Hasznos Mulatságok, 1828. 2. félév (1-52. szám)
1828 / 1. szám
szomszéd városban Öszve találkozván valamelly esmérős Prókátorral , a’ ki Ölet bizonyossá kívánta lenni arról, hogy, mivel a’ Törvények az Alagnai szokást meg nem esmerik, és törvénynek nem tartják , ő azon örökséget, mellytől olly igazságtalanul megfosztatott, ha tsak ugyan megnyerni kívánja, kezére kerítheti. Az Ügyész’ tanátslása mellett, hivatalbeli szolgálatját is ajánlá a’ kizárt örökösödönek, mellyet azonban a’ panaszoskodó nem fogadott el. Későbben mindazonáltal reá állott arra, hogy a’ dolgot szorosabban fontolóra fogja venni. Három napig törte fejét (a’ mint barátinak mondá ) ezen fontos dolgon, míg végre Ügyészét elhivatván, nékie együgyien azt mondá: „A’ mit az Úr nékem tanátsol, még soha sem volt nálunk divatban; én pedig éppen nem akarok első lenni, ki efféle tselekedetre példát szolgáltasson”. Alagnaban a’ házassági hirtelenség, ha bár a’ fejér személlyek házasságok előtt nem voltak is legtartózkodóbbak, még eddig hallatlan dolog volt. Ellenben igen gyakran megesik , hogy azon szerentsétlen fejér személlyek , kiknek vígyáztalan kora szerelmök gyermeket adott, olly kegyes férjre akadnak, ki azt tulajdonának fogadja. A’közelebb múlt 30 esztendő rettentő zivatarai között is megtartották az A 1 a g na iak ezen ősi szokásaikat. Midőn az öszvehratás sorsa érte őket, szolgálni nem akarván, köz pénztárt alkottak , mellyböl magok helyett embert fogadtak, ’s maguk csak az elkerülnek