■■ máról holnapra . Mert nekik nem fáj REFORMÁCIÓ 500 Orbán Viktor: A jövőt magyar nyelven írják A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán ünnepelték az erdélyi protestáns egyházak a reformáció vívmányait. A reformáció 500. évfordulójára szervezett jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényén Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Ünnepi beszédében Kató Béla püspök kijelentette: az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat. Elmondta: az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök gyakran megkérdi tőle: megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni? „Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak és gyengén felszereltek? Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni?” - fogalmazott a püspök. „Nem csodálkozhatunk, ha ilyen körülmények között itt hagynak gyermekeink” - tette hozzá. Felidézte: a Szász Domokos püspök által Kolozsvárra költöztetett teológia Erdély legellenállóbb, legimmunisabb intézménye, hiszen túlélt három impériumváltást, egyedüli protestáns tanintézetként megmenekült az államosítástól, a kedvező széljárásban pedig úgy gyarapodott, hogy a nehéz időkre is maradtak erőtartalékai. „Immunitását az alapító éleslátása, tanárainak felkészültsége, hite és hűsége, de legfőképpen Isten védő karja biztosította. Ma ezért adunk hálát” - fogalmazott a püspök, aki az intézmény udvarán leleplezte Szász Domokos püspök mellszobrát, Gergely Zoltán szobrászművész alkotását. Bogárdi-Szabó István, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke felidézte: Szász Domokos testvére, Szász Károly budapesti püspök Kecskemétről költöztette Budapestre a lelkészképzést. Megjegyezte: az erdélyi püspök és a pesti püspök meg tudta osztani tapasztalatait. „Könnyű volt nekik, hiszen testvérek voltak” - idézte az egykori megjegyzést. „Ma is könnyű, ha testvérek vagyunk” - tette hozzá. »4