Háromszék, 2019. január (31. évfolyam, 8585-8608. szám)

2019-01-26 / 8604. szám

Működik a múzeum, várja a látogatókat SZEREKES ATTILA • Vargha Mihály érdeklődésünkre el­mondta, legnagyobb elégtétele az, hogy tavaly augusztusban bemutatkoztak Budapesten. Történelmi jelentőségű lépés­ként értékeli, hogy Pantheon néven a Pesti Vigadóban közel száz képzőművészeti alkotást állítottak ki saját gyűjtemé­nyükből. A tárlatnak nagyon jó fogadtatása volt, több mint 3000 érdeklődő nézte meg, a bejegyzések alapján csupa jó kritikát kaptak.»­2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a megszokott helyén működik, várja a látogatókat - hangsúlyozza Vargha Mihály, az intézmény igazgatója annak kapcsán, hogy sokan tévesen azt híresztelik, hogy elköltöztek. Erre még nem került sor, teljes gőzzel működnek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a január 17-én megnyitott Kratochvil Károly és a Székely Hadosztály című kiállítás, amelyet további érdekes rendezvények követnek. Iskola felújításra pályáztak Esztelneken A SZERZŐ FELVÉTELE SOCHOM ISTVÁN • A Regioná­lis Operatív Program révén Esztelnek önkormányzata 1,8 millió lejt pályázott meg a helybeli Nagy Mózes-iskola régi szárnyának a felújításá­ra. Ha a pályázat sikeres lesz, akkor teljes tetőzetcsere, kül­ső-belső szigetelés, nyílászá­rócsere várható. A pályázat végleges elbírálása még nem történt meg, de az iratcsomó az első szűrőn már átment, és az illetékesek szerint minden remény megvan arra, hogy az esztelnekiek pályázata ered­ményes legyen. Korábban új iskolaszárny is épült Esztelne­­ken, amit 2012 novemberében adtak át, illetve összevonták a felső- és alsóesztelneki isko­lát. Az esztelneki Nagy Mózes-iskola régi szárnya Nem adják ki a „székely terrorper” határozatát Nem hajlandó kiadni a legfelső bíróság a Beke István és Szőcs Zoltán perében született jogerős határozatot annak ellenére, hogy a dokumentum közérdekű infor­mációnak minősül - számolt be írásában az Átlátszó Erdély por­tál. Rámutatnak, újságírójuk és jogászuk igénylését rendre vissza­utasították olyan kivételre hivat­kozva, melyről a törvény nem rendelkezik. Az Átlátszó Erdély tavaly szeptemberben fordult a legfelsőbb bírósághoz közérde­kű adatigényléssel kérve, hogy a Beke-Szőcs-perben 2018. július 4-én hozott határozat másolatát küldjék el számukra, vagy enge­délyezzék, hogy arról fénymáso­latot készítsenek. Az intézmény több mint egy hónapos késéssel közölte, „nem részesülhet kedve­ző elbírálásban” kérésük, mert „a 2016/2/3542-es nyilvántartási számmal iktatott dosszié má­sodlagos tárgya a büntető tör­vénykönyv 397. cikkelye szerinti alkotmányos rend elleni cselek­mények”. A portál egyebek mel­lett azt is részletezi, milyen jog­szabályi cikkelyekkel indokolták a közérdekű információ kiadásá­nak korlátozását. Az Átlátszó Er­dély Egyesület jogásza januárban újabb adatigénylést nyújtott be, ám ezúttal sem jártak sikerrel: „a legfelső bíróság - egyetlen mon­dattal kiegészítve - szó szerint megismételte korábbi válaszát” - mutatnak rá. Kelemen: szükség van szövetségesekre Kelemen Hunor szerint az RMDSZ-nek továbbra is szüksége van szö­vetségesekre az országos vagy helyi politikában, akkor is, ha nincs értékazonosság azokkal, akikkel szövetkezhet. Az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen