Hasznos Mulatságok, 1832. 1. félév (1-52. szám)
1832-05-23 / 41. szám
323 Országoknak volt Banja, Magyar Ország kir. Fő Tárnok mestere ’s a’ t. Sziget várának míg élt, védő angyala — képeiket olly szorgalmatossággal és szerentsés vésővel adta, a’mi ilyen illik ezen nagy Hazafiak tekintetéhez, T o f i n o. Eggykor —úgy adja elő Lady Morgen irományainak első kötetjében — Bréme Abbással Mayland városának piartzán sétálván ,—kísérőm megállt, hogy eggy kiskutyával enyeleghessen, melly nem messze a’ katonai sírásától feküdt, és a’ nap fényen sütközött. Tosinóval , meg kell ösmertetnem aszszonyságodat, — mond hozzám Bréme Abbás,5 az ő története egész rege. Míg Bréme azt mondaná , és a’ kutyát, — melly őtet ösmerni látszott, és enyelgéseit viszonozta—simogatná , sokan, a’ kik mellettünk az útszán eljártak, a’ kutyát ezen szavakkal szóllitották meg: buongiorno (jónapot) vagy is szánakozást jelentő hanggal: buona bestia (jó állat!) povera bestia! (szegény állat!) némellyek az állatnak kenyeret, vagy egyebet hajigáltak , mindeggyik pedig figyelemmel, észrészvétellel viseltetett eránta. „Tofino — Brémer beszédjét folytatván,—a’legösméretesebb teremtmény az egész vidékben , ő a’ maga nemében a’ hajlandóság, és okosságnak tsudája.“ Eggy az olasz ármádánál szolgálatban lévő Dragonyosnak, a’ ki a’ kutyát felnevelte, és több mesterséges tárgyakra tanította. Spa-