Hasznos Mulatságok, 1832. 2. félév (1-52. szám)

1832-10-10 / 29. szám

A’ sóház kapuján: Adja az ég szeretett Fő Ispán ! hogy te Megyénknek Iég­y örvendj , valamint a’ Megye Néked örül. A’ zsidó község’ kapuján: Ha nálad törvényes oltalmat keresünk , Légy Bíránk, légy Atyánk, légy a’ mi Mózesünk. (I.) A Magyar Robinson\ Jelky András* Viszontagságai» Baja’ városában élt egy Jelky nevű pol­­­gár, ki nagyobb részét életének katonai szol­gálatban töltve, végre 1140dik esztendő felé szabadon bocsátaték, ’s a’ nevezett várost lak­helyéül választá. Jelkynek három fia volt, ’s mind a’ hárman , a’ szabó mesterséget tanu­­lák. Legöregebb fia Bécsbe vándorla, hol a’ császári ruhatárnál (Garde­robe), szolgálatot nyert. Ifjabb testvérét Andrást magához vet­te, ’s midőn ez mesterségében jeles előmene­telt tőn, javaslá neki, hogy vándorolna Pá­­risba, hol e’ fővárosnak páratlan ruhamódjá­­ból, mesterségét, a’ lehető tökélleteségig ta­­nulandná ki. András bátyja tanácsát elfogadá , ’s el is készült a’ Párisi útra. Odahagyta Bécset Mar­tius 13-dikan 1754-ben, ’s Prágán , Leipzigen, Nürnberg, és Erlangenent keresztül, Aschaf­­fenburgba érkezik. Ezen városban szándéka semmivé lön, és viszás sorsa e’ helyen , arra választá már ete­t ki, hogy egyik világ’ részé­ből a’ másikba üldözendné. itzen időben midőn Jelky útját folytatá, sok vándorlegényeket csalogattak , sőt kény-

Next