beszélt erről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén tegnap. Azokra a bírálatokra válaszolt, amelyek amiatt érik az alakulatot, hogy a parlamentben az RMDSZ a balol­dali-liberális kormánykoalíciót támogatja, amelynek politikáját a romániai magyarok jelentős hányada is elutasítja. Kelemen Hunor elmondta: szö­vetségkötések nélkül az RMDSZ elszigetelődne, szövetséget vi­szont csak azzal köthet, akit a választók küldenek az önkor­mányzati testületekbe és a par­lamentbe. „Ez nem jelent ideo­lógiai értékazonosulást azokkal, akikkel ideig-óráig szövetségben vagyunk” - jelentette ki.»­4 ■■ máról holnapra a­­alástos - lapos tanulmányozásra méltó írást közölt tegnap az Átlátszó Erdély portál a Beke István és Szőcs Zoltán kézdivásárhelyi fiatalok „terrorperének” bírósági határozatáról. Pontosabban arról, hogy második nekifutamo­­dásra sem sikerült megszerezni­­ még közérde­kű adatigénylés útján sem! - a jogerős döntést, végzést, az indoklással együtt természetesen. A Szőcs Levente újságíró jegyezte, a legfelsőbb bíróság és a portál közötti adatigénylési pen­geváltást bemutató írás azon túl, hogy egyér­telműen rámutat az egész „székely terrorper” ellentmondásosságára, visszásságára, koncepci­ózus voltára, egy újabb beszédes példája annak, hogy mennyire hasznos eszköz Romániában a nemzetbiztonsági kockázat fogalma. Ugyanis a Legfelsőbb Bírói Tanács tágan értelmezhető ha­tározatára hivatkozva a legfelső bíróság megta­gadhatja egy közérdekű információnak minősülő végzés közlését. Ha az érdek vagy a helyzet éppen úgy kívánja. A részletesen kifejtett szabályozás értelmezési jogvitáján túl az a lényeg, hogy a legfelsőbb íté­lethozatali fórum berkeiben valamiért titokként kívánják kezelni a Beke-Szőcs-ügyben hozott döntés egészét. Mindezt úgy, hogy közben nem tudni arról, hogy hivatalosan titkosították volna az iratokat. És egyáltalán, egy több mint fél éve meghozott jogerős ítéletről van szó, amely ellen a hazai jogrendben aligha lehetséges a jogor­voslati lehetőség, ilyesmit legfeljebb az Emberi Jogok Európai Bírósága elé lehetne felterjeszteni. A legfelsőbb bíróság által bűnösnek kimondott fiatalemberek a Csíkszeredai börtönben már hónapok óta töltik a büntetésüket. Nagy kérdés, hogy ezek után miért nem lehetséges a bírósági ítélet és az indoklás közzététele a sajtó kérésére? Milyen nemzetvédelmi, közbiztonsági vagy köz­rendi zavart tudna kelteni? Netán attól félnek Iustitia képviselői, hogy akárcsak a szervezett bűnözés és terrorizmus el­leni ügyészek által összeállított halvány vádirat­ról, az ítéletről is kiderül, hogy inkább a szeme­teskosárban lenne a helye? Netán beigazolódna a gyanú, hogy politikai, elrettentő ítélet született, amivel egyúttal a titkosszolgálatok becsületét is menteni próbálták? Hiszen a vád alapját képe­ző, a Román Hírszerző Szolgálat által készített hangfelvételek hitelessége a különböző szintű bírósági tárgyalások során kérdésessé vált, és ez nagyban meghatározta a végső vádirat minő­ségét is. És ezen vádirat alapján mondták ki a taláros legfőbb ítészek, hogy bizony Beke István­nak és Szőcs Zoltánnak a börtönben a helye. De hogy­ ezek után miért kell titkolózni, sőt, bujkálni a nyilvánosság elől? A válasz nagy eséllyel a végzés lapjain olvasható... NAGY D. ISTVÁN

Next