Hasznos Mulatságok, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-02-21 / 16. szám
hasadékokon keresztül behat a’ földbe, mind addig míg olly földrétegre talál, melly tovább nem bocsátja. Csaknem hihetetlen, mennyi vizet hullat az eső a’ földre. A’ Seine környékének felülete 4,337,000 hectar; az erre hulló eső, ha el nem gőzölögne, ’s a’ földbe bé nem szivárogna, minden esztendőben 53 centiméter magasságú volna, ’s mintegy 22,923 millió kubikmetert töltene meg. Esztendőnként mintegy 8,042 millió kubikmeter víz folyik le a’ Seine hidjai alatt Parisban, és így világos dolog, hogy azon víztömeg, melly a’ Seineban Paris alatt esztendőnként lezuhog, csak mintegy harmadát teszi azon esővíznek , melly a’ Seine’ környékén lehull, — a’többi két harmadrész részint elpárolog, részint a’ plánták’ és álla* tok’ fentartására szolgál, részint földalatti elágadzás által a’ tengerbe szivárog. Bizonyságul szolgál az, hogy a’ Kraini Polck folyó az adelsbergi barlangban eltűnik, ’s Frederikshal mellett Norvégiában van egy nyílás, mellyben a’ levetett kő csak két perez múlva ér le a fenékre, melly 12000 lábnyi mélységre mutat, ha t. i. a’ kő útjában semmi akadályra nem talál. Ezt bizonyítja továbbá a’ Zirknitzi tó Krainban , melly esztendőnként egyszer földalatti utakon egészen elfolyik. Szintén így a’ fontainebleaui sorompónál is egy földalatti patak fedeztetett fel. — De micsoda erő által hajtatik ki az artézi kutak’ vize a’ föld’ felületére? Ez a’ folyótárgyak’ sulyegyenjétől történik. A’ természet’ törvényei szerint valamelly görbült csőben a’ víznek az egyik ágban éppen olly magosan kell állania , mint a’ másikban. I ha a’ cső’ egyik ága rövidebbb, akkor a’ víz a’ másik ág’magosságára szökell ki; ’s ez azon törvény, mellyen alapulnak többnyire a’ szökőkutak, ’s így van a’ dolog az artézi kutaknál is. Minden artézi kútnál a’ görbe cső’ egyik ágát teszik a’ földalatti menetelek, mellyeknek egy magasabban fekvő ’s esővel táplált víztartóval van öszveköttetésük; a’ másik csővét teszi a’ földbe fúrt lyuk — ebből tehát a’ víznek magasra kell felszökni. Az ép