Hasznos Mulatságok, 1837. 1. félév (1-52. szám)

1837-04-22 / 33. szám

ése kedvezett nékie. Nyert 767 fivret, 6 fillért, melly számot soha el nem felejthető. E’ pénzen egy órát vett magának, egyszerű ruhát ’s némi szükséges holmikét. Hatvan esztendő múlva, midőn kocsijával ama csapszék mellett hajtatott, leszállott, bement ugyanazon szobába s több ifjú földijére talált ott, kik, mint ő hajdan, Pa­risba jöttek szerencsét próbálni. Leült melléjök, ’s ki­kérdezvén őket hazájok ’s szándékjok felől ama szíves nyájassággal, melly neki tulajdona vala, elbeszélő né­­kiek saját történetét, sorsjátékát, munkálatit, életpá­lyáját, hírét nevét, ’s ezt tette hozzá: „Tegyetek úgy, mint én tettem ’s szerencsések lesztek; de ne feledjé­­tek­ el, hogy többé soha ne játszatok!“ Dubois Parisba megérkezvén, hamar végzé ta­nulói pályáját; harmincz esztendős korában professor volt a’ seborvosi collégeban. Negyvenedik évében kísé­rő Napóleont Egyiptomba, mint híres tudós, istiben segítő Maria Ludovica csá­zárné szülését. Napoleon ne­vezte őt Donfessorrá az orvosi karnál és báróvá; az­ A után lett dékán, a’ becsületrend’ tisztje, az orvosi aka­démia’ tagja, ’s a’ praktika orvostudományi társaság’ elölülője. De a’ mi őt fényes életpályáján még kedve­sebbé tette polgártársai előtt, és az utókor’ tiszteletére méltóbbá, mint tudománya — az vala, hogy ő szárma­zásáról mindég megemlékezve, egyszerű, jószívű és sze­­retetre méltó maradt. A’ köz romlottság’ ’s haszonkere­­sés’ örvényében valóban kellemetes látvány olly férjfiút szemlélhetni mint Dubois, ki a’szerencse’ minden ja­vaival megáldva, negyven­­éveken által a’ szegények­nek , ’s szűkölködőknek naponkint négy órát áldozék, és azokat tanáccsal ’s tettel segítő. Ezen valódi erényt siraták amaz őszinte könnyek, mellyek Dubois’ sírjá­nál hullottak. Koporsóját kísérték Paris’ minden jele­sebb férjfiai. Az egész orvosi kar, az orvosi tudományt tanulók, az akadémia, a’ praktika orvostudományi tár­saság ’s számos közönség követé holttestét végső nyug­helyére, hol a’ mostani dékán Orfila érzékeny beszédet tartott. Ihm-halmok Kertsch mellett* A’ minap a’ kertschi museum’ igazgatója Aschik úr az úgy nevezett Hun-sírhalmokat ásatván Kertsch’

Next