Hasznos Mulatságok, 1836. 1. félév (1-52. szám)

1836-01-16 / 5. szám

HASZNOS MULATSÁGOK. 5. Pesten, Január’ 16dikán, 1836. Jeles Régiség* Nevezetesek voltak mindenkor a’ világ’ törté­neteiben édes Hazánk kies vidékei, mellyek az elavult századokban, valamint a’ Romai birodalom alatt, úgy későbben a’ népek vándorlása idejekor, a’ legvérengzőbb ütközeteknek, és a’ legemlékeze­tesebb diadalmaknak többéire csatapiaczai szol­gáltának. De a’ NAVdik századtól fogva még jele­sebben feltűntek az emberiség régiségeit és mes­terműveit vizsgáló tudós világ előtt, midőn Verántz Antal néhai Esztergomi érsek a’ magyarországi ten­gerpartokon Vespasian császárnak katona szolgálattól felmentő réztábláit (mellyeket addig a’ tudósok nem­ ismertek) feltalálván Romába küldötte. — Lazius Far­kas a’ Pannóniát — Szamosközi János a’ Dáciai kő­írásokat— Sámboky János pedig a’Hazánkban felfede­zett Romai pénzeknek leírását közrebocsátották. A’ M­IIIdik században gróf Marsigli után Veszprémi Ist­ván, Schönvisner, Katanchich és Eichel ötnél több romai honestae missionis Magyar Hazánkban felfede­zett réztábláknak foglalatját kinyomtatták, miilye­nekkel sem Francz, sem Angol, sem Spanyol és e­­gyébb Európának virágzó nemzeti, vagy tartományi nem dicsekedhetnek. A’ XIXdik században pedig fel­nyitó még inkább, a’ hajdankori emlékeket mentőleg ápoló kebeleit édes Hazánk, midőn az Egyiptomi Izis Istennének egyházi tiszteletére szolgált arannyal és ezüsttel hímezett Egyedi ibriket — Vespasian császár­tól Pannóniái vitézeknek adott (minden ismertek kö­zött eddig legnagyobb) Sikátori réztáblákat — Beren­­garius császárnak Bene pusztán találtatott, és eddig a’ világ előtt ismeretlen pénzeit — most utóbb pedig M. Aurelius Antoninus császárnak idejében, nemzeti­sen a­ keresztény évnek 160. esztendejében viaszkal borított fára írott szerződést, mint egyetlen em­lélem, az Abrudbányai aknákban szerencsésen felfedezni eu- első Félesztendő, 1­5

Next