Hasznos Mulatságok, 1833. 2. félév (1-52. szám)

1833-09-21 / 24. szám

( 186 ) és pedig olly szivrehatóan olly elkeseredetten sirán­koztak, hogy ő is velek együtt könnyezett. Végre erőt ven mégis magán é s megkérdezé a’ nősereget: valyon miért sírnak? Ah! — válaszolának Ők­­—a’ szép tündérnő minden évben megjelenik egyszer, be­járja az országot, és minden férjfiat szerelmi­ tébolyo­­dottá tesz. Ezek elhagyják akkor anyjokat, atyjokat, hölgyeiket és gyermekeiket, kedveseiket és testvérei­ket , ’s kisérik őt egyik helyről a’ másikra; mikor pedig már a’ tündérnő nagy fér­fisereget lát maga kö­rül összegyülekezve, akkor elmegy a’ tenger partra, bele rohanik a’ habok közé ’s olly bűvösen kezd éne­kelni és panaszkodni, hogy mind azok, kik őt kísé­rek, utána rohannak és vizbe fúlnak.­—Azért sirán­kozunk mi itt ’s vigasztalhatlanok vagyunk.—Ne hul­lassatok többé könnyeket, szólt a’ deli lovag, én ha­talmamba igyekszem keríteni némelly varázsszózatok által a’ kegyetlen tündérnőt. — És valóban hatalmába kerítette volna őt, ha az hirtelen gyepüskévé (gye­püske® ökörszem , madár) nem változtatta volna ma­gát; melly pillanattól fogva nem is jelent meg töb­bé nő­ alakjában; az egész szigeten senki sem látta őt többé mint tündérleányt. De a’ gyepüske alakjában minden évben mutatkoznia kell egyszer uj esztendő napján; különben emberkéz által vész el. — Ezen a’ napon tehát a’ lakosoknak örege és apraja kimegy gyepüske - vadászatra. Mindenik igyekszik olly sze­rencsés lenni, hogy a’ kegyetlent (gyepüske alakban) agyon lőhesse. De habár ez meg nem történik is, az e’ napon lőtt gyepüskék mégis igen becsesek; tol­­laiknak nagy erő tulajdonittatik, különösen pedig azon mentő hatalom, melly szerint az, a’ ki magá­val illy gyepüske-tollat hordoz , egész évben nem fog hajótörést szenvedni. L­­­o­y­d­s. Minthogy ezen név, kivált az Angliát érdeklő politicai újságokban , igen gyakran említtetik , nem vé­

Next