Hasznos Mulatságok, 1837. 2. félév (1-52. szám)
1837-07-01 / 1. szám
János teremtetett. E’ két égi gyermek’ szerencséje iránti vetélkedő igény örjült kevélységet árult volna el; de az ifjak’ és szüzek’ keble nem is merész lett érettük dobogni; megelégedtek csodálásukkal, a’költészek pedig megéneklék őket. Trevisano Bernard maga korában nagy mozgásba hozá a’ philosophiai tudományokat. Miután Demokrates’ és Aristoteles’ tanát kimerítette, Caramuel János, vigevanói érseknek jóslata alatt, Plato’ theoriájának feküdt. Szorgalmas és szenvedélyes gondolkozás, melly a’ Spiritualismus’ titkaiban mereng, tudomás szerint, ritkán állapodik meg e’ becses tanulmány’ hasznos és vigasztaló ismereteinél, ’s Bernard sokkal jobban szomjazta a’ tudományt, mintsem a’ forrásokat, mellyekből az értelem előtte merített, fel ne kutatta volna. Megvallják csudáiéi, hogy gyakran megtévedt Pythagoras’ számbeli összekettőzettben , és hogy mesterének, Cramuelnek álmodozásai, a’ betűk’ titkos jelentéséről, mit ifjúságában gyalázott, szomorú modorral folytak be érett kora’ míveinek dicsőségére. Nem leend felesleg elbeszélni, mi adá ez új irányt munkálatainak. Trevisano Bernardot, Elizája szerencsés kifejlesztésében igen kegyelte az ég, de családja’ többi tagjaiban egyszerre legkeményebb csapások fujták. Még ifjú nejétől, élete fő gyönyörétől, korán megfosztá egy, a’ gyógyászatnak ismeretlen betegség. Nagy reményű fia, nevének ’s fényének, melly a’ köztársaság’ legrégibb koráig terjedt fel, egyetlen örököse, karjain húnyt el, mint Istenhez szólított angyal. Eliza is majd semmi részt sem vett az anyagi életben. Őt némileg a’ csillogó s tiszta tüzekhez hasonlító, mellyek a’ földön gyakran látszanak bolyongni, de ott meg nem maradnak; mellyeknek látása elbájol, de nincs hatalom melly által letartóztathatnának, ’s a’ lég legkissebb fugalmára elenyésznek, semmi nyomot nem hagyva utjokon. Ugyan! — így sohajta fel egykor!— mire valók a’ tudomány’ mély szemléletei, mit használnak a’ philosophia’ felfedezései, ha az embernek nincs adva sem