Háromszék, 2018. április (30. évfolyam, 8362-8384. szám)
2018-04-14 / 8371. szám
4 .Háromszék 2018. ÁPRILIS 14.HÉTVÉGE BELFÖLD RÖVIDEN ■ Kölcsönből fizetnek Több mint duplájára nőtt Romániában a folyó fizetési mérleg hiánya az idei első két hónapban a tavalyi év hasonló időszakához képest, a külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke pedig 3,17 százalékkal elmaradt a tavaly január-februári szinttől - közölte tegnap a jegybank. Az első két havi deficit 172 millió euró volt, ami csaknem 140 százalékos növekedés a tavalyi 72 millió euróhoz képest. Tavaly a folyó fizetési mérleg éves hiánya elérte a 6,464 milliárd eurót, az előző évben jegyzett 3,498 milliárd euróhoz képest csaknem 85 százalékkal emelkedett. Románia rövid - egy éven belüli lejáratú - külső adóssága február végén elérte a 25,532 milliárd eurót, ami 2,7 százalékkal haladja meg a tavaly év végén jegyzett szintet, a hosszú távú adósság pedig 69,5 milliárd euróra nőtt a 2017. végi 68,6 milliárd euróról. Veszítenek, tüntetnek Az egészségügyi alkalmazottak 10 százalékának csökkenhet a bére, ám van egy törvényes eljárás, amelynek segítségével a kórházmenedzserek ezt elkerülhetik -jelentette ki tegnap Sorina Pintea egészségügyi miniszter. Elismerte, hogy vannak „elszigetelt" esetek (főként a kisegítő személyzetnél), ahol a pótlékszabályozás megváltozása miatt csökkennek a fizetések, de ilyenkor élni kell a törvény azon előírásával, amely szerint legtöbb két országos bruttó bérnek megfelelő összegű pótlólagos támogatást lehet adni. A szakszervezetek tegnap a pótlékrendszerrel kapcsolatos problémákról tárgyaltak Sorina Pintea egészségügyi és Lia Olguta Vasilescu munkaügyi miniszterrel, de nem elégedettek, tiltakozó akciókra készülnek. A biológusok, vegyészek és biokémikusok április 20-án a munkaügyi minisztérium előtt tüntetnek: nem csupán azt sérelmezik, hogy „hirtelen drámai módon megváltoztak szakmai kilátásaik", hanem azt is, hogy az elmúlt hetekben a munkaügyi miniszter „sértő, lealacsonyító valótlanságokat" állított róluk. Sztrájkolna a BBTE Japánsztrájk, majd általános sztrájk kirobbantását fontolgatja a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége azon tanügyminisztériumi döntés miatt, amelynek értelmében már ősztől csökkentenék a tandíjmentes helyek számát egyes állami felsőoktatási intézményekben. A BBTE rektorhelyettese, Daniel David szerint sokkal mélyebben gyökerezik a probléma, és közölte, hogy magyarázatot kért a szaktárca illetékeseitől, de nem kapott választ. Ha nem térnek vissza a döntésre, a BBTE tanári kara és diáksága japánsztrájkba, majd általános sztrájkba kezdhet. A BBTE a diákok létszámát tekintve Románia legnagyobb egyeteme. MTI, Agerpres és Mediafaxhírek alapján szerkesztette: Demeter J. Ildikó Se városzászló, se székely zászló Csíkban Levették a székely zászlót és a városzászlót Csíkszereda polgármesteri hivataláról, miután az önkormányzat jogerősen elveszítette a Dan Tanasa által indított pert. A zászlókat minden hírverés nélkül a napokban távolították el, hiányukra a Székelyhon portál figyelt fel. Megkeresésükre Füleki Zoltán alpolgármester elmagyarázta: a jelképek eltávolításáért a székelyföldi románok érdekvédelmi szervezeteként fellépő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indított pert, amelyben a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2016 decemberében hozott a város számára kedvezőtlen jogerős ítéletet. A zászlók ennek ellenére tavaly a helyükön maradtak, mivel az egyesület által megbízott végrehajtói iroda által elindított kényszer-végrehajtási eljárást Csíkszereda polgármestere bírósági úton támadta meg, és elérte ennek érvénytelenítését. A zászlóperhez Füleki Zoltán egykor magánszemélyként csatlakozott, hogy a pert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán lehessen folytatni - a közelmúltban azonban értesítették Strasbourgból, hogy keresetét az előzetes vizsgálat nyomán elutasították. Füleki Zoltán azt is elmondta: a városháza homlokzatáról eltávolított zászlókat követni fogja a Városháza felirat is, szintén az ADEC által jogerősen megnyert per következtében. Egy harmadik pert is elveszítettek, ez a Városi Művelődési Ház közelében elhelyezett rúdra felvont székely és városzászlókra vonatkozik, tehát azokat is be kell vonni. Közben az ADEC újabb pereket indított Ráduly Róbert Kálmán Csíkszeredai polgármester ellen, azt kérve, hogy a három jogerős bírósági ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt kötelezzék az elöljárót a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő bírság kifizetésére minden nap késlekedésért. Ezt a bíróság ezután tárgyalja. Csíkszereda alpolgármestere azt is elmondta: olyan kreatív megoldást keresnek a jelképek kifüggesztésére, mint amilyent a polgármesteri hivatal tanácstermében alkalmaztak: ott zászlók helyett reklámpannókon állították ki a levezetett jelképeket. Iohannis kiadta Iliescut . . A vádhatóság eddig „ismeretlen tettes” ellen folytatott nyomozást, és Ion Iliescut is - akinek meghatározó szerepe volt az 1989-es kommunistaellenes népfelkelést követő hatalomátvételben - tanúként hallgatták ki tavaly márciusban. Távozáskor egy ott várakozó újságíró kérdezte, hogy bűnösnek érzi-e magát, Iliescu azonban kérdéssel vágott vissza. „Miért is? A román forradalomért? Lehetne azért egy kis ítélőképessége” - felelte a volt államfő. A katonai ügyészség már 2016 decemberében bejelentette, hogy emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja az 1989-es forradalom idején hatalomra került vezetést. Ezzel hatósági megerősítést nyert az a Romániában széles körben elfogadottá vált feltételezés, miszerint 1989 decemberében a hatalmat Ion Iliescu vezetésével magukhoz ragadó reformkommunisták szerveztek több száz áldozattal járó diverziót Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor elmenekülése után, hogy egy nem létező ellenséget legyőzve, harci érdemeket szerezve igazolják hatalmukat. A korábbi - nem hivatalos - statisztikai adatok szerint a Temesvárról induló, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket és 3138-an sebesültek meg. Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceauşescu hatalmának helyreállítása érdekében. Az 1989-es eseményeket a legfőbb ügyészség vizsgálja, az eljárások indítását Augustin Lazár legfőbb ügyész kérte még április 2-án, és azzal indokolta, hogy Ion Iliescu 1989. december 22-étől a Nemzeti Megmentési Front (FSN) tagja és elnöke, Petre Romant a FSN tagjaként ugyanazon a napon nevezte ki Románia kormányfőjének, Gelu Voican Voiculescut pedig a helyettesének. Petre Roman akkor csodálkozását és felháborodását fejezte ki, és nem értette, az ügyirat miért nem szól azokról, akik parancsot adtak arra, hogy a tömegbe lőjenek. A volt kormányfő azt állítja, nem volt olyan hatalma, hogy bárkinek parancsot adjon - ellenkezőleg, ő maga is ott volt „a barikádokon”, ahol 39 bajtársát „a hadsereg egységei” lelőtték. Az ügyészség 2017. december 18-án közölte, hogy előrelépések történtek a nyomozásban, sikerült tisztázni a Ceauşescu házaspár decemberi szökésének körülményeit, illetve a számos ember halálához vezető katonai diverzió aspektusait. „Tisztáztuk, hogy milyen körülmények között menekült el az elnöki házaspár a Román Kommunista Párt székházából, milyen útvonalon haladtak, illetve hogyan viselkedtek a katonai erők azelőtt, aközben és azt követően, hogy a forradalmárok behatoltak a Központi Bizottság székházába. Ugyanakkor megállapításra került annak a politikai-katonai parancsnokságnak az összetétele, amely az akkori elnök szökését követően nagyon rövid időn belül átvette a teljhatalmat Romániában. Ennek kapcsán