Hasznos Mulatságok, 1834. 2. félév (1-52. szám)
1834-08-02 / 10. szám
hasson az árkokba két felül, kő-vagy kövecsborítékja domború (convex) alkatot nyer. Milly convexitást szükség adni az utaknak, ezen kérdésre nézve a vélemények nem egyezők. Macadam, egy Schottland útépítőmester csak csekély boltozatot ad útjainak, azaz: részét az út szélességének. Az úttöltés nem emelkedik fel a’ mellékfekű föld plénumán, ’s a’ közönséges árkok helyett oldalaslag csupán méryezett csatornák alkalmaztattak, mellyek felfogják ’s lebocsátják a’ nedvességet. A’ szászországi chausséek ellenkezőleg 32 láb szélességnél, mellyet nyernek, convexitásul ugyan annyi hüvelyket kapnak; az egész úttest nem fekszik egyedül a’ környező föld plánján, hanem 40 lábbal is fentebb emelkedik azon. Ez onnan jó, mivel az úttest armirozott része azon töltésen fekszik, melly 2 láb magasra hordatik fel, melly töltés ennélfogva magasabb , mint sem a’ mellékfekű föld. Az utaknál oldalaslag, az útárkok különösen vannak kiásva akép, hogy ezekkel az út szélessége 50 lábat tesz. A burkusországi chausséek laposabbak, avagy a’ convexitás kevesebb, mint sem az előbbieknél, ezek azonban legalább is 10 lábnyira fentebb emelkednek a’ mellékfekű földnél. A’ burkus mesterséges útak’ domborúsága ^ részét teszi az út szélességének, ollykor csak ^részét; ezen idomzat mindenkor az út eséséhez van irányozva ’s azon mértékben fogy az, mellyben az esés növekszik. Macadam bánásmódja, készítendő útjainál igen egyszerű, ’s úgy látszik, hogy ő kevés módokkal nagy czélt elérni képes. Macadam útjainál nem találhatni azon költséges ’s elrendezett alap megerősítését a’ franczia ’s német mesterséges útaknak, mellyek több kőterületből (Schichte) állanak, mellyeken aztán először is a’ teríték vagy homok-terület fekszik. Ezen az épitő mester a’ már elkészített, közepett mélyzett avagy homor (concav) földtöltés síkjára 7 hüvelyknyi magas