Háromszék, 2020. szeptember (32. évfolyam, 9065-9086. szám)
2020-09-17 / 9077. szám
ISKOLÁK JÁRVÁNYÜGYI BESOROLÁSA Csak hatósági engedéllyel változtatható meg Hiába csökkent az ezer lakosra számított, koronavírussal fertőzöttek száma egy alá egy olyan településen, ahol a szeptember 7-i jelentés szerint ez a mutató elérte ezt a határt, amíg ezt hivatalosan nem erősíti meg a megyei közegészségügyi igazgatóság, nem változtatható meg a település besorolása. Ez kihat az oktatásra, ezen a téren is csak hatósági engedéllyel lehet módosítani az adott időszakra meghatározott tanítási forgatókönyvet- közölte lapunkkal Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Az első módosítás már kedden megtörtént, amikor a megye két iskolájából fertőzést jelentettek, szerdától a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum két osztályának és a kovásznai Körösi Csoma Sándor Líceum egy osztályának tanulói tizennégy napig otthonról követik a tanórákat.»3 FOTÓ: BOKOR GÁBOR Tanévkezdés a kovásznai Körösi Csoma Sándor Líceumban. Ott is megjelent a koronavírus. KORONAVÍRUS A beutalt fertőzöttek között nincs tünetmentes A fertőző osztályon negyvenöt koronavírussal fertőzött beteget kezelnek, az intenzív osztályon két kritikus állapotban lévő covidos pácienst ápolnak, a sebészeten egy olyan beteget látnak el, akinek pozitív a tesztje. Továbbá a fertőzés gyanújával jelenleg tizenkét beutalt szerepel a nyilvántartásban a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. FEKETE RÉKA » A heti rendszerességgel tartott online sajtótájékoztató helyett tegnap közleményben tette közzé a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház az intézmény járványügyi helyzetjelentését. Eszerint a COVID-fertőző osztályra beutalt negyvenöt eset közül egy sem tünetmentes, itt a betegek állapota súlyos és középsúlyos, több páciensnél indokolt az oxigénterápia. »3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház TRIANON-ÜNNEP ROMÁNIÁBAN Ciolacu nem tágít Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke tegnap kijelentette, pártja arra törekszik, hogy a parlament mielőbb ismét megszavazza a június 4-ét Romániában ünneppé nyilvánító Trianon-törvényt, miután kedden Klaus Iohannis államfő visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a törvényhozói testületnek. Ciolacu kijelentette, hogy a jogszabályt a szociáldemokrata Titus Corlăţean terjesztette be, ezért ugyanúgy cselekednek, ahogyan először, így a parlament mielőbb ismét megszavazza, és újból elküldi Iohannisnak kihirdetésre. Amennyiben a parlament ugyanabban a formában fogadja el a jogszabályt, s ezzel elutasítja az elnök felülvizsgálati kérelmét, Iohannis a törvény kihirdetésére kényszerül, mert korábban már megtámadta azt az alkotmánybíróságon, és csak egyszer küldhet vissza megfontolásra a parlamentnek egy jogszabályt. A jelenlegi parlamentben a legnagyobb frakcióval az SZDP rendelkezik. A jogszabályt május közepén nagy többséggel fogadta el a törvényhozói testület. Az államfő a felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy a jogszabályt számos szakértő és civil szervezet bírálta, ezért széles körű konzultációt kellene folytatni a június 4-i évforduló ünnepnappá nyilvánításáról. Folytatódik a partnerség HECSER LÁSZLÓ • Bárót tanácsa legutóbbi, telefonkapcsolaton keresztül tartott tanácsülésén meghosszabbította a Laura Ház Egyesülettel rég fennálló partnerségi szerződését. A 2024. december 31-ig szóló megállapodás értelmében a városháza havi négyezer lejjel segíti a halmozottan sérült gyermekek és fiatalok ellátásával foglalkozók munkáját. Lázár-Kiss Barna András