Háromszék, 2020. július (32. évfolyam, 9021-9043. szám)

2020-07-01 / 9021. szám

A magyar diákok közel fele megbukott Közel négyszáz magyar érettségiző bukott meg az idei vizsgán, 383-an az ötös átlagot sem érték el, tizenhatan ötös és az átmenő hatos között teljesítettek. A megyei átmenési arány 60,89 százalék - ez kisebb, mint az országos 62,9 százalék. Háromszéken csupán 808-an kaphatnak idén érettségi diplomát. »2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI GAZAR­ LIBERALIZÁCIO Lehet váltani, de nem kötelező Július elsejétől a lakossági fogyasztók is megválaszthatják föld­gáz-szolgáltatójukat. A lehetőség azonban nem kötelezettség, így aki nem kíván váltani, annak ügyintézéssel nem kell törőd­nie. A gázár-liberalizáció kapcsán felvetődő kérdésekkel lapunk Nagy-Bege Zoltánt, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét kereste fel.1­o­ rától életbe lép a gázárak liberalizációja. ÚJ TAGOK A DISZKRIMINÁCIÓELLENES TANÁCSBAN Kimaradt a feljelentő, bejutott Horia Grama Részlegesen megújult az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT). A parlament a testület három igazgatótanácsi tagjának, köztük a hatóságot 2005 óta vezető Asztalos Csabának szavazott bizalmat tegnapi ülésén. Az ODT kilenctagú igazgatóta­nácsának tagjai államtitkári rangú köztisztviselők, akiket a parlament választ meg ötéves mandátumra. Idén a testület hat tagjának járt le a mandátu­ma. Valamennyien pályáztak újabb megbízatásra, de hár­man - köztük az ODT eddigi al­­elnöke - nem jutottak be a tes­tületbe. Helyettük Horia Grama volt Kovászna megyei prefek­tust, Adrian Diaconu szociálde­mokrata szenátort és Cătălina Olteanu emberi jogi aktivistát választották meg. Grama 2001-2005 között, a Nastase-kormány idején vezette a székely megye kormányhiva­talát, és egyebek mellett a ma­gyar jelképek, utcanevek és ma­gyarországi tankönyvek elleni fellépéseivel vált ellenszenvessé a magyar közösség számára.»­4 Megújult a villanyhálózat Háromszéken Kovászna megye az első és eddig egyetlen Románia megyéi közül, ahol teljesen felújították az elektromos hálózatot. Ezt Józsa Csaba, az Electrica Energiaszolgáltató Rt. Kovászna megyei igazgatója közölte tegnapi, Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón. SZEKERES ATTILA :Józsa Csaba tíz éve vezeti a megyei áram­szolgáltatót, 2010-ben, odake­­rülésekor közölte, projektek­ben gondolkodik, rövid, 3 éves, középtávú, 5 éves és hosszabb távú fejlesztési terve is van. Ha jól mennek a dolgok, nyolc, ha kevésbé, tíz év alatt korsze­rűsítik Háromszék teljes vil­lanyhálózatát - ígérte akkor, és mostanra ez meg is történt. »­3 máról holnapra ki rontotta el a­ ­garkodik a kormányfő, keményebb fel­lépést sürget, mert az emberek túlságo­san lazán veszik a még érvényben levő járványügyi korlátozásokat, és ez meglátszik a fer­tőzések növekvő számán. Ostorozta Ludovic Orbán politikai ellenfeleit is, a szociáldemokratákat, akik közül nagyon sokan magának a koronavírusnak a létezését is kétségbe vonják, a kormány intézkedé­seit pedig kivétel nélkül rossznak tartják - épp csak arról feledkezett meg, hogy a saját háza táján is szétnézzen és sepregessen kicsit. Pedig saját hitelét növelendő igazán megtehette volna ezt. Nem lehet bizalmat és önfegyelmet kérni a lakosságtól, ha a vezetők képmutatásban és nyegleségben jeleskednek. Miközben Nelu Tataru egészségügyi miniszter, Raed Arafat államtitkár és más orvosok elővigyázatosságra intettek, Orbán maga is szabálysértően ünnepelte születésnapját a munkahelyén, pártjának második embere, Rareş Bogdan pedig lakodalomnak is beillő ünnepséget szervezett kislánya egyéves szülinapján, ahol saját bevallása szerint is több mint kétszer annyian voltak, mint amennyit a veszélyhelyzet e szaka­szában a hatósági szigor a jámbor polgároknak megengedett. Bírságot mindeddig nem kapott, ahogy másokkal is nagyon elnézőek voltak a hatóságok mostanában: a görögkeleti egyház több száz résztvevős szertartásai és a koronavírus előtti időkre emlékeztető népes tengerparti mulatságok is zavartalanul jártak le, Marcel Vela belügymi­niszter láthatóan jobban fél a büntetésekkel járó népszerűségvesztéstől, mint a vírus terjedésétől, így került Románia ismét a vészterhes sárga zóná­ba, a „normális élethez” való visszatérés lehetősége pedig nemhogy közeledne, de egyre távolabb kerül. Hetedik hete, hogy megszűnt a szükségállapot az országban, hetedik hete kezdődött meg a lazítás. Talán túl gyorsan engedett a kormány, mert az eddi­gi három enyhítés után attól is tartani lehet, hogy a megbetegedések hulláma magasabb lesz az előzőnél. Érthető, hogy a negyedik július elsejétől esedékes lazításra egyelőre nem kerül sor, de szeretnénk végre valami egyebet is hallani a sopánkodásoknál és jóta­nácsoknál. Márciusban azért állították le az orszá­got, mert az egészségügyi rendszerünk felkészületlen volt, három és fél hónap után azonban mindössze annyi „haladás” mutatkozik, hogy maszkokban, védőöltözetekben már nincs hiány. Adományokból, hirtelen beszerzésekből itt-ott javult valamennyit a műszerezettség is, közben azonban számos más betegség ellátatlanul maradt, egészében véve pedig rosszabbul állunk, mint a járvány előtt. És nem látjuk az alagút végét. A korábban szinte mindennap nyilatkozó Klaus Iohannis államfő újabban hallgat, a felelősséget a kormány a lakosságra, az ellen­zék a kormányra tolja át - csak arra nincs válasz, hogy miért kevésbé sikeres a román járványellenes stratégia, mint a környező országoké? Ma azt látni, hogy a rendszerint mögöttünk kullogó Bulgária már több téren is megelőzi Romániát. Korántsem elméleti kérdés ez: a máris súlyosan megpróbált gazdaságot az elhúzódó megszorítások még jobban legyengítik, a vártnál több cég mehet csődbe, több munkahely szűn­het meg. A lazítást a jelek szerint elhibáztuk - hogyan lesz ebből talpraállás? DEMETER J. ILDIKÓ

Next