Hasznos Mulatságok, 1835. 1. félév (1-52. szám)

1835-02-25 / 17. szám

( 130 ) tatta Fűshúti Länderer ( 134 lap nagy nyolczad­réten ) E’ mostanában megjelent közhasznú szótár’ Szer­zője munkája’ ügyében tett jegyzeteit ezen őszinte val­lomással rekeszti­ be. ,,E’ szókönyvemmel nem úgy lépek­ föl nemzetem előtt, mint nyelvalkotó; mert erre sem erőm sem tudományom elégséges. Csak mint ol­­lyan jelenek­ meg, ki a’ nyelvtisztítás munkáját meg­kezdette , példája által más értelmesebbeket is ébresz­teni kívánt, ’s ezen törekedésében és a’ tapodni kez­dett pályán, időről időre, tehetsége szerint előbbre jutni iparkodánd. Bizodalmasan szólítok­ föl e’ szerint minden olly honfitársamat, ki elégséges nyelvisme­rettel bírván , az eddig nyelvünkben meg nem volt szavak helyébe a’ „Gyalulat“ban lévőknél jobbakat, népszerűebbeket, a’ nyelv szabályaival és lelkével, avagy a’ hangkellem törvényeivel ’s megkivánatai­­val egyezőbbeket tételezni tud, vagy alkotni ké­pes, legyen szíves, azt velem, akár folyóirataink­ban, akár hozzám (Józsefpiaczon az Oroszlánynál) intézendő bérmentes magánlevelekben, tudatni. Én arra, ha szükségesnek vagy czélirányosnak látan­­dom, akár nyilván akár magánlag válaszolni köte­lességemnek fogom tartani, ’s az ajánlott szót, ha nem elleneztetik, az ajánlónak nevével együtt, a’ közönségnek elébe terjeszteni. Így utat nyitok arra, hogy szavaink, ne önkény által, hanem szinte köz­megegyezéssel állapittassanak­ meg. Melly utat, hogy minél több mély tudományú nyelvészünk tapodja, a’ nemzetiség érdeke tekintetébűl, legforróban ó­­hajtom.“ Angol kü­löncze dé Pembroke nemzetség. A’ Pembroke nemzetségben sok különcz volt, a­­mit egy, Cromwell’ idejében élt Pembrokenak kö­vetkező végrendelete mutat: „Testemet hagyom, mint­hogy magam meg nem tarthatom, azoknak, kik­en­

Next