hatékonyan együttműködtünk az ország legfontosabb jogi egyetemeivel (Bukarest, Kolozsvár és Jászvásár), és vitathatatlanul arra a következtetésre jutottunk, hogy 1989 decemberében nem volt hatalmi űr” - nyilatkozta a katonai ügyészség képviseletében Marian Lazar ügyész. A nyomozó hatóság szerint ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy Nicolae Ceauşescu 1989. december 21-i beszéde alatt valakik szándékosan játszottak be pánikkeltésre alkalmas hanghatásokat, amelyek más elemek mellett hozzájárultak ahhoz, hogy a népgyűlés káoszba fulladt. „Bizonyos, hogy voltak, illetve komplex módon, több szinten is megjelentek diverziók, amelyek számos haláleset, sérülés és rongálás fő okainak tekinthetők. A bizonyítékokból kiderül, hogy a dezinformálást szolgáló állandó diverziós mechanizmusok működtek, különösen súlyos következményekkel, az RTV, a rádió és a katonai kommunikációs eszközök közvetítésével, így állt be az egész országban a jól ismert terroristapszichózis. (...) Ennek a diverziónak a kapcsán olyan adatokra is szert tettünk, amelyek bizonyítják, hogy 1987-ben Románia hadserege kétféle, katonai tűz hangját imitáló eszközt importált, jelesül a gyalogsági fegyverzet torkolattüzének, illetve ejtőernyős deszant hangjának imitálására szolgáló berendezéseket” - mondta az ügyész. Hozzátette: arról, hogy pontosan ki volt a szerzője ezeknek a diverzióknak, illetve kik voltak az esetleges bűntársak, a nyomozás későbbi részében derülhet fény. Az ügyészek szerint a diktátor házaspár 1989. december 25-i kivégzése előtt már három kísérlet is történt a megölésükre. Marian Lazar azt is leszögezte: 1989 után számos fontos bizonyítékot megsemmisítettek vagy megmásítottak. A 88 éves Iliescu ellen tavaly júniusban az 1990. júniusi bányászjárás miatt is vádat emeltek, de ítéletet még nem hoztak. A jelenleg visszavonultan élő politikus 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője. Udrea politikai menekült? Elena Udrea volt idegenforgalmi miniszter még márciusban politikai menedékjogot kapott Costa Ricában, és videokonferencián vagy bizottságban kéri kihallgatását - jelentette be Verőnél Radulescu ügyvéd tegnap a legfelsőbb bíróságon, ahol a Bute-gála ügyét tárgyalják. A legfelsőbb bíróság azonban azt állapította meg, hogy Elena Udrea nem kapott politikai menedékjogot - az ügyvédek által benyújtott dokumentumok csupán arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy benyújtotta ezirányú kérését -, és elutasította a volt miniszter távolsági kihallgatását és a per elhalasztását is. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy a Szerbiában elfogott Sebastian Ghiţă volt parlamenti képviselőt több ízben is skype-on hallgatták ki, az ügyész szerint azonban az Udrea által küldött dokumentumban semmi sem utal a menedékjogra, ideiglenes tartózkodási engedélyről van szó. A Bute-gála ügyében Elena Udreát 2017 márciusában alapfokon hat év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, több vádpont is szólt ellene. Ugyanabban az ügyben öt másik vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, kettőt pedig letöltendőre. Egyikük Rudel Obreja, a Román Ökölvívó-szövetség volt elnöke, akit négy év szabadságvesztésre ítéltek kenőpénz elfogadásában való bűnrészesség miatt, öt évet kapott adócsalásért és még hármat egy másik adócsalási ügy miatt, így összeolvasztva öt évet kell leülnie. A kilencedik vádlottat felmentették. Elena Udrea idén februárban utazott el előbb Athénba, onnan pedig Costa Ricába, arra hivatkozva, hogy ikerterhessége miatt különböző orvosi vizsgálatokat végeztet, akkor azt ígérte, hogy hazatér. Márciusban lefényképezték Alina Bica - a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság volt vezetője, aki szintén korrupciós perének ítélete előtt tűnt el Romániából - társaságában egy parti mulatóban.