polgármester szerint a tanácstagok nagyon helyesen jártak el, amikor egyhangúlag elfogadták az előterjesztett javaslatot, hiszen az egyesület hiánypótló feladatot lát el. „Nagyon hasznos tevékenységet végez a Laura Ház, olyant, amire feltétlenül szükség van, s hiányukban a városnak kellene megoldania. Ezért is támogatja a polgármesteri hivatal - és politikai színezettől függetlenül valamennyi tanácstag - minden alkalommal kéréseiket” - nyilatkozta a polgármester. máról holnapra Az elnök és a Trianon-törvény TL "ném teljesen egyértelmű, hogy miért, de Klaus Iohannist zavarja a Trianon-törvény. JLV Másodszor próbálja hatástalanítani a - magyar közösség számára megalázó és kínos jogszabályt, mely június 4-ét, a trianoni békeszerződés évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánítaná. Eme újabb ünnep - kevéske normalitást és kölcsönös tiszteletet feltételezve - azért sem szerencsés, mert egészségtelen egy olyan karhatalmilag diktált rendezvényözönt gyártani, amely az egyik nemzetnek örömét, a másiknak viszont szomorúságot okoz, történelmi tények okán. Nem elegáns és kevésbé értelmes cselekedet ily módon, feszültséget gerjesztve szaporítani a hivatalos állami megemlékezések számát. Miután az elnök korábban az alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt - a taláros testület július közepén utasította el óvását, most az államfő a parlamentnek küldte vissza a szóban forgó törvényt. Érvelése szerint a jogszabályt számos szakértő és civil szervezet bírálta, ezért széles körű konzultációt kellene folytatni róla, sőt, mint fogalmazott, a bírálatok arra utalnak, hogy a jogszabály nem egy autentikus és tartalmas nyilvános vita eredményeként született, ezért arra kérte a parlamentet, kezdje elölről a jogalkotási folyamatot történészek, kutatók, akadémikusok, oktatási intézmények és a civil szféra képviselőinek bevonásával. Mi több, azt is rögzítette, hogy Romániának EU-tagállamként és az európai elvek és értékek iránt elkötelezett országként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie azokat a témákat, amelyek megosztottságot idézhetnek elő a társadalomban, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek. Mindez azért különös, mert ilyesmit Iohannis mindeddig nem állított. Természetesen nem baj, hogy most így vélekedik, sőt. Eddigi gesztusai, nyilatkozatai azonban szinte semmilyen megértést, empátiát nem közvetítettek a magyar közösség felé. Hogy kezdeményezésének e zilált időszakban mi lesz a vége, nehezen borítékolható. A mostani problémákhoz képest ez nem túlzottan jelentős, valójában túlfűtött ügyről van szó - a magyar közösségnek természetesen az az érdeke, hogy jogszabály ne kényszerítse ünneplésre akkor, amikor arra semmi oka sincs, másrészt, a politikai erőviszonyok is képlékenyek. Bár nemzeti kérdésekben mindenkor összhang tapasztalható, az sem zárható ki, hogy a liberálisok hangadó dalnokai, akik mindeddig önfeledten pengették a nacionalista húrokat - élükön magával a gusztustalanul és feledhetetlenül jónapot kívánakozó államelnökkel - valamiért mégis visszafogják magukat. Nem azért, mert belátták, hogy eddig tévúton jártak, hanem azért, mert érdekeik éppen így kívánják. Márpedig a politikai érdek nagy úr. Talán e szempontot mérlegelve érdemes magyarázatot keresgélni a Trianon-törvénnyel kapcsolatos elnöki pálfordulásra is, s idővel kiderül, e kezdeményezés valós, hosszabb időre szóló szemléletváltást körvonalaz, avagy véget ér a választási kampány, s minden marad úgy, ahogy megszoktuk, felélednek az eddigi dalnokok és rendületlenül pengetik tovább nacionalista húrjaikat. MÓZES LÁSZLÓ