Hasznos Mulatságok, 1818. 1. félév (1-52. szám)

1818 / 1. szám

mivelhogy egynek azok közül, midőn Pan’sá­ból viszsza vitetnék Velenczébe, egészen le­tört a'feje,a’midőn mindazáltal semmi ragasz­tást, vagy forrasztást benne nem lehetett észre venni. 2)» A’ matolia , mellyböl a’lo­vak vágynak, tiszta réz , nagyon kevés idegen érez vegyítéssel, m­ellyért a’ munka egészen külömböz azon öntött érczektöl, mellyeket Bronczoknak nevezünk. Ezt Cicognara ő Fel­ségének Ferentz Tsászárnak, ’s az egész Ud­varnak szembetünöképen mutatta meg, mi­dőn a’ lovon egy vésötskével minden kalapá­lás nélkül két béható lineát vont,, a­­mit pe­dig tsak rézen lehet tenni, mellyet ő, mint a­ ki rézre is tud metszeni, próbája után állít­ja. De ugyan tsak ezt bizonyítja az is, hogy' a’ lovakon az aranyozásnak valami nyomait láthatni, mellynek elfogadására pedig a’ réz legalkalmatosabb , ’s legtartósabb. 3.) A’ lo­vaknak egy arányú mozdv­latjok azt mutatja, hogy mind a’ négy egy czélra öntetett, ’s bizonyosan nem volt rajtok lovag sohasem. A mely­­ szíjj­ak jegye pedig, mellyel rajtok láthatni, nem idővel tsináltatott hozzájok, hanem velök együtt öntetett, mellyelt az egy valóságos jegye annak, hogy ezen lo­vak valaha négy­es diadalszekérbe voltak fog­va. Ebből ismét az következik 4)* Hogy a’ négy réz lovak nem Görög Országból vitet­tek Romába, mert a’ Görögöknél ritkán ké­szíttettek Gyözedelmi kapuk, Had győzők­nek pedig soha sem. Ellenben Romában még most is láthatni győzedelm­ kapukat, és hogy valaha sokan voltak, mind a­ történet­

Next