Hasznos Mulatságok, 1836. 1. félév (1-52. szám)
1836-01-16 / 5. szám
HASZNOS MULATSÁGOK. 5. Pesten, Január’ 16dikán, 1836. Jeles Régiség* Nevezetesek voltak mindenkor a’ világ’ történeteiben édes Hazánk kies vidékei, mellyek az elavult századokban, valamint a’ Romai birodalom alatt, úgy későbben a’ népek vándorlása idejekor, a’ legvérengzőbb ütközeteknek, és a’ legemlékezetesebb diadalmaknak többéire csatapiaczai szolgáltának. De a’ NAVdik századtól fogva még jelesebben feltűntek az emberiség régiségeit és mesterműveit vizsgáló tudós világ előtt, midőn Verántz Antal néhai Esztergomi érsek a’ magyarországi tengerpartokon Vespasian császárnak katona szolgálattól felmentő réztábláit (mellyeket addig a’ tudósok nem ismertek) feltalálván Romába küldötte. — Lazius Farkas a’ Pannóniát — Szamosközi János a’ Dáciai kőírásokat— Sámboky János pedig a’Hazánkban felfedezett Romai pénzeknek leírását közrebocsátották. A’ MIIIdik században gróf Marsigli után Veszprémi István, Schönvisner, Katanchich és Eichel ötnél több romai honestae missionis Magyar Hazánkban felfedezett réztábláknak foglalatját kinyomtatták, miilyenekkel sem Francz, sem Angol, sem Spanyol és egyébb Európának virágzó nemzeti, vagy tartományi nem dicsekedhetnek. A’ XIXdik században pedig felnyitó még inkább, a’ hajdankori emlékeket mentőleg ápoló kebeleit édes Hazánk, midőn az Egyiptomi Izis Istennének egyházi tiszteletére szolgált arannyal és ezüsttel hímezett Egyedi ibriket — Vespasian császártól Pannóniái vitézeknek adott (minden ismertek között eddig legnagyobb) Sikátori réztáblákat — Berengarius császárnak Bene pusztán találtatott, és eddig a’ világ előtt ismeretlen pénzeit — most utóbb pedig M. Aurelius Antoninus császárnak idejében, nemzetisen a keresztény évnek 160. esztendejében viaszkal borított fára írott szerződést, mint egyetlen emlélem, az Abrudbányai aknákban szerencsésen felfedezni eu- első Félesztendő, 15