Háromszék, 2018. október (30. évfolyam, 8512-8537. szám)

2018-10-01 / 8512. szám

SEPSI-SIC Szükség van az önkormányzat támogatására Kovászna Megye Tanácsának múlt heti kézdivásárhelyi kihelyezett ülésén Ambrus József, a Sepsi- SIC Sportklub Egyesület vezetőségi tagja mutatta be a sportegyesület 2017-es évi tevékenységi beszámolóját, miután a korábbi soros testületi ülésen Fazakas Péter néppárti tanácstag több infor­mációt igényelt. Tamás Sándor tanácselnök pedig megígérte, hogy a következő összejövetelen sor kerül a tájékoztatóra. A beszámolót követően az utánpótlás-nevelés kérdése, illetve annak hiánya is szóba került. SOCHOM ISTVÁN » Mivel a rész­letes, konkrét számadatokat is tartalmazó beszámolót az önkormányzati képviselők előzetesen már megkapták, Ambrus József csak dióhéjban ismertette annak tartalmát. Beszámolója során elhangzott az is: elengedhetetlennek tart­ja, hogy a helyi, illetve megyei önkormányzatok finanszíroz­zák a sportcsapatok működé­sét, megjegyezve, a labdarú­gás kivételével, „amely egy más köztársaság”, az összes hazai élvonalbeli kézilabda-, röplabda, illetve kosárlabda­csapatot valamilyen formá­ban önkormányzatok támo­gatják. „Ha holnap megszűnik ez a támogatás, Romániában a csapatsport is megszűnik” - hangsúlyozta Ambrus Jó­zsef, majd az okokat is szám­ba vette. Elmondta: 1989 előtt Románia sportnagyhatalom volt, azonban a rendszervál­tást követően a sportcsapato­kat támogató nagyüzemeket sorra felszámolták, ezért ke­rült a honi csapatsport ebbe az áldatlan helyzetbe. Tíz éve Kovászna megyének sem volt élvonalbeli sportcsapata, de a megyei és a sepsiszentgyör­gyi önkormányzat anyagi tá­mogatásának eredményeként lassan változott ez az állapot. „Mint ismert, a kosárlabda vonzotta a legnagyobb töme­geket, így értük el a jól ismert eredményeket” - hangzott el a beszámolóban. Ambrus Jó­zsef azt is megjegyezte, hogy a Sepsi-SIC Sportklub Egyesület 700 ezer eurós évi büdzséből gazdálkodik, ami Románia­­szinten középszerűnek ne­vezhető. Öt éve a Sepsi-SIC az egyetlen olyan csapat, amely az országot nemzetközi vona­lon is képviseli. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke jogos­nak nevezte Fazakas Péter néppárti képviselő felvetését, hogy időnként be kell számol­ni. Ezt követően Fazakas Péter az utánpótlás-nevelés hiányát rótta fel a sportklub vezető­ségének, megjegyezve, lehet, hogy ezen kellene változtatni valamit, hiszen tíz év alatt a saját nevelésű játékosok va­lamerre mind elkallódtak. „Nem kaptak elég esélyt a bi­zonyításra, vagy nem tudom, mi történt, ám nem hiszem, hogy ennyire tehetségtelenek lennének a háromszéki fiata­lok, és az emberek elvárják, hogy minél több helyi játékost lássanak a csapatban” - fejtet­te ki az álláspontját Fazakas Péter. Ambrus József válaszából az derült ki, hogy az előző években az ifik a sportiskolá­tól érkeztek, és jelenleg sincs ificsapat, a legnagyobb gye­rekcsapat az U14-es, amely idén bronzérmet nyert a kor­­osztályos bajnokságban. Az utánpótlás-nevelés kap­csán Lénárt Adolf tanácsos, a KSE kosárlabda-szakosztá­lyának vezetője kifejtette: a 18 éves sportolók, sajnos, nem tudnak felnőni a Sepsi-SIC szintjére. „Nehéz felvenni a versenyt a nagyon erős ameri­kai egyetemista bajnokságból érkező kosárlabdázókkal, ahol napi 4-5 órás edzéseket tarta­nak” - jegyezte meg. A jelenség nemcsak Romániára, hanem egész Európára jellemző. „El­kelne egy hasonló egyetemista bajnokság, hiszen egy sportoló 23 éves korában válik profivá, ezért szükség lenne a 18-23 éves korosztály számára is egy kemény bajnokságra, ahol fo­lyamatosan játszhatnak” - vé­lekedett Lénárt Adolf. FOTÓ: MISKA BRIGITTA Háromszék 2018. OKTÓBER 1., HÉTFŐ KÖZÉLET Kevés árvízkárosult kap segélyt 1­­ A prefektúra továbbra sem kapott értesítést, így a segé­lyekről ismét az ügynökségtől kértek tájékoztatót, ahonnan megtudták: az esettanulmá­nyokat újból megismétli a Bras­só megyei intézmény, ezúttal már az országos szociális kifi­zetési ügynökség utasítására. A kommunikáció a további­akban sem javult, ezért Sebas­tian Cucu az intézmény köz­ponti székhelyéhez fordult és kérte a kifizetések elindítását. A késlekedésért ugyanakkor a megyei ügynökség vezetőjétől is magyarázatot kért, ám vála­szát nem tartotta kielégítőnek - mutatott rá. A megismételt helyszíni terepszemlék azonban nem változtattak a helyzeten: Há­romszékről mindössze 37 árvízkárosult család vagy egyedülálló személy jogo­sult sürgősségi segélyre, s mint arról korábban lapunk is beszámolt, kizárólag olya­nok, melyeknél fennállt a társadalmi kirekesztettség veszélye. Sebastian Cucu ki­fejtette, emberként együtt érez a károsultakkal, és ért­hető azok frusztráltsága is, akik gazdálkodnak, dolgoz­nak, gyerekeket nevelnek, ám nem jogosultak a segélyre mert állásuk van, jövedelem­mel rendelkeznek. Elmondta, olyan érintettel is találkozott, aki azt fontolgatja, pert indít emiatt. Ugyanakkor felrótta a megyei szociális kifizetési ügynökség vezetőjének, hogy nem tájékoztatta megfelelően sem a kormánybiztosi hiva­talt, sem pedig a lakosságot ebben a fontos helyzetben. Végül ismertette, sürgősségi segélyként Márkosrétre 65 ezer, Szentkatolnára 120 ezer, Kökösbe 10 ezer, Kökösbácste­­lekre pedig 140 ezer lejt utal­tak az erre a célra fenntartott keretből. a múlt hét A miniszter szentté avatása A mióta odatették tanügyminiszternek Valentin Popát, min­ /­­­denki arról beszélt, hogy egy félanalfabéta tölti be a magas áTjL funkciót, akit nem lett volna szabad olyan magas polcra ül­tetni, mert még románul sem tud helyesen beszélni. Minden nyelvi bakiját felrótták, amit kinevezése óta elkövetett, mert ő például az eszperantót eszperanciónak mondta vagy a pántlikát pántliká­­nak. Mondjuk, főnöke sem áll sokkal elébb, hisz Dăncilă asszony legutóbb a protestálókat tévesztette össze a protestánsokkal, és csodák csodája, ez ellen nem protestáltak a protestánsok. A most lemondtat­ott minisztert a kezdetektől alkalmatlan­nak tartották, és szemére hányták azt is, hogy nem harcolt ki nagyobb összeget az oktatási tárcának, aztán a tankönyvekben hemzsegő hibák miatt vádolták, és senki nem siratta volna, ha el­tűnik a közéletből, mint rossz tanuló az iskolából, feleltetés előtt. De aztán augusztusban gondolt egy merészet, és gyökeresen megreformálta a román nyelv oktatását, eldöntvén, hogy csakis egyetemet végzett román szakosok taníthatják a román nyelvet a kisebbségi elemi osztályokban. És ezek után pont most, legjobb akciója után, amit hazafiasnak is lehet mondani, kényszerítették lemondásra. Nos, hát ez már több a soknál! Ötletétől nem akart megválni, így talált egy nagyszerű indokot lemondására, mert amióta kinevezték, egyfolytában égett feneke alatt a bársonyszék, és levegőben lógott leváltása. Mivel a többség mindig jobban tudja, mi a jó a kisebbség­nek, amiről azoknak halvány fogalmuk sincs, természetes, hogy az érintettek közül senkit nem kérdezett meg. Tanévnyi­táskor elment Hargita megyébe, és látta hatalmas horderejű döntésének igazolását. Mint utólag elmesélte, három V. és VI. osztályban is próbált párbeszédet kezdeményezni a tanulók­kal, sikertelenül. Mikor távozásakor viszontlátást mondott, a tanulók nem válaszoltak, csak miután lefordították, hogy mit jelent, ismételték meg a köszönést. Ha még marad miniszternek, azt is megvalósíthatta volna, hogy a kisebbségi óvodákban az óvó nénik román szakot végzett középiskolai tanárok legyenek, vagy minden újszülött gyerek mellé állami pénzen egy felkészült román akadémikust alkalmazzanak nyelvtanárként. Mert saját tapasztalatból tudhatja, hogy ő is azért nyelvi fogyatékos, mert odahaza az első hét évben nem készítették fel megfelelő szakta­nárok anyanyelve használatára. Olvasom az egyetemi tanár, Mircea Morariu tollából - aki mellesleg a filológia doktora -, hogy mi is történt tulajdonkép­pen szegény volt miniszterünkkel. Elég volt, hogy az a Kelemen Hunor, aki az RMDSZ-t a Fidesz fiókszervezetévé alakította, s amely mindössze négy százalék támogatottsággal rendelkezik, miközben a magyarok országos részaránya sokkal nagyobb, csak úgy rászólt a pártelnök Dragneára, közvetítve Orbán Viktor elégedetlenségét (aminek semmi köze az oktatás minő­ségéhez). Hunor úr, a két vezér közti kapcsolattartó közölte leg­újabb, „elkényeztetett kisasszonyi szeszélyét”, és Dragnea máris haptákba vágta magát: Megértettem! Végrehajtjuk! Mármint a miniszter kivégzését. Radu Banciu, aki szintén aggódik a magyar gyerekek oktatá­sa miatt, a BITV-n kijelentette, hogy azok a román állam pénzén tanulnak Románia területén, és egy árva szót sem fognak románul tanulni, mert a román nyelvet magyar tanítók magya­rul fogják oktatni. Vagy a volt elnök, Basescu, aki legalább egy mandátumát a magyaroknak köszönhette, és a székelyekhez járt gulyáslevesezni és vigyorogni, fungálása idején azt vallotta, hogy magyar gyerekeknek másképp kell oktatni a román nyel­vet, mint a román anyanyelvűeknek, most ébredhetett rá, hogy tévedett. Szerinte elég volt, hogy az RMDSZ megfenyegesse a nemzetáruló Dragneát, és ő elrendelte a kormányfő Dancilának a román nyelv oktatásáról hozott kormányhatározat visszavo­nását. Ezáltal eladta a román nyelvet, ami a nemzet kötőanya­ga. „Eladni a román nyelvet a centenárium évében az határtalan aljasság” - tette közhírré. Mindenki, akiben most felbuzgott egy cseppnyi hazafiság, és aki eddig ócsárolta és tele szájjal gyalázta a tanügyminisztert, most fel van háborodva az ellene elkövetett merénylet miatt, és úgy néz ki, Popa úr mártírrá avanzsált, és még életében elkezdik szentté avatásának procedúráját. KUTI JÁNOS